Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-28 / 39. szám

■i YI. évfolyam. PITTSBURGH, PA.. 1905. SZEPTEMBER 28 39. szám. f H L’jN G A Rí A A-AMERÍ CAN REFORMED SENTINELS Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy^évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 Washington György szobra Budapesten. A jövő csütörtökön, szeptember hó -28-án nevezetes, az amerikai magyar ság életében forduló pontot képező gytilés fog megtartatni Cleveland- ban, az amerikai magyarság életé­nek e gócgontjában. A gyűlést a budapesti Washing ton szobor egyesület hívta össze s célja az, hogy miután a szobor felál­lításának költsége nagyobb részt ösz- szegyüjtetett,gondoskodás történjék arról, hogy az amerikai magyarság minden számottevő tagjának bevo­násával megtétessenek a szükséges lépések arra, hogy Washington György szobra Budapesten felállít tassék. A Washington szobor egyesület minden gáncsolódás dacára is derék munkát végezett rövid fennállása alatt. Nemcsak a szükséges pénz •összegyűjtéséről gondoskodott, ha nem arról is, hogy Budapest fö és székváros törvényhatósága olyan helyet adjon a szobor szántára, a mely méltó Magyarországhoz s mél tó a nagy férfiúhoz is, kit méltán nevezünk a népszabadság megteste csitöjének. Három évig érlelődött" az eszme s most már mindenki elismeri, hogy aKossuth szobor felállításának Ame­rika földjén, csak egy méltó viszon zása lehet s ez az, ha Magyarország földjén Washington György szobra állíttatik fel. Eddig sok vád, sok szemrehányás érte a magyarországi bevándorlókat A mi népünk — úgy mondják — nem kívánatos elem abban a nép­hullámzásban, a mely az egész Euró­pából hömpölyög felénk. Részben van is ebben igazság, mert a magyar ság egy jó része nem akar áldozni semmi nemes és jó ügynek az oltá­rán. De ha Waschington szobra állani fog Magyarországban: akkor ez ország régibb lakosai megtanulják becsülni és tisztelni a magyart. Egyelőre ki nem számítható, el se gondolható előnyöket fog ez a szobor biztosítani az amerikai magyarság számára. De mi alegnagyobbnak,a legbecse­sebbnek tartjuk azt a szellemi kap­csolatot, a melyet ez a szobor fog teremteni c két szabadság szerető nép között. Ne húzódjék hát félre senki. Ne kétségeskedjék többé senki. De tegye meg kötelességét min­denki. lm,.szeptember 28án már jelen lesz i. gyűlésen Bezerédy szobrász is. Magával hozza a szobor mintát. Jzt megbírálni lesz a gyűlésnek első feladata s ha elfogadható, a szobrász megbizatik a mii elkészítésével. Mo3t alakul meg az igazi szobor­bizottság. Gondoskodás történik a" ünnepélyre való kirándulás rende zéséről. Szóval miudeoröl, a mi e Kérdéssel összefügg. Reméljük, hogy szeptember 28-án az amerikai magyarság vezérembere it együtt látjuk Clevelandban. Adja Isten, hogy a nagy célban már egyszer mindnyájan egyesül­jünk. —y —■r. Egyesületünk. „Indítványok clevelandi osztá­lyunktól. “ Tisztelettel kérjÜK, osztályunk in­dítványait tessék szives lenni egye­sületünk érdekében becses lapjában felvenni. Osztályunk figyelemmel kíséri a a Ref. lapja hasábjain megjelent in ditványokat. melyek hivatva vannak az egyesület tagjainak számát sza­porítani. Nézetünk szerint egyesületünk elöhaladását legjobban gátolja a a Ref. lap és Heti Szemle között fo­lyó áldatlan harc,mely egyesületünk haladásának kerékkötője. Ebből ki indulva tisztelettel kérjük a fentne- vezett két lap szerkesztőjét, hogy egyesületünk érdekében szüntessék már be valahára ezen harcot, a mely úgy egyesületünknek, valamint egyházunknak kárára van. 2. Egyesületünk elöhaladását, a tagok szaporítását, nem az öt centes büntetésekben, sem a tagok korsze­rinti osztályozásában (a fizetésekre nézve), hanem egyedül abban találja, ha az Amerikában levő valamennyi református egylet követi a clevelan­di ref. férfi és női egylet példáját és be áll testületileg egyesületünk ke­belébe, a mi úgy is minden ref. egyletnek erkölcsi kötelessége., még nagyobb áldozatok árán is f entartani és nagygyá tenni drága egyesüle­tünket, — igy, de csak is igy hisz- szük és reméljük, hogy a mai viszo­nyok között is nagygyá lesz és vi rágzásnak indul drága egyesületünk 3. Az alapszabályok mé lositásá- nál pártoljuk a south-bendi osztály indítványát, hogy fizessen az egye­sület a nem ragokra is temetési költséget, azon módosítással, hogy ha egy egyesületi tag neje elhal, ha nem tartozott is az egyesülethez, kapjon temetési költség címén 100 dollárt, valamint ha a nö tagja az egyesületnek, ha férje nem volt is agja, kapjon a nö • férje halála esetén temetési költség fejében 100 dollárt, .amely összeg az egyesület tagjaira kivetendő, azonban a<on ta­gok is, kik mind a ketten tagjai az egyesületnek, halálok esetén a 800 dolláron kiviil a 100 dollár temetési költségben részesüljenek. 