Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-30 / 13. szám

szűnni nem akaió lapsokra pedig a Red, -white and blue t. Ezután Papp Mariska k. a. szavalta el mély érzéssel Tompa M. Gólyához cimü költeményét s utánna a ref. Énekkar ösz- hangzatos éneke köveikezett, mit szintén megujráztak. A magyar ünnepi beszédet Tiszt. Harsány! István ref. lelkész tartotta, mit egyQuartett követett és Szabó János Talpra magyar szavalata. Majd Papp Mariska és Gaál Irén k. a. ok énekeltek el egy angol éneket: Face to Face, zon - gora kiséret mellett, a gyönyörű duettet a közönség óhajára még egy másikkal is meg kellett toldani a szereplőknek. Az énekkar lelkesítő éneke után következeit az ünnepély legmagasztosabb létze,mikor az énekkar remek virágokkal koszoruzta meg Kossuth Lajos aicképét, miközben a gyeimeksereg, énekkar s nagyközönség együttesni i'ennállva énekelték a Magyar Hymnuszt. A színpadon e jelenet lefolyása alatt több^ mint 80 személy szerepelt. A záró beszédet Dezső János iái tóttá meg hévvel és lelkesedéssel megérdemelt dicséretbe részesítvén a fáradhatatlan dalárda tagokat s annak buzgó vezetőjét.Végül a Kossuth nóta éneklése közben a közönség egy szépen töltött est édes emlékével szétoszlott.

Éidekes ielenségképen megemlít hetjük, hogy az ünnepélyen sem táncmulatság sem italmérés nem volt s közönség, mégis oly nagyszámban jelent meg, hogy az egyháznak mintegy $40 úszta jövedelme van az ünnepélyen.

Tudósító.

Március 15.

A sharoni ev. ref. missio énekkara szépen sikerült hazafias ünnepélyt rendezett, f, hó 26 án. melyen a helybeli és vidéki magyarság színe java résztvett. Az ünnepélyt Bassó Béla youngstowni lelkész nyitotta meg imával, majd a dalárda, élén Szabó Antal árral,mint énekvezérrel elénekelte a,,Hymnust, “ Talpra magyar, Tavasz elmult“hazaíias dalokat igen szép készültséggel és összhanggal, miuden számot a lelkesült közönség tapsaitól kisérve. Közben Szabó Antal ur aTalpra magyart, SamuGyörgy nr a Március 15. cimü költeményt szavalták el igen jól, igazi magy aros tűzzel. Majd Kiss Róza,Kiss Mary és Korán Mari, a vasárnapi iskola növendékei adtak elő hármasban nehány magyar és angol dalt, általános tetszést keltve. A nap jelentőségét Shodel Adám ur, papnövendék és bes/olgáló missionárius ismertette igen szép felolvasással, végül pedig a mintegy 320 főnyi közönség, a „Szózatot“ énekelve lelkesült hangulatban oszlott széjjel. Ezen szép ümnepély fényes bizonyitéka azon minden irányban áldásosán ható missiói munkának, mely nehány hó óta folyik Sharonban, mely nem csak vallásoságra, hanem összetartásra ösztönözi eredményesen az ottani magyarokat.

37-Íla-t^OZS.tMi a „Heti Szemle“ jelenlegi szerkesztősége ezennel elismerjük, hogy Tisztelete8 Harsányi István urat, a Bridgeport, Conn-i magyar reformá tus egyház lelkipásztorát s az amerikai Református egyház — Reformed Church in the U. S.— törvénye sen felszentelt lelkészét a „Heti Szemle“ 1905. Március hól-én,a 9-ik számban megjelent „Nyílt szó“ és „Durva erőszak politika“ cimü cikkekben illetve azok közlése által úgy lelkészi minöségébn mint egyéni becsületében mélyen megsértettük.

Tartozó kötelességünk úgy Tiszte- letes Harsányi István úrral szemben mint a Bridgeport, Conn-i magyar református egyházzal szemben,mely nek lelkipásztora és a Reformed Chinch in the ü. S. szemben, melynek felszentelt lelkésze, kijelenteni, hogy őszintén sajnálkozunk a meg jelent cikkek felett és a megsértett felektől, különösen pedig Tiszteletes Harsányi István úrtól e nyilatkozat által nyilvánosan bocsánatot kérünk.

