Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-05 / 1. szám

VI. évfolyam. Pmtísbtmh, Pa. 1905 Janüar 5. 1. 9iám. (HUNGARlAN=AriERlCAN REFORflED SENTINEL.) Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, •.^Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET | HIVATALOS LAPJA. • A LAP W6ZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS f EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thusday by the HUNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Bates St. Old Hung. Ref. Church < Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879. Mi a [teendőnk ebben ~az nj esztendőben? A jó gazda számot vet önmagával. Az, a ki egy czélt akar megvalósi. tani, eszélyesen megfontolja az ese­ményeket s számot'vet a következ­ményekkel, s nem felejtkezik meg az akadályokról sem. Mikor tehetnénk alkalmasabb időben számitást mint az uj eszten­dő első hetében 1 Ekkor még élén­ken élnek emlékünkben a közelmúlt tanulságai s lelkünket betöltik a jö­vő reményei. Terv nélkül, számitás nélkül csak lél munkát végezhetünk. Megpróbáljuk azért, hogy e _ so­rokban leimutassuk az amerikai református magyarság teendőit eb­ben az uj esztendőben. Az amerikai református magyarság (Ugyanis élni munkálkodni akar a jövendőben is, a mint élt és munkai kodott az elmúlt esztendőkben. Hogy a munkálkodás némileg nevesebb eredményt mutatott^ fel, lint a mennyit a vezetők reméltek 'vártak: annak oka az, hogy nem rv szerű volt a munkálkodás. V mint eddigelé az egész ameri- magyarságnak nem volt meg a •ramja : úgy nem volt meg a re- atuságnak sem. >nnek hála, a nomesteadi egye- gyülés már adott támponto- melyekre állva egyházilag «tüen fejlődhetünk. •yülés azt tartotta szem előtt, íerikában élvén, biztosítsuk ság számára az amerikai kálvinista egyházak ro- \ de szellemileg tartsuk zekötö kapcsot az anya övöbe volt függesztve a 'jelentek tekintete, ry milyen óriási mérvű óriás, a melyet most >.z egy korlátoz, hogy jönnie a magyarság- gy a jövőben a tisz- .dhatjnk a reforma- k a bevándorló ma százalékát: s ezért knunk azokat az u biztosithatják az formátus egyház .ült Államokban. & tehát az, hogy űnk igyekezzenek ntartó egyházakká idők végtelenségéig ak, hogy segélyezze- t a nagy* lelkű segé- pesröl lé], ésre fokoza- e önálló magyar egy- s ezekből önálló magyar ület alakulhat. A messze jövő ké{ e ez . . de ha igy halad a bevándorlás s ha Ma­gyarországon a nyomorúságos gaz­dasági viszonyokhoz forradalmi ál­lapotok járulnak : úgy ezzel a jövő­vel is számolnunk kell. Egyház községeink pedig akkor lehetnek önállók, ha a keresztyén vallás igazságai, a Jézus parancsola­tai minél több lelken vesznek ural­mat. Sajnálattal látjuk, hogy közöttünk nagyon sok az úgy nevezett alkalmi keresztyén. Néha-néna ^felkeresik az Isten házát. . Evenként egyszer- kétszer megjelennek az Urnák szent asztalánál is . . gyermekeiket meg­kereszteltetek, halottaikat eltemet- tetik: de az élet folyásában nem az igaz keresztyén szeretet vezérel kö­zülünk sokakat. Két Urnák nem lehet szolgálni . . Vagy hévek legyünk, vagy hidegek. Vagy igazán teljes szivvel szeressük egyházunkat, vagy forduljunk el tőle teljesen. Nem beszédre van szükség a Krisztus anya szent egy­házában, hanem cselekedetre. Nem az, a ki azt mondja Uram Uram, hanem a ki cselekszi a mennyei Atyának az akaratát: az igaz tagja az egyháznak. Ezt nem látjuk egyházainkban. . Lehet, hogy ez fájni fog sokaknak de ez igazság. Nem azt mondom, hogy népünk nem áldozik, néha talán még erején felül is. De nem ebben vagy nem csu­pán ebben áll a mennyei atya aka­ratának a cselekvése. A mennyei atyának akaratát az cselekszi igazán, a ki szivét lelkét megtisztitja, a kinek minden tettét, gondolatát, beszédét ez a kérdés ve­zérli ,,Mit tenne Jézus? . . Mit pa raucsol a Jézus ? ! Hát erre nem szeretünk gondolni. Pedig annak a ki egyszer az eke­szarvára veté kezét, mindig előre kell tekintenie . . Az elmúlt esztendő minden szép eredménye mellett is, nagyon szo­morú tapasztalatokat mutat. A sátán nagyon sokat megejtett, a közülünk valók közül . ! Tivor- nyázás, dorbézolás, erkölcstelenség olyan sok lélek felett uralkodnak, hogy szinte megdöbbentő. Sajnálatra méltó tünet, hogy egy­házaink bálokat tartanak, s a tehe­tősebb magyarok legfőbb czélja az, hogy korcsmárosok lehessenek. Az egyházi bálokkal egyszers mindenkorra le kell számolnunk. Volt idő, a mikor e sorok Írója is mellette volt e mulatságoknak, de az a sok izgalom, az a