Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-10 / 10. szám

6 A világ folyása. A japán és orosz háború csak foly tovább s ki tuduá megmondani, hogy mikor lesz vége. A japánok most Wladivostokot ostromolják. A héten hire járt annak is, hogy Len­gyelország kormányzóját felkérték, hogy adjon véleményt Port Arthur védelmére, a melyet szintén erősen szorongatnak a japánok. A kiváló katona azonban azt tanácsolta, hogy adják fel Forth Arthurt adódig, a mig idő van rá, mert később lehet, hogy az egész hajó had oda vész. Foly tehát a harc. Omlik a vér,pedig a Krisztus után már a második ezer esztendőt érjük. — Németországnak gyásza van. Egy legnagyobb férlia, a legfőbb parancsnoka a katonaságnak gróf Waldersee a napokban elhalt A gróf Pottsdamban született 1832 ben april 8-án, a katonai iskola elvégzése után a porosz tüzérségbe lépett. A porosz osztrák háborúban tűnt fel legelőször kitűnő katonai képzettsége és tehet gége, majd később a francia porosz háborúban is kiváló szerepet játszott. Előmenetelét azonban nem annyira képzettségének, mint inkább a fele­ségének köszönhette, ki Frigyes Schleswig Holstein herceg felesége volt, ki amerikai leány volt, Leo Ksz tér. Megnösülése után gyorsan emel­kedett a katonai rang létrán, mig nem a legmagasabb polcra ‘ljutott. 1900-ban a hatalmak egyesült sere gének parancsnoka vrít Klímában, de itt nem sok dolga akadt, mert Pekinget elfoglalták még az ö meg érkezése előtt. Németország méltán gyászolja az elhunytban egyik leg jobb katonáját. — Párásból jelentik, hogy a Drey­fus port, a mely pár évvel ezelőtt olyan nagy port vert fel, újra tár gyalás alá veszik. A közönség azon ban most már nem tanusit a per iránt olyan lázas érdeklődést, mint mikor az egykori katona tisztet visszahoz­ták az Ördög szigetéről. A per meg­újításának a célja az, hogy Dreyfus vissza nj erje előbbi rangját a francia hadseregben. \ — Franciaországot a pápai korona gyöngyének szokták nevezni* a ré­gebbi időben. Mióta azonban a francia kormány törvényt hozott, az ingyen­­élő szerzetesek és apácák ellen s a mi fő azt végre is hajtotta és hajtja a jelenben is, ez a gyöngy elhomá­lyosult. Most a concordatum meg megszüntetése is szóba került már. A pápai udvarhoz közel állók azt mondják, hogy X. Fiús pápa nincs ellene enuek sem. mert hiszi, hogy ha az állam megtagadja a papság javadalmazását, úgy a katholikusság képes lesz arra. hogy ön fentartó egyház legyen, mint Amerikában. Az uj pápa úgy látszik különben is, teljesen szakit a régi politikával és szokásokkal is. Legközelebb elren delte, hogy a papok az utcán reve rendában járjanak, s a templomok­ban a női karok helyet, férfl kart alkalmazzanak — s az újabb keletű, valcer, rezgő féle énekeket teljesen betiltja. Helyes újítások ezek, bár Magyarországon is ön fentartó egy házzá lenne a katholikus egyház ! — Konstantinápolyból, jön a hir, hogy dacára minden híresztelésnek, úgy Bulgária, mint Törökország ké szén van a háborúra. Csak idő kér dése, hogy mikor tör ki a háború a Balkánon. Ez pedig Magyarországot is közelről érdekli, mivel egy balkáni háborúban nekünk is helyet kellene állanunk. FELHÍVÁS. Alant nevezett egyének felhivat­nak, hogy jelenlegi lakcímüket a Pittsburgh Pa. Cs. és. Kir. Osztrák Magyar Konzulátushoz