Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-30 / 26. szám

fa •• minden érdekelt lapban való közlé­sével. Jegyző megbizatott. Ezzel az alsö tárgy t. i. a két felekezetű lel - készek között felmerült viszályok ki-egyenlitése letárgyaltatok, s köz­megelégedéssel vétetett tudomásul mindkét részről,hogy ilyesféle vitába bocsátkozni a jövőben senki sem kíván. 11. Az értekezlet alapszabályai. Név: Amerikai Magyar ev. ref. lelkészek egyetemes értekezlete. Ez értekezlet két paciális értekez­letre. oszlik. Äeleti és Nyugatira. Hankó Gy. indítványozza, hogy a presb.lelkészek együttkülön paciális kör; alkossanak. Ezen indítvány azonban nem fogadtatott el, mert ez az egymástól való elkülönítést moz­dítaná elő. így ezután a két kör terü­letére kimondatott, hogy az Harris burgtól keletre és nyugatra lesz, mely körök munkásokról beszámolnak az egyetemes értekezletnek. Kalassay Sándor itt azon indítványt terjeszti be, hogy egy bizottság legyen kine vezve az alapszabályok további kidol­gozására, mely a Reform. Egyesület Youngstowni őszi conventio alkal­mával jelentést tegyen; mely indít­vány elfogadtatott. III. Tárgy. Ezután következett Újlaki nános indítványa, mely szerint bontássá nak fel az elnök és jegyzőre beadott szavazatok és az uj lelkészek is adják be szavazataikat a nevezett tisztsé­gekre. A keleti kör jelenti, hogy leszavazott és elnöknek Csutoros Eleket, Jegyzőnek Kuthy Zoltánt választotta meg. Virág István név és számszerinti szavazást kíván, legyen megkérdezve úgymond, hányán és kire szavaztak, kitűnt, hogy a keleti körben 7 sza­vaztak le és pedig mindannyian Csu­toros Elekre mint elnökre, ÜTuthy Zoltán mint jegyzők. Maga Kuthy Z. pedig mint Csutoros Elek elnökre és Kalassay Sándor mint jegyzőre sza­vazott. Az összes szavazatok ered­ménye a kővetkező: Elnök: Csutoros Elek 19 szavazat. Harsányi S. 2 ,, Kalassay S. 1 ,, Jegyző: Kuthy Zolt. 9 ,, Virág István 4 ,, . Basso B. 3 ,, Harsányi S. 2 ,, Kalassay S. 1 ,, Harsányi Istv. 1 ,, Hankó Gyula 1 ,, HamborszhyGy 1 ,, Virág I. és ifalassay S. indítvá­nyozzák, hogy mivel a jegyzöségre beadott szavazatoknál absolut több­ség nincsen, uj szavazás rendeltessék el a két legtöbb szavazatot nyert Kuthy Z. és Virágl. között; elrendel­tetett. Virág I. visszalépett, így a két legtöbb szavazatot nyert Kuthy Z. és Bassó B. között a szavazás el rendeltetett, s a szavazatok az elnök­höz 1904 évi junius 1-ig beküldendők. IV. Tárgy. Következik a Virág I. által tett azon indítvány, hogy a munka terű let osztassák fel; azonban ezen indít­ványt kéri maga az indítványozó az idő előre haladottságánál fogva elha­lasztani. Kalassay 8. ebből kifolyólag indít ványozza,hogy legyen az egyes körök elé letéve, melyek javaslatot terje­szenek az egyetemes értekezlet elé. Ezen indítvány elfogadtatott. V. Tárgy. Következik az 5. pont tárgya'ása az egyháztagság rendezése. Harsányi István előadja, hogy a Reform. Church-lxoz tartozó egyház tagoktól az egyetemes egyház elvárja, hogy fejenként $l-öo. járjanak évente az egyetemes egyház és a különböző missioi és jótékonysági Board-ok föntartásához. Indítványozza, hogy am agyar lelkészek is szedjék be az összegeket tagjaiktól. Továbbá indít ványozza, hogy az egyik vagy másik egyháztag más helyre költözik, a lel­késztől ajánló