Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-04 / 31. szám
9 ben több gyász érre. Egy az any a - osztálynál elhalt Fekete János tagtársunk felesége. A megboldogul! hosszas* bet-gség után h ;zi vágyott az édes haza íöldj* re. Az ur meghallgatta kérését, haza vezérelte, de csak azért, hogy még egyszer lássa szeretteit, mert alig egy he!i otthon való idözés után kiszenvedett. Legyen áldott emléke! A van meteri osztály utján érte osztályunkat másodsorban gyász, a mennyiben egyik ifjú, erőteljes tagja bányaszerencsétlenség következtében elhalt. Temetése Californiában, Pa. junkm 26 án folyt le az egész magyarság részveteje melletr. Halálesetét bejelentettem a vezértestülethez is, de a v. t. jegyző ur nagy meglepetésemre arról tndósitott, hogy Balogh István nem volt tagja az egyesületnek; így az ö haláleseti ügye függőben marad a vezértestület legközelebbi gyűléséig s a központi tisztviselöség van arra hivatva, hogy megállapítsa, jogos-e az egyletnél haláleseti díjra, vagy sem. A harmadik haláleset anyaegyle- i tünknél fordult elő. Idősb Szabó! István braddocki lakos testvérünk, ki egyik leghívebb, legigazabb. tagja volt egyletünknek, hosszas szenvedés után e hónap 20-án szerettei körében lehunyta szemeit. Temetése az egy leti tagok részvételével junius hónap 28-án tartatott meg. Hü szolga volt, ki okosan gazdálkodott a reábizott talentumokkal. Ezért áldott lesz emlékezete itt a földön s jutalma fényes ott fönt a menyben. E halálesetek elbírálása s az ez^k után járó haláleseti dij kivetése a mai gyü’ésnek képezi föladatát. Áttérve egyletünk pénzforgalmára, a mellékelt táblázaton van szerencsém megismertetni. így haladt egyletünk a lefolyt negyedévben előre. Adja az Isten, hogy virágozzék minden időknek végéig. Még egy pont van, a melyre fül kell hívnom a központi tisztviselöség ügyeimét. Ez a pont egyletünk tiz éves évfordulójának megünneplése. Egyletünk 1895 januárjában alakult s igy a jövő évben fogja megünnepelni fönnállásának tízéves jubileu mát. Fogom, kérni a központi tisztviselöséget, hogy ennek az eseménynek méltó megünnepléséről gondos kod j ék. ' Azzal az óhajtással zárom jelentésemet; vajhi a jóságos Isten úgy föllelkesítené tagjainkat, hogy a tiz éves jubileumra minden egyes tag legalább egy-egy tagot hozna be az egyletbe. így volna ünneplésünk szép.......... Adja Isten, hogy úgy legyen! Kalassay Sándor kp. elnök. 3?éra.ztá.rl Uszlasa-u-ta/táus. Az osztály neve Maradvány az I. negyedben Április Május Junius Összesen Kiadás Maradvány Létszám Pittsburgh 250.78 201.62 ' 58.— 280.40 790.80 557.35 233.45 72 Monongahela 73.80 42.25 4L — 24.— 186.65 105.58 81.07 77 Willock 23.40 23.85 24.30 39.— 110.55 86.— 24.55 31 Van Meter — 5.— 11.50 5.— 21.50 16.50 5.— 12 Withsett 27.56 9.35 17.50 9.— 63.41 54 80 8.61 19 New Castle — 1.50 ' 3.50 9.75 14.75 14.75 — 10 Buffalo 12.— 13.50 19.50 15.25 60.25 63.06 — 21 Butler 39.75 5.— 12.20 14.20 69.75 63.50 6.25 13 Slatington — — 6.— 6.— 12.— • 12.— — 12 Lord. Md. 25.43 7.— 14.— n _ 53.43 28.95 24.43 14 Beaver Falls, Pa. 23.— — — 54.75 77.75 56.10 21.65 10 Star J unction 13.25 10.90 7.30 9.25 40.50 10.