Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-03 / 9. szám
■ ' NEW YOKE, HAZLETON. WILKES-BABBE. Mii Jams Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisz- «§) terium köszönetét kapta. Tehát-kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. HPéruzelset küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit jh' készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan Ml kiadja. _ ÉEa,jójeg~57-el~et elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Botterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- Aj társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. jx XsZIállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. M,. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és *%b levélboritékokért. Levél cim : John Németh, 457 Washington St., New Yorlu ^ ság szellőjének érintését felhasználták a protestánsok is s Sárospatakon 1832—35-ig megjelent a biblia ugyancsak a Britt társaság költségén. Nagyobb eredményt ért el az a munkálkodás, amelyet Winamei Ágoston lutheránus lelkész folytatott. Ö volt az összekötő kapocs a társaság s a magyar Protestantismus között. .Kőszegen nyomdát állít a társaság. A biblia egészen olcsó lesz s a nép minden rétegében elterjed. 1838—1848-ig százhúszezer példány került a közforgalomba. A Károli biblia 13 az újszövetség pedig 25 kiadást ért. Máltán mondhatta a sokat fáradozó Wimmer, kit gúny néven „Kalmár“ nak neveztek. „Uj korány dereng az evangyeliumi egyházra Magyarországon ■ ‘. A várt korány helyett azonban sötét éjszaka következett A szabadság harc leverése után maga Wimmer is Londonba menekült. A zsarnokság elvágta útját a magyar biblia terjesztésének. A községi, pesti,bécsi biblia raktárak bezárattak s csak az jangol külügyminiszter erélyes fellépése következtében adta vissza az osztrák kormány a Brirt társaságnak a lefoglalt 58 ezer bibliát. Tiz év telt el. A honfi búnak és bánatnak tiz esztendeje a szabadság szellőjének fuvallatta meghozta a kívánatos szabadságot a magy. biblia terjesztésére is. 1861. januar 7 én újra megnyílt a magyar föld a biblia előtt. És azóta folyvást háborítatlanul terjed s a Britt és külföldi biblia terjesztő társaság hazánkban száz év alatt elterjesztett 217 ezer 672 egész bibliát; 847 ezer 495 újszövetséget 524 ezer és 195 biblia részt. Oh mennyi forrása az igaz világosságnak ! De még most is sok a hiány ! Honfitársak, testvérek — tudakozzátok az írásokat s a nemes társaság jubiléumán, mely vasárnap tartatik, határozza el mindenki, hogy a biblia lesz kalauza, életének vezetője.Ne legyen ez idegen világban,,egyetlen m. ember sem biblia nélkül. Akinek bibliája van s azt szorgalmasan olvasgatja : mindenütt otthon van, mert érzi, hogy Isten vele van ! Életnek kenyere. Jézus és a szombat. jót Mátéjl2 r. 1—13 v. „Szabadj azért ” szombatnapokon cselekedni. Jézus uj életet hozott alvilágba. A rég forma nem volt ennekjaz uj életnek megfelelő. Jézus áttörte ajceremóniák és formaságok határait. Az Atya mennyei Isten nevében igy szólt a Fiú „megbocsátattak a téjbüneid“ tehát bünbocsájtó hatalmával élt. Más alkalommal a publikápusok- és a bünösökkeFegyütt*evett. Ezzel már nem annyira az isteni, mint a társadalmi törvény ellen vétett Ö és az ö tanítványai nem böjtöltek olyan gyakran, mint a farizeusok. Ez utóbbiak Jézusnak ilyen szemrehányást tettek. Keresztelő János és a fariseusok tanítványai böjtölnek, a te tanítványaid miért nem böjtölnek, tak arról, hogy a munka lehető hosszú időre nyujtassék ki. Hibákat azonban nem igen találtak, mert hogy némely Apókrifus könyv elmaradt s a Máté 28 : 19 ben nevébe helyett nevére tétetett hibának egyáltalában nem mondható. Öt évig huzták-halasztották a dolgot. Ekkor Debrecen város követségének a kérelmére Károly ki rály elrendelte a bibliák visszaadását. De a bibliákat a határozott parancs ellenére Egerbe vitték, hol gróf Barkóczy Ferenc püspök, ki harminc esztendeig pincében elrejtettve tartotta a világ világosságát, majd 1754 november elsején, Udvarán