és elbocsátó levéllel legyen ellátva. Bereczky László erre vonatkozó­lag azon véleményének ad kifejezést hogy az indítvány első fele magyar gyülekezeteinkben ki nem vihető, 2-dik fele pedig nehézségekkel jár. Kalassay Sándor helyeselhetönek, Ujlaky János fontosnak találja az egyháztagság ilyképen való rendezé sét. Végre Kalassay Sándor azt indít­ványozza, hogy igyekezzen minden lelkész a legjobb tehetsége szerint végrehajtani az egyháztagság rende zésére vonatkozó indítvány mindkét pon tját. Az értekezlet ebben állapo­­podott meg. Kovács Endre kérvénye került ez után tárgyalás alá, melyben fölkéri az értekezletet, hogy mint hazulról reform, lelkész,ha valamely amerikai magyar egyházhoz pályázna lelkészi állásra, az értekezlet ajánlja öt a missiói hatóságnál. Harsányi István azt ajánlja, hogy az elnök újon át a magyarországi kerületi püspökhöz, tudakozódás végett. Minthogy azon - ban a Kovács Endre ügye hivatalos okmányokból körülményesen meg­tudható volt, egy bizottság nevezte tett ki ez okmányok átvizsgálásra. A bizottság az ügyet átvizsgálván megteszi a jelentést, s Kalassay Sán­dor is ösmerteti az ügyet. Hámborszky Gyula azt ajánlja, s ez ajánlatot Virág István pártolja, hogy ha Kovács Endre lelkészi állásra pályázik, az angol missioi hatósággal legyen ügye megösmer­­tétve, s bizassék arra váljon elfogad­­tatik e lelkészül vagy sem. Ez indít­vány elfogadtatott. VII. Tárgy. Lelkészi képesítés. Hankó Gy. föl veti a kérdést, hogy kik lehetnek közöttünk Amerikában lelkészek. Úgy értesült úgymond, hogy itten mindenki, aki néhány évig iskolá­zott, s egy kevés biblia ösmeretre szert tett, pap lehet. Harsányi István erre azt feleli, hogy az nem mi rajtunk áll hogy Amerikában kik lehetnek papok, hanem az amerikai egyete­mes egyházon. Akit az elfogad és felavat, az mindenesetre pap lesz, akár akarjuk azt mi, akár nem. A tárgy ezzel el lett ejtve. Kalassay S. soron kívül kéri a ref. missiónál működő lelkészeket, hogy kérjék a Boardct, hogy Kovácsi Miklós István legyen Dillonvalebe helyezve mint lelkész. Harsányilstv. pántolja. Virág I. ajánlja, hogy a jövő vasárnap, Apr. 10 én Csutoros E. clevelandi lelkész, ki oda úr­vacsorát osztani megy, vigye magá­val Kovácsi lelkész urat és mutassa be a híveknek. Egyhangúlag elfő gadtatott. A gyűlés ezzel véget ért Bássó Béla, ideigl. jegyző. mint a jó, sokan voltak Izrael fiai közt — különösen a felsőbb körökben, bálvány­imádók. íme abban a korban,ai, ikor már olyan magas vallásos élet fejlődött ki Izraelben, a milyenről a Dávid Zsoltárai és Bölcs j Salamon példabeszédei tesznek bizonysá­got, maga Salamon életének végén bál­ványimádásba merült Jeroboám, aki sokkal jelentéktelenebb uralkodó volt, csak ezt a rósz példát követte, amikor oltárt építtetett a magaslatokon es ott ál­dozó papokat tartott Béthelben. Íme :tz Istennek embere, vagyis egy próféta ak­kor jelent meg nála, mikor itt akart bál­ványozni. A próféta igy kiáltott fel; Oltár! ezt mondja az Ur: íme egy fiú születik a Dávid házából, akinek neve Józsuás lészen, aki megáldozza rajtad a magaslatok papjait. E leszen jegye, hogy az Ur szólt; íme az oltár meghasad és kiomol a hamu, mely rajta van. A király felgerjede a próféta ellen, ki nyujtá kezét az oltártól ellene és megszá­­rada a király keze, úgy, hogy