Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-27 / 30. szám
— 59 — Aíürdók alkotmánya bizony jobb most, mint volt hajda nában. Da a fürdőélet, mégis csak szebb volt öreg apáink idejében. Ma már Balaton-Füred nem öt házból, hanem ötveti kastélyból és villából áll s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérük a veröfényben. Gőzösök szelde- lik a nagy tó szürke vizét s vitorlás s vitorlás hajók szárnyal libegnek szanaszét a látóhatár szélein. És mégis Balaton-Füred messze-messze elmaradt az osztrák fürdőktől, melyek közül pedig néhánynak helyén ötven év előtt még a mókusok futká- roztak a fák oldalán, holott Balaton-Füred már száz év előtt is találkozó helye volt Túl a Dunán nagy családainak.J S magyarok tették nagvgyá az osztrákok fürdőit ! Miért van ez igy ? Hogy történhetett ez ? f — 58 — / Vége az aratásnak, kezdődik a nyomtatás és cséplés, van egy hónapi üres idő. Készülj tsszony, íogj be Miska, megyünk Balaton-Füreclre. Nem volt náluk semmi betegség, csak a kedély volt kissé kiszáradva. Sok jó barát, sok szép asszony, sok ifjúkori ismerős, sok országos lérti ott mulat egy csopron. Hamvadó szív ujra lángra lobban, száradt kedélyt vidámság harmatja felü- diti; múltnak emlékei, hazafi remények ott röpködnek a lelkek előtt, mint lepkék a virágos kertben. Huzza a czigány minden este, minden délben, minden hajnalon. A németet is össze lehet szidni kegyetlenül. Abban is meglehet állapodni, kik a legnagyobb hazafiak s kik az igaz. költők. A pec8ovicsokról is ki lehet sütni, mikor és mily áron vette meg őket a bécsi udvar. Az osztrák fürdőket heteg e nberek alkották meg, a magyar fürdőket: Bártfát, Parádot, Balaton-Füredet egészséges- emberek. Paraszt a búcsún és a vásáron, nemes ember a fürdőn csinál magának jó napot. S miért ne csinálhatna még ma is? Öt házból állott valamikor Balaton-Füred. A tihanyi barátok vendéglője, a Szentgyörgyi Horváth ház, a pápai Eszter- házyak hajléka, a fürdöliáz és a kápolna. De ólak nagy számban lovak és kocsik számára. Az ment oda, a kinek lova volt. A kinek lova nem volt: mit keressen az urak között ? A nagy bajuszu Ladi, a tihanyi barátok füredi kovácsa még azt az uraságot is lenézte, a kinek a lova lábán kopott volt a patkó. — Há»y hold földje van az uradnak ecsém ? — kérdéegykor nagy hetykén, még 1848 előtt, Magyari Kossá Sámuel kocsisától. — Van annak vagy tízezer hold földje Tolnában, Somogybán, Komáromban, Veszprémben és a Tiszán túl. — Mégis csak félig ur az a te urad ecsém, a ki ha patkót lát az országúton, leszáll érte s bedobja a saroglyába ! Biz az úgy volt, a kocsis se tagadhatta. S nagy bajuszu Ladi egyet sodorintottjaraszos bajuszán s ezzel el volt intézve £ uraságkérdése. / — 62 — Ötven esztendő előtt Balaton-Füred már országos hirü ■előkelő fürdő volt, sőt ismerték Becsben is. Onnan is jöttek ■előkelő vendégei. Sok betegségben, kivált tüdöbajos betegségben csodákat mivel ez a fürdő. Ötven esztendő előtt Gleichenberg dombjain tehenet legeltetett a szegény sváb. Hire se volt a fürdőnek Egyszer véletlenül dolga akadt ott dr. Skoda hírneves Bécsi tudósnak és orvcstanárnak. beszélt két ottani birtokos osztrák gróffal, ajánlotta nekik