Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-30 / 48. szám
• l 2—5. alapján, szólván azokról a magas tornyokról, a melyek az em berieéget vezetik az. élei mk a pusztáján. Lapunk szerkesztője magyarul, 3tev. Jundt pedig angolul hívta fel a közönséget adakozásra. A míg az adakozás tartott a közönség a 90 ik zsoltárt énekelte s tdö Harsányi István felolvasta az emlékkőbe elhe- * lyezendö emlékiratot. A német ének kar s a Rev. Brunner németnyelvű imája után Rév. Jundt tartott hatalmas beszédet a missiói munkálko dásró!. A beszéd után az énekkar énekelt s Rév. Jundt és Kalassay S. letették az alapkövet. A segélyező egyház liturgikus formáját használ nálván, miután még nekünk nincs megállapított formánk. Az áldást tdö Harsányi István mondotta s a közönség a 75ik dicséret kft utoreó versének eléneklése után távozott el. Estve nyolc órakor kezdődött meg a Rákóczy Hallban rendezett dal- estély, a mely méltó befejezése volt, a szép s öröiuteljes napnak: Az énekkar valóban remekelt. A duettek úgy az énekben, mint a zongoránál pompásan sikerültek s a szavalok — különösen Kovács József — nagyban hozzájárultak ahoz, hogy az estély emlékezetes legyen. Beszedeket Rév. Jundt, Virág és Kalassay tartottak. Az ünnepély bár (vagy inkább mert) italozás s tánc nem volt — nagyon szép anyagi hasznot is hozo r». E tekintetben is álljon előttünk példa gyanánt a bridgeporti egyház énekkara. Az eseménydus nap bizonyára kedves emlékű lesz mindazok elötlt, a kik azon részt vettek s mindnyájan szívesen kívánják bridgeporti egyházunk tagjainak,. hogy építsék fel hatalmas templomukat a magyarság jó hírnevének emelésére s Isten országának a terjesztésére. Tudósitó. Nagy eseményeit. A mi szempontunkból tekintve bizonyára az volt a leguagyebb eseménye a hétnek, hogy az Országos Nemzeti Szövetség által az amerikai magyarságnak ajándékozott disz- zászió a Református Egyesületnek a kezelése és felügyelete ^lá került. Mikor a diszzászló’ megérkezett, közhírré lett téve, hogy a czél az, hogy a zászló az amerikai magyar szövetségek, egyesületek és nagyobb egyletek által őriztessék idóröl- idöre Ez a czél azonban majdnem feledésbe ment, bár a Református Egyesület nagy gyűlésein időről- idöre szóba kei ült a diszzászló átvételének ügye. Több ok miatt csak most valósulhatott meg az a törekvésünk, hogy a zászló, a melyet feje delmi fogadtatásban részesített az amerikai magyarság: valóban az legyen, a minek lennie kell : hirde tője a szülőhaza iránt való szeretet tiek az egész amerikai magyarság között. Most már ezéiunkat elértük, s a Református Egyesület tisztviselö- sége — ha kell — kész azt rnegvé- delmezni s olyan mocsoktalanul óhajtja majd annak idején a köröknek átadni, a mint azt megkapta. Isten áldja s növelje meg a mi Egyesületünket, hogy a diszzászló védelmére ezernyi kar álljon készen bármely szempillantásban. A testvérszövetség pedig fogadja köszönetül;két, hogy a zászlót több mint 3 < esztendőn át híven meg őrizték. Norvégiának uj királya VIJ-ik Haaken november 25-én érkezett meg fővárosába, Krisztianába. Ez az esemény egy uj korszakot ny^t meg Norvégia történetében, mert az uj király első uralkodója lesz a független Norvégiának. Norvégia 1830-ban vesztette el ön állóságát, a mikor VI. Haaken meg halt. Ez időtől kezdve csak nehány hónapig volt szabad, 1844-ben. Nor végia története nagyon érdekes. Hol egyesül valamelyik országgal, hol meg elválik. Norvégia, Dánia és Svédország 933 ban egyesült s réme volt az egész Európának. A keresz- tyénség elterjedése azonban itt is* megszelídítette az erkölcsöket. 