Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-15 / 36-37. szám
V-. t'V fcJ ' ■> "i. Pittsburgh, Pa. 1904. Szeptember 15. 30- 37, szám. lA£ Ä Hi-XE EBIItiLI ZbxE J5L. <3- "2".ü. IE3 / (HUNGÁRIA N« A 1*1 E R1C A N REFORHED SENTINEL.) Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár öOo. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. ! I A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTAT1K. Published every Thusday by the HIÍNG.-A5IERICAN SENTINEL PUHL. CO. Bates St. Old .Hung. Ref. Church Applied for Second Clas Mail Matter at the Post Office at Pittsburgh, Pa Tdó. Nvilt level Mies Síálmán niekeesport h. plébános urnák. Is'Így°rií\ jaalom, hogy személyes találkozás helyett, e lapok hasábjain; kell találkoznom tisztelendöséged : del, annyival is inkább, mivel önnek ! édes magyar hazánkból szeretetteljes izenetet hoztam egyik kollegája; s tanárjától, Sárvidrouy Bonilaciusj illavai legyint' zetí róni. katli. lel j kész, nekem testi lelki jó halálomtól j a ki önről sok szépet és jót mondott, j a minek azonban — fájdalom — az j ellenkezőjét kell rövid itt létem alatt; tapasztalnom, mert totistteleíidösé ■; ged nem tartja, szem előtt a felebará-1 ti szeretet nagymesterének az idvezi j tö t’r Jézus Krisztusnak parancsolat i ját, melyet az apostol (Péter I. lev. 3. r. 8. v.) ekként fejez ki „legyetek atyaliui szeretettel felékesitettek’ , legalább erre enged következtetni aj Magyarok Csillaga 1904 aug. 20 án I megjelent ezen cím álatti vezércikkei „Mag.yei' pénz az amerikai kálvitiistíknall.”' -Ezen cikke föfisztelendöségWlnek | a legképtelenebb valótlanságokkal van tele s midőn elolvastam, nagyon j csodálkoztam, hogy egy olyan l'elvilágoédott és 4 felebarát i szeretedet nem szájjal hirdető, de szívvel lélek kel valló tanárnak legyen ilyen elfogult, a felekezeti türelmetlenségben kimagasló tanítványa. Hát tudj : tisztelendő ur! Ha vala mit az ember bizonyosan nem tud, addig nem is alkothat arról Ítéletet, vagyis Írni valamit tudás nélkül egy másik felekezetnek belügyeiröl, — melyhez talán a másik felekezetnek nincsen se : mi joga — keresztyéni eilen. Azt írja ön, hogy midőn ‘‘édes magyar hazánkban ezerek és ezerek vesznek kezükbe vándorbotot, addig a felekezetien magyar kormány ma a szegény nép véréből kipréselt a dókból 47.500 koronát küld ide ki Amerikába évente, hogy abból itt egy csapat kálvinista hitközségmeg éljen.” Mit is mondott Festus Pál apostolnak (Csel. XXVI. 24. v.) Bolondozol te Pál, a nagy bölcsesség miatt bolondultál meg.“ E szavakat vonatkoztatom önre is fentebbi állt .fásáért. Higyje meg, sokkal szegényebb é des magyar hazánk, akinek utolsó csepp vérét kiszívja ma már a zsidó (horvát, tót), hogy az nekünk ezreket és ezereket küldhetné, higyje el ön, hogy mi itt szegény református papok sokkal önérzetesebbek va gyünk, mintsem magyar hazánk tátongó sebéből csak egy csepp vért is kiszívnánk, vagyis egyetlen krajcárt is elfogadnánk a szegény magyar nép véréből kipréselt adókból. Épen azért nincsen oka tisztelendöségednek féltékenykedni, hogy “Mária országa szegény népe adójából ide geijben is terjeszsze a kálvinista val lást!