Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-28 / 39. szám

■i

YI. évfolyam.

PITTSBURGH, PA.. 1905. SZEPTEMBER 28

39. szám.

f H L’jN G A Rí A A-AMERÍ CAN REFORMED SENTINELS

Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy^évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c.

AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK.

Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church

Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879

Washington György szobra Budapesten.

A jövő csütörtökön, szeptember hó -28-án nevezetes, az amerikai magyar ság életében forduló pontot képező gytilés fog megtartatni Cleveland- ban, az amerikai magyarság életének e gócgontjában.

A gyűlést a budapesti Washing ton szobor egyesület hívta össze s célja az, hogy miután a szobor felállításának költsége nagyobb részt ösz- szegyüjtetett,gondoskodás történjék arról, hogy az amerikai magyarság minden számottevő tagjának bevonásával megtétessenek a szükséges lépések arra, hogy Washington György szobra Budapesten felállít tassék.

A Washington szobor egyesület minden gáncsolódás dacára is derék munkát végezett rövid fennállása alatt. Nemcsak a szükséges pénz •összegyűjtéséről gondoskodott, ha nem arról is, hogy Budapest fö és székváros törvényhatósága olyan helyet adjon a szobor szántára, a mely méltó Magyarországhoz s mél tó a nagy férfiúhoz is, kit méltán nevezünk a népszabadság megteste csitöjének.

Három évig érlelődött" az eszme s most már mindenki elismeri, hogy aKossuth szobor felállításának Amerika földjén, csak egy méltó viszon zása lehet s ez az, ha Magyarország földjén Washington György szobra állíttatik fel.

Eddig sok vád, sok szemrehányás érte a magyarországi bevándorlókat A mi népünk — úgy mondják — nem kívánatos elem abban a néphullámzásban, a mely az egész Európából hömpölyög felénk. Részben van is ebben igazság, mert a magyar ság egy jó része nem akar áldozni semmi nemes és jó ügynek az oltárán.

De ha Waschington szobra állani fog Magyarországban: akkor ez ország régibb lakosai megtanulják becsülni és tisztelni a magyart.

Egyelőre ki nem számítható, el se gondolható előnyöket fog ez a szobor biztosítani az amerikai magyarság számára.

De mi alegnagyobbnak,a legbecsesebbnek tartjuk azt a szellemi kapcsolatot, a melyet ez a szobor fog teremteni c két szabadság szerető nép között.

Ne húzódjék hát félre senki. Ne kétségeskedjék többé senki.

De tegye meg kötelességét mindenki.

lm,.szeptember 28án már jelen lesz

i. gyűlésen Bezerédy szobrász is.

Magával hozza a szobor mintát. Jzt megbírálni lesz a gyűlésnek első feladata s ha elfogadható, a szobrász megbizatik a mii elkészítésével.

Mo3t alakul meg az igazi szoborbizottság. Gondoskodás történik a" ünnepélyre való kirándulás rende zéséről. Szóval miudeoröl, a mi e Kérdéssel összefügg.

Reméljük, hogy szeptember 28-án az amerikai magyarság vezérembere it együtt látjuk Clevelandban.

Adja Isten, hogy a nagy célban már egyszer mindnyájan egyesüljünk.

—y —■r.

Egyesületünk.

„Indítványok clevelandi osztályunktól. “

Tisztelettel kérjÜK, osztályunk indítványait tessék szives lenni egyesületünk érdekében becses lapjában felvenni.

Osztályunk figyelemmel kíséri a a Ref. lapja hasábjain megjelent in ditványokat. melyek hivatva vannak az egyesület tagjainak számát szaporítani.

Nézetünk szerint egyesületünk elöhaladását legjobban gátolja a a Ref. lap és Heti Szemle között folyó áldatlan harc,mely egyesületünk haladásának kerékkötője. Ebből ki indulva tisztelettel kérjük a fentne- vezett két lap szerkesztőjét, hogy egyesületünk érdekében szüntessék már be valahára ezen harcot, a mely úgy egyesületünknek, valamint egyházunknak kárára van.

2. Egyesületünk elöhaladását, a tagok szaporítását, nem az öt centes büntetésekben, sem a tagok korszerinti osztályozásában (a fizetésekre nézve), hanem egyedül abban találja, ha az Amerikában levő valamennyi református egylet követi a clevelandi ref. férfi és női egylet példáját és be áll testületileg egyesületünk kebelébe, a mi úgy is minden ref. egyletnek erkölcsi kötelessége., még nagyobb áldozatok árán is f entartani és nagygyá tenni drága egyesületünket, — igy, de csak is igy hisz- szük és reméljük, hogy a mai viszonyok között is nagygyá lesz és vi rágzásnak indul drága egyesületünk

3. Az alapszabályok mé lositásá- nál pártoljuk a south-bendi osztály indítványát, hogy fizessen az egyesület a nem ragokra is temetési költséget, azon módosítással, hogy ha egy egyesületi tag neje elhal, ha nem tartozott is az egyesülethez, kapjon temetési költség címén 100 dollárt, valamint ha a nö tagja az egyesületnek, ha férje nem volt is agja, kapjon a nö • férje halála esetén temetési költség fejében 100 dollárt, .amely összeg az egyesület tagjaira kivetendő, azonban a<on tagok is, kik mind a ketten tagjai az egyesületnek, halálok esetén a 800 dolláron kiviil a 100 dollár temetési költségben részesüljenek.

