Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-23 / 12. szám
VI. évfolyam. PmsutTKOR, Pa. 19CŐ Maecifs 23. 12. szám. üMBRIICiLI im:J^O-"ST^L. ZE3 (HUNGARIAN-AflERlCAN REFORHED SENTINEL.) Megjelen "^minden csütörtökön, Előfizetési ár egy}évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországtól: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISaTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS egyházi célokra fordittatik. Published every Thusday by the HUNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL Bates St. Old Hu’ig. Ref. Church CO. Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879. Veszedelmek. A ki látó szemmel vizsgálja az élet folyását, okvetlenül meglátja, hogy az Amerikától szakadt magyarság tömérdek veszedelemnek van kitéve. Az uj viszonyok látható befolyást gyakorolnak az emberre. Az a magyar ember, a ki odahaza sokszor szinte rabszolga állapotban élt, itt a legteljesebb szabadságot élvezhetvén, sokszor a szabadságot arra használja fel, hogy beleessék a legnagyobb szolgaságba : a bűnnek ci szolgaságába. Nem így van-e \ Nézzük .acg csak .közelebbről az életet. Hány és hány ifjú embert látunk, a kit a jó édes anya azzal az intéssel bocsátott el, hogy ,,az Istent félje,“ semmit nem törődik az Istennel, a vallással, hanem elmerül abba a dorbézolásba, a mely fájdalom csaknem minden olyan helyen, a hol magyarok tömegesebben laknak, épen vasárnap vagy vasárnap virradóra tar- tatik. Az italnak a mértéktelen használata mellett, a mely pedig kiöl az •emberből minden nemesebb érzést s csak az állati vágyakat és indulatokat tartja ébren, ott van a kétségbeejtő burdos rendszer, a mely úgy •testileg, mint lelkileg megtámadja mindazokat, a kik nem elég erősek. Az amerikai magyarság erkölcsi életének kifejlődése az amerikai viszonyok és nemesebb szokások elsajátítása elé a legnagyobb akadályokat a buriingos rendszer görditi. A könnyelműség, a garázdaság, a hitközöny s minden szent és nemes gondolatnak megvetése, lábbal tip> rása ide vezethető vissza. Vannak dicséretre méltó kivételek ugyan, de ezek az ellentétet csak ;annál élesebben tüntetik fel. Minden komoly gondolkozásu egyénnek, ki az amerikai magyarság sorsa iránt érdeklődik s annak jövendő fejlődését tartja szeme előtt, el kell ismernie, hogy a ki népűn K nagy részének a mértékletlenségón segiténi óhajt: az teszi a legnagyobb szolgálatot a magyarságnak. Lapunk más helyén olvasható egy felhívás a mértékletességi egyletek alapítására. Méltó, hogy ne legyen pusztába kiáltó szó. Óh hány szegény feleség áldó imája kérne áldást egy olyan egyesületre ! Hány szegény árva áldaná azokat, a kik e téren munkálkodnak ! Fel azért a munkára, mig nappal vagyon, mert ha az éjszaka eljö, többé senki nem munkálkodhatik. Nem hirdetjük, hogy az Istennek országa ételben és italban áll, hisz- szük, hogy a test sanyargatás nem mozdítja elő a lélek üdvösségét, ele állítjuk, hogy mértékletes életre szükségük van mindazoknak, a kik e földön igazán akarják betölteni emberi hivatásukat. E veszedelmen könnyen segithe tünk: nem kell hozzá csak nemes elhatározás és eiös akarat. Ez a kettő pedig meg van a magyar emberben, csak hogy nincsen teljes kifej lödésben. A másik veszedelmen, a mely jó részben ennek is forrása, már nem könnyű segiteni. A burdos rendszernek oka az, hogy a magyar ember a feleségét oda haza hagyja, hogy az viseljen gondot az otthoni szegénységre, s igv itt kénytelen más asszonynak a gondozását elfogadni, a ki megfőzi számára az ételt, s ru hácskájának tisztántartásáról gon doskodik. Ha egy-egy helyen csak annyi ember volna, a mennyire az asszony gondot tud viselni ; ha a burdos házakban meg volna tartva az egész ségi szabályok közül a legelső: a tisztaság, úgy a baj kisebb volna, De bizony ez sok helyen hiányzik. Képtelenség is az, hogy egy asszony, két, három vagy több gyermek mellett 14—18 burdos után há zát tisztán tarthassa s lakását rendesen ellássa. Ez a legnagyobb rabszolgaság . . Egyetlen egy férjnek se volna szabad eltűrnie azt, hogy felesége ily szol gaságban éljeú. Ennek az állapotnak oka abban is kereshető, hogy a gazdag társulatok nem gondoskodnak kellő képea munkásaikról. A munkás lakások sokszor a legegészségtelenebb helyeken s nem valami célozerüen vaunak épitve s nem alkalmasak arra, hogy bennők nagyobb számú lakókat lehessen tartani. Most gazdag befolyásos emberek állanak annak a mozgalomnak az élén, a mely arra törekszik, hogy ezeken az állapotokon változtassanak. De addig is, a mig az annyira szükséges újítás megtörténnék, ajánljuk'olvasóink figyelmébe, hogy ha többen laknak együtt, legyenek olyanok mint egy családnak a tagjai. Vigyázzanak