“ Tehát ön magyar hazánkat már Mária országává avatta, talán inkább Árpád országa lehetne. Xo hát én most megmondom tisz telendöségednek, hogy miként küldi | nekünk az a felekezetien magyar! kormány azt a nagy pénzáldozatot, j Hát abban igaza vau a tisztelendő ur I nak, hogy a tavaszszal itt járt a mos ; tani miniszterelnök nagybátyja, fi'd Hegen teld József és meglátogatta a magyar kálvinista hitközségeket — a mint önöket most legközelebb megj látogatta Prohászka dr. — és én ezt. | nagyon természetesnek találom mind! két részről, hadd jöjjenek él hozzánk j néha-néha nagyjaink édes hazánk-; hói, hogy összekötő kapcsot képezzenek velünk, a magyar haza ide sza- ] kadt gyermekeivel. Tehát itt volt gróf Hegenfeld. De miért! Azért, hogy az idegenbe elszakadt kálv in is iákat közelebb hozza az édes ans á val a magyarországi egyetemes ev. ; ref. egyházzal, vagyis hogy utat ésj módot találjon arra nézve, miként lehetné itt egy magyar egyházam uyet szervezni, mely összeköttetésbe j lépjen a hazai egyházzal, és azoknak' a kik a bekapcsolás eszméjét magokéi vá teszik, évente 450.dollár egyház féntartási segélyt helyezzen kilátás ha, nem ugyan Mária országa szegény népének adójából, mert hát nekünk Péter tilléreink nincsenek, hanem annak a szegény magyar ev. ref. egyházaknak hitbuzgó és áldozatkész tagjaitól, önkénytes adomány1' címén, melyet olvashat a plé bános ur a magyarországi egyetemes ev. ref. conventtiek Budapestén 1904 június 6 -0 én tartott ülés jegyző könyv 73. sz. alatt s megszégyenülve teszí le nemtelen fegyverét! És azt is megsúgom önnek testvéréém a Ja zus Krisztusban, hogy a gróf ur ezen propositiója mellett csak 8 egyház és ref. lelkész foglalt állást és 10 ellene van mindig és valószínűleg ilyen alakban ellene leszen mindig. Abban is valótlanságot állít plébános uram, hogy gróf Tisza István miniszterelnöksége alatt hatról egyszerre huszonháromra szökött fel a magyar kálvinista ekklózsiák száma Amerikában. Hát tudja meg ön azt, hogy nekünk egyházainknak itt az idegenben való szervezésében Tisza István gróf nem irányadónk, e tekin tetben nekünk Tisza Istvánhoz, mint miniszterelnökhöz, semmi közünk s neki se hozzánk. Azért nagyon kár önnek Magyarország miniszterelnökét az ide kiszakadt magyarság elé bűnbakul állitaui. Mert a gróf Tisza miniszterelnöksége ideje óta itt csak két egyház alakult: a sharoni és a philadelphiai az angol presb. egyházak testvéri szeretőién és áldozatkészségén; és a többi református egyházak is részint a Ref. Church, részint a Presb. Church nagylelkű segélyezéséből állanak fenn, mely-1 iiezazőü Mária országa egyetlen fii-! lért sem ad, nyugodt lehet. Azt is megsúgom önnek, hogy ma még a bekapcsolás nem vált ténynyéj s nem 13, csak S egy ház jelentette bei idunamelléki egyházkerülethez tar tozandóságá't. És higyje meg, ha ö- i nőket a magyar kormány segélyezné is hazulról, n sötét irigység, nem epesztene bennünket. Azért nagyolt kár volna önnek belenyúlni a darázs fészekbe, mert hátha összecsipdes nék Kálvin ínéhei felszentelt kezecs kért. Éppen azért tudja e mi a kötelességünk ii r kint Amerikában* Az, hogy ne gyűlöljük egymást, hanem Legyü ík egyek a krisztusi szeretet - ben: „mert egy lélek által mindnyá jan egy testté keresztelkedtünk, a kár zsidók, akár görögök, akár szólnák, akar szabadosok.“ V étkezzük le a gonoszság cselekedeteit s öltöz zunk fel az igazság mell vasába. Itt a messze idegenbe nekünk mint tnagyaroKnak összetartásra vau szüksé günu, ép), eu azért nem szabad ne Ivünk egymással szemközt álíani úgy mint ellenségek, hanem követnünk- kell a Cyahiuos szigetén öregségben elgyéngűif-Jánosnak tanítványaihoz intézett- utolsó utasítását: “Fiacskáim, egymást szeresse tek.