Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-23 / 47. szám

/ térre, a hol felfeszitették. A pén/- szekréDyt megtalálták üresen a kis- várdai vásártéren. A betörök nem­zetközi betöröbanda tagjai lehettek. A nyomozást megindították. —Somogyszentlászlöról Írják,hogy ott a napokban a vasúti sínek mel lett megfagyva találtak egy BetI Ferenc nevű netvenöt éves, böszénfai illetőségű embert. A felsökaboli csendörség Kátyon parasztokból á 116 pénzhamisiló ban dát fedezett föl. A vizsgál it folyik és Valószínű, hogy még több letar­tóztatás lesz. Föispáni beigtatások. Magyarországon immár a szónak leg­szorosabb értelmében dühöng az abszolu- tismus. Fehérváry, a becsi körök bizta tilsára, támogatva a nemzetközi szociális ták s a lelketlen, hazájuk alkotmányai s függetlenségét hitvány önérdekért áruba bocsátani kész gyászmagyarok egész hadától, megkezdte gyalázatos munkáját: erőszakkal törni le a nemzet igazaiért alkotmányos fegyverekkel küzdő ellenzé­ket s az őket támogató hü honfiakat. Bizony aljas munka ez ! Nem is várhat más az azt végezökre, mint egy egész nemzet megvetése, átka s nem lehet e bérencek munkájának más vége, mint a mit méltán] megérdemel: allegesufabb kudarc. Immár meg is kezdődött. r Arad és Kolozsmegye újonnan kineve­zett főispánjai novemberién Jakarták letenni a vhivatalos J esküt. Az előbbi helyen sikerültödé hogyan !) az utóbbi helyen egyáltalán nem hangozhatott el az eskü gr. Teleki László ’ajkairól. És ez csak neki jó. Úgy is csak hamis eskü lett volna az. így legalább esküszegés nélkül űzheti ^törvénytelenségeit. ^De hadd térjek át a dologra. , 2 Aradon, Aradvármegye és Arad város aj főispánjának, Vásárhelyi Bélának beiktatására, jobban mondva az az ellen való tiltakozásra gyűltek össze a törvény- hatóság tagjai délelőtt a megyeházán s a város atyák délután a városháza nagyter­mében. Bár ha éles bíráló szavak hang­zottak Kel mindkét helyen, miiVdazáltal heves szóharc után 69 szóval 25 ellenében elhatározták, hogy a főispánt beigtatják hivatalába. Vásárhelyi azonnal le is tette az esküt s ez állal Aradvármegye és Arad város törvényes főispánjává lett. Egészen más sorsa voh gr. Teleki László Kolozsmegye és Kolozsvár város újonnan kinevezett főispánja tervezett beiktatásának. Már a vármegye gyűlésen látszott, hogy mily elkeseredett a bizott­sági tagok hangulata Olyan kifejezések hangzottak el itt is, a minőket a tisztes terem aligha hallott még, de mindezek dacára is sikerült az eskü elmondása, habár a fülsiketítő zajban senki sem hallotta s magok a közgyűlés jelenlevő | tagjai is csak annyiban birtak róla tudo­mással, hogy a főispán hűséges alattvalói az ö távozta után büszkén s dicsekedve hirdették a teremben és folyosókon a fontos esemény megtörténtét. Milyen lehetett a zavar a gyülésterem- ben, mig az eskü elhangzott, elgondolhat­juk azon körülményből, hogy a záptojások csak úgy repültek az uj főispán feje felé, i szárnyra kelt s a falhoz és fejekhez vágódott tintatartóknak csörömpölése túl hangozta még az emberi hangok zsivaját is, sőt egy pár öreg szék sem nézhette mozdulatlanul a dolgot, oda törekedett ö Í3, hogy hallhassa a fontos esküszöveget. Sándor Imrét, ki a széknek ezen hazafia's cselekményéhez segédkezet nyújtott, az ügyészség le is tartoztatta. Hogy egy ilyen csúf kijátszás ne ismétlődhessen a városi közgyűlésen, arról aztán gondoskodtak Kolozsvár város lelkes atyái. " Egyhangúlag elfogadták’Apáthyjjlstván városatyának] azon javaslatát," hogy a törvényhatóság: 1. bizalmatlansággal vi­seltetik az uj főispánnal szemben és kine vezését törvénytelennek tartja ; 2. tiltako­zik az ellen, hogy a törvénytelenül