Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-08 / 10. szám

»égerek. Meridian városnak mintegy 15 ezer lakosa van,s egyik központja a nyugati vasiparnak. A tornado el pusztította a Y. M. C. A. két emeletes épületét s * *öbb üzleti házat.

Oroszországban mégis csak- feitet- szik a hajnal. Most, hogy a kedélyek nyűgödtabbak.v felragyognak a bé- kének az áldásai. A mint hire jár, a cári palotában, a cár elnöklete alatt több napig tartó tanácskozás volt, a melyen a minisztereken kivül állami tanácsosok, más magas rangú

állami tisztviselők vettek részt___

A tanácskozás a következő, végtelen nagyfontosságu alapvető intézkedé seket allapitotta meg ; Minden törvény csak azután lép életbe, ha azt a nemzetgyűlés és birodalmi tanács elfogadta. A birodalmi tanács fele részben választott, felerészben pedig az egyház, a nemesség, a zemstiok s a tudomány és ipar képviselőiből kinevezett ingókból fog állani. A nemzetgyűlésnek két háza lesz. A birodalmi.lan-n-'.-.! . k ..« ".Mn/mgyillésnek jogál an áll kérdőre vonni a miniszter -két. Tehát itt is megvalósul a felel minisztérium gondolata. Dem t fog érni, ha mint Magyar országon a felelősség csak add. . terjed, a míg az a kor na lenjeit nem érinti ?

hármas szövetséget, mert 'ez a mi

bol dog u 1 ás ii l. k ii ak

kötője.

egyik kerék'

Minden ország fejlődésének, bol dugulásának zsinórmértéke az ipar, kereskedelem. Iparról, kereskede- lemről pedig csak ott lehet szó, a hol azt erős vámszabályok védelmezik az idegen iparcikkek beözönlése ellen. Magyarországon ez hiányzik. Reménység volt ugyan reá, hogy 1907. elején ez is meg lesz, de most már vége van enuek a reménységnek is. Legalább újabb 12 esztendeig ném is lehet szó az önálló magyar vámterü létről. Március 2‘in életbe léptek a külállamokkal kötött vámszerzö- dések.

.Algecirasban tudvalevőleg Marocco miatt nagy nemzetközi tanácskozások föl nak. A tanácskozásoknak az volna « célja. Inig, a é< iípiu i

konfliktust nmg'/ÜMtHss- s elejéi vegye egv e . d -ge- i.ab-i imák. a mellet - Kér, légi ellenség vívna, meg egymással. De az i.i leni tanácsi-ozások nyilvánvalóvá lelték azt is. hogy a hiies hármas szövetség a vég nap jait éli. A fontosabb kérdésekben Olaszország mindig Franciaország- gal szavaz, s Ausztria Magyarország a Vilmos császár pártfogója. Vagyis egy esetleges háború esetén Német ország alig számíthatna majd Olasz országra, Ausztria .Magyarország segélye pedig a jelen viszonyok kö zott nagyon ii -veset ér, miután magának is tömérdek baja v.a Nekünk Magyaroknak egyáltalában nem le hét valami nagyon pártfogolnunk a

Régóta rebesgetik már, hogy az Egyesült ellenzék vezérei között nincs meg a szükséges egyetértés s mikor a nemzethez kibocsájtott kiáltványt fogalmazták, akkor Ap- ponyi és Banffy keményen összetűztek. Ma azouban világossá lett, hogy Bánffy báró.tény leg nem ért egyet a többi pártok vezéreivel, mert — ha lehet hinnünk a tudósításoknak — ö kész arra. hogy a 67 es jellegű párto kát egyesítse s kormányképesaé tegye. Kossuth Ferenchez intézett levelében állítólag kifejti, hogy a tisztán personalis unió nem valósítható meg, de ha megvalósifhatp volna is, megrendítené a birodalom nagyhatalmi állását. Ez az utolsó kifejezés mutatja, hogy a távirati tudósítás sugalmazott, [gaz, hogy Bánffy Dezsőnek van önálló terve a kibontakozásra, s ez a terv az ország gazdasági megerősödését tartja főnek s a katonai ügyekben megelégszik a régi szabadelvű párt kilences bizottságának a követeimé nyével. De nem tudjuk elhinni, hogy ismeretes programmját a koalíció vezéreinek a megegyezése uélkül akarná megvalósítani. Mindenesetre szüksége van az alkotmánypárt és néppárt "támogatására Lehet, hogy a gordinsi csomót Bánffy fogja meg oldani, a hatvanhetes pártok egyesi• { tése által, a nemzeti megerősödés ejlődé^ alapján.