“ Es ne lásson tisztelendöséged lémképeket, hogy önökét otthon anti magyaroknak tüntetik fel, hiszen önök is lehetnek és kell is hogy legyenek olyan magyarok, mint a protestánsok, ha egy szív, egy lélek lelkesíti önöket is a haza szeretetben és én nekem azt kétségbe, vonnom sem szabad. He már mégis engedje meg a tisztelendő ur, mi is tettünk a magyar hazának annyi jó szolgálatot —ha többet nem is — mint a katholikusok, mert nemcsak az a jó magyar, a ki katholikusnak született, hanem megfordítva csak az ilyen lehet jó katholikus vagy protestáns. E tekintetben nem akarom önt a törté nelem tanúságára utalni, hiszen önnek is kell azt úgy tudni, mint csak nekem, csak annyit mondok, hogy a békesség egyik fundamentoma, a melyről megfeledkeznünk nem szabad: a keresztyén vallás. Jól megjegyezni kérem, vallást mondok, nem egyházat. Az egyház azon intézmény melynek neve alatt általánosan a ke resztyénséget értik, nem egy a keresztyén vallással. Az akath. egyház, a mely Kr. által alapitottnak mondja magát, nem a békességet, ‘hanem a háborút hirdeti betű szerint alkalmazva Krisztus szavait: “nem jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy háborút. “ Az a kath. egyház, mely maga is fegyverre támaszkodott s fegyverrel kivánt terjeszkedni, mely földi országot alapit magának, mely üldözi az eretneknek tartott máskép hi vöket, mely vérpadra, máglyára és pályákra hurcolta az egyház eilenesfdr. A ki megszüntetné a háborút, le csak ngv, ha előbb megnyerné a világot s ö lenne az uralkodó a népek felett. A k<-r. vallás azonban nem akar uralkodni a lelkeken. Szeretetet tanit -‘gyedül. “Szeressétek embertársaitokat, mint magatokat. “ Ezekét hitbu hirdeti tisztelendöséged, ha. maira nem követi. S hiába hangzik el iddig az ön szájából-a Fax, míg szivében vad gyűlöletet táplál embertársai iránt. A keresztyén vallásnak magasztos slveit a prot. egyház van1 hivatvajj'oealtani a lelkekbe s az emberek között megvalósítani. Az a prot. egyház, mely az egyenlőség, testvériség s lelki szabadság nagy eszméit képviseli a földön. 8 hlgyjeeltisztelendő séged, hogy a kath. egyház a maga mititáns papjaival, jezsuitáival, ural kod isi törekvésével soha nem fogja a béke kiköt tjébe vezérelni az emberiséget. Ez a missio a prot egyház szent letétemónye, melyet elébbntóbb meg fog valósítani, mint isteni célt s emberi rendeltetést. Úgy e milyen fontos hivatásra van teremtve ez az ön-által annyira gyűlölt magyar Protestantismus; a ki nem fogja irigyelni öntől a hajószámra ide küldött Péter-filléreket szegény Mária országából s megnt ugtatólag veheti tudomásul, hogy mi attól nem fogadunk el egyetlen fillért sem. É- pen azért testvéri szeretettel kérem önt Péter I. lev. III. r. 10, 11. 12. verseivel: “aki akar jó-napokat ‘látni. tiltsa meg az ö nyelvét a gonosztól és az ö ajkait, nogy ne szóljanak álnokságot Távozzék el a gonosztól és cselekedjen jót, keresse a békességet és kövesse azt. Mert az Urnák szemei vannak az igazakon.“ És ne f 'ledje tisztelendöséged, hogy itt nem Mária országába, hanem Kálvin, Luther, Zvingli, Melanchton stb országába vagyunk s nagyon csúnya volna, ha az egyszeri tót meséjét ön valósítaná meg, mint a magyar ember mondani szokta: “adj a tótnak szállást, kiver a házadból.“ “Magyar pénz az am. kálvinistáknak“ feljajdnlása után kérem, szívlelje meg soraimat, melytt nem a düh, hanem az osztó igazság adott toliamra. S bevégzem soraimat Tisztendöséged kedves emlékű tanárának e hó 17 én kelt s hozzám intézett baráti soraival: “Midőn téged, barátaidat és híveidet Isten oltalmába a jánlom, kérlek, legyetek oda át is jó magyarok, egyetértő honfiak, hogy a jó Istennek öröme legyen munkátokba. “ Én is óhajtom, kedves kollegám, hogy békesség legyen közöttünk, kik a Jézus Krisztusban vagyunk. Isten áldása, jósága és szeretete^ legyen velünk! Sharon, Pa. 1904 aug. 29-én Dömény Zoltán ev. ref. lelkész.