1319- ben kihalt a Norvég uralkodó család féríiága s Nagy Gusztáv választatott meg kiralylyá. Ez utóbbinak unó kaja volt, Dánia királya 1380 ig. 1814 ben a kiéli szerződés értelmében Norvégia Oroszország birtokába került, a mely azt Svédországnak engedte át. Norvégia azonban nem akart a változásba belenyugodni s 1814. május 17 én független országnak nyilvánította magát s Keresztély dán herczeget választotta meg királynak. Ekkor XIII. Károly svéd király sereget vezetett Norvégia el len, a háborúnak annyi eredménye lett, hogy a november 4 iki békében — egy félévi harcz után — a két órszálg egy király alatt egyesült. Ez a viszony állott fel egész ez év junius aétig. > Most Norvégia a legboldogabb ország a földön, mert vér nélkül kivívta azt, a mi a legnagyobb kincse a nemzeteknek : a szabadságot, füg getlenséget. Mikor lesz a mi szülőhazánk ilyen boldog ? Említettük lapunk múlt heti szá raábau, hogy a hatalmak, Magyar- ország és Ausztria, Anglia, Olasz ország és Francziaország, hajóhadat akarnak indítani a Bosporusba, Konstantinápoly kikötőjébe, hogy a török szultánt igy kényszerítsék arra, hogy Macedóniában a követelt s megígért újítások történjenek meg. A szultán harczias hangon válaszolt a hatalmak ultimátumára, azt goadolván, hogy ez csak fenyegetés marad. A hatalmak azonban nemcsak fenyegetőztek, hanem már a cselekvés terére léptek s Jedina ellentenger- nagy parancsnoksága alatt a Szent György, Szigetvár, Lancaster, Senti nel, Garibaldi és Osztroa nevű hajók egy francia cirkáló és ágynnaszáddal török vízre mentek s vasárnap értek Mitylenébe. A tettre a szultán módosítani akarta a nagyhatalmak követeléseit, Tevvik basa által tudtára is adta ezt az angol és osztrák' magyar nagykövetnek. Meglehet, hogy a szultán engedni fog, Straus volt konstantinápolyi követ azonban kételkedik ebbeu, mert Oroszország ’gyengesége, Törökország erőssége lett. A junius 2t én elkövetett merénylet tettesei most állanak törvényszék előtt. Oroszországban csak nem akarnak megszűnni a zavaros állapotok. Mert már ä sebasztopoli helyőrség lázadt fel s több helyen parasztlázadástól is tartanak. A Zemstov tagjai Witte politikáját támogatják s erős a reménység arra nézve, hogy az alkotmányosság áldásait még a jelen nemzedék is érezni fogja. Az oroszországi zsidók javára közel egy millió dollár gyűlt össze az Egyesülj; államokban. A gyűjtés folyamatban van. A zsidó sajtó egy része ugyan a keresztyénséget tá* madja : de az adakozók között van nagyon sok keresztyén is. A ,,foot-ball“ a legveszedelmesebb játék az egész világon s csudálatos, hogy még is ebben az országban játszák a legjobban. A lefolyt szezonban 38 an haltak meg e játékban, veszedelmesen 138 sérült meg s a könnyebben sérültek száma több( mint ezer. Valóban itt van az ideje, hogy ennek a veszedelmes játéknak véget vessenek s szabályait úgy állapítsák meg, hogy játszása ne veszélyeztesse az életet. Az izraeliták a napokban ünnepelték meg annak az eseménynek az emlékét, hogy 250 évvel ezelőtt érkeztek az első zsidó települök Amerikába. Az ünnepélyen, a mely az Emanuel templomban folyt le, a legjelesebb izraeliták tartottak beszédet. TÁRCA. ^Tel^-éz id.öl£ részes napcli. Ar «Am. Magy. Ref. Lapjának” eredeti t&rcájs. Irta : Kassay Andor. 