jelentsék be. Holvács Mihály Battyán, Hhire Oacks, Pa. Holvács János „ „ „ „ kxí m István Budapest, Cleveland, 0. Piroch Anna szül. pinka Izbugya Zbojna America. U. S. Lawandowski J. Dobrimin, Monongahella, Pa- Lawandowski Péter „ ,, „ Ferdinand Sándor Magyar orsz. HughartW. Va, Recey János Budapest, Ivydale, W. Va. Frid Herman Izidor Nagy Maros, Pittsburg, Pa. Pittsburg, Pa. 1904 márc. 8 án. Cs. és kir. Oszt. magyar Konzulátus Hivataltól. HAZAI HÍREK. — Kassáról Írják: A rémregények borzalmaira emlékeztető módon ve tett véget éleiének Kompahou Lendl Károly harminc éves gyári munkás A boldogtalan embert felesége hűt­lensége kergette a halálba.(Lendl ugyanis egy idő óta azt tapasztalta, hogy felesége mást szeret; ez a felfe­dezés annyira elkeserítette, hogy a napokban, midőn az ércolvasztó ke menőéhez volt kirendelve, belevetette magát az olvadt ércfolyadékba. A közelben álló munkálok rémülettől megdermedve látták, a mint az ön­gyilkos teste pár pillanat alatt porrá égett az izzó vas között. A borzalmas tragédia nagy részvétet keltett a gyártelepjén. — Brassóból Írják: Hétfalva köz sógben megrendítő öngyilkossági eset történt. Egy szép, fiatal tanítónő Wollanka Matild föbelötte magát, mert érzékeny lelke nem bírta elvi­selni a becsületén, foltot ejtő rágal mat. A hétfalusi Nöegylet szombaton tartotta estélyét, melyre egybegyült a környék előkelősége. A mulatozol! között ott volt Wollanka Matild csernátfalusi tanítónő is. A mulató zöknak feltűnt a fiatal tanitónö ko mór mélasága, szokatlan viselkedése. Jóakarói kérdezték, faggatták, hogy mi baja, de hasztalanul: kitérő válasz volt a felelet. Reggel 3 óra felé ősz ladozni kezdett a mulatozó sereg, s a szép Wollanka Matild is haza indult A zord,ködös éjszakában Csernátfalu felé vette útját s a midőn a mezőre ért, — föbelötte magát. Reggel nyolc óra tájon szász munkások mentek Csernátfalvára. Ezek akadtak rá a boldogtalan fiatal nő kihűlt hullá­jára, s vitték meg az elszomorító hirt a faluba. A szerencsétlen leány egy levelet hagyott hátra Brassóban lakó szüleinek, s kéri, hogy Brassóban te­messék el. A szegény leányt az utóbbi időben rossz akaratú emberek rágal maikkal folyton üldözték. Senki sem hitt ugyan a hamis híreknek, de az érzékeny nö lelkén gyilkos sebet ütött a rágalom, mig végre a halálban ke­resett menedéket. Wollanka Matild holtestét szülei Brassóba vitték, hol kedden délután temették el általános részvét mellett. — a főiskolai ifjúság országos Kossuth ünnepét rendező nagybizot­­ság ült össze értekezletre a Menza nagytermében. Kovács István elnök ismertette a március 20-án rende­zendő országos ünnepség tervezetét. , amely szerint az ünnepség négy rész­ből fog állani. Délelőtt istentisztelet tel kezdődik a Deák-téri evangélikus templomban, ezután matiné lesz a Yigadó nagytermében, melyen a fő­város legelőkelőbb művészei fognak részt venni. Délután kivonulás a te­metőbe, ahol megkoszorúzzák Kossutt sírját s este a Yigadó nagytermében felavatják az ifjúság ATossuth serle­gét. A tervezetet egyhangú lelkese dőssel fogadták eí. Az országos ünnepség védnökéül az értekezlet nagy 1 üresedéssel választotta meg Berzevicy Albert dr. vallás és köz­­oktatásügyi minis tért, HeinrichGusz táv dr. budapesti és Apáthy