Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-04 / 31. szám
fi KÉRELEM! AfliLtü'urgi reformátusok templom ezentelése alkalmával egy feéziköspí v’eé bocsátottak ki, közölve az «j^yká« történetét is. Mu t-ebböl látható az egyház sok x&eáiúzségekkel küzdött, inig létrelio^iiatta az uj templom építésének tervet, melynek megvalósítását a pittsburgi magyar kolónia egy jól isssisrt közbecsülésnek örvendő tagja tette lehetővé. KLEIN JAKABpittsburgi bankái ugyanis 25.000 dollárnyi kölcsönt niett a templom felépítéséhez és ez Ital a, hitközséget tervének kiviteléz egiietie. Nemes tett ez, mire mi reformátusak hálásan gondolunk, Klein ur atsonban -oly önzetlen, hogy magyar honfitársaitól nem kér egyebet mintkogy viszonzásul pártolják jó hirisévnek örvendő bankházait, melyek Pittsburg. Pa. 1340. Penn Avenue, Homestead, Pa. Opposite P. R. R. Depot és Duquesne, Pa. North Daquesne ave alatt léteznek. A világ folyása. 'apán-orosz háború. Julius 25-én este bevonult Neu Cfowangba a győztes japán sereg, az <&r®sz lakosság elvonult, a japán vesztett 380 embert halottakban és ■sebesültekben; hogy mennyi esett el «orosz részről, az nem bizonyos. Bent ja, városban ki van tűzve a japán lo hogó, a vámházon pedig a khinai lobogó. Mialatt a japán földerítő hajó két í®»geralatti aknát eltávolított; cabel lel jött érintkezésbe s igy az orosz ágyunaszád legénysége figyelmessé jSetó, reálött és csak igen megrongált állapotban menekülhetett el. Az orosz kormány nem szeretné megengedni, hogy Chili hadihajókat adjon el Japánnak. Anglia kormánya fölhívta a török Kormány, a szultán figyel mér, hogy sk Dardanellákon nem bocsáthat át orosz hadihajókat. A vladi osztok! hadihajó rai a hajó vadászatról újra visszatért állomás helyér«. Ez a kivonulása tiz nap alatt közel nyolc millió kárt okozol t i hajózásnak. Neu Chwang nem lesz megnyitva *t semleges hatalmak kereskedelmi tojói-előtt. A Pacific Mail Steamship hajózási «társaság, San Franciscoiról jul. 30 án ükéit értesítés szerint, nem fogad ei tdfesrárn-szállitást Japánba bizonytalan időre, hogy drága hajóit ki ne tegye az orosz hadihajók zsákmá isyává. Port-Arthurt erősen szorongatja a |apáu. Hai Chengnél két n ipig ti rtoít a harc. Az ostromló japán sereg Port- Arihur körül elfoglal minden fonto eabb helyet az Aranyhalmot kivéve. Hai-Chengnsl ötezer orosz hátvéd ssagy veszélyben forog hátrálás köz feen. Julius 31 röl jött sürgöny sze ránt Hai Chengtöl délre lassankiut kuzódik vissza Tatchekiaotól ötezer orosz és napról-napra nagyobb veszélyben forognak. Most folyik a legnagyobb mértékű ■szárazföldi csata az orosz és japán iközt, maga Kuropatkin vezérlete alatt orosz részről és Kuroki, Oku és iNodzu generálisok alatt japán résziről. Keller generálist állítólag meg <üte egy lövés. Oku serege, a Takushan sereg ■»érte az oroszra a legsúlyosabb csapást Simun Cheng és Hai-Cheng kö aaött. . » i * íi » , É fa \ Teljes jó lelkiismerettel mondhat luk, hosy nincs Braddockban és vidékén, de sót sehol Amerikába! megbízhatóbb magyar bankház,mint a KLEIN IZIDOR bankháza, mely Braddockban az 1113 MAIN ST-en van. Mindenféle reá bízott ügyet lelkiismertesen teljesít, az ö általa küldött pénz pontosan és gyorsan eljut rendeltetési helyére, jogi ügyekben el jár, közjegyzői hitelesítéseket végez. Bárminő ügyben bát ran, teljes bizalommal fordulhatnak hozzá a honfitársak. Ö a braddocki egyleteknek a bankárja. HAZAI HÍREK. Országgyűlési tudósítások. Budapest, julius 14. A képviselöház mai tanácskozásának ia egyetlen tárgya a civillista fölemelése volt. Ezt megelőzőleg azonban, napirend előtt, Olay Lajos kérdést intézett a miniszterelnökhöz egy állítólagos katonai brutalitás ügyében. Gróf Tisza István megígérte, hogy utána fog nézni a dolognak s esetleges intézkedéséről tájékoztatni fogja a Házat. Majd Percze! Dezső elnök fölszólalására. Kubik Béla ünnepiesen meg, követte a Házat, a miért a múltkoriban azt kiáltotta a jobboldali honatyák felé: ,,Nem ég le pofájukról a bőr?