Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-14 / 50. szám
mum : • v' •' - <„ ■ • 7... .. i.'!'- ■ f 5 A decemberi havi gyűlésen a folyó évben a következő tagtársak vannak hát ralékba: Antii Pál 8 havi, Kaczinkó István 8 havi, Kriszti János 4 havi, Kosztja János 6 havi, Kurucz Bertalan 6 havi, Drótor András 1 havi, Olajos ; József 3 havi, Mihók András 4 havi, Herpák András 7 havi, Kapossy Károly 8 havi, Erdély István 5 havi, Balogh István 7 havi, Körmendy Miklós 4 havi, Párkány Dezső 0 havi, Laezó János 4 havi. Felszólítom ezen tagokat, hogy azok, a kik az alapszabályok szerint még egy létünk tagjainak tartják magukat, hátralékaikat a legközelebbi gyűlésen, január első vasárnapján kifizetni, a távollevők pedig a jegyzőnek még idejekorán beküldeni szíveskedjenek. Lovas Lajos, Központi jegyző. 506. Gearing ave. 38th. word Pittsburg, Pa. Nyilvános nyugtázás* És köszönet. Alólirottak ez ni on is köszönik az Amerikai Magyar Református Egyesület vezértestületének azon jóságát és pontosságát, a melylyel boldogult rokonunk néhai Tarkanyi Károly után uekülnk járó $375 — $373 összesen 750 haláleseti segélyt kifizette. ■“Köszönjük továbbá a new Bruns- vicki első Magyar Reformá'tus Be tegsegélyzö egyletnek szives támoga fását, hogy az elhunyt temetési költségeihez 100 dollárral hozzájá rult. Honfitársak! Csatlakozzatok az ily nemescélu, az ily áldásosán mü ködő egyletekhez, melyek ily testvériesen karolják fel az özvegyek, árvák és elhagyatottakat és ezek ügyét oly lelkiismeretese^ intézik. Fogadják köszön'etünket mindazon rokonok és ismerősök, kik szeretett ‘.rokonunk elhunyta all almával rész vétüket személyesen vagy levélileg kifejezték. Maradunk tisztelettel Ifj. Ecsedy Dániel Tárkányi József New Brunswick, N. J. Nagy események. Franciaországban már régen foly az a mozgalom, a melynek az a célja, hogy az állam és a vallás egymástól teljesen külön választassák. A kama ra már julius harmadikán elfogadta az ide vonatkozó törvényjavaslatot 341 szóval 233 ellen, A javaslat decz. $án került a szenátus elé, a hol 181 szóval 102 ellen elfogadták. E szerint az állam a vallással megszakít minden összeköttetést. Eleinte nagy nehézségekbe fog ez a külön válás ütközni, de végeredményében nagy hasznára lesz az evangyéliumi egyházaknak, a melyek a bennök rejlő erőt most a legszélesebb körben fejthetik ki s nem fog felettök állani a római kath. egyház, a mely eddig a legnagyobb mérvben akadályozta a hugo- natták utódainak a fejlődését. A magyar válságban érdekes fordulatról kapunk éértesitéseket. Az alkotmánypárt megalakulása kétségtelenül nagy befolyással lesz a válság megoldására. Ez a párt a régi kilences bizottság programmját fogadván el katonai kérdésekben irányadóul, a valóságban szakított a koalícióval s útját egyengeti annak hogy a nemzet karácsonyi ajándékul r*gy ,,8/éll mjniszteriumot“ kapjon. Azzal tisztában vagyunk már itt ^ messze távolban, hogy7 a harcban nagy mérvben befoly az egyéni hiúság is s ott a hol mindenre lehet embert kapui : olyan egy érzésben egy gondolatban összedobbapó haza fiságról, a mely]y7el az ország füg getlenségét ki lehetne vívni: nem lehet szó — s Magyarország fiigget lensóge és szabadsága, ha csak katonai ügyekben is —- még csak álom. Meg fog-e valaha valósulni vagy nem ; ki tudná azt megjósolni Á jelen nemzedék bizonyára nem... De hát „mégis mozog a föld“. A magyar református egyház zsinata, a mely a napokban ülésezett Budapesten, az eddig érkezett tudó sitások szerint két fontos újítást iktatott törvénybe. Az első az, hogy7 az egyház nevéből ki marad az ev. ref. s lesz egyházunk „magyar református“ a mint itt már régóta nevezzük magunkat. At ev. ref. eddig is csak felesleges szószaporitás volt. Ebben a szóban „Református“ már benne van az ev. ref. is. A második újítás az, hogy7 a nagyobb egyház községek