valamely kezdetleges fürdő- telep építését s elkezdte tüdöbajos betegeit ada küldeni. Ma Gleichenberg a tüdöbajosok gyűjtő csatornája és egyúttal vesztőhelye. És ma közel háromezer magyart küldenek oda évenként még is magyar orvosok. Tisztelt magyar orvos barátaim Kárpátoktól Adriáig ! Mi különbség van az ember és a majom közt \ Megmondjam ? De szívesén megmondanám, ha azt hinném, hogy^ okultok belőle ! Ne beszéljünk azonban olyan magas értelmiségü okleveles tudósról, mint a majom. Maiadjunk meg a szajkónál. A szajkónak sok kedves jellemvonása mellett még az a természete is meg van, hogy ha egyszer megtanulta ezt a szót: ebadta, hát akkor ezt beszéli örökösen. Ebadta ! Ebadta ! Ebadta ! A szajkó nehány évtized óta például azt beszéli, hogy az osztrák fürdőben nagyobb a kényelem, mint a magyar fürdőben. Kedves szajkó — ne fecsegj! Igazad ván, de még se ÜKsegj! Te azt nem tudod, hogy két évtized óta Gleichenberg- ben évenként ott hagytak a magyarok szászezer forintot. A mi húsz éven át kamataival legalább három millió férint. S kedves szajkó te csak egy ostoba madár vagy, te azt nem tudod kiszámítani hogy ha ez a három millió Balaton-Füreden maradt volna: ott most tizszerte nagypbb volna a kényelem, mint abban a ködös stájer fürdiben. , Százharmincz hatalmas erejű magyar fürdőt tesznek tönkre évenként a magyar orvosok. S kiváltképen a budapesti orvoi — 63 sok. S azért teszik tönkre, hogy az idegen népek gazdagodjanak. Hejh, pedig az osztiáh fürdők támogatását ugyancsak csinálják rajtok kivül a császárok, királyok s mindenféle- fejedelmek is. Nagv fénye van a koronának, úgy csalja magához a csiri-biri embert, mint villanylámpa esténként a szúnyogot, éji lepkét s a mindenféle repülő férgecskét. De nem jönnek a császárok, királyok és fejedelmek a magyar fürdőkbe. Nem látogatják azokat még a főkéiezegecskék se. ügy tesznek, a hogy tanácsadóik tanácsoljak, a kik pedig elméjük tárházában a magyar érdekért nem tartogatnak egyetlen futó* gondolatot se. Volnának nekünk bölcs kormányzóink is. Hát ők mit- csinálnak ? Ne bántsuk'szegénveket. Hiszen felállítottak ezelőtt tiz-tizenkét évvel egy fürdö- kormánybiztosságot. Mi kell még több '( Pedig lelkes férfiút tettek meg kormánybiztossá. Valóságos orvost, a ki azonban ezelőtt huszonöt évvel képviselő volt. A jászok küldjék el képviselőnek. Fgy oivosuk volt, azt is képviselőnek, küldték el. Ott van közel a Balatonhoz a hires Hátút nevű falu. Ennek lakóiról beszélik, hogy egykor kovácsuk rósz fát tett a tűzre, összedolgozott Sobriékkal s e miatt a nemes vármegye egy Kissé föl akarta akasztaL'i. Nosza fölkeiekedtek erre a rátóti- ak, megkötöztek két takácsot s bevitték az alispánhoz. — Tekintetes alispán ur, a kovácsunkat már csak nem hagyjuk fölakasztani, mert annál az eeyuél nincs több. Öt csak. tessék haza ereszteni, de hogy a közigazságban ne legyen hiányosság : hoztunk helyette két takácsot, mert ebből megmaradt otthon vagy tizenkettő. Ezért nem lesz kár. A jászok nem gondolkoznak ilyen bölcsen. Meg is mondta- 1872-ben az öreg Pülszky Oláh Gyulának, a fürdők országos kormán ybiztosának : — No veled ugyan furcsa lábon állhatnak betegjeid, hogy- elküldték Budapestre.