“ A napirend során hárman szólaltak föl: Sebess Dénes, Vertan Endre és Pap Zoltán, mind a három függetlenségi képviselő. Az utóbbi határozati javaslatot is nyújtott be az iránt, hogy a király az év nagy részét hazánkban töltse. Budapest, julius 16. A civillista járta ma is. A függetlenségi párt részéről ketten szólaltak föl, Veress József és Polónyi Géza. Veress igen emelkedett szellemű, szép, hazafias szellemű beszédet mondott a javaslat ellen, úgy hogy az egész házban pártkülönbség nélkül nagy élvezettel hallgatták s a vidéken is bizonyára mély hatást fog gyakorolni a kedélyekre. Polónyinak csak ürügy volt a javaslat arra, hogy mindenféle dolgokat belevonjon a vitába. így beszélt az osztrák 14. szakaszról, a magyar hadseregről, vezényleti nyelvről s a trónöröklés rendjéről. Mivel ez utóbbi tekintetében mindenféle kalandos állítást kockáztatott meg, Tisza István fölszólalt s utalva a magyar törvények kötelező erejére, visszautasította azt a föltevést, mintha a trónörökösödés rendje úgy jelenleg, mint a jövőre nézve se volna szabályozva. Budapest, julius 19. A civilista-vitát folytatták ma is, miután Olay és Kubik jó egy félórát vettek el a Ház idejéből haszontalan idöfecsérléssel: a Ház határozatképességének konstatálása által. A vita első szónoka Mukics Simon volt, a ki jó másfél óra hosszat szélt üres padoknak. Másodiknak Gunther Antal, majd Marjay Péter szólalt föla ki a civilistán kívül a 48 : XX. kérdését is szóba hozta. Elégedetlenkedett Tiszának a lelkészekre vonatkozó kijelentései miatt. Kifogásolta, hogy a miniszterelnök nem kötötte meghatározott időponthoz a protestáns lelkészek fizetésrendezését. Azt hisszük, ez a szemrehányás nem lehet ártalmas az ügyre, mert jó, ha a kormányt gyorsabb tettre sarkalják. Csak azt sajnáljuk, hogy Marjay Péter nem volt méltányos, a mennyiben nem erősítette Tiszát amaz elhatározásában, hogy a protestánsok egyházi adózásának kérdését sürgősen meg akarja oldani. Az ülés végén Darányi Ferenc beszélt a javaslat ellen. Olay Lajos megint meg akarta olvastatni a jelenlevőket, de több szélbali kérdéseié, hogy ne okvetetlenkedjék, elállott e szándékától. — A pécsi honvéd-hadapródiskola horvát növendékeinek tüntetésével még ma is foglalkozik a túlzó horvát »ajtó. Az intézetből kizárt hat horvát tanuló a nevezett lap szerint az intézet legjobb növendékei közül való volt. A kizártak névsora ez: Mandl Vinke IV. éves Zágrábból, Pintar Boldizsár harmadéves Virjeböl, Medved Mirkó harmadéves Draganicsból, Knezsevics Mane másodéves -Jasenicából, Strmac Zvojnimir és Mlinarics Markó első évesek Zágrábból. — Egy vasmegyei legény, a király harcosai közül való halálos sebektől .borítva fekszik odahaza a csöndes szülői házban felen messziségre a százablakos kaszárvégnyától. Papp István a legény neve, ki megunta a parádés életet, a katonai fegyelmet s elkívánkozott oda, abba a csöndes hazába, honnét nem tért meg utazó. Zala- Egerszegen töltötte katonaéveit Papp István, de sűrűén megkapta lelkét a vágy a messze sötétlö tetejű Ság