Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-28 / 4. szám
s rvlfa «'• Y TMZKOLDES»^Ff^ S M4GYAR0RSZAGI bankokba pénzbe- t téteket felelőség sudlett elhelyezek és a belé! i kr/ryvwiskétabefevőnek .30 nap alatt, átadom. ____ ___ ___ H Á IÁ JPrypj/Hainbi^íraneiLAnte-ei'peu.Botlei'dainésazameriliaiMinalala^’ 1 I/WlWLulEI\ bmét Európába és visszáséból olcsóbban nem kaphatók.» KÖZJEGYZŐI okiratok kiíűiiUalnak és konzulé tusnál hitelesíttetnek. Az utasokat személyesen elkísérem a hajóhoz. -Levélcím, NICHOLAS RIZSÁKl'arímlM FIGYELEM 1 A lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési dijak: K A LA SSAY SÁ NDOR, ref. lelkész Dates iát. Hungarian Ref. Church, Pittsburg, Pa. cimre küldendők. Kiadóhivatal: 318. Howard Ave. Bridgeport, Conn. Ide küldendők az egyleti értesítések, egyházi és világi hireh. IL4E e g 2l 1 V Ó. A slartlei, o, református Sionra épült Betegsegélyzö és Halott eltakarító Egylet DILLONVILLEN, a Horváth-féle száliában, — saját pénztára javára, 1904 Feoruár lió 2-án, kedden, ^Ta.g'37- "bált rendez, i» £ & melyre úgy a helybeli, mint a környéki magyarságot tisztelettel meghívja a rendezőség. Kezdete reggel 9 órakor, Vége este 11 órakor. Jőjön el minden magyar1 a ki jól akar mulatni, mert a ki el nem jön az egy igazi magyar mulatság élvezetetétől'fosztja meg magát. Kitűnő zenéről, valamint hűsítő italokról és ételekről godoskodva van. Figyelmeztetés. Mindazok, kik a lapot nem kap ják rendesen, szíveskedjenek azaiáb bi sorokat egy levelező lapon kitől teni s azt hozzánk beküldeni. Az “Am. M. Ref. Lapjának” kiadóhivatala. To the Publisher of the I “Am. M. Ref. Lapjának Dear Sir: ! Your paper has come of late so irregularly, that I am compelled to discontinue it unless I receive the same in the future more promtly. Respectfully Aláirás. Cim és város M egh IVO. 1 r A Homestead és vidéki magyar ref. egyház pénztára, illetve a Homesteadon építendő iij református templom alapja javára He ni estead on, Pa. a Saenger Hall összes termeiben, fényes egyhé TÁNCMULATSÁG tartatni, 1904. Február hó I=én, Hétfőn este.-mely szén mulatságra az igazán nemes cél pártolása tekintetéből is összes honfitársaink tisztelettel meghivatnak. Belépti dij: férfiaknak 50c. Kezdete estve 7 órakor, nőknek 25 cent. vége — reggel. Pompás vacsora! — Tiszta italok! — Mindenki jól fog mulatni! A legrégibb bankház Connecticut államban. S. LŐEWÍTH & co. Bankháza és közjegyzői irodája. 116 Bank Street, Bridgeport, Conn. A North German Lloyd-nak (Brémai hajóvonal) egyedüli ügynöke. -------Hajójegyek a világ minden részébe.-------Hajó járatok (Bréma felé és Brémából) Brémából indul New Yorkba érkezik New Yorkból indul Brémába érkezik Jan. 26 Feb. 2 Kaiser Wilhelm d. grosse Feb. 9 Feb. 16 (Feb. 16 Feb. 23 Kronprinz Wilhelm Már. 1 Már. 8 „ 28 Már. 1 Kaiser Wilhelm d. grosse „ 8 „ 15 Már. 1 „ 8 Kaiser Wilhelm II, „ 15 „ 22 „ 15 „ 22 Kronprinz Wilhelm ,, 29 Apr. 5 » „ 29 Kaiser Wilhelm d. grosse Apr. 2 „ 9 „ 29 Apr. 5 Kaiser Wilhelm II „ 12 „ 19 HAZAI HÍREK. Baka-lázadás Boszniában. Trebinje, jan. 4. A mai napra általános zendüléstől tartottak, ugyanazért már tegnap este az egész tizenkettedik ezredet készenlétbe helyezték, Misecsevics ezredes azonban olyképp vette elejét a bajnak, hogy pénteken reggel az összes, idejüket kiszolgált altiszteket az Albrecht kaszárnya udvarán ki- i hallgatáson fogadta és ott a lelkűkre beszólt, hogy ne taszítsák magukat és a legénységet szerencsétlenségbe oktalan viselkedéssel. Majd szép szavakkal vigasztalta őket s igy búcsúzott el töltik : — öreg rézervistáim, viseljétek jól magatokat, tartsátok meg eskütöket szilárdan, meglátjátok, hogy megsegít benneteket a jó Isten ! Az ezredes egyébként elrendelte, hogy az egész garnizon öreg legénységének hat napon át esti fe órakor fújják a takaródét. Decembei 31-én este itt ott egyes öreg katonákra lehetett akadni egyik-másik korcsmában. Szegény fiuk elkeseredettségükben leitták magukat és sapkájukat, oldalfegyverüket a földhöz vagdalva, igy kiabáltak : — Nincs élet, nincs maradás ! Szép Magyarországon sir utánunk az édes szülénk, haza megyünk, vagy a garnizon áristomában várjuk megszaba dulásunk napját. Ma, újév napján, azonban csönd van, az öregek a kaszárnyákban búsulnak s a csöndes esőben arról tanakodnak, hogy vájjon merre van Magyarország. Odaát Bileken, az öreg katonák brigád-raportra akarnak menni, hogy megtudják tulajdonképpen meddig kell még szolgálniok. Valamennyi öreg katonától elszedték a puskát és az oldalfegyvert, csupán csak a derékszijjat hagyva náluk. Ezzel harcképtelenné tették, •de mindazáltal — mint ök mondják, — nincs