Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-24 / 34. szám
I — Hiszen csak szinböl, játékból történik az fötisztelendó uram. Azért hivják Színjátszó Társaságnak. Ez már okos beszéd volt. Ezt már a jó apátur is megértette s ekként az örökszerzodés létrejött. Aláiita az apátur, alá iita Kisfaludy Sándor mint fökormányzó, aláírták a vármegye tiszti ügyésze, az uradalom fiskálisa, a törvényes bizottság s a tanuk is. A telket kimérték, átvették, kicövekelték s aztán örömében olyan áldomást adott az apátur az egész fürdőközönségnek, hogy másnap reggel is alig akart még vége lenni*. Minden cigánynak a keze belesenvedt. Ez év őszén kivágták az erdő fáit azon a helyen, a hol a színháznak a helyet kimérték s aztán egész öszön és télen az anyagot hordták. Kétszáz öl kö, húszezer tégla, hatvanhat ezer zsindely, ötszáz deszka, kétszáz köböl beoltott mész s a barátok somogyi uradalmából az épület tetöfája feküdt ott tavaszszal halomba hordva. S a pénzhez még alig nyúlt hozzá a költő, pedig lassanként a pénz is szaporodott. De kellett is, hogy szaporodjék. Az építés vezetését Fülöp József öreg barátom ingyen vállalta el. Ö rajzolgatta ki az építési részleteket. De munkavezető azért mégis kellett melléje. Es kellettek kömivesek, ácsok, kőfaragók, asztalosok lakatosok, kovácsok, üvegezők, mázolok, gölöncsérek s egyébmindenféle kézművesek. Ezek munkája sok költséggel jár. Kisfaludy Sándor aggódott, hogy saját vármegyéjében a szükséges pénznem fog összegyűlni. De sasszeme még tovább- is látott. Ö a „Dunántúli Színjátszó Társaság“ sorsát biztosi tani akarta, Szüksége volt tehát a szomszédráimegye támogatására. Vasvármegyéhez 1831, évi március 15 én fordult levelével. Milyen szép és igaz levél volt ez! „Hintsük a hazafiasságnak arany magvait sue fáradás nélkül ott, a hol lehet; úgy, a mint lehet s akkor,a mikor hhet: a mint az ide, hely és környülállások engedik ;3 / — 94 Irt Fülöp József öreg barátomnak is azonnal, bogy a telek kijelölésére Füreden megjelenjék. Mihelyt a főapáitól a tihanyi apáthoz a levél elindult : azonnal ment a költő is Füredre. Megalkudni a tihanyi apáttal Gyorsan meglett az alku is. Az apát ad alkalmas telket. A telek kijelölésére és átvételére megjelent hazariak legjobbnak látták, hogy a színházat arra a helyre épitsék, a hol Kisfaludy agyában az eszme meg fogaut s Kis-jókai Szabó István uram az első ajánlatot megtette Ád az apátság húszezer téglát. Fölajánlja az épület tetejéhez szükséges összes fedélfákat azokat szántódi és kapolyi erdeiben ki is faragtatja s a szán- tódi révhez oda is szállitja. Volt azonban Horváth Pálnak, a jó apáturnak egy csomó furcsa feltétele és kikötése is. A játékszin épületeiben senkinek szállást adni nem szabad ; abban csupán csak a színjátszó társaság tagjai lakhassanak A játékszin épületeiben sütni főzni nem szabad se a színészek számára, se mások számára. Kávét, theát főzhetnek a színjátszó társaság tagjai maguknak is, vendégeiknek is, de pénzért másnak nem főzhetnek. Ha van boruk a színészeknek : ezt ugyan a színház pincéiben tarthatják, s ott a színház helyiségeiben meg is ihat- ják, váljék egészségükre, de ott idegen bort nem tarthatnak és saját borukat másnak pénzért nem mérhetik. Mindezt némi vita és ellénmondás után az urak derült kedvvel ugyan elfogadták, de egy kikötését a jó apáturnak határozottan elutasították. Azt akarta ugyanis a szerződésbe még belete.nni, hogy a játékszin épületeiben udvarolni, a nőknek szépet tenni, szerelmeskedni, csókolózni s efféle hivsá- gos időtöltést művelni senkinek szabad ne légyen. — No ezt nem fogadjuk el íötisztelendö uram, mert akkor se színészt, se közönséget nem kapunk. Az apátur makacskodott. — Hogy engedhessem meg telkemen a szerelmeskedést ? — üO — zetri színházhoz száz igás és ezer gyalog napszámot. Nagy szó volt ez akkor. Mert a fürediek ez után pár év múlva építették gyönyörű nagy kálvinista templomukat s itt is ingyen kellett minden igás és kézi munkával elöállaniok A kálvinistának már az a furcsa természete, hogy öt Magyarországon a jó istenen kiviil semmi múmiájában nem segíti §enki, hanem a helyett huzza, ráncigálja, nyomja, fosztogatja mindenki. De úgy kell neki. Miért él, hal úgy a magyarságáért és a szabadságért ? Miért nem tud németié, tóttá, oláhvá, cseléddé, szolgává lenni ? De adakozott valamennyire a papság is. A költő ivén ott van gróf Zichy Domokos olmüci kanonok, szönyi plébános, később veszprémi püspök 25 írttal, a pázmándi és niczki plébános 5—5 forinttal s egyik veszprémi kanonok névtelenül húsz forinttal. Hejh a jó plébánosok közt mindig fölös számmal voltak a jó magyarok s Zalavárme- gye hivatalos gyüjtöivén később százanként szerény, de jó szivü adományaikkal a plébánosok. a füredi hazafiak legnagyobb buzgalommal a tihanyi barátok bőkezűsége elé néztek. Az apátur Horváth Pál volt, csöndes természetű, de jó kedélyű férfiú. Jó pajtás az előkelő urak között. Körül is csiripelték az urak félig komolyan, félig dóvajul, hogy most már csak álljon ám elő az apátság bőkezűen, ne fukarkodjék semmiben, inkább egy pipa dohánynyal kevesebbet szívjon naponként minden barát. Ezt zalavéri Horváth János mondta. ' — Mi a Bencésnek kedves Apátom egy kis nemzeti ezinház építése ? Annyi mint egy pipadohány ! — Igaz, igaz domine snektábilis, csak azután odafönn a pipát ki ne üssék a szánkból. Odafönt — Budán a nádorispánná] ! Odafönt —, Bécsben a magyar királynál! Bizony a barátok szájából ott kiüthetik a pipát. Mert a nemzeti színház mégis csak a magyarság nemzeti rgje, ehhez pedig a barátnak semmi köze. A barát csak egyék — 91 — . igyék, imádkozzék,dicsérje az istent, de a nemzeti ügyet ne támogassa. Annak hagyjon békét! így gondolkodtak Budán és Bécsben. A jó apátur szívesen megtett volna mindent, de kötve volt a keze. Csak annyit tett, hogy a költőnek fülébe súgta, hogy a főapáinál szerezzen neki szabad kezet, akkor aztán mindent megad, a mit csak megadhat. De az istenért, el ne mondja senkinek, hogy ö tőle kapta ezt a tanácsot. Augusztus elején közgyűlése volt Zalaegerszegen a vármegyének. A költő sietett oda, hogy a színház ügyét az egybegyült nemességeié terjessze, öt hatalmas szövetségese akadt. Az egyik volt Deák Antal, a vas jellemű s óriás tekintélyű hazafi, a múlt országgyűlésen a nemzeti nagy ellenzéknek egyik vezére, a vármegyének ezidö szerint első alispánja, a kiről mindenki tudta már, hogy a bécsi udvar ranggal, renddel, kitüntetéssel öt is megakarta magának nyerni, s az ellenzéktől eltántorítani, deö minden ajánlatot visszautasított, nem úgy mint Vay, Szerencsy, Plachy, Ragályi!___ A második szövetségese volt Séllyey Elek, a másodalispán s a harmadik : Tolnay Gábor, a vármegye főjegyzője. A negyedik Kerkápolyi István, a tapolcai járás föszolgabirája, kinek járásához Balaíonfüred is tartozott Később a vármegye alispánja és követe, ö magával vitte a gyűlésre a Balatonmel- léki egész kálvinista nemességet. Ötödik szövetsége volt a keszthelyi dinaszta, gróf Festetlek László; a költö nejének Szegedy Rózának unokaöescse. E csodálatos szépségű nőről még utazásunk közben sokszor lesz szó. E nö ekkor már elmult ötven éves, beteges is volt gyakran; meg is halt nemsokára, alig két év múlva, de ekkor átrándult Sümeghröl Keszthelyre, hogy öcscsét, a grófot a nemzeti színház mellett föllelkesítse. Ott volt a megyegyülésen Csányi László,később a nemzet minisztere és vértanúja. És ott volt az ifjú Deák Ferenc, huszonhét éves ifjú, de már táblabiró s barnapiros arczán s