kine­vezett főispán letegye az esküt és az esküt nem akarja elfogadni; 3. eltiltja a várost attól, hogy akár aktive, akár passzíve az eskü letételében résztvegyen. A polgármester és főügyész tiltakozott ugyan e javaslat és annak elfogadása ellen de szavok elveszett a zajban s kénytelen volt a polgmester felfüggeszteni a gyűlést. Teleki értesülve a gyűlés határozatáról, kijelentette, hogy bemegy a gyülésterem- be s az esküt clete kockáztasával is fel­WILKES-BARRE. IM Já* Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári 69 királyi konzulátusi űgyvivőség vezetésére! bízatott meg Amerkában. és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi k ül ügy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható, I’én.zeistet Küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. íiajójegyy’-el’cet «lad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van. Írjon hozzá árért. TCiá-llit mindenféle meghatalmazásokat, adás vételi szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogój a marad. Magyarok i A ismerik őt személyessel. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá levél bori 1 . John Németh, 457 Washington St., New York. legtöbben árakért és olvasta. Az ügyész is intézkedett, hogy megfelelő számú csendőr jöjjön és te­remtsen rendet bármi áron, de a hazafias | érzelmű csedörparancsbok megtagadta az 1 engedelmességet s kijelentette, hogy a gyülésterembe "nem megy be, ahoz pe­dig, hogy ott polgár vér folyjon, egyáltalán nem nyújt segédkezet, Ily körülmények közt nem volt más mit tenni, minthogy a gyűlést szét kellett oszlatni. Abaujtornavármegye nem várta be,hogy az uj főispán mutatkozzék be neki, meg előzte öt ebben az udvariassági tényke­désben. Ugyanis nov. 4én tartott közgyű­lésén kimondotta, hogy: 1. Az előzőleg hozott tiltó rendelkezé­seit az adókra és újoncokra továbbra is fenntartja. “ 2. Az uj kormány kinevezését törvény­telennek tartja s iránta fokozottabb bizalmatlansággal viseltetik. 3. Kijelenti a közgyűlés, hogy Pongrác | Ferencet főispánnak el nem ismeri, híva talába nem iktatja be, tőle esküt nem j vesz ki, sem neki, sem személyzetének a! vármegye épületeiben lakást ] és iroda1 helyiséget nem ad s eltilja a vármegye tisztviselőit, hogy vei« hivatalosan érintkezzenek. * Ilyen meghívót se igen kapott még egy egy abauji uj főispán sem. De nemcsak a vármegyék és városok járnak el ily hazafiasán, elismeréssel kell megemlítenünk, hogy vannak a régi főispánok között is számosán, kik tudomá sára hozták Fehérviíryn ,k, hogy újból való kineveztetésök coewjn a] tisztséget nem fogadják el. Mindinkább Kiélesednek ezek szerint Magyarországon a viszonyok s csoda lesz, ha a hamu alatt lappangó tűz lángra nem lobban. — Kossuth Ferencz állapotában, mint örömmel értesülünk, javulás állott be, minek következtében re­mélhető, hogy betegsége ezúttal nem lesz hosszú lefolyású.. — Székesfehérváron Wagner Ká­roly tanító felesége őrülési rohamá­ban egy pisztolylyal előbb két éves kis leánykáját, aztán Önmagát főbe lőtte. A kis leány szörnyet halt; a szerencsétlen anya talán életben marad. . — Nagybajomban Gál József 14 éves liu összeveszett öcscsével, a 9 Folytatása a 6-ik oldalon. helyet mutatott Margitnak. Margit leült szemközt édes anyjává1. — Leányom törte meg a csendet az apa — nagy és örvendetes újságot kell iudtodra adnom. Azt a* újságot te is szívesen fogod meghallgatni : gróf Korniss ma megkérte kezedet. — Igaz, hát igaz, szólt Margit s fejét Kezére hajtá. Ettől féltem. ' — Mit, te féltél ettől a pillanat­tól ? Hát mire vársz leány, ha még egy grófi vőlegényt se akarsz elfo­gadni ? Jól van Én már megeléged