Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-17 / 11. szám

I MfflKilHflPSSBI inpjMRl? mm mm 6 HAZAI HÍREK.. — A maga nemében páratlanul álló esetről ad hirt kis cell L tu dós it ónk. Egy v ég ra haj tóról vau szó, ki hivata los lelkiismereteskedését nem áta lotta annyira vinni, hogy az adósnak egyebe nem lévén, a templom székeit foglalta le és árverezte el. Egyik kis­­celli lakos végrehajtást kórt Wald­­mann Gergely ellen, kinek semmi lefoglalni való vagyona nen: volt. A végrehajtó azonban kisütötte, hogy Waldmannak az izraelita templom ban két széke van. Nosza rajta ! A székeket le kell foglalni. És a végre­hajtó múlt hó 18 án megjelent az izraelita templomban, lefoglalta a Waldmannak bérbe adott székeket, melyeket rövidesen ellicitáltak, a két szék százhatvan koronáért kelt el — 708 újabb kivándorló. Fiúméból Írják, hogy. az ,,Aurania“ hajó 708, nagyobb részt felsö-magyarországi kivándorlóval Amerikába indult. Az Aurania első osztályú utasai közt gróf Degenfeld József a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kiváló fögondnoka is, aki szintéu az Uj világba igyek szik egyliázszervezö és tanulmányi útra. — Mezőkövesdről Írják : Máté György nevű odavaló lakos évekkel ezelőtt mint özvegy ember feleségül vette özvegy Burcsán Pálnét. .Máté­nak is meg az asszonynak is voltak gyermekei, a kik azonban sehogysem tudtak megbarátkozni a közös haj lékban és egymással folyton civa­kodtak. A gyermekek verekedése lassan átragadt a szülőkre is sa mint a házastársak kezdtek elidegenedni egymástól, ki-ki a saját gyermekét ingerelte a másik ellen. Héttőn reg gél Máté a kukorica hombárhoz ren­delte a saját 20 éves legény fiát. a felesége pedig a 21 éves fiát. Kukori­cát kellett volna lehordani a két le­génynek, a kik azonban csakhamar civakodásba keveredtek, a minek verekedés lett a vége. Az öreg Máté György előbb csendesíteni kezdte a legényeket, de mert a szép szó nem használt, mind a két legényt nyakon ütötte. Erre a mostoha fia, Burcsán Pál egy vasvillát kapott fel s az-,al támadta meg mostoha apját. A fiatal Máté András, a mint észrevette a vészedéi met, ké3t rántott s hátulról a mostoha testvér oldalába döfte. A megsebesült legény segélykiáltásaira elöfutott az anyja is, a ki mikor meglátta a fiát véresen, berontott a szobába, revolverrel tért vissza s előbb az öreg Mátéra sütötte a fegv vert, majd a fiatal Máté Andrásra lőtt, a kit oly szerencsétlenül talált, hogy a fiatal legény rögtön összeesett és > eghait. A vérengzésnek a szom szédok vetettek végett, a kik csak nagynehezen tudták eltávolítani a ház tólMátéGyörgyuét, a ki mindenáron férje élete ellen tört. Reggel a meg sebesült Burcsán Pál is meghalt, az öreg Máté György pedig a halállal vivődik. A gyilkos asszonyt a csend őrség letartóztatta. Az esetről távira­tilag értesítették a kanizsai tör­vényszéket'. — Makóról Írják: A csanádmegyei árvaszéknél az ugynenezett,,Kriván ügy“ folyton kisért. ATriván Dénes a csanádi püspökség uradalmi ügyé sze volt s 1895-ben halt meg. Halála­kor 50.000 korona értékű ingatlant és 20.000 korona ingatlant hagyott hátra. Az elhunyt ügyész özvegye az ingóságokat nem leltároztatta, azt hozván-fel okul, hogy a férj az ö ho­­zományi követelésének kiegyenlíté­sére az ingóságokat neki hagyta. És az árvaszék, dacára annak, hogy a kezében lévő iratokból meggyőződ­hetett az özvegy hozományi követe­léseinek kiegyenlítéseiről, mégis szabad utat engedett az asszony tö rekvés-ünek s a