testükre lelkűkre s egy más elett jó példával járjanak. Reggel, ha feltámad a hajnal, zendüljön ének ajkaikon, keljen imádság sziveikben s tudakozzák az Írásokat. Óh bizony meg fogják látni, hogy az igaz gyönyörűség az, a mely a Jézusnál található fel. így lesz a fáradságé is könnyű teher, igy lesz életük nemes, Krisztushoz illő élet, igy lesznek részesei az igaz szabadságnak, a melynek egyedüli forrása a Jézus Krisztus f Most van a legalkalmasabb idő ezeknek az elmondására. Bárcsak meghallanák a mi kiáltásunkat s terjedne általunk is az Istennek országa, a mely áll az igazságban, békességben és Szentlélek által való örömben ! mírtéMeiesség. \ Tisztelt Szerkesztő ur ! Ha már egyszer az ember ir, természetes, hogy szeretné tudni, hogy olvassa-e valaki az Írását. Én még azt is óhajtan." m tudni, hogy vájjon ezen mértékletességi rovat, melynek írására felkért, szül e valami jót, meg szívleli e az itt írottakat valaki. Azért ón egy próbát szeretnék tenni. Egy inditványnyal járulok olvasó közönségünk elé. Alakítsunk Mértékletességi egyleteket. Ha valakinél ez eszme viszhangra talál, Írjon csak egy levelező lapon erre a czitűre: Mr. Csoltói, cate of Rev. Alex. Kalassay, Johnston Ave. Pittsburg, Pa. Én szívesen^ szolgálok részletes tanács és utasítással, hogy hogyan szerveztessék egy ilyen Mértékletességi egylet Hogy miért lenne szükség ily mértékletességi egyletek szervezésére, azt a következőkben mondom el. Pál apostol igy ir a rómabeliek- hez: jó húst nem enni, bort nem in ni; vagy valami egyebet nem cselekedni, a melybe a te atyádfia megütközik, vagy megbotránkozik vagy megerötlenül. Jöjjünk tisztába először is azzal, hogy mit jelentenek ezen igék. Biz azok nem jelentenek egyebet, mint azt, hogy minden ember felelős az ö felebarátjáért. Azon általánosan felkapott mondás, hogy én senki bűnéért nem felelek, egyszerűen hazugság, melyet a sátán talált ki az ember megrontására. Olvassák csak el Isten igéjéből Ezékiel prof. 3 r. 18—21 verseit és meg fogják látni, hogy igen is, Isten megszámoltat minden embert a mások bűneiért is, ha meg nem téritette a vétkezőt bűnös útjáról akkor, amikor az neki módjában lett volna. Ha valaki rossz példát vesz rólunk, ha valaki lerészegednék azért, mert látott minket szeszes italt inni, felelősek vagyunk az ö bűnéért Istea előtt. Pedig hányán hivatkoznak arra, hogy magukat mentsék részegeskeuésükért, hogy ezt vagy amazt a nagyon tisztességes és közbecsü- lésnek örvendő embert is látták szeszes italt inni, s annak a révén ök elkorhelyosodnak. Szükség van arra, hogy mértékletességi egyleteket alakítsunk azért, hogy egyrészről jó példát mutassunk, másrészről pedig hogy a józanság elveit terjeszszük. Aztán szüksége van maguknak az iszákosoknak is mértékletességi egyletre. Hány olyan iszákos van, aki szivéből megutálta iszákosságát, de nincs senki a- ki bátorítaná, erősítené öt azon feltevésében, hogy le mond a szeszes italok élvezéséről. Nincsenek barátai, kik támogassák öt. A világi barátok még ki gúnyolj ják érte, serkentik arra, hogy többet igyék, s a mértékletességi egylet hivatása volna az, hogy ezen rossz barátok helyére lépjen, elvonja az elsülyedöfc igákból, s lenne igazi jó aiv- ^a,rátja az ilyen menekülni óhajtónak. Harmadszor szükség lenne ily egyletekre azért, mert az a fogadalom, melyet ott le tennének a tagok, segítené az illetőket art a, hogy magákat távol tartsák nem csak az Ívűstül, de az ivó társaságtól is. És végül szükség lenne arra egyházi életünk felemeléséért. Felelje, nek csak meg maguk a lelkész urak, hogy nem-e az iszákosság az, mely munkájukat legjobbal hátráltatja í Nem-e az akadályozza és hiúsítja meg legjobb törekvéseiket is * Hányad íésze tartozik a magyarságnak egyházhoz, s akik nem tartoznak, nem e legnagyobb részben részegesek 'í Az amerikai keresztyén egyházak már régen be látták az iszákosság bénító hatását a lelki életre, és majdnem minden egyházban találunk ilyen temperance egyletet, melynek tagjai felvették a harcot az iszákosság ellen, és sikeresen is működnek, évente sok száz nyomorultat mentvén meg az egyháznak, a társadalomnak, a hazának és föké- pen családjaiknak. Ezen egyletnek nők is lehetnek tagjai, s rendszerint azok a leglelkesebb harcosai az ügynek, mert azok szenvednek legtöbbet az iszákosság miatt. Azok szive fájlalja az elveszett férjet, vagy fiút és nyomorba jutott családot. Miért ne kisérelhetnök meg mi is egyházainkban ily mértékletességi egyletek alakítását? Hátha be válnat Én az Istennek nevében sürgetem, hogy ez mennél előbb meg lenne próbálva, mert tudom, hogy nagy eredményeket lehetne általa elérni. ■hMMUKéí y i tk -te-,:. HBI ^'AV/áL.-:- i / ór '.'fa ,:L