4. Indítványozzuk, hogy az alapszabály módosításnál a 23. §. soha változás alá ne kerüljön, hanem ma radjon meg úgy, a mint 'a young- stowni conventio elhatározta.

5. Indítványozzuk, hogy az árvák és Özvegyek pénze, mely megőrzés és kamatozás végett az egyesületre van bízva, semmi féle más célra ne for- ditassék.

Kérjük a convencion megjelent tagokat, kik osztályaikat lesznek hivatva mint delegátusok képviselni, hogy vegyék figyelembe indítványainkat és bírálják meg azt lelkiismeretesen.

Maradtunk az osztály nevében

Cleveland. O. 1905. szeptember 10.

Tagtársi tisztelettel Papp István, Pataki János,

o. jegyző. o. elnök.

Evangéliumi lecke.

Luk. ev. 6 : 24—34 v. alapján.

isten gondot visel övéiről: ezen igazságot tárja elénk Idvezitönk a jelzett szakaszban gyönyörű példában. A megélhetés miatt aggodal maskodó s könnyen kétségbeeső ember előtt reá mutat az égnek rep desö madarára s a mező liliomára. Ha ezekről gondot visel a mennyei Atya, mennyivel inkább mi rólunk, kik oly gyakran kicsinyhitüek vagyunk.

Ott van előttünk először is az eledel, a mindennapi kenyér kérdése, amire sok csüggeteg halandó mint egyedül szükséges dologra fekteti a fösulyt. Pedig az a gondviselő, ki eledelt ad az égi madárnak, melynek nincsen halhatatlan lelke, nincsen sóvárgása megváltás és örök élet után, mennyivel inkább megadja a mindennapi kenyeret megváltott gyermekei számára ? Igazán'olyan szépen mondja más helyen Idvezitönk : „avagy nem öt verebecskét vesznek-e két filléren? és egy is azok közül nincsen elfelejtve Istennél.

Ne féljetek azért, ti sok verebeknél drágábbak vagvtok“ (Luk. 12. 6-7. v.)

Épen ilyen meggyőző módon mutat rá az Idvezitö egy másik példában a mezöliliomaira, mik sem nem. dolgoznak nehéz munkával, sem nem fonnak, mégis Salamon király minden királyi dicsőségben nem tudott úgy öltözködni, mint a liliomok közül egy. Azon gyönyörű, szin- gazdag ruhával, a mit a teremtő adott a liliomra, emberi kéz által előállított bíbor avagy bársony nem képes vetekedni. Pedig mily nagy a különbség a mezőnek eme füve és a hallhatatlan ember között! A liliom bármely percben a tüzbe vettetik s elpusztul, az ember pedig életre van rendelve íz időben s örökkévalóságban egyaránt : ha hát/Isten ily díszes öltözettel látja eLa liliomot, mennyel inkább megadja gyermekei számára a szükséges ruházatot.

Tévedne azonban az, ki Idvezitönk fenti szavaiból azt következtetné, hogy a becsületes munka, s az anyagi javak bölcs beosztása felesleges valami, mert hiszen az Ur úgy is gondot visel övéiről. Nem, ilyen képtelenséget a keresztyénség nem tanít. Nem azt olvassuk e már a szentkönyv első lapjain, hogy Isten nehéz munka végzésére kötelezte első szüleinket s a tölök származó emberi nemzetet ? A tiz parancsolat nem csupán a szombatnap megöléséről, hanem a hat napon át való munkálkodás szükségességéről is beszél. Idvezitönk maga mondja: „munkálkodjatok, mig nappal vagyon *■ s Pál apostol szerint : aki nem dolgozik közületek, az ne is egyék. Idvezitönk csak a kétségbeeséstől, kishitűségtől, Isten gondviselő jóságának szem elöl való tévesztésétől akar bennünket óvni. Amint az égnek szárnyasa elvégezi kötelességét ösztönénél fogva, mikor fog- dossa a kártékony rovarokat; amint a mező lilioma felvidámitja pompájával az embert, gyógyító hagymát nyújt a betegeknek, mert ezen célra rendelte a Teremtő s e kötelességét végezi híven: úgy mi emberek a kötelességtel]esités tekintetében is tanuljunk, okuljunK a verébtől és liliomtól.

Bennünk nem vak ösztön, hanem józan ész és isteni parancsolat vagyon, mi munkálkodásra ösztönöz, teljesítsük hát kötelességünket s aztán ha híven cselekedtünk s megtettük a magunkét: tanuljunk ismételten a verébtől és liliomtól.

Bizzuk magunkat a mennyei Atya gondjaiba, ki nem felejtkezik

áhm