5 Lassan, szinte észrevétlenül oda lépett anyjához, karját nyújtotta neki. s aztán elhagyták a templomot. A nyoszolyó leányok is felemelték az ájult menyasszonyt s kivitték a kocsira. A vig lakadalmas menet majd nem halott kíséretté változott. A lakadalom majdnem halotti torrá lett. V. Ki volt adva a parancsolat, hogy ,,az országból minden eretnek ki pusztittassék és bárhol találtatnak ne csak egyháziak, hanem világiak által is fogassanak el és égettessenek meg.“ Az erőszakoskodás kezdett mind nagyobb-nagyobb mérvet ölteni. Annak, a ki nem katholikus egyház hive volt; annak, a ki meg mert ismerkedni a világossággal, nem volt biztos életének egyetlen perce sem. Vagyonát, ha volt, el- szedték s minden kigondolható, kínzó eszközzel kény szeri tették arra, hogy meggyőződését megváltoztassa. Sokszor sikerült, de sokan inkább a halált választották, mintsem meghajoljanak. Együtt ül most is a törvényszék X városában. Az asztalon fekete terítő. Az elnöklő biró előtt két égő gyertya között feszület, az Ur, ki a kereszt fán is ellenségeiért imádkozott. Az asztalion Nagy Barna ült. Körülte a szerzet rend tagjai, szembe vele az apát. Nehány világi ember is volt jelen, de csak néma szemlélői voltak a vallatásnak. Két fegyveres ör között lépett be a vádlott. Arcán nemes elszántság honolt. Utánnok jött a hóhér kínzó eszközeivel, hogyha a szép szónak nem lesz foganatja — erőszakkal csikarják ki a vallomást a vádlottból. / Az elnök szól. Komor a hangja: szemében végtelen gyűlölet lángja ég, szivében mélységes bánat érzel mei hullámzanak. Otthon leánya fekszik — puha fehér ágyon — remény, bizalom — minden minden veszve. Előtte egy férfi, a ki felett törvényt kell ülnie. A kiről tudja, hogy tiszta és becsületes, de a kinek vesznie kell, mert á hite más, s másokat is az egyházból való kilé pésre ösztönzött. —, Mi a neved \ — A nevem Mihály. Atyám nevét nem tudom. — Hol születtél ? — Nem tudom. — Mennyi idős vagy ? — Gondolom 30. — Igaz-e, hogy te Isten tagadó, eretnek vagy ? — Nem, én hiszem az Istent s kö telezőnek ismerem magamra nézve az apostoli hit formáját. — Akkor hiszel a Jézus Krisztus ban, a Szentlélekben is ? — Igen, hiszek. Hiszek mind abban, a mit a szentkönyv, a biblia tanít. — Tudod, hogy a bibliát nem szabad olvasnod ? — Tudom, hogy tiltják annak olvasását azok,a kik minket üldöznek; de Isten nem azért jelenté ki az ö akaratát a szent Írásban, hogy az az emberek előtt eltiltassék, hanem azért, hogy az legyen a világnak világossága. Mert a gyertyát sem azért gyújtják meg, hogy véka alá tegyék, hanem a gyertyatartóba, hogy világítson mindeneknek, a kik a házban vannak. — Azt hiszed tehát, hogy a bibliát mindenkinek szabad olvasni ? — Igen, és állítom, hogy azok, a kik nem ismerik az írást, nem igazi keresztyének. — Vagyis azt mondod — pattant fel az apát, hogy a mi nyájunk élté- velyedett, mivel nem ismeri az írást. — Azt mondom csupán, hogy a kik nem ismerik az Írást, nem igazi keresztyének, mert meg sem tarthat ják azt, a ínit nem ismernek. — Azt mondtad, kezűé az elnök újra a vallatást, hogy kötelezőnek ismered magadra nézve az apostoli hit formáját, és ha ugv, miért törsz az egyház megbontására? — Mert megiratott, hogy istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint sem az embereknek. — Mit értesz ez alatt ? — Azt, hogy az atyafiaknál, a kikhez én is tartoztam, az a legval- lásosabb, a ki az emberi tekintélyt, a papság szavát, minden tekintetben kötelezőnek ismeri el. A ki ez ellen az engedelmesség ellen vét, az már bűnös, ha különben teljesen jó keresztyén is. í