4. Indítványozzuk, hogy az alap­szabály módosításnál a 23. §. soha változás alá ne kerüljön, hanem ma radjon meg úgy, a mint 'a young- stowni conventio elhatározta. 5. Indítványozzuk, hogy az árvák és Özvegyek pénze, mely megőrzés és kamatozás végett az egyesületre van bízva, semmi féle más célra ne for- ditassék. Kérjük a convencion megjelent tagokat, kik osztályaikat lesznek hivatva mint delegátusok képviselni, hogy vegyék figyelembe indítvá­nyainkat és bírálják meg azt lelkiis­meretesen. Maradtunk az osztály nevében Cleveland. O. 1905. szeptember 10. Tagtársi tisztelettel Papp István, Pataki János, o. jegyző. o. elnök. Evangéliumi lecke. Luk. ev. 6 : 24—34 v. alapján. isten gondot visel övéiről: ezen igazságot tárja elénk Idvezitönk a jelzett szakaszban gyönyörű példá­ban. A megélhetés miatt aggodal maskodó s könnyen kétségbeeső ember előtt reá mutat az égnek rep desö madarára s a mező liliomára. Ha ezekről gondot visel a mennyei Atya, mennyivel inkább mi rólunk, kik oly gyakran kicsinyhitüek vagyunk. Ott van előttünk először is az ele­del, a mindennapi kenyér kérdése, amire sok csüggeteg halandó mint egyedül szükséges dologra fekteti a fösulyt. Pedig az a gondviselő, ki eledelt ad az égi madárnak, melynek nincsen halhatatlan lelke, nincsen sóvárgása megváltás és örök élet után, mennyivel inkább megadja a mindennapi kenyeret megváltott gyermekei számára ? Igazán'olyan szépen mondja más helyen Idvezi­tönk : „avagy nem öt verebecskét vesznek-e két filléren? és egy is azok közül nincsen elfelejtve Istennél. Ne féljetek azért, ti sok verebek­nél drágábbak vagvtok“ (Luk. 12. 6-7. v.) Épen ilyen meggyőző módon mu­tat rá az Idvezitö egy másik példá­ban a mezöliliomaira, mik sem nem. dolgoznak nehéz munkával, sem nem fonnak, mégis Salamon király minden királyi dicsőségben nem tu­dott úgy öltözködni, mint a liliomok közül egy. Azon gyönyörű, szin- gazdag ruhával, a mit a teremtő adott a liliomra, emberi kéz által előállított bíbor avagy bársony nem képes vetekedni. Pedig mily nagy a különbség a mezőnek eme füve és a hallhatatlan ember között! A liliom bármely percben a tüzbe vettetik s elpusztul, az ember pedig életre van rendelve íz időben s örökkéva­lóságban egyaránt : ha hát/Isten ily díszes öltözettel látja eLa liliomot, mennyel inkább megadja gyermekei számára a szükséges ruházatot. Tévedne azonban az, ki Idvezitönk fenti szavaiból azt következtetné, hogy a becsületes munka, s az anya­gi javak bölcs beosztása felesleges valami, mert hiszen az Ur úgy is gondot visel övéiről. Nem, ilyen képtelenséget a keresztyénség nem tanít. Nem azt olvassuk e már a szentkönyv első lapjain, hogy Isten nehéz munka végzésére kötelezte első szüleinket s a tölök származó emberi nemzetet ? A tiz parancsolat nem csupán a szombatnap megölésé­ről, hanem a hat napon át való munkálkodás szükségességéről is beszél. Idvezitönk maga mondja: „munkálkodjatok, mig nappal va­gyon *■ s Pál apostol szerint : aki nem dolgozik közületek, az ne is egyék. Idvezitönk csak a kétségbe­eséstől, kishitűségtől, Isten gondvi­selő jóságának szem elöl való tévesz­tésétől akar bennünket óvni. Amint az égnek szárnyasa elvégezi köteles­ségét ösztönénél fogva, mikor fog- dossa a kártékony rovarokat; amint a mező lilioma felvidámitja pompá­jával az embert, gyógyító hagymát nyújt a betegeknek, mert ezen célra rendelte a Teremtő s e kötelességét végezi híven: úgy mi emberek a kötelességtel]esités tekintetében is tanuljunk, okuljunK a verébtől és liliomtól. Bennünk nem vak ösztön, hanem józan ész és isteni parancsolat va­gyon, mi munkálkodásra ösztönöz, teljesítsük hát kötelességünket s aztán ha híven cselekedtünk s meg­tettük a magunkét: tanuljunk ismé­telten a verébtől és liliomtól. Bizzuk magunkat a mennyei Atya gondjaiba, ki nem felejtkezik áhm

Next

/
Thumbnails
Contents