nem tudta magához visszavonni a kezét és meghasadt az oltár és kiomlott a hamu, annak jeléül, hogy az Ur szólt és csodát cselekedett. Majd a király kérésére könyörgött az Úrhoz a próféta és a király keze meggyó­gyult. Istennek embere azonban nem fo­gadta el a király meghívását, ezt monván: Ha te házadnak felét nékem adnád is, nem mennék el veled. Ezzel fejezte ki lesújtó Ítéletét a király bálványimádó életmódja felett. Jeroboám el is vette később szigorú bün­tetését, mivel csak az egy fia temettetett koporsóba, az ö háza népe közül ez egy­ben talált Izraelnek Ura Istene gyönyö­rűséget. S vájjon ma a keresztyének nagy része külömb-e valamivel az ilyen bálvanyo­­zóknál ? A bálványimádó olyan Istent választ és kedvel, a kit, vagy amit megszerezni és birni leginkább óhajt és igyekezik s a mi­nek az elvesztésétől leginkább fél s ha azt elveszte, leginkább sajnálja. Ha nem is épít ö az ilyennek templo­mot, ha nem emel is neki oltárt, ha nem hajlong is előtte: azért ez lesz az ö istene. Mert ott vannak temploma, oltára az az ilyen ember szivében s az ö vágyai s az indulatai csak e körül keringenek éjjel és nappal, ügy hogy ha el is jön az ilyen a templomba, ha ajkai imádkoznak; is szive-lelke távoljár, az ö titkos bálványára gondol Dán fiai elvitték, fájdalmasan igy kiáltott fel. Az én isteneimet tőlem elvittétek, micsodám vagyon immár énnekem több? Igen, mert neki csak olyan földi istenei voltak. Majd igy hangzik a panasz napjainkban annak az embernek az ajkairól, aki csak e föld sivár örömei, kincéeiért küzd, fá­rad, csak ennek él s nincs gondja lelkére, a léleknek7 enes örök kincseire. De akinek reménye, bizodalma csak az élő örökkévaló mennybeli Isten, az ilyen ember fosztassék meg bár mindentől, Kiég sem panaszol igy; micsodáin vagyon im­már énnekem több? Sőt inkább igy szól: ,,En lelkei': nirc csüggedsz el, mit kese­regsz enny re Bízz..' Istenben és nem hágy el.“ A menyekben te vagy nekem Csak egyedül én Istenem. Ez egész földön senki nincsen, Kit kívüled lelkem kedveljen. Ha elfogy testem és lelkem, Mégis vigasztalsz szivemben. Egyéb részem nekem nincsen Te náladnál én Istenem! (73. Zsolt. 13. v.) Virág István. Homesteadi és vidéki református Honfitársaink ünnepe. Életnek kenyere. Jeroboám bálványimádása I. Kir. 13. r. 1—10. v. Monda az Isten.embere a királynak: Ha a te házadnak felét nekem adnák is, nem mennék el velek és nem enném ke­nyeret, sem vizet nem innám e helyen. Mert parancsolta az Ur nékem: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál, vissza sé térj az utón, a melyen elmenéndesz. Izrael népe pogány népek közt élt s igy ama közös emberi gyarlóságnál fogva, hogy a rósz mindig több követőre talál, Nézzünk szét az emberek világi foglal­kozásaiban, hallgassuk meg beszédjüket: vagy lássuk meg őket magányokban s Úgy találjuk, hogy egyik a földbirtokról gon­dolkozik éjjel és nappal, csak arról szeret beszélni, csak annak a megszerzésén igyekezik. Egy másik meg a csillogó aranyok, vagy drágaságok után fut, arra fordítja eszét, kedvét, hogy pénzt gyűjtsön. Sokszor az utakban-módokban, az eszközökben sem válogatva. Van, akinek az az egyedüli vágya,hogy az emberek minél nagyobb tiszteletben részesítsék, boruljanak le előtte, mint va­lami hatalmi hatalom s méltóság előtt