leltározást nem ren delte el, sőt a kiskorúak érdekeinek védelmére, — mivel az özvegy érdeke a gyermekek érdekével ellentétes volt, — gondnokot sem nevezett ki. Majd a/, ügyész felesége különböző cirnfek aiatt a kiskornak vagyonérté­kének terhére pénzt kért az árvaszék­­töl és az arvaszék mindannyiszor kiutalványozta a kért összegeket, A dolog vége az lett, hogy a gyermekek Öröksége az utolsó garasig elúszott. Az özvegy az árvaszék beleegyezésé­vel elgazdálkodott mindent.pár évvel ezelőtt egy megyei árvaszéki ülnök fölkavarta a szégyenletes ügyet és az árvaszék ellen följelentést tett. A fegyelmi vizsgálatot elrendelték. A hatóság pedig gondnokot rendelt a kiskorúak képviseletére. A gondnok azonban kijelentette a kiskorúak ne vében, hogy nem formai kártérítési igényt az arvaszék ellen. A fegyelmi választmány azonban a napokban tartott ülésén kijelentette, hogy a kiskorúak kártérítési igényét fenn­tartja. Az egész megyében nagy ér­deklődéssel várják a fegyelmi ügy végét. —A múlt hó elején történt, amikoVogel Samu ujságelárusitot ismeretlen alakok agyafúrt módon kirabolták. A gonosztevők Vogelt azüjvásártérről csalták magukkal a városligeti fasorba. A tolvajok és az áldo­zat kocsin mentek a Városligetig és miután az ujságelárusitó 400 koronáját elrabolták, öt magát kidobták a kocsiból s elhajtattak. A rendőrség erélyesen nyomozott azóta. A gyanú Csillagh Lőrinc és Tábori János pincérekre hárult. Tegnap este Duka Mi­hály detektív a rákosi pályaudvaron egy gyanús embert látott föl-alá sétálni, kiben Csillagh Lörincre vélt ráismerni.'Midőn a detektív közeledett a gyanús alak felé s hirtelen el akart futni, hanem a detektív utána vetette magát. Éppen, jókor jött Szolnok felöl a gyorsvonat, mely előtt az üldöző Duka életét kockáztatva, akkor ugrott át, mikor a vonat csak pár lépés­nyire volt tőle. A rablóRákos felé igyeke­zett menekülni, hanem amikor látta, hogy üldözője elöl nem szabadulhat,kést rántott elő s megöléssel fenyegette a detektívet. Ez azonban kikapta a rabló kezéből a kést. A következő pillanatban heves dula­kodás keletkezett a két ellenfél között, A lármára elörohanó vasúti munkások két földön hempergő, kétségbeesett alakot találtak viaskodva. A munkások segélyé­vel végre is a detektív győzött s a rablót, ki nem volt más, mint Csillagh Lőrinc, sikerült megkötözni. Valószínű, hogy a vallatás folyamán a cinkos társ is kézre kerül. Igazi mese a vasorru bábáról ós a két rablógyilkosról, A legutolsó zólyomi vásár alkalmával egy mogyoródi gazda eladván marháit, este szép fiatal leányával gyalogszerrel »elindult hazafelé. Az erdei utón két go­nosztevő leste meg őket, hogy elrabolja a a tehenek árát. Hajmeresztő kegyetlen­séggel gyilkolták meg a gazdát. Céljukat azonban még sem érték el. A pénz ugyanis a leánynál volt, aki megszökött, a rablók elöl. Futott, rohant a leány, mig csak egy faluba nem érkezett. Itt beszaladt a leg­szélsőbb házba, hogy menedéket keressen. Csak egy öreg asszony volt a házikóban. Ez szivesen fogadta a menekülőt és éjjeli szállást adott neki egy benyílóban. A sze­gény, kimerült és kétségbeesett leány még le sem hunyta a szemét, amikor két férfi lépett a szomszédos szobába s dühös ká­romkodásba tört ki. ' — Nincs szerencsénk! — mondta az egyik. — Miért? — Kérdi az asszony. — Mert a pénz a leánynál volt, az pedig elmenekült. Az öreg asszony elárulta vendégét s örömsugár csillant meg a két gyilkos sze­mében. A szerencsétlen árva irtózattal vette észre, hogy