sok veszödség a folytonos rettegés, hogy egyik ha­ragos nem fog-e a másikkal épen az egyház báljában összeakasztani: nem éri meg az esetlegességnek ki­tett jövedelmet. Nem mondom én. hogy ez a világ legyen siralomnak háza s a halál árnyékának a völgye, de az nem le­het keresztyén cselekedet ha valaki az egyház javára — ad majoréin dei glóriám — jól beszed az árpa léből. A legnagyobb átok az amerikai magyarságra a szeszes italok túl­ságos élvezete. . En istenem mennyi tömérdek bűnnek a forrása ez . . Csak most karácsony első napján is több ember élet lett áldozatává ennek az utálatos szokásnak. Az egyházak, a lelkészek, az egy­házi elöljárók vannak arra hivatva, hogy a magyar népet e tekintetben helyes útra vezéreljék. Lapunk eddig is törekedett erre, de a jövőben még nagyobb mérvben fogja azt munkálni, hogy ez az irtó­rr *-/-»•* 1- -.\r» ” »'Af™ C*r?r\ ílCt fj UíitZ lUOu uíiV kás minél inkább ki küszöböltessék. Röviden az lesz a ezé lünk, hogy segéljük azokat, a kik Isteniek or­szágát keresik. __"•*** Isten országának az épitése az a nagy czél, a melyért munkálkodunk és a reánk bizott talentumokat kama­toztatnunk kell, mert csak igy ta­láltatunk hűséges szolgáknak. y—r­Pár szó Egyesületünk érdekében. Az amerikai magyar református egyesület érdekében kivánok ne hány szót szólni mindazokhoz a ki­ket illet. Ez pedig mindenkit illet, a ki magát magyar reformátusnak tartja. Igaz, hogy a szeretet nem ismer felekezeti különbséget, a nyomorban szenvedőtől, a sors üldözöttől, az ügye fogyotttói, az árvától, az öz­vegytől nem kérdezzük, miként imádja az Istent, de- még is, mikor egy olyan intézmény pártolásáról van szó, a mely az egy hitfelekezet- hez tartozók össze tartását, egyesíté­sét czélozza : nem volna szabad inga­doznia senkinek sem, hanem a jobb részt kellene választania . ! Az amerikai magyar ref. egyesü­let közel 10 éves fenállása alatt min­den körülmények között megállotta helyét. Sok özvegynek, tömérdek árvának letörölte könyét, s erős ka­pocsként működik azok között, a kik egyek a hitben, a reményben és a szeretetben . . Honfitársak . . Testvérek! Ez uj esztendőben minden téren a virágzás fog uralkodni. Gyárakban, bányák­ban, mezőkön bö munka van és lesz: nem hivatkozhatik senki az ö mun­kanélküliségére, a mikor arról van szó, hogy szeretteinek sorsáról gon­J L-» A • CtUOtVUUj O Í\ . És minél több lesz a munka, an­nál nagyobbak lesznek az esélyek arra, hogy a véletlen szerencsétlen-* ségek folytán minél több ember élet térjen oda, a hol már nem fáj sem­mi, nem bánt senki. í Szabad-e hát haboznunk a mikor arról van szó, hogy hozzánk tartoró- inknak a könyét törfilgessük s ke­zükbe adjuk a kenyérnek botját ?! Nem.. Testvérek ! . . Álljon kiki munkatársaink közzé. Nézzétek a zászló magasan lobog . J érték alája ...Istenért és sze­retteinkért. Ez legyen jelsza­vunk ebben az uj esztendőben ! Főként pedig ti tagtársak, ti igye­kezzetek elöl járni. Minden egyes tag hozzon legalább egy tagot, hogy igy számunk megnövekedjék. A jelszó legyen 5000 tag. ! Hiszen ez a szám is elenyésző csekélység az ame­rikai magyar reform átusság nagy számához. E sorok írója ismeretlen kíván maradni, — de kijelenti, hogy an­nak az egyesületi tagnak, a ki 1905 Január elsejétől, 1905 október egyig legtöbb tagot fog behozni az egyesü­let kebelébe: egy tíz dollár értékű disz ]elvényl csináltat, a mely a nayy gyűlésen ünnepélyesen lesz átádva az illetőnek ! Helyes dolog volna, ha az egyesü­let vezértestülete mindazoknak, a kik egy év aiatt legalább tiz tagot hoznak be az egyesületbe, elismerő okiratot adna. Azt hiszem, ez előmozdítaná a tag szerzési kedvet, ha már az utazó tit­kári állást nem mertük szervezni, ilyen módon kell valamit tennünk ! Előre hát testvérek az Isten nevé­ben, munkálkodjunk egyesületün­kért. Alapitó tag. Evangélinmi lecke. Lukács 2:42—52. Ezen versek a 12 esztendős Jézust mutatják be a jeruzsálemi templom­ban. Szülei magokkal vitték öt is a húsvéti ünnepre s mikor visszafelé indulnak: nem találják maguk körül a gyermeket. Vissza mennek hát a szentvárosba s ime a templomban ta­lálják a gyermeket, hol a bölcsekkel és írástudókkal vetekeäik. Már 12 éves korában bebizonyí­totta Idvezitönk, hogy ö más pályára részül, mint kortársai. Nem a játék­ban találta gyönyörűségét, hanem, már korán ifjú korában egészen Is­tennek szentelte magát. Istennek dolgairól beszélgetett már ekkor a bölcsekkel s okos feleleteivel meg-

Next

/
Thumbnails
Contents