Egyszersmind felhasználjuk ez al kaimat arra. hogy az igazságnak megfelelöleg a következő kijelenté seKet tegyük:

1„ Tiszteletes Harsányi István ur Cövek János delrav-i kollektorral szemben teljesen jogosan és méltányosan járt el, a papi tisztesség, a papi méltóság, a papi becsület, a jó ízlés és jó lelkiismeret szabályainak megfelelöleg s eljárása senki által sem kifogásolható.

2., Tiszteletes Harsányi István ur, eddigi viselkedésével nem lépte át a jogos elvi harc szabályait,sőt velünk szemben a legnagyobb türelmet és

mérsékletet tanúsította mindenkoron.

3.. Tiszteletes Harsányi István ur, a Reformed Church in the U. S. törvényesen felszentelt lelkésze s igy az ö papi képzettségében,tanulságában kételkedni, azt kisebbíteni sem ne künk sem másnak nem áll jogában.

Bridgeport, Ct. 1905. márc.14.

„HETI SZEMLE“ szerkesztősége.

Helyre igazításul 1

(A Heti Siemléböl.)

E lapok f. é. február 15-én megjelent száma aláírásommal egy cikket közölt „Néhány őszinte megjegyzés“ címmel. Hogy ezen nevezett cikkemben erős kifejezéseket használtam Kalassay S. ellen, — a kivel igaz, hogy soha rósz szót nem váltottam rövid ismeretségünk és személyes barátságunk ideje ilatt, — azt elis merem. De az is bizonyos, hogy ezen kifakadásomnak is meg voltak indító okai, mit azonban e helyett per- traktálni nem akarok. Mivel pedig Kalassay S. f, bó 7-én hezzzám inté-1 zett levelében azok ellenkezőjéről meggyőzött, ezekután én, — ki édes hazánkban is a béke embere voltam mindig, s 18 éves lelkészig pályámon egyetlen lelkasztársammal személyi térre sem hirlapilag,sem velők érint kezésem alkalmával soha nem mentem, — kinyilatkoztatom, hogy én nevezett cikkemben azon átkos sza ! vakat nem Kalassay S. és gyerme- j keire vonatkoztattam, hanem allego- j rice a hazaárulóra. És ennek megirá-: sakor nem volt szándékom sem Ka-! lassay S„ sem családját sérteni. Erkölcsi kötelességemnek ismerem azért a nevezett cikKbeni vélt sértés j fölött őszintén sajnálkozásomat fejez ni ki, és amennyiben az Kalassay urat sértette volna, annyiban tőle bocsánatot kérni. Kijelentem továb- báacikk második nehezményére azt. hogy én azon állítást nem az ujjam ból szoptam, hanem az nekem újságolva lett, a mit én természetesen siettem felhasználni azonnal. Hogy ezzel az illető engem csúnyán beugratott, arról én szintén nem tehetek.

S mivel ezen állításom valótlanságá ról is meggyőződtem már,ezt ezennel visszavonom, s kérem a dolgot meg nem történtnek tekinteni. És a midőn mindezen sérelmekért Kalassay

S.-nak e sorokban a kellő elégtételt megadom; elvárom tőle is, — ha a békességet csakugyan úgy óhajtja, a mint azt hirdeti, — hogy hozzám intézett levele értelmében ö is gyakorolja a kér. megbocsátás erényét és ezt ö is rektifibálja lapjában, szem előtt tartva az irás eme szavait: „az atyafiaknak békességben való lakosuk szép és gyönyörűséges.“

Dómeny Zoltán, ref.ma gyár lelkész».

Merengés.

Ha vágyaink mind teljesülnének,

S a bu, csapás mind elkerülnének: Nem von’ akkor életünknek bája, Tűnne éke, hervadna virága. ||

Hol küzdés van, csakis ott az élet, Küzdelem az, mi egy férfit éltet. •

S boldog ember, kinek a vészek közt Bizodalma és hite meg nem tört.

Törjön is bár ellenünk a gazság,

De kiderül mindig az igazság.

S szebb a derű, ha erős volt a harcz,:. Édes siker mindig a vert kudarcz.

Szivünk, lelkünk boldogságtól éled, Hogyha sikert ekép 113 er az élet. Nyugodt szivvel és tiszta lélekkel A gonosztól félni sohasem kell.

Az álnokság, gazság bűnös serge Kitartással eként meg lesz verve.

De a tétlen, ki nem küzd emberül, Tengerén az életnek elmerül.

Kovács Endre.