— 30.50 13 Coal Bluff 17.91 25.85 ’ 4.50 10.50 58.76 29.25 29.51 5 Broughton — — — 46.75 46.75 35.15 11.60 21 Flamingpark nem adott jelentést ' Összesen 526.88 345.92 188.30 439.85 1606.85 1132.99 476.62 330 A központi tisztviselöség e jelen tést tudomásul veszi s az elnöknek köszönetét mond. 4. Antal Sándor, a monongahelai osztály elnöke a jelentés lefárgyalása után fölszólal és bejelenti, hogy osztálya az 1998 ik évről semmiféle ma radvány t nem adott át neki mint ez TÄRCÄ. Irta: Peterdi Sándor. aZ ŐSZ POÉTA. Csacsogó kis unokájával kisétált a ligetbe. A leányka ki nem fogyott a kérdezösködésböl. Életében talán ' először volt vidéken és nem tudott betelni annak a szépségével. Szeretett volna elfogni minden lepkét, megkergetni minden madarat, magához ólelni minden virágot. Kacagott, kérdezett, faggatott egyszerre, majd ott termett nagyapó oldalánál, majd mint a kipattant nyíl száguldott tova a karcsú fűszálakon. az ősz poéta gyönyörködve nézte unokáját. Régóta nem érezte azt, a mi szivét most betöltötte, mint a harangszó a felhőket, úgy szakította szét a leányka csengő nevetése s az egész ragyogó, pompázó természet azt a sötét kárpitot, a mely beburkolta szivét, lelkét, mely már idők ideje óta szemei előtt lebegett s azon át nézte az embereket, a világot. Pedig azelőtt.... Mikor a fal felé fordított gitár szerelmes hangokat adott.... Mikor az a kettétört tollszár még repült a sima papíron, hogy megörökítse a száguldó gondolatokat.. Régen volt. a vér lehűlt, a szó fagyos lett. a tükör más arcot mutat, az élet tükre is. Mintha kicserélték volna az egész környezetet. évben első ízben pénztárosnak, fölkéri azért a központot, hoey ennek az ügynek megvizsgálására s rendbehozására a központ egy bizottságot küldjön ki. Központi elnököt és Kis András bizottsági tagot bizza meg ennek az ügynek a vizsgálatával. 5. Fekete Jánosné halálesete iga-Tiz év óta hallgatott; tiz év óta közönséges, szürke ember lett. az első halált már elszenvedte: a feledést, a kivénült csalogányok közös sorsa. Ma, hogy unokájával hazatért a városba, mintha újra éledt volna. Lelkében zsongott, mint az álmadozó erdő; halk dalok akkordjai csüngtek mint szunnyadó madár félénk dala.... Odavette unokáját ölébe, aztán mesét mondott neki... Nem régieket; akkor születtek mind.... Es mikor a leányka elaludt, Íróasztalához ii’t. Irt; mohón, lázasan, fáradhatatlanul. a tiz év eltűnt; folytatta ott, a hol tiz év előtt elhagyta. Nem kelt föl Íróasztala mellöl előbb, inig kész nem volt a történet. Elolvasta még egyszer. Tetszett. Másnap sietett egy szerkesztőségbe. Nem ismerték. Bemutatkozott. Egyik-másik emlékezett nevére, látszott arcukon, hogy csodálkoznak; nini, az öreg még él! ? az egyik aztán elolvasta, a mit hozott, az öreg poéta kipirult arccal várta az eredményt. a fiatalember el-elfintorgatta az arcát, de azután — észrevéve magát — bizonyos köteles, tiszteletteljes tartózkodással néha-néha helyeslöleg bólintott a fejével. Mikor elolvasta, az öreg megkérdezte: — Jó ? — Hiszen.... igen.... kedves.... de, de hogy is mondjam, már nagyon ósdi! Mintha molyette, poros aktákat forgatna az ember.... mások most már az emberek. az öreg rá-rábiccentett a fejével, aztán elment. Lassan bandukolt végig az utcán. Enyhe, csöndes este volt "az öreg fölnézett az égre. zoltnak és rendben levőnek találtatván, e haláleseti dij fejében a tagokra kivettetett fejenként 50 m.nt, mely haláleseti dij ötven nap alatt küldendő be a központi pénztárba. 6. Balogh István ügyében a van meteri osztálynál vizsgálat tartandó s ha az osztálynál illetékeit befizette, ugv utána a haláleseti dij ki tize - tendö. 7. Az eg/let tízéves jubileumának előkészítése az anyaegyletre bízatott. Több kisebb fontosságú ügy megbeszélésé után elnök a gyűlést azzal az óhajtással zárta be, vajha tíz éves évfordulónkra minden egyes tag legalább egy tagot hozna egyletünkbe. Tud esi tó. Életnek kenyere. Illyés a Karmel hegyén. I. Kir. 18. r. 21—39 v. ,,Meddig sántikáltok kétfelé? Ha Jehova az Isten, kövessétek öt; ha pedig Baál. kövessétek azt.