István dr. kolozsvári egyetemi rektorokat. Halmos János székesfővárosi polgár­mestert, a főrendiházi tagok közül Bánffy Dezső és Frónay Dezső báró­kat és Rákosi Jenőt, az országgyű­lési képviselők közül ApponyiAlbert grófot, ATossuth Ferencet, Madarász Józsefet, Zichy Jenő és Zichy János grófokat, Szemere Miklóst. Ugrón Gábort, Holló Lajost, Beöthy Ákost, és Eötvös Károlyt. Elhatározta az ér­tekezlet, hogy különösen azokat a városokat hívja fel csatlakozásra, amelyekhez Kossuth Lajos életének nevezetes momentumai fűződnek ; Debrecen, Cegléd, Nagykörös; Kis- Monok; Sárospatak; Eperjes, stb. Fölhívást intéznek rovábbá a kolozs vari egyetemi ifjúsághoz és a vidéki akadémiák ifjúságához, amelyben őket is csatlakozásra hívják fel az országos mozgalomhoz. — Az Amerikában elpusztult bá­nyászok.) A Búd Tud. Írja: Tisza István gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter, a mint értesült a Pennsylvaniában történt bányászé lencsétlenségröl, a hol ötvenöt ma­gyar ember es busznál több tót ember halt meg, a külügyminiszter utján azonnal intézkedett, hogy a katasz rrófa áldozataiuak özvegyei és árvái a magyar állam részéről segítségben részesüljenek. Egyben intézkedett arról is, hogy ha az elhunytaknak özvegyei vagy családtagjai vissza­térni akarnak hazájukba, úgy állam költségen tehessék. — Szatmárral szomszédos Fény községben műkedvelői e.öadást ren deztek, amely halálos kimenetelű szerencsétlenséggel végződött. Ugyan is az egyik szereplő : Irsai Zoltán szerepe szerint rálött játszótársára, Fischer földbirtokosMargitleánvára, aki halva rogyott össze. Kiderült, hogy a revolverben golyó volt. Irsai, akit letartóztatattak, azt vallotta, hogy nem tudta, hogy a fegyver meg volt töltve. A vizsgálatot megindi tották. — József főherceg barátja, Tar Mihály, a kaposvári rokkant huszár­nak ,,pihenj“-t vezényelt a legfőbb kasszás parancsnok. A huszár meg­csinálta az utolsó kaptákot és el ma­sírozott örök nyugalomra. Mert Tar Mihály minden izében huszár vala. Ö végig harcolta az olasz hadjáratot s hercegekkel parulázott. Különösen József Főherceggel tartott barátsá got. Tar ugyanis még az olasz csaták alatt a főherceg oldala mellett har volt vitézi módon. Mikor Tar Mihály inár nem bírta a szolgálatot, Kapos várott húzódott meg, de a Távolból is foiytou érezte a kir. herceg gondos­kodását. Megszabott időközökben jött a pénzbeli segítség s mikor a herceg tavaly Kaposvárott időzött, maga elé hivatta az öreg huszárt. Kikérdezte a sorsát s egy százkoro nás bankjegygyei bocsátotta el. Ha­sonlóképpen újévi üdvözletére is szép levéllel és egy nagy bankjeggyel felelt. Tar Mihály most február 11 én meghalt. 12-én, miután József kir. herceget táviratban értesítették a haláláról, már Kaposvárott volt a távirat, az ottani honvéd állomás parancsnokságánál, Novottny Fülöp őrnagynál, melyben megbízza a kir. herceg a parancsnokot, hogy képvi seletében menjen el Tar Mihály te­metésére. De a temetés rendezéséről és költségeiről is a fenség gondoskodott, a temetés rendezésével Kovács István nyugalmazott volt kovásznai jegyzőt bizvan meg, ki Tar szomszédságában lakott. Tar Mihály temetése tehát nagy fénynyel meat régbe szomba­tén február 13-án. A honvéd helyőr­ség tisztikarával az élén nagyszámú