Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-14 / 37. szám

/ A MIT NEM TUD A TÖRTECÍETIRAS.

Yan-e a függetlenségi harcnak szép asszony története ?

Van. Minden nemzet függetlenségi harcának meg van ez a története, Mert szép asszony nélkül meg se kezdődnék győzelemre se juthatna, hősei se volnának, talán vértanúi se volnának. A világ teremtésében az asszony volt az istennek utolsó alkotása. így beszéli Mózes. De mit ért ahhoz Mózes ? Ki hiszi azt el Mózesnek? Én nem. Hiszen a hol a nemzetek szabadságát teremtik meg : ott az asszony mindenütt az első. Vagy a jó asszony, vagy a rossz asszony.

De mindig a szép asszony.

A mi függetlenségi harcunk szépasszony-története még nincs megírva. Pedig ideje volna már. A'karcnak elmúlt ötven esztendeje. A legtöbb szép asszony felett beborult már a sirha- lom. Az élők szivében pedig elhamvadt már a tűz. A franczia forradalom szép asszonyainak történetét előbb megírták, mint sem öt ven esztendő elmúlt volna. Igaz, hogy azóta is Írják, most is Írják. De hát be lehet-e fejezni a szép asszony tör* ténetét ?

Függetlenségi harcunk története másként -is hiányos. Hol vette a huszár a lovát, a nyergét, a dolmányát, a csákóját, a fegyverét ? Hol vette a honvéd az egyenruhát, a fegyvert, a szuronyt ? Ki készítette ? Ki szállította ? Ki és hol és mikor rendelte meg ? Ki fizette ki ?

Árpád idejében, úgy ezer év előtt, elindul két ezer magyar huszár. Keresztül megy a Karszton, a longobárdok sik ságán, az alpesi hegyeKen, déli Franciaországon. Neki vág a

Budán a ,,Körte“ vendéglő- A vendéglős az előtt nyéki ocsmáros volt. Pitli uram 1846-ban behozta Budára. Hatalmas rmetü derék magyar zsidó. Most is él. 9S-dik évét járja, avaly egyik foga inogni kezdett. Megijedt Mi ez ! Elmegy a ;gorvoshoz. Mutatja neki, hogy egyik foga inog.

— Tessék elhinni doktor ur, ez valamit jelent.

Harmincegy foga olyan erősen áll, mint a patkószeg., De így mégis mozog.

Ez a Körte vendéglős. Kocsmája ott állott a budai sorompónál. A hol most a nyugoti pályaudvar van : ott is állt egy kocsma a homokon.

Ezekben a kocsmákban laktak Brachfeld lovai és lovászai.

Érdekes kocsmák.Nagy udvara valamennyinek. Az udvaron lábas szin. Hátul a lóólak,Szalmával, szeméttel, dagasztó sárral é3 kecskebaklábu abrakos vályúval tele az udvar. Háziszolga, lovászlegény, kocsmáros kocsisa ott pitykéznek a lóól ajtajában. Bent a kocsmában jövömenök, lókupecek, szálló vendégek, muzsikus cigányok isznak, alusznak, veszekesznek, alkudoznak dicsekednek.

Brachfeld benéz valamennyihez. Végig nézi a lovakat. Ez beválik, emez nem válik be. Az egyik még csikó, a másik már elcsigázott. Van olyan, a melyik többet ér száz forintnál. Ilyen is kell. Mert a tisztnek ajándékló is kell. A sáfár váltig mondogatja Brachfeldnek, hogy három-négyszáz ló kéznél van már,

Brachfeld ezt nem hiszi. Brachfeld okos ember és okos hazafi. Rossz lóval meg nem lehet verni Jellasichot. Jellasichot pedig meg kell verni, tehát a honvédnak jó lovat kell adni. Mert ha Jellasichot meg nem verik, az akkor bejön Pestre s elviszik a lovakat ingyen. A honvéd pedig becsületesen megfizeti az árát,

A hazafiság tehát jó üzlet is.