a gyilkosok lakásán van. Mivel a külső szobában azt hitték, hogy ö aluszik, egészen hangosan tervezgettek, így megtudta a szerencsétlen, hogy be fogják fűteni a nagy kemencét s öt elége­tik benne. Csakugyan be is gyújtottak a. kemencébe. Erre a halálra szánt leány kirohant a benyílóból, de a férfiak meg­ragadtak s bezárták egy kamrába. A fo-. goly észrevette, hogy cellájának egy kis szűk ablaka van az udvarra. Megkisére’te, hogy átbujék rajta, de hiába. Erre leve­tette minden ruháját s úgy aztán nagy nehezen, vérző testtel átvergődött a nyi­lason. Azután kirohant a fagyos éjsza­kába. Szinte eszeveszetten menekült ismeretlen irányban.".Futott-futott, mig végre két csendőrre akadt. Ezek azt hitték, hogy boldogtalan őrülttel van dolguk, aki a havas földeken száguld. A leány el­mondta, hogy mi történt velük, amire egyik csendőr ráborította a köpönyegét s fölvette hátára a ziháló, elgyöngült terem­tést. A csendőrök a leánynyal berontottak a gyilkosok házába. A gonosztevők meg­rettentek a fegyveres erő láttára. — Miért ég a tűz a kemencében ? — kérdezi az egyik csendőr. — Kenyeret akarunk sütni, felel az asszony. — Hol a tészta ? Ezt már nem tudta előadni. Erre a csendőrök behozták leányt a pzobába,amire a gyilkosok mindent bevallottak. A három gonosztevőt bekísérték a besztercebányai törvényszék fogházába. — Vulkanikus kitörés Magyar országon. — A Rózsahegy szomszéd­ságában fekvő Vlkolinec község lakosságát, mint Liptószentmiklósról jelentik, febr. 23 án délelőtt több percig tartó erős földalatti moraj ré­mitette meg. A nép kiszaladt a há­zakból s kint rémitö látvány tá.rult eléjük: a falu feletti hegy orma iszo nvu dörejjel megnyílott s több tiz­­husz métertnázsa súlyú szikladarab repült ki a kráterszerü üregből s végiggurult a hegyoldalon. A szikla­­tömbök nem érintették a községet. ATésöbb nagy mennyiségű kéngáz tolult ki az üregen s a fojtó szag el­öntötte a vidéket, mikor pedig a bűzös pára eloszlott — hatalmas és gőzölgő víztömeg ömlött ki s mintegy két-három órán át nagy sebességgel futott le a hegyoldalon a falu közvet­len közelébe. A megrémült nép már odaakarta hagyni a falut, mire a ki­­toduló vizmennviség csökkeni Kez­dett, mig végre teljesen elapadt. Mi­kor a nép lecsillapodott — közelebb­ről is megnézte a még megmaradt meleg viztócsákat, amelyekből fojtó kéngáz áramlott ki. Többen meg is ízlelték a vizet Ezeket hányási inger fogta el ,Az üreg félig beomlott/ — A nyitrai ügyészség vádat emelt dr. Egressy Sándor nyitrai ügyvéd ellen sik­kasztás és közokirathamisitás miatt. A nyitrai törvényszék nyolc havi börtönre Ítélte Egressyt, amit felebbezés folytán a pozsonyi kir. tábla 2 és fél évi fegyházra emelt fel. A kúria az egész eljárást meg­semmisítette és uj eljárást rendelt el. Az uj fötárgyalás hétfőn kezdődött Nyitrán, Vádlottat Friedmann Bernát dr. ügyvéd védte. Ma hirdették ki az Ítéletet, mely szerint vádlottat közokirathamisitásért hat hónapi börtönre Ítélték, mig a sikkasztás vádja alól felmenterték. — Arany János megragadóan Írja meg „A bajusz“ cimü költeményében, hogy milyen drága kincse a férfiaknak a bajusza. Szűcs György izsai bírónak ugyan nem voll •alkalma ezt tapasztalni — magán, mert nincs bajusza szegénynek, hanem ugyancsak súlyosan éreztette Kuruc János izsai legénynyel, akinek a legszebb bajusza volt a faluban, hogy hát mily nagy értéke is van a legénytollnak. Úgy esett a dolog, hogy farsangi mulatságot rendeznek Izsán a legények, Jenyeltek