A keresztyén világnak egyik érdekes alakja halt meg a napokban. Ez az álak Rev. Samuel Hopkins Hadley, ki 20 esztendeig volt vezetője a hires „Jerry McAnley Missiónak“ New York városában. Közönségesen csak a „butnok (csavargók) apjának“ nevezték. 1842 ben született Ohio államban Malta falucskában. Korán megkedvelte a részegítő italokat s egy közönséges részeges lett, a ki hogy ihasson, még >tolvajlásra is vetemedett. E miatt szülőhelyéről

menekülnie kellett___Ekkor New

Yorkba ment, hol bátyjának közben járására állást kapott, de részeges- kedése miatt azt is elvesztette. Kórcs- mából-korcsmába járt, mindenét elitta s már el akar’a magát pusztítani, — de megmenekült s feljelentette magát a legközelebbi rendőrállomáson, a hol bevégezte az ördöggel való harczát s megtért. Mikor a börtönből Kiszabadult, elment abba a missióba, a melynek később Ö lett a lelke s ott nyerte, a szent lélek ajándékát. Szolgálatának ideje alatt 75 ezernél több lelket vezérelt a tökéletes életre.... E nlekét sokan áldják!

Méri,eletessék?

Böjti gondolatok. Bölcs Salamon azt mondja : ,,Minden dolog nak rendelt ideje vagyon, ideje va gyón a születésnek, ideje vagyon a meghalásnak, ideje vagyon a sírásnak, ideje vagyon a nevetésnek. S most ifz újságokból olvasom, hogy a lelkipásztorok kötelességükhöz híven, megtérítik újból az Urnák szent as/.talát a megtérni vágyó emberek számára mert ideje vagyon. A mulat, ságok, vigalmak zaja után kezdődik a lélek ünnepe, mely barns gondo latokkal, homályos sejtelmekkel nehezedik szivünkre. Készítjük ma gunkat ama megrázó eseményekhez, melynek láttára az ég besötétedett s i föld' megrá/kódolt. Ezért terítjük meg az Urnák szent asztalát a lélek ünnepének kezdetén, hogy alázatos sziwH, 'törődött isiikkel tudjunk megáilani majd a Golgotái kereszt alatt,. \

A példabeszédek könyve szerint

az idejekorán mondott beszéd óh mely igen jó s mit gondoltok kedves olvasóim, vájjon nem volna ideje szemügyre venni a mi böjti készületünket.

Tudom jól, bogy e sorokat sokan olvassák s a miut én éles szavakkal birálgatom a mértékletlenség rettenetes kinövéseit, épen olyan éles kritikára lehetne kilátásom, mihelyt fanatikus túlzásba csapnék, vagy letérnék az igazság átjárói. S éppen azért tehetségem szerint mindig azon voltam és azou leszek, hogy e rovat számára különös figyelemmel írjak le minden szót, mert e sorok czélja nem a harcz, a küzdelem, hanem a javítás a jóutra való vezérlés lehet csupán.

Böjti Úrvacsora osztás! Eszembe juttatja testvéreim azt czeremóniás felfogást, melylyel sokan vélek^d uek ez üdvösséget hozó kegyelmi eszközök felöl. Külső dolgokra fektetik a súlyt a benső helyett. E sorok szerény Írójának nem egyszer kétszer, de tizenkétszer is szemére vetet- jték, hogy Toledoban egy szegény | haldokló betegnek palást nélkül, pa- I lást nélkül szolgáltatta ki az Úri i szent vacsorát. Mikor az egyszeri falut meglátogatta a püspök, kemény szóval támadt a plébánosra : Micsoda dolog az, hogy még nem is haran • gpztok a püspök jöttére?“ A plébános szemét lesütve válaszolta : Mél- tóságos four !' annak száz nagy oka van. Először is mert nincs harangunk. ■ • • No a többit bátran elhagyhatod fiam, válaszolt nevetve a püspök.

Ezt a kifogást én is tehettem volna akkor a czeremóniás uraknak, ha ugyan érdemesnek tartottam volna egyáltalában válaszolni ilyen ha

szontalan kötekedésre.

De fájdalommal kell tapasztalnunk

hogy az Úri szent vacsora felöl ilyen czeremóniás felfogást sokszor láthatunk népünk között,(mely aztán vég■ er-'dTényében nem közelebb vezet

b. önünket Krisztushoz, de messzebb j távolit.

i Ilyen «z Úri szent vacsora felvé- j tele etőtt való böjtölé-', t. í. hogy | semmit snim eszünk addig, aég C9ak, |egv falat kenyeret sem míg a szent

I

TARCA.

Erdössy Andor.