Öreg este van, mire Brachfeld a lószemlét befejezi. Mire megtudja, hogy nincs elég ló kéznél.

Nosza sáfár hol vagy ? A sáfárt Krausz Adolfnak hívják.

— 8XT —

I- 114 gált, hogy a szép asszony előtt minden zár megnyílik. Fölke* reste a szép asszonyt s felajánlotta neki, hogy társnak veszi be az üzletbe, de csak a haszonra, ha elnyeri a szállítást.

A szép asszonynak tetszett az ajánlat. Fölkereste Csá- nyit. Csányi ajánlotta a hadügyminiszternek,Mészáros Lázárnak. A hadügyminiszter hideg, rideg ember volt.

Sok dolga is volt. Szívnek, szerelemnek, szép asszonynak nem todott időt szakítani. De azért a szép asszony megszerezte az üzletet, nem ugyan Liebmannak, hanem önmagának. Szegény Liebirann ebbe is belenyogodott. Mert ogy belebolondo.lt ö is a szép asszonyba, hogy ezer inget, tarisznyát vart volna egyetlen mosolygó szempillantásáért.

így ismerkedett meg Doschekkel is. A kinél volt a bankócsináló gép, a kinél volt az arány,ezüst s a ki ha nem fizetett hát senki sem fizetett. A ki utóbb pénzügyminisztere volt az országnak, s a ki mégis,ha a szép asszony galambszeme hosszan nézett rá, egész testében reszketett, mint a szellörázta iharfának lombja.

<Benso barátság támadt közöttük. A szegény asszony úgy akarta. Ha pedig ö már úgy akarta, akkor annak a miniszter ellent nem tudott állani.

Nem is tudott, nem is akart.

— 119 —

Egy szempillantás alatt itt legyen tiz lovász legény, jó tíz hátas lóval. Úti költség, egy itce bor mindegyiknek. Falatozni lehet a ló hátán is. Tíz órakor feljön a hold, holdvilágnál induljatok, hajnalra, vagy délre ott legyetek. Holnapután reggelre minden ló ott álljon a Rókus kórház mögött.

Kétszáz lókupece van Brachfeldnek. Egyik különb mint a másik. Két nap, két éjjel nem fog aludni egyik sem. Egyik másik kupece igazán távo) esik.

Zsámbokon három van. A Fischer, a Dávid és a Fülöp- zsidók. Ezek Bicske körül szedik össze a lovakat.

Czepelen, Sziget-Szent Miklóson, Laczházán a Szúnyog, az Engel és a Hermán várja a lovászlegényt s a két Duna négy partján ök szedik össze a huszárlovakat.

Veszirrémbe, Sárbogárdra csak másnap délben ér el a lovászlegény. Lova tele porral, izzadsággal. A legény álmos, de még se alszik, hanem egy kortyra kiissza itce borát.

Veszprémben Bojnitzer és Marosi együtt hallják az izenetet. Kegyetlenül pödri a bajuszát mind a kettő. Bojnitzer odaszól társának :

— Marosi komám, te csak maradj itthon, nézz körül a lovak között, én meg majd kinézek a vidékre.

Befogat, kocsira ül s hajt lóhalálában. Másnap reggelre a Mezöföldröl beterel százharminc huszárlovat.

Sárbogárdon Kohn Mózes és Koha Simon veszik nyakukba a falukat. Nem kell nekik se a mágnások, ae a szolgabi- rák segítsége. Veszélyben a haza. Lóval lehet csak kisegíteni. Ki bízná ilyenkor a lovat urra, hivatalra * Zsidó kell. ilyenkor. /

Ma is él az öreg Kransz fehérvári, az előtt kerékteleki lakos, maga egyedül harminc lovat terelt össze negyvennyolc óra alatt a Kossuth huszárok részére.

Hát a czeczei öreg Braun ? Most már itt lakik Budapesten, a Petőfi utcában. A század első évében született s az utolsó évétől csak egy esztendő választja el. 98 esztendő óta mindig zsidó, mégis szegény ember, mégis kemény magyar ember s mégis egészséges mint a makk.

.