után, melynek lábánál fekszik az ö kis faluja, a honnét katonának vitték. A napokban megszökött az ezredétől és bekopogtatott Sár községben lakó szüleihez. De nem volt maradása nem érezte magát biztonságban és ilyenképpen, hogy ilyen nehéznek tudta a rája bcrulo élet keresztjét, el akarta dobni azt magától. Egy önzetlen pillanatban borotvával elvágta a nyakát. A mondurt többet nehezen huzza föl már Papp István, ki most közelebb áll a menyei, mint a földi ármádiához. — Érdekes hirt jelentenek Kolozsvárról. E szerint Komatelke község határában megtalálták Barcsay Ákos erdélyi fejedelem csontjait. Dósa Endre kolozsvári alispán gyűjtést indított, hogy megörökítse Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékét, a kit 1661-ben Kemény János emberei Kővárra való szállítása közben megöltek. Mivel a történelem a gyilkosság helyét pontosan nem állapítja meg, valónak fogadták el a kozmatelkiek hagyományát, mely szerint Barcsay Ákos az ö határukban aluszsza örök álmát. Ezt a helyet egy kezdetleges emlékszobor is megjelöli. Itt akarták tehát az emlékszobrot fölállítani. Ásatásokat rendeztek, a melyek meglepő eredménynyel végződtek. A régi emlékmű közelében, mintegy másfél méter mélységben egy emberi csontvázat találtak, a melynek lábszárain nyolc-tiz kilogram súlyú kettős karikával ellátott lábbilincsek vannak s az egész csontváz vasketrecben ben van. Dósa Endre alispán Posta Béla dr. egyetemi tanár kíséretében Komatek kre utazott a “lelet megvizsgálására. A történelem a lelet mellett szól, mert Barcsayt vasba verve szállították utolsó útjára — Nagybecskerekröl Írják: Véres harc folyt le a minap a torontálmegyei Németcserna község határában. Engelsz József erdöör ugyani sj vadorzáson érte Lakó vies János ismert vadorzót. Az erdöör le akarta tartóztatni Lakovicsot, de ez egy fa mögé ugorva, ráfogta puskát Engelszre. Ez szintén fegyveréhez nyúlt s egymásután többször lőttek egymárra. Az erdei viaskodás vége az lett, hogy Engelsz golyója fejen találta a vadorzót, a ki nehány perc múlva meghalt. Engelsz nyomban följelentette az esetet a hatóságnál, a mely megindította a vizsgálatot. — Temes-Rékásról jelentik, hogy julius 5-én öt orvvadász megtámadta Fancsek Péter vadőrt,, a ki Dercsényi Kálmán erdömester femes-rókási vadászterületére vigyázott. A vadorzók a szerencsétlen embert sortüzzel fogadták és számos súlyos sebet ejtettek rajta, úgy hogy a vadőr most a halállal vívódik. Temes vármegye területén különben veszedelmesen elszaporodtak a vadorzók s a birtokosok most szigorú eljárás és ellenőrzés életbeléptetését sürgetik a megyei hatóságnál. — Miskolcról írják, hogy a borsod - megyei kacolai köszénbányatelepen halálos verekedés rvolt. A falusi korcsmában ötven-hatvan bányász mulatott s a mulatság keretében táncra is perdültek. A tánc közben Klócs András és Virág József összevesztek, a miből csakhamar általános verekedés lett. A bányászok vasbottal, kapanyéllel támadtak egymásra és nemsokára két halottja volt a verekedésnek. Húszán súlyosan megsebesültek, a veres kedés dolgában szigorú vizsgálat indult meg. —.