Legtöbbnek bálványa a test, ennek o-yönyörei, élvezetei, mely sokszor a leg­aljasabb vétekké fajul, vagy pedig az édes heverés,. a boldogtalanság stb. stb. a bál­ványa. Honnan vannak ezek? Nemde az em­beri képzelődés teremtményei ezek is, ép úgy, mint a hajdan pogány-világ bálvá­nyai. Még pedig feltételezve, hogy társa­dalomban élő emberek lesznek ezeknek rabszolgái, mert e nélkül bálványozás nem képzelhető. Pedig hát mindezeket igen könnyen el­­veszendök s aki ezeknek szolgál, vétkezik Isten és önmaga ellen s léikét adja el örök kárhozatra, ha csak az isteni kegyelem fel nem kelti csodásán a biin álmából lega­lább egy időre, mint Jeroboámot. De jaj neki, ha újra visszaesik. A Bírák könyvében Mikáról van emlí­tés téve, hogy ennek ezüstből öntött bál­­vánvai voltak házában s mikor ezt tőle a Lelkesedéssel teljes, fényes lefolyású szép ünnepük volt a homesteadi és vidék református honfitársaknak junius 12-én. Nagyszabású egyházi és világi ünnepség nagy kíséretében ekkor tették le az uj r»f. templom alapkövét. Az ünnepség nagy keretekben mozgott s érdeklödtette úgy­szólván az egész monongahelavölgyi ma­gyarságot, a mit eléggé mutat az is, hogy részben egyleti zászlók alatt és teljes dísz­ben, részben küldöttség által 17 helybeli és közel környékbeli egylet képviseltette magát a szép ünnepen. Kiemelendő jelen­tőségű az a tény is, hogy előkelő angolok is nagy számban vettek részt az ünnepsé­gen és bámulva szemlélték a magyar disy­­menet utánozhatatlan szépségét. A jelen­volt angol előkelőségek közül sikerült észrevennünk a Camegie-gyár főigazgató­ságát, továbbá a Carnegie-könyvtár super­­intendensét. Homestead város polgármes­terét, a rendőrfőnököt, a társulati orvoso­kat, a városi bíróság tagjait s ezenkívül sok más előkelő amerikai férfit és nőt. — Jelen volt az ünnepségen mindvégig a mi derék és hazafiasságban kitűnő fökonzu­­lunk, Wein Jakab,ur is, Demkó ur kísé­retében. Az ünnepségnek veröfényes nap kedve­zett, A jó idő nagyban hozzájárult úgy a külső, mint az erkölcsi siker eléréséhez. Már a kora reggeli órákban ragyogó sujtá­­sos huszárlegények vágtató paripákon szá­guldottak Homestead utcáin s úgy ök, mint a fel-feltünedezö hófehér ruhás lány. kák s a magyar negyed föllobogózott há­zai jelezték, hogy ma a homesteadi ma­gyarság nagy ünnephez készül készül. Jóval 10 óra előtt már magyar embe­rekből álló tengeráradat lepte el a gyüle­kezési helyül kiválasztott 3-ik utcát. Egy­letek kezdtek megérkezni, sürgés-forgás volt tapasztalható mindenütt, bármerre tekintett az ember. A magyar házak peté­jéről zászlókat lengetett a nyári szellő. Különösen szépen volt földiszitve élövirág koszorúkkal és lobogókkal a Szinnyei egyleti elnök és egyházi pénztáros, továbbá a Lengyel István és Jurcsó István fogond­­nok házai. Fél 11-kor az utolsó egylet is, a McKeesporti reformátusok egylete is megérkezett és kezdetét vette a sorakozás. Az érkező egyletek szívélyes meleg köszö­netével Mokcsay Béla egyháztanácsos üd­vözölte, ugyancsak ü töltötte be mindenek megelégedésére a menet főrendezői tisztsé­gét is. A menetben a következő egyletek vet­tek részt testületileg és saját zászlóik alatt: 1. Homesteadi és vidéki református egy­­názi és betegsegitö egylet zenekarral. 2. hm w-.-0

Next

/
Thumbnails
Contents