megégettéit e., E szállítmányból csak egy égett tábla került Debreczenbe. Az utolsó 1200 példány hetven év múlva hozatott vissza Debreczenbe. Ezért 700 forintot fizetett a debreceni református egyház. AKomáromi Csipkés György biblia fordítását ilyen szomorú sors érvén, szükségessé vált a bibliának újra való kinyomatása. Ez Utrechtben történt meg, hol 1730-ban, 1737-ben majd 1794 ben nyomtatták ki a magyar bibliát. Ez utóbbi kiadas Pethe Ferenc felügyelete alatt történt meg. A tizenkilencedik század elején Pozsonyban [1803—1805) nyomtatták ki a bibliát, de 1811-ben itt jelent meg az 1804 ben megalakult Britt és külföldi biblia terjesztő társaság ügynöke, 10 ezer koronát ajándékozván arra, hogy a magyar biblia magyar földön nyomassék.Ugy tetszék, hogy szebb idők viradnak a magyar protestantismusra. Sokan remélték, hogy a magyar biblia társaság megalakulhat, főként, miként mikor már a királyi engedélyt is megnyerték a nyomda felállítására. 1817-ben Pesten jelent meg az újszövetség. De az öröm korai volt. Minden reményt elhomályosított az a királyi rendelet, amely betiltatta a Britt társaságnak Magyarországon a működést s a pozsonyi intézetet pedig egyszerűen feloszlatta. Ide vezetett VII. Pius pápának 1816 január 18-án kelt bullája, mely a biblia társaságokat átok alá vetette. Hiába panaszoltak Ferenc királynál a két protestáns egyház vezéremberei a Metternich féle politika útját vágta minden reménynek és vigasznak főként, mikor 1822-ben újabb parancs tiltotta el a biblia- behozatalát. 1825-80 ban szabadabban kezdettek az emberek gondolkozni. A szabadvolna kettőért. Aztán jött egy gyönyörű tengerész imádság, hogy felakarom-e a csoluakunkat fordítani \ Persze igaza volt, mert ha oda állok közelükbe, az a hét halálra ijedt ember egyszerre fog a csolnakunkba kapaszkodni, a mi egyenlő lett volna a biztos felfordulással. A vízbe fordultak közt volt e<ry néger. Ismertük jól, mert ott lakott közel a garnisonhoz és a felesége mosónőnk volt. Hát ez a néger a felfordult csolnak fenekén ült, inig társai a csolnakba kapaszkodva nyakig a vízben voltak. A mint oldalt fordulva közeledtünk feléjük, ennek a négernek dobta oda a karikára szedett kötelet a norvégiai fiú. A néger meg is kapta, hanem mikor a vízbe akart ereszkedni,akkor kiáltott reá a pohos szakaszvezetö, hogy nem úgy verik a cigánpt — de ö lesz az utolsó. így aztán, a kötélbe kapaszkodva jöttek a csolnakunkhozés egyenként be is szedtük őket. A néger csakugyan az utolsó volt. Visszafelé persze már evezni kellett, még pedig ugyan erősen, mert a szemközt fuj ó szél ellen kellett eveznünk. Hanem hát azért mégis csak kiértünk újra, igaz, hogy mire a rakparthoz értünk a csolnakunk félig volt vízzel és már cseknem elmerült. Két hé*’ múlva ? hadügyminister köszönő levelét olv "ta fel a kapitá nyunk egy külün e célra rendelt inspekción és ö maga is szép szavakkal köszönte meg, hogy oly jól viseltük magunkat, Én részemről soha sem fogom elfeledni, mert még soha sem voltam olyan közel a halálhoz; de hát a hol legnagyobb a veszély, ott van leg-' közelebb hozzánk az Isten. Toledoi István. 3 A zsidóságnál a böjt a szentség és tke— gyességnek volt egyik bizonyítéka. De Jézus figyelmen kivül hagyta ezt a lélektelen és gépileges böjtölési törvényt. Egy zsidó sem tarthatta meg teljesen, de mindenik kész volt kárhoztatni a másikat. Jézus isteni lelkét, magasztos életét Íven emberi törvény nem korlátozhatta. Ezzel ingerelte fel maga ellen a népvezetök ellenséges érzületét s végre ennek lett áldozata a keresztfán. Jézus nem rontotta meg a szombatot, de nem tartá meg a zsidóságnak a szombatra vonatkozó emberi rendelkezéseit. Eme rendelkezések az ember életének a legkisebb részleteire is kiterjeszkedtek, pl. milyen hosszú utat tegyenek meg, hogy gyújtsanak tüzet, hogyan főzzenek, hogyan vigyék a terhet, hogy viseljék a ruhát. A Talmud 64 nagy oldalon Írja le, mit nem szabad tenni szombaton. Ebből látszik, hogy a farizeuskodás csupán a ceremóniában