“ Es nem felelt néki a nép csak egy szót sem. Mint láttuk veit előző elmélkedésünk folyamán, Akháb megtette a próféta meghagyása szerint — hogy egybegyüjté a népet és a pogányistenek papjait a Karmel hegyére. Itt monda Illyés az alapul választott szavakat: ,,— Mivel a nép nem válaszolt, volt oka Illyésnek ama zord szavakkal folytatni a beszédet: ,,Én maradtam meg csak egyedül a Jehova prófétái közül, mig a Baál prófétái négyszázötvenen vannak.1 ‘ Azután két tulkot hozatott elő, hogy válaszszanak a pogánypapok, ök magok készítsék el az áldozatot Baálnak, rakják össze az áldozati tűzhöz való fát is, de ne gyújtsák meg. A próféta ugyan igy készíti el a Jehovának az égő áldozatott. Azután kérjék a pogány papok a Baál segítségét, gyújtsa meg az áldozati tüzet, ha meghallgatja népét. A próféta meg a Jehovától kér tüzet az oltárra. A Baál papjai hiában kiáltoztak reggeltől délig és prófétálíak estvéig, mert akkor sem lett se szó, se felelet, se meghallgattatás. Ekkor Illyés megépité a Jehova leromboltatott oltárát az Izrael 12 törzsének megfelelő 12 követ. Az oltár körül árkot is készített. Az összerakott áldozati fát leöntötte vízzel három Ízben, úgy hogy az árok is tele lett a lefolyt viztöl. Majd a próféta imádságára tűz esek le az égből az oltárra s megemésztő az áldozatot és fel—; Megváltozott ? ! Ez nem! Útjában néhány emberrel találkozott. Voltak, kik veszekedve, egymást szidalmazták; aztán karöltve sétáló, egymáshoz simuló párokat látott. Amott gyűlölet, emitt szerelem, Amott elégedetlenség, emitt boldogság. — Megváltoztak az emberek ? Hazugság. az emberek is ugyanazok! S’ azontúl még jobban haragudott az emberekre. noil szoktatta le Sáliam lelkésze klveii a pálinkára! — Erkölcsnemesitö népies elbeszélés. — Irta: bömény Zoltán sharoni ref. lelkész. (Folytatás.) — Most épen nem tudom, de meg lesz a pénz pár hét múlva.... — De meg is legyen ám! mert kell!.... azzal jó egészséget mondva távozott a Njakigláb. Majd sorba járta a házakat és mindenütt ilyenformán szólitgatta az adósokat. De bizony nem mindenütt ment ily simán a dolog, némely helyen ajtót is mutattak, Jmásutt meg rimánkodtak neki, hogy most ne kérjen tőlük pénzt, inkább megisszák a rájok néző illetőséget abból a pálinkából.... Az öreg biró még az nap e'ment a lelkészhez, értesítendő öt, micsoda baj fenyegeti a jó elhatározásra anynyira kész embereket___A Nyakig láb gazda szorítja őket a tartozásért. A lelkész készen vult e tekintetben, mert előre látta, hogy ez be fog következni; azért gondoskodott már arról, hogy az adósság felmondás ne zavarja meg a szegény emberek fejét, j Mire az öreg biró megtudva a már készen levő okos tervet, egészen megnyugodva távozott haza. Következő csütörtökön este aztán az iskolában megint összejöttek, nem ugyanoly nagy számmal mintáz előző estéken, mert a Nyakigláb fenyegetése hatott nehány emberre, de azért mégis elegen. A Tisztelendő ur is megjelenve köszönté a jelenlevőket; azután hirtelen végig futva szemeivel a soiokon, látta bizony egynehányan hiányoznak azok közül, a kik előzőleg jelen voltak, s bár nagyon jól tudta, hogy mi lehet.az oka ezen elmaradásuknak nyugodtan beülve azért beszédét mégis igy kezdé: — A múlt alkalmakkor már beszéltem a pálinkaivás egészségre való ártalmas voltáról s azt hiszem sikerült is önöket meggyőznöm a felöl, hogy a pálinka valóban ártalmas, lassan ölö méregként működvén az emberi test szervezetében. Még arról kell szóllanom, hogy a pálinkaivás mennyire rontólag hat a nép erkölcsére is.... Azt tudják önök, hogy a rendes lelki állapotban levő ember mindent tisztán lát, helyesen gondolkodik és higgadtan Ítél___ (Folytatása következik.) Nyári történet. .-V .'.»i v„.V> v- '*■ ; ■ cjí *. >' i V,