tem az örökös kosaraz ásókkal. Ezt én akarom, hallod, hogy akarom, hogy a grófnak add a kezed. — Jól van atyám, ha te akarod, legyen meg. Feláll ott s szobájába ment. Mikor betette maga uián az ajtót, apja Bagy léptekkel járkált fel és alá. Ez a leány szeret valakit — ezekkel a szavakkal fordult felesé­géhez, ki szintén távozni készült. De kit, oh, vájjon ki lehet az. Ha én azt tudnám, sóhajtott a jó­ságos tekintetű, halováuy asszony. A vőlegény siettette az esküvöt. Menyasszonya ugyan udvarias volt hozzá, de éreztette azt a hidegséget, a mely egész lényén elömlött. Látta, hogy az arc rózsái mint hullanak le egymás után. s a szemekből lassan- kint kialszik a tűz. De azzal vigasz­talta magát az apa is, meg a vőle­gény is, mindez megváltozik az es küvö után. Kerüljön csak egyszer fökötö alá, asszonyjjkorábau vissza nyeri pirosságát s életkedvét. Elérkezett tehát a nagy nap. A boldog vőlegény négy szürkéjén az elsők között hajtott be leendő apósa udvarára. Drága ajándékot hozott. Személyesen kereste fel menyasszo ­nyát, hogy átadja azt. Margit kicsi szobájába fogadta vőlegényét s en­gedte,hogy nyakát felövezze a drága gyöngygyei. De közönyös volt s talán még halványabb mint rende­sen. Aztán jött a püspök, a vőlegény bátyja. Kíséretében magas rangú papok s utána az egész vidék nemes­sége és l'öuri családjai. Eljött az anya grófné, s szeretettel ölelte keb­lére leendő leányát — s jóságos ar cán az öröm könnyei peregtek alá. Mindenki vig volt, csak Margit sirt, zokogott. Leány sz.okás, mondták. Nem is menyasszony a ki nem sir. Lassankint eljött az esküvő órája. Az Ur házát gazdag virágdísszel bo­rították be s a padlatót piros bár­'sony lakaró fedte. A lámpák sa gyertyák égtek. Az orgona szívhez szólóan zengett, mikor a püspök be­lépett s elfoglalta helyét a számáré készített emelvényen. A násznép is megérkezett s helyet foglalt a temp­boldogan felelte : Igen.........s kevés szünet s néma csend után erősen, szinte kiáltva mondta a menj asszony is : — nem ! Mint a villámcsapás, úgy hatott lomban. A vidék népe is összegyűlt, hogy lássa a fényes esküvőt. Mihály, a prédikátor, mikor hal­lotta ezt a hirt, hogyan maradt vol na otthon. Elment, hogy még egy­szer lássa Margitot, a kit úgy sze­retett. a ki öt. elfeledte. Ott állott a templom toruáca előtt. Nein akart semmit — csak még egyszer látni, csak még egyszer arcára tekinteni. És arcára tekintett. Margit a fá­tyol alatt is érezte a sötét szemek erejét. Nem kiáltott fel, de csudála­tos erő szállott leikébe. Tudta mit fog csinálni. Kiált az oltár elé a püspök. Fé­nyes öltözetére tapadt a bámulok tekintete. Aztán letérdelt az oltár előtt a vőlegény s oldalán a meny­asszony. A püspök beszédet intézett hozzájuk s aztán feltette a kérdést: Szeretitek egjmiást ? A vőlegény a menyasszonynak ez a kijelentése. Ö maga néni tudott a zűrzavarról semmit. «Ereje elhagyta, öss;eesett e szó kimondása után. Szívverése meg szűnni látszott, szemei beestek. El­ájult. Ki gondolt volna most magá­val a történettel. Mindenki arra igyekezett, hogy legalább élelbeu maradjon a szerencsétlen meny­asszony. Vőlegénye ott állott mellette egy ide'g. Arcán megfagyott a boldogság érzete ; szemeiben sötét felhők tűn­tek fel, a melyek arra engedtek következtetni, hogy valakinek ezért a szomorú helyzetért bűnhődnie kell. (Folyt, köv.) mill József és Fia 422 LdciisiSi. mcutsjtn Aalpittatottl885. Közjegyzői iroda. Meghatalmazó,sokés mindehnemii közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Consulátusi hitele sitéseket beseerz iuk- Tanácsosai ingyen szolgálunk. Biztos — Gyors.- Á •. _../___. *■ ■

Next

/
Thumbnails
Contents