találja a vallás lényegét. Jézus arra törekedett, hogy az Ur törvényét e mely tökéletes, töltse be Izrael s igy felszabaduljon a betű és a ceremónia rabságából. Két példányban van feltütetve az a nagy igazság, hogy az embernek Fia Ura a szombatnak. Midőn a vetések közt ment, tanítványaival szombatnapon, ezek megéhezvén, kezdek szaggatni a buzafejeket és azokat enni. Ezt a zsidó törvények szerint nem szabad lett volna cselekedni. A farizeusok eme szamrehányását az ó-szövetségböl vett meggyőző bizonyítékkal cáfplja le. Dávid (Saul király elöl menekülve) és a kik vele voltak, mikor megéheztek, bement az Istenházába s az Isten asztalára tét szent kenyereket megette, a mit pedig nem lett volna szabad megtenni. Továbbá azt kérdezti, hogy a papok akkor a midőn a szombatnapon a szombatot megtörik, nem vétkeznek-e? „ Irgalmasságot kívánok, és nem áldozatot“ ezt mondja az Ur. Jézus bement a zsinagógába. Volt ott egy megszáradott kezű ember. A farizeusok azt kérdezték: szabad-e szombatnapon gyógyítani? Az idvezitö a mindennapi életből vett példával némitja el vádlóit. Ha valakinek a juha szombatnapon a verembe esik, avagy nem szabaditja-e ki ? Mennyival drágább az ember az állatnál? Szabad azért szombaton jót cselekedni. Akkor mondta Jézus az embernek. Nyújtsd ki a te kezedet. És azonnal kinyujtá és olyan éppé lön, mint a másik. Ez már nemcsak törvényellenes volt, de sőt még a farizeusok hatalmi körét is megszoritá. Ezért kétszeres lett ellene az irigység és a gyűlölet. A keresztyének közt is vannak ezekhez a farizeusokhoz hasonló gondolkozása emberek. A hogy éreznek, a mit tesznek, az jó lehet önmagában, de nem egy a Krisztus által alapított keresztyénséggel A keresztyénség nem zárja ki azt, hogy eltérő szertartások lépjenek életbe a külömbözö gondolkozásu emberekhez kéjest. A szeretet, az engedelmesség lelke ugyan az mindenütt és mindenidöben,'de annak jelentkezési formája igen eltérő a nemzetek és az egyesek külömbözö vérmérséklete szerint. Uj bort nem töltenek ó-tömlöbe. Az Idvezitö által teremtett uj élet ujtiszti isteni szolgálattal jár együtt. A keresztyén egész életének kétségkívül szent életnek kellene lennie s ekkor nem lenne szükség semmi erőfeszítésre, hogy a hétből egv napot különösen is megszenteljünk. Idvezitünk azt monda, bogy a szombat az ember erkölcsi javáért teremtetett, nem pedig az ember a szombatról alkotott helytelen felfogásáért. A keresztyénség amaz elv alapján, hogy az embernek fia ura a szombatnak, továbá a feltámadásnak s a váltság munkának ama második teremtésnek élénk emlékezetében tartása végett áttette az Ur napja nak megünneplését szombatról vasárnapra A keresztyén ezen a napon megszűnik a munkától s figyelmét, szivét Istenre, mint mennyei Atyánkra, Idvezitönkre függeszti. Ezen érzés és emelkedett gondolkozás által megkülömbözteti az Ur napját a többi napoktól. meg magasra kapott fel, hogy ismét levághasson. A hátam mellett ülő ájris szakaszvezetö olyan gyönyörű tengerész imádságot tartott, hogy a hátam és uorsódzott belé, a siriai hányta magára a keresztet, mig a csolnak orrában álló norvégiai olyan nyugodtan nézte a természet fenséges játékát, mintha nem is egy hitvány kis csolnakról, hanem a világ legbiztosabb heiyéröí nézné az egészet, ifönuyü volt neki, tengerparton született, mint halász fiú a tengeren nőtt fel; akkor érezte magát jól, ha a lába alatt érezhette a dühöngő vizet. Mikor már olyan közel voltunk a szerencsétlenekhez, hogy a szavukat is meghallhatjuk, még akkor is egyenes irányban kormányzott a hátam mellett e pohos ájris. Én meg azt gondolva, hogy ez igy nem jó lesz, egy jót húztam a kezemben levő vi torla kötélén, a minek az volt a kö ' vétkezése, hogy a csolnak eddigi irányát megváltoztatva egyesen a felfordult csolnak felé tartott. No hiszen volt is nekem ! ügy teremtett fültövön az ájris, hogy nem adtam áiÉéái^tíífiu ii fiáilirAfti' túrnom? liMÉiiÉiÉliiÉÉÍii^^ '' ii A’ &&-. r1 uUfffetrifPr^ ÉÉÉ»~éL^?':íJ ~**ilMírí ítf’É líiijiifiiilTfl