— HOBOKEN várossá alapításának ötven éves jubileumát tartja. A sok jubileum között mintegy kiemelkedő az a jubileum, melyet Hoboken, egy New- York közvetlen közelében levő város a mai napon tart.

Ötven év előtt Hoboken még csak 7000 lélekkel biró falu volt, most pedig egy virágzó város, melynek utcái, közintézetei, magán házai igazi nagyvárosi képet nyújtanak. Ma tartják ezt a nevezetes ötven éves emlék-ünnepet, még pedig a lehető legfényesebb módon.

TÁRCA.

MM atm M i BnMft

KALLOVITZ MIKSA bécsi gyér- mek gyógytanár után

Minden szeszes ital, a bor, sör, rum, cognac, stb. méreg tartalmú. Az alkohol nevű mérget tartalmazzák, mely méreg részegítő hatásban nyilvánul.

A betegségek is, melyeknek az iszákosok ki vannak téve, mint az őrültség, szivelzsirsodás, vese zsugorodás, stb., az alkohol mérgező hatása alatt állanak elő.

A gyermekek természetesen igen érzékenyek a méreggel szembem. Elég egy kis mennyiség, hogy megrészegedjenek.

Mig felnőtteknél egyszeri erős részegségből ritkábban áll elő halál

eset, addig gyermékeknél gyakran, elég nagy számban fordul elő,

A gyermekek különös érzékeny sége az alkohol mérgező hatásával szemben abban nyilvánul, hogy azok közül a gyermekek közül, a kik rendesen kapnak szeszesitaloKat, u. m. bort, sört, cognakot, stb; óriási szá zalék esik deliriumba, epileptikus (nyavalyatörés) bajokba, tüdő- és májdaganatokba és vizkórságba.

Ilyen és ehhez hasonló rettentő következményeit, a szeszesitalok úgynevezett rendszeres élvezetének gyermekeknél nagyon gyakran volt alkalmam nekem is és számtalan más orvosnak is megfigyelni.

A ki tehát nem akarja gyermekeit ilyen nagy veszedelemnek kitenni, az hagyjon fel nemcsak a rendszeres de még a ritkán néha-napján való kóstoltatásával is a szeszesitaloknak gyermekeivel szemben.

Az ilyenféle véleményeknek, hogy a szeszesitalok nemcsak hogy károsak, hanem szükségesek: hogy a bor erősít, a sör táplál, a cognak az emésztést elősegíti s hogy a szeszesitalok a szellemet élénkítik, stb., közönségesen helyt adnak.

Ezekre csak azt mondhatjuk, hogy ha mindez igaz volna is, még sem hiszszük, hogy találkoznék gyermekeit igazán szerető édes anya, a ki a szeszesitaloknak mindezen jó tulajdonságai mellett is gyermekeit a felsorolt betegségek bármelyikébe is beleitatná szándékosan.

Valóságban azonban a szeszesitalokról elterjedt ezen és ehez hasonló vélemények nem igazak.

És azok, a kik az alkoholnak ilyen jc hatásokat tulajdonítanak, feltétlen és nagyon szomorú tévedésben vannak.

Mindenekelőtt az alkohol sohasem gyógyitólag, hanem mindig mérgezöleg hat.

Minden tápszer a testet erősíti és sohasem akadályozza meg a szerve két rendes működésükben.

A méreg azonban összeroncsolja a testet és sietteti sorvadását.

Az alkohol egész bizonyosan méreg.

Embert, állatot, növényt egyaránt

1

meglehet vele ölni. Tudósok által tett számos kísérlet mind oda vezetett, hogy a legkisebb menyiségben sem táplál, s a legkisebb menyiségben is a meglevő erőt fogyasztja.

Ezt bizonyltja az is, hogy azok a gyermekek, a kik kiskoruktól fogva állandóan szeszes itallal éltek (képzelt tápszer,) növésükben s általában szervezetük kifejlődésében hátra maradtak.

Éppen igy van az emésztés állítólagos megkönnyítésénél is.

Embereken és állatokon tett számtalan kísérlet itt is az ellenkező eredményre vezetett. Ugyanis soha sem mozdította elő az emésztést, ellenkezőleg, lassította és gyöngítette. Ugyan ez áll a gyermekeknél is Sőt nagyon gyakran éppen azért szenvednek a gyermekek étvágytalanságban, mert sört, bort; konyakot kaptak.

S vissza kapják étvágyokat, a mint a szeszes italt megvonják tőlük.

IIÉikSíHfiÉÍÉIMiiiÉiÉtt

Ä