ELBESZÉLÉS A GALYAUABSÁG IDEJÉBŐL.

Irta : 3?. Tóth X áass.

4 (Folytatás.)

A jezsuiták pedig elhitették velők — hogy a megkegyelmezhet egyedül nekik köszönhetik, azért hát jövőre őket minden szükségükben támogatni készek legyenek.

Ez ügy megnyerése után a jezsui- tizmus arra forditá minden erejét, hogy az ágostonrendi barátokat végkép félretegye az ntból, s az udvarnál maga foplalia el azok helyeit.

E tervét Forstall főzte ki és hajtá végre. Egy ágostonrendi barátot a templomban épp a mise kezdetén erőszakkal rávett, hogy a császárnak — áldozáskor — az általa mát előre elkészített mérgezett ostyát

adja. Ez aljas cselekményt maga Forstall az utolsó percekben felfedezvén a császárnak, öt megmenté, de ezt arra használta fe]v hogy az ágostonrendi barátokat kitiltássá az udvarból és eltávolíttassa az ország ból.

S valóban célt is ért. Ö maga ügyesen kibújt a bajból : levaté csu báját és átallott a Jézus szerzetbeli ekhez, a hová betísöleg eddig is tartozott. 8 ö neki, a ki az egész pokoli tervet szőtte, még haj a szála nem görbült meg.

Ettől kezdve a jezsuiták teljésen a helyzet uraivá lettek, korlátlan hatalommal jaitak keltek hazánkban s a szegény protestánsokat végkép kiakarták irtani. Elvök az volt,hogy elébb szegényeivé teszik őket, elve szik mindenüket, azután megalázót takkal kényök kedvök szerint bán hatnak.

Az ö befolyásuk folytán rótt ki a bécsi kormány Magyarországra any- nyi adót, a mennyit az nem birt és összeroskadt alatta. Nyögtek és jajgattak a roppant teher alatt az ország lakosai vallás és nemzetkülönbség nélkül. Panaszkodni »e^ki sem mert, mert a Zrinyi-Ná^asdy

féle összeesküvés felfedezése óta telve volt kémekkel az ország. Min denki otthon tartózkodott, tűri és ha Iga tóit. A jezsuiták pedig szabadon. gazdálkodtak.

E lend tagjai sok gonoszságot kö vettek ’ el merészen és minden lelki ismereti furdalás nélkül. A hová csak hetérközh ttek. mindenütt feldúlták az ország nyugalmát. Magyar hazánk is sok keserves szenvedése» ment át miattuk. Hitszegés, árulás, királygyilkosság, családok nyugalmának felzavarása s több efféle bü uök bizonyu’lak rajok. Ez időben az egész kontinensen elszaporodtak már és erőszakoskodásukkal s moho gazdagodási törekvésükkel annyira ellenök zúdították Európa összes fejedelmeit, hogy azok a pápától a jezsuita rend eltörlését követelték I És XIV. Kelemen volt az a íolvilá- jgosult és szabadelvű pápa, ki a jn jzsuita rendnek örök időre való eltör lését a Dominus ae Redemtor noster kezdetű egyszerű brévében 1773. évi julius 21én kihirdette, mert, mint mondá; ,<addig nem lesz a világon sehol békesség, mig ez a rend fennállóigen, de ez a pápa hihetőleg mér; g -zés következtében hirtelen elhalt igya feloszlató parancsot, nem hajították mindenütt végre. Feltűntek tehat a jezsuiták ezután is itt-ott, i • hol a szabadság napja hanyatlani kezdett. A francia forradalom ieve- j retése Után VII. Fiús újra visszaál- j litotta e veszedelmes rendet, j Hazánkban is visszaszivárogtak s 'laknak több helyütt, u. m. Budapesten, Nagyszombaton, Pozsonyban,

| S/.atmáro í, Kalocsán, Kapornokon, Travnikoo s többen vannak immár kétszáznál. Iskolájuk van Kalocsán és Nagyszombatban

*

Szécsy Mária Murány várában j biztonságban érezte magát. Nem tér vezeti semmi újat, de figyelemmel kísérte az ország dolgait. Udvari lelkészét, Erdössy Andort, ki gyámatyja és családja látogatására engedélyt kért, hazabocsátotta s hosszabb- időre szabadságot adott neki.

Ez ifjú lelkész gyermekkorában korán árvaságra jutott. Ketten voltak testvérek : Imre, a nagyobbik 5 éves, ö pedig a kisebbik 3 éves. Gyámatyja Vásárhelyi Matkó István (Andorék atyjának ifjúkori barátja) egy hires ref. pap és esperes felfogta a» árvák gondját és saját gyerme