a korcsmában egy csomó bort s az ivásban a derék biró járt legelöl. Mikor már egy kissé mámorosak voltak, a biró odaszól Kuruc Jánoshoz: — Nem mered levágatni a bajuszodat hékás! —Nincs is kendnek annyi pénze, ameny­­nyiér megtennem! — felelt Kuruc. — Három koronáért se ? — kérdezte a biró. , . A nagy összeg izgató volt, s a három koronákat a bíró menten ki is vágta az asztalra. Kuruc egy pár pillanatig küzdött önmagával — a három koronát ott táncol­totta az észtalon a biró és: — volt bajusz, nincs bajusz. A derék biró sajátkezüleg lenyisszantotta s zsebre vágta emlékül. A tisztelt társaság ekkor, mikor a nagy eset történt, részeg volt. Másnap ellenben nem volt részeg senki. Kuruc János sem, de az arca meg volt dagadva. A felesége tudni­illik nagyon felképelte a bajuszért, amely már nem volt. —Máramarof Szigethez közel fekvő Akna Szlatina bányahelyen, hol na­pok óta aggódnak a Kunegunda só aknába ö?önlö viz pusztításai miatt s a íöbánya hivatal vezetősége és a miniszteri szakértők is mindent elkö­vettek, most kezdenek a legkomo­lyabban aggódni. A száz év óta mű­veletben lévü Kunegunda akna ugyanis, melynek ürege a pável sós­­fürdöbe, az úgynevezett Szlatinai- Füredre veze ö országút alatt is elte­rül, pár hét óta gyanús repedéseket tüntet fel. Körülbelül egy hét előtt Szabó Sándor alispán és Bakólstván az állami építészeti hivatal főnöke is kimentek a helyszínére, hogy a gya­nús repedéseket megszemléljék, a főmérnök nem találta éppenséggel megnyugtatónak a helyzetet. A bá­nyából folytonosan szivattyúzzák a vizet, de a baj nem enyészik, az or­szágúton pedig olyan süppedések mutatkoznak, hogy kénytelenek egv­­idöre a rendes közutat élzárni és a közlekedést másfelé terelni, nehogy netaláni bányabeszakadásnál még nagyobb szerencsétlenség is történ­jék. Azzal az eshetösségel a szakfér­fiak már számot vetettek, hogy a közel jövőben a Kunegunda nagy aknát mind sűrűbben lepi el a Tisza folyóból beszivárgó viz, most azok a tünetek teszik legkomolyabbá a ve­szedelmet, melyek az országúti gya­nús, mindinkább fői ozódó süppedé­sek haladásából magát az egész bá­nyaközséget fenyegetik. Ezen bajok elhárítása a közigazgatási hatóság gondját is képezi, mely a bánya fö­lött lakó nép biztonságára ügyelni tartozik, s minden tőle telhetőt el is követ. A megfigyeléseket napról­­napra folytatják. A felmerült óvóin­tézkedések a környék lakosságának aggodalmát még fokozzák. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. lf. J. Fért Amboy. A cikk, miután én Pittsburgban lakom, késő érke­zett ho-zárn. Természetes, hogy közre adom, de némi kommentárt kell hozzá fűznöm, miután az ön elődje s az ö vakbuzgó követői nem úgy gon­dolkoznak mint ön. Tehetetlen dü­hökben szeretnének bentiünket élj pusztítani. Bizony, mi soha nem mentünk ^olna annyira, mint men­tünk, ha provokál va nem vagyunk, de olyan mértékkel kellett mérnünk, a minővel nekünk mértek.Remélem, hogy a három kollegának a hozzánk való közeledése őszinte lesz s el fog- 1 juk érni, hogy az u. n. ,,youngstowni alapon“ tényleg együtt fogunk mű­ködni. If. L. South-Bend. Fogunk-e emlékezni a halál után valamiről, vagy valakiről f A Lukács ev. 16-ik részében olvasható a gazdagról és Lázárról szóló példázat.Ebböl világos, hogy a gazdagnak meg kellett emlé­keznie arról, mit tett e földön a szegény Lázárral. Ha pedig már a gonoszok emlékeznek, nincs okunk feltenni, hogy a jók ne emlékezzenek. M m i IééÉ&' búIwsUHi 4

Next

/
Thumbnails
Contents