az a hatalom, mely ö velük valamely katonai foglalkozást végeztessen. Nem tesznek semmit, csak isznak, a mig a pénzük tart és várják, mikor gyün ki a szabadulásokról szóló parancs. . Múlt hétfőn a nyolcadik számú erődről az összes öregek lejöttek, a távozásukat meggátolni akaróföhadnagyott pedig kilökték az ajtón. A városba érve, kimentek a táborba, ahol egy főhadnagyot megkérdeztek arra nézve, hogy mikor mehetnek haza. A főhadnagy hetykén azt felelte nekik, hogy akkor mehetnek majd haza, mikor a tábor főkapuján díszelgő sas elröpül a helyéről. A fiuk indulatba jöttek a gúnyos válaszon és aATossuth-nótát énekelve, bementek a városba. Este aztán csöndben visszatértek a táborhoz, a vakmerő öreg katona tornászott a tábor vaskapujára és az ottgunyasztó vasból való kétfejű sast lefeszítvén, a sárba dobta. Harsogó ujjongással mentek be ezután a katonák a táborba és a táborügyeletes tiszt előtt sorakozván, követelték haza bocsátásukat, mivelhogy a kétfejű sas elröpült a helyéről, a tiszt- oszlásra szólította fel őket, de ök zajongani kezdtek és ezt kiabálták : — Elrepült a kétfejű sas, most már haza mehetünk ! A katonák eltökélték magukat arra, hogy a legvégsőbb esetben sem lőnek az öregek közé, mert nem tartják lehetetlennek, hogy esztendőre ök is hasonló sorsra jutnak. Eddig öt szakaszvezetöt, hét tizedest és egész sereg őrsvezetőt hoztak Bilekböl a trebinyei helyőrségi börtönbe. A többit a közel napokba hozzák át erős födözat alatt. Vannak az öreg bakák között olyan nők, akik újságot olvasnak és tájékozódnak a politikai helyzetről. Ezek igy beszélnek : — Ha nem enged ö felsége, ne engedjenek a magyarok se ! Inkább itt maradunk, de nem teszünk semmit. Az idő majd csak elmúlik a garnizonáristomban is ! Bilek, jan. 4. Az itteni lázongást egy Demeter nevű hadnagy idézte elő, aki karácsony napján követ akart töretni az öreg bakákkal, bár parancsban volt kiadva, hogy semmit sem kell végezniök. Fők ép. ez érthetetlen rendelet miatt zendültek föl a szegény magyar fiuk. A börtönök mind tömve vannak, azonkívül egy kaszárnya egyik szakaszát is börtönné alakították át. Összesen 70 en vannak bezárva, kikre annyi gondot sem fordítanak, hogy legalább enni és innivalójuk legyen minden nap. Ez pedig jár.... Az összes kiszolgált, illetve a 4 ik évet szolgáló bakák, megállapodtak abban, hogy újév után mindannyian megtagadják a szolgálatot. így tehát, ha Ígéretüket betartják, furcsa világ lesz újév után. Ha egy pár nap alatt nem lesz rend, hir szerint__ kihirdetik a statáriumot. — Kiss Pál nagyváradi iparos két koronába fogadott, hogy meg tud inni huszonát pohár rumot. Tizenhetet meg is ivott baj nélkül, mikor azonban a tizennyolcadikat felhajtotta, egyszerre a földre roskadt és meghalt. Megütötte a guta. Haláloknak a hatósági írásokban ezt a gutát fogják bejegyezni, holott végső okában nem az ölte meg Kiss Pált, hanem a virtus. A vetélkedés elfajult formája, mely általánosabb, mintsem gondolnék. — A barsmegyei halmi puszta uradalmi intézőjének veszedelmes látogatói voltak a napokban. Mikor Nagy Jenő intéző családjával vacsoránál ült, hirtelen felnyílt az ajt« s három felfegyverezett bekormozott arcú ember lépett a szobába. Arablók revolvert szegeztek az intézőre és feleségére. A megrémült család még magához sem tért első megdöbbenéséből, amikor a rablók kijelentették, hogy ök még többen is vannak odakünn, ennélfogva hiábavaló volna minden ellenkezés, hanem adja át az intéző azt a 8000 koronát, amit előtte való nap a nyitrai gabonakereskedő fizetett. Nagy Jenő kivett a tárcájából 147 koronát és azt átadta a rablóknak. Ezzel azonban nem elégedtek meg, hanem felszólították az intézőt, hogy menjen át velük a lakás mellett levő gazdasági irodába. Nagy eleget tett a kívánságnak és két fegyveres rabló kíséretében átment az irodába, ahol felnyitották vele a pénztár szekrényt és az ott talalt 8000 koronát magukhoz vették. Azután ismét visszatértek a lakásba. Mialatt az intéző és a két rabló az irodában járt, addig a szobában viszszamaradt rabló leült a családfő helyére az asztalhoz, maga mellé helyezte a revolvert és hozzálátott a félbeszakított vacsora elfogyasztásához. Hasonló módon tett a konyhában őrt álló rádió is, aki a cselédek vacsoráját ette meg. Mikor az irodában járt rablók is visszatértek valamennyien letelepedtek az asztalhoz, bort rendeltek és egy fél óráig boroztak s azután mint akik jól végezgettek dolgukat, azzal a jámbor figyelmeztetéssel távaztak, hogyha az esetről szólni mernének, legközelebb az egész családot ki fogják irtani. Másnap reggel azonnal értesítették az esettről a csendörséget.