lelkészi körökre lesznek felosztva s a lelkészi körök egyházmegyéket alkothatnak. Végtelen fontos ez az újítás. A lelkészi műkő dést nagyon elő fogja segíteni, pláne — ha a lelkészi körök megfelelnek a népesség arányának. Mert, ha összehasonlítjuk, az itteni és a hazai, helyzetet: azt látjuk, hogy az inten ziv, igazán krisztusi szellemű mun kálkodásnak az áll útjában, hogy a tömérdek lélekszámúnál biró egyház községekben kevés a lelkész. Hogy lehessen szó, ott lelki gondozásról, a hol egy lelkészre 5—10 ezer lélek gondozása vár ? Képtelenség még elgondolni is, hogy i,tt igaz krisztusi szellemű munka volna folytatható. Most már a törvény ad jogot a bel terjesebb munkálkodásra. Minden esetre érdekkel várjuk az eredményt! Úgy látszik hiába való volt Witte herkulesi munkája, a melynek végcélja volt, hogy Oroszországot az alkotmányos államok sorába emelje. Az alkotmány legnagyobb ellenségei a felforgatásra törekvő pártok, mert a cár az önkényuralom legnagyobb pártolóinak szavára hallgat s köszc- retet mond a kozákoknak, a miért a kegyetlenkedésben elöljárnak. Hiába lázong a katonaság, hiába a népfelkelés, a mig a kozákok hivek a cárhoz, addig az önkénynek mindig lesz mire támaszkodnia. Minden esetre sajnálatos dolog, bogy épen azok, a kik szabadságot óhajtanak, lesznek akadályai a szabadságnak. Wittet csak sajnálni lehet mindazoknak, a kik a szabad ságnak, a rendnek a barátai. Angliában Sir Henry Campbell Bannerman elnöksége alatt álló minisztérium kineveztetett. Az ellenzék vezére természetesen az eddigi miniszterelnök Balfour lesz, ki már meg is kezdette a harcot az uj kormány ellen. Sargent bevándorlási biztos most adta be a minisztériumhoz évi jelentését, a mely kiterjed a bevándorlás kérdésének minden fázisára. A lefolyt kinostári évben egy millió 26 ezer 499 bevándorló éreezett, vagyis 213 ezer 629-el több,- mint az elmúl: esztendőben. Fájdalom, ak legtöbb bevándorló osztrák-magyar monarchia területéről érkezett, 98 ezer 537* tel több, mint a múlt esztendőben. És ezeknek a legnagyobb része Magyarországból érkezett. A mig od aza kis kérdéseket tesznek nagy jelentőségünkké, jobb volna, ha arra goudolna minden tényező, hogy a népnek kenyeret.jobb megélhetést, több jogot biztosítva, megakadályozzák a kivándorlást. Ha ebben a dologban sürgősen nem történik in- intézkedés. 1 Úgy7 nemsokára hiába való lesz minden politikai küzdelem. Magyarországnak az lesz a meg váltója, a ki ezt a kérdést igazán megfogja oldani. Még se lett háború. A szövetséges hatalmak hadi hajói bevonultak ugyan Mylelenebe, de nem kellett elsütniök, még csak egy ágyút sem. A porta engedett s ezzel a nagy- port felveri kérdés elintéztetett s Macedonia pénzkezelésébe Török orsfcág is bele szólhat. Hát ez sok Itühó volt semmiért. . . HAZAI fii BEK. A darabant főispánok kudarcza. Elsőnek szóljunk Pestvármegyé röl. Onnan hoz a hazai posta hajmeresztő dolgokat. ^Említettük már, hogy a Feliérváry kormány által Pestvármegye föis pánjává kinevezett Tahy István, látva a vármegye éllenséges hangú latát, lemondott megbízatásáról s Pestről elmenekült az ország másik szélére, Abbáziába. Fazekas Ágoston, a vármegye főjegyzője s alispán helyettese, fel lett ugyan függesztve Kristoffy által állásától, de e fel függesztést ö semmibe sem vette, megmaradt állásában már csak azért is, mert nem volt, a kinek átadja hivatalát. Ily csúfos kudarczot nem engedhetett magán száradni a Fehérváry- kormány. Gondolt merészet és na gyot. Miután a kassai világraszóló kudarcztól kellett tartania, ha uj főispánt nevez ki, a kinek fel kel lene esküdnie, de a ki az üres falaknak itt sem mondhatná el az esküt: oly e nbert keresett tehát és talált is Laszberg Rudolf gróf győri főispán személyében, a kinek, az ö okosko dása szerint nem kell újból letennie az esküt. A gyászmagyar elfogadta a megbízatást, s mint