közönség kísérte örökös állomására a rokkant huszárt, kit ekként párt­fogójának gondoskodása a sírig el­kísért Llyen volt Tar, a kaposvári huszár végtisztessége. — Aradról Írják: A maga nemében páratlanul allé szédelgési módot ta­lált ki és hozott forgalomba Gyukita Jóca lippai építőmester, aki a kör­nyék több községében kihirdette, hogy azok, kik jövedelmező kereset­hez akarnak jutni,menjenekAfrikába és szándékukat jelentsék be nála. Egyúttal negyven fillért is hozzanak magukkal az útlevél megszerzésére. A kivándoroltaknak az lesz a köteles­ségük, hogy a sivatagon levő benla­­kokat és vadakat pusztítsák. Aki tehát vállalkozik erre az utazásra, azonnal 2000 koronát kap s ha hat hónap eltelte után vissza akar jönni, megkapja a másik 2000 koronát is. A könnyen hivő nép tömegesen iratko­zik föl és fizeti a szédelgőnek a 40 filléreket. Ha mindez igaz, furcsa állapotok lehetnek Aradmegyében, hogy a hatóság büntetlenül hagyja vakoncátlankodni az élelmes építő­mestert. — Roppant kedves és kedélyes tragikumról ád számot egy barcsi hir. A szladoniai Zrínyi pusztán tör­tént, hogy Papp Yendel cselédember itatta a tehenet, Papp valamiképpen közelebb ért az alacsony kutkávához, vagya tehén szorította oda.. Egy hatalmas locscsanás és az ember bele­esett a kútba, a tehén pedig utánna. A nagy zajra és Papp kétségbeejtő kiáltására a pusztai cselédség csak­hamar odaért a kúthoz és szerencsé­­san kihúzta az embert is. meg a te­henet is. Ami a legkülönösebb a do­logban: egyiknek se u történt semmi baja. Mikor Papp belesett a vízbe, az éppen ivogató tehén hirtelen meg­szédült s igy eshetett meg a Zrínyi­­pusztán a tragédia. — Érdekes felfedezést tett a ren­dőrség Kőbányán: olyan műhelynek jutott a nyomára, a hol féléve gyár­tották már a hamisított Princessas cigerattát. Több millió darab került a fővárosi kávéházak cigaretta kész­letébe ebből a portékából, a melynek az igazi Princessas hoz képest való értéke kitűnik abból, hogy száz da­rabját egy korana busz fillérért vesz­tegette a gyártója, a pincér pedig a megszokott öt fillérért adott túl da­rabján. Két ügyes detektív leplezte le a hamisítást. A zamatjáról ismer­ték meg a cigarettában a silány után­zatot, a mely úgy szemre teljesen hasonló volt, a valódival, még a viz­­nyomat is rajta volt a hüvelyén. A detektívek elvittek két darabot a hamisított cigarettából a dohány­gyárba, a hol alapos megvizsgálás után konstatálták, hogy a detekti­­veknek jó szimatjuk volt, acigeratta csakugyan hamisítás. A rendőrség erre tovább nyomozott s csakhamar végére járt a dolognak. A két detek­tív a kőbányai Központi szállóban talált iá a hamisítóra, a ki Müller Józsefnek mondotta magát s féléve lakott a szállóban. Megtalálták a szobájában a hamisító gépet is. a melylyel százezer darabot tudott gyártani naponta. Százezernél több cigarettahüvelyre is akadtak a de­tektívek. Elvitték a csalót a X. ke­rületi kapitányságra, a hol kiderült hogy a cigaretta-bamisitónak Krausz Jóísef a valódi neve, ismert tolvaj é's csaló, akit a rendőrség már rég kitil­tott a főváros területéről. A tiltott visszatérés miatt huszonöt napi elzá­rásra ítélték s a hamisítás dolgában az ügyet áttették a pénzügyi ha tóságra. íéh UáMbS aáániÉÉlifUftdiiÉa><'lÉ

Next

/
Thumbnails
Contents