íVácról Írják: Al=ó-Petény nógrádija egyei községben halálos baleset érte Hauser Albert nagybirtokost. A közel nyolcvan éves aggastyán fiatal lovakat fogott kocsijába, hogy azokat összeszoktassa. Az öreg ember maga vette kezébe a gyeplöt, de nem birt a csikókkal, a melyek vágta- 1 tás közben a gyeplővel együtt a kocsi alá rántották a» aggastyánt és halálra gázolták. Hauser nevezetes ember volt Nógrádiban. Mint egyszerű munkás kezdte életét és szorgalmával, ügyességével annyira vitte, hogy a vármegye legnagyobb földbirtokosai közé tartozott. A szomorú véget ért nagybirtokost Alsó-Betényben temették el nagy részvéttel. — Schurman József assakürthi plébános összeférhetetlen természetű ember, Isten szolgája, de nem él a jézusi tanítások szerint. Különösen nem tud szenvedélyes, verekedő természetének parancsolni. Ha fülfortyán, megfeledkezik hivatásáról, papi talárjáról, megfeledkezik mindenről és bizony úgy odaüt felebarátjához, hogy az esetleg arról koldulhat élete fogytáig. Ilyen esete volt Újhelyi Antal római katholikus tanítóval is. Valamelyes kicsiségen összekoccantak; szó kelt szóra, szele-pernyét, szikrát szórva. Végezetül is a fötisztelendö atya megunta a szófecsérlést és keresztényi türelméből teljesen kifogyva, úgy végig verte botja boldogabb végével a tanitót, hogy az, orvosi látleiet szerint, súlyosabb természetű testi sérüléseket szenvedett s orrán, száján veretve volt kénytelen elhagyni a harcteret. Kedden volt ez ügyben a nyitrai járásbíróságnál a végtárgyalás. Schurman egy ideig védekezni próbált, majd azt mondotta, hogy a tanító véletlenül esett el, úgy támadtak sebei, majd meg hogy önvédelemből verte öt össze, végül hogy önkívületben követte el tettét. Ezt a védekezést megcáfolta dr. Berényi Sándor kezelő és dr. Biringer Ferenc törvényszéki orvos szakvéleménye. A királyi járásbíróság a plébánost a súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek találta, háromszáz korona fö, kétszáz korona mellékbüntetésre, a perköltségek s az ügyvédi dijak megfizetésére ítélte, egyúttal elrendelte, hogy az ítélet az egyházmegyei hatósággal közöltessék. Az ügyészség képviselője a büntetés súlyosbítása miatt fölebbezett. — Abauj-Torna vármegye egyik legszebb, legnépesebb községében, Szikszón nagy tűzvész volt, melyet az erős szél élesztett és terjesztett ugyannyira, hogy az egész községet tüzveszedelem fenyegeti*. . A tűz a délutáni munkaidőben keletkezett, a midőn a községbeliek nagy része mezei munkával foglalatoskodott és ekként az oltásnál nem csak vízben, de emberi erőben is igen nagy hiány volt. Ez volt egyik föoka a tűz terjedésének. Michnay Bertalan szil szói ügyvéd házában levő jégverem kapott először lángra, a mely az erős szélben rövid idő alatt a házat s a cselédlakot is elhamvasztotta. Innen terjedt aztán iszonyú gyorsasággal a vasút irányában és rövid idő alatt négy ház lett a,tűz prédájává. Már azt hitték, hogy itt sikerült lokalizálni a tüzet, midőn a szél iránya megváltozott, keresztül csapott a főtéren, a hol a két templom áll s az ezek háta mögötti utcának egyik házába kapott és egymásután gyultak meg az utána jövő házak. Egész utcasor, köztük az izraelita templom, az izr. újonnan épült iskola, a papiak, a gyógytár. Este 7 órakor szűnt meg pusztítani a kegyetlen elem, a midőn a szél elcsöndesült. Tizenhárom ház, azonkívül sok melléképület, ételnemüek, egy középület esett a tűz áldozatául. A félelem a lakosság körében óriási volt, melyet csak fokozott a vízhiány s az oltási eszközök gyarlósága ugyannyira, hogy Miskolcra is fordultak kétszer "a tűz tartama alatt a tűzoltókhoz segítségért. A kár igen jelentékeny, melynek nagyrésze azonban biztosítva volt. — Felső-Kemence abauj-tornamegyei községben, a hol egykor Kossuth Lajost konfirmálták, a közönség emléktáblával jelölte meg a templomot, a hol a konfirmálás történt. Az emléktáblát julius 18-án £UtoÉiáifiÉIÍIiyiíÍMHíÉiSiÍÍÉÉI'v ... . ■ .......