uj dictator vonult bi az ország szivébe. Nem jött egye dal. Csendőrökkel, rendőrökkel töl tötte meg a megyeház folyosóit, a föispáni lakosztályt és hivatalhelyi ségeket, miután már ez utóbbinak ajtajait, lakatos hiányában a szó igazi értelmében befcötette, Tiltakoz tak ugyan ez eljárás ellen Fazekas és Dubraviczky főjegyzők, a vármegye hivatalnoki kara « a jóléti bizottság tagjai, közöttük Prónay Dezső báró, Pozsgay Miklós orszgy. képviselő és Andreánszky Jenő is. S mi lett az eredmény! Az, hogy Rudnay pribékjeivel letartóztatta Pozsgay képviselőt és Andreánszky Jenöt, a többi független érzelmű és gondolkozása hivatalnokokat • bizottsági tagokat pedig a megyeházból kivezették a rendőrök. — Mindez óriási néptömeg jelenlétében folyt ie, fi kik (záptojással, tintatartókkal s más ilyen mozgatható tárgyakkal dobálták ,a rend és csendőröket. Ezek higgadtságának köszönhető, nogy nem öntözte vér a megyeház folyosóit. A tömeg bevonult az ex- föispáuhoz is, „gazember“ s más lasouló kifejezésekkel illette, sőt le is köpték az arczát. Nagy sokára a fegyveres erő eltávolított a. megyeilázból mindenkit, csak Laszberg és pribékjei maradtak benn. Ezek történtek 25 én November 27-ére volt egybehiva Pestvármegye közgyülé.-e, melyen a bizottsági tagok teljes számmal jelentek meg. Miután a rendőrség által a kocsmákból összeszedett s Laszberg által a megyeházára rendelt gsöcseléktöl a tanácstermet megtisztították s azexföispán elöl a telembe vezető ajtót eltorlaszolták, helyettes alispánnak megválasztották Vigyázó Ferencz grófot, ki letette a h v.italos esküt s a közgyűlést annak egyhangú kimondása után, hogy sem a Fehérváry kormányr, sem annak intézkedéseit törvényesekne t nem ismeri el s Fazekas felfüggesztését semmisnek nyilvánítji, vele és eljárásával minden tekintetben sotidari tást vállal, a gyűlést, berek esztette. A rendörminiszterium túlkapásait mi sem jellemzi jobbon, mint az a körülmény, hogy a Prónay De-’sö br. által bizalmas értekezletre Pestre hívott megyei tisztviselőket és zászlós urakat, kik 36 vármegyéből gyűltek össze, egy rendőr tanácsos a Royal szállóban megtámadta s szét- oszlásra hívta fel. Prónay magából kikelve szólt: — Ezek az urak az én vendégeim. Vegye tudomásul, hogy éu itt thea- estélyt adok. Figyelmeztetem, hogy mi itt magánbeszélgetést folytatunk és csak a fegyveres erőszaknak engedünk. Majd valósággal extázisba esve, felkiáltott: — Uraim rettenetes időket élünk most. A jog, a szabadság, törvénytisztelet ebben a boldogtalan országban megszűnt. Imádkozzunk ! A Mindenható óvja meg hazánkat az aljas szolgáltadtól. A reudör-tisztviselö embereivel megszégyenülve távozott. Zemplénmegyében is nov. 27 én lett volna Pallavicini örgróf- nak föispáni beiktatása. El is ment Ujhelybe még előtte való napon. Az ajtókról a pecséteket önkezűleg tépte le. De nem örült diadalának. Az egész városban még a legutolsó inasgyerek sem állt vele szóba. Nem kapott lakást, nem kapott élelmet, az éjt álmatlanul virrasz- totta át az állami anyakönyvi felügyelő hivatalos helyiségében. S a mit 27 éré virradóra látott, az, ha egy csepp érzés lett volna benne, bizonyára megfagy asz tóttá volna a vérét. Ujhely Összes házaiD, a legkisebbtől a legnagyobbig, hatalmas gyáazlobogók lengtek alá. Voltak épületek, melyek egészen be voltak vonva gyászdraperiával. Ma temetik Ujhelyben a nemzet alkotmányát. Gr. Vécsey Antal, Pallavicini nagybátyja, elment reggel hozzá, hogy tudomására hozza az egész család nevében, hogy ö ezen tettével be- piszkolta az ősi család jó hírnevét,, s ezért körükből kirekesztik. Ez után hátat fordított neki a leJkes magyar s ment a színházba, hol a: megyebizottsági tagok teljes szám A monongahela völgyének legrégibb hajó és vasnti jegy irodája, elad jegyek az összes és leggyorsabb hajókra úgyszintén vasúti jegyet bármely vonalra^ * 'É
