Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-12 / 19. szám

V. évfolyam. 19. szám. Bridgeport, Conn. 1904. májas 12. (HUNGARIAN-AMERí CAN REFORMED SENTINEL.) Hegjelen minden héten csütörtökön, j Előfizetési ár eg^r éia-re: Amerikába $2. Magyarországba $2.50. | AZ AMERIKAI MAGY. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Megnyilatkozott egek táldozó csütörtökre.) István, az első keresztyén vértanú monda eme szavakat: Itne látok meg­nyilatkozott egeket és látom, hogy az emberek ha az Istennek jobbja felöl. (Ap. Cselek. 7. r. 58. v.) Az első tanítványok még szemtöl-szembe látták körükben a mestert; feltá­madása után immár 48 nap telt el, hogy még mindig vele lehettek. Vaj jón elhitte volna az a tanitványsereg azt, hogy most már elvétetik körük böl Ö, aki nekik mindenök vala \ Ama'düik napon együtt voltak vele ad Olajfák hegyén. Szokás sze rint, szelidséggel tanitá őket, mikor azt is megmondd nekik, hogy c eltá vozik körükből, hogy elkészítse ama mennyei hajlékokat. De, ha nTM is lesz jelen között ik a testben, ott lesz mindenütt és mindenkor lelkének erejével. lm egyszerre fényes fehér felhő ereszkedett alá. körülfogta s elzárta szemeik elöl Jézust. Majd ez felszállt s mire a káprázat a köd elszálltával eloszlott, cs>k a megnyilatkozott egeket láthatták s az öMestereket az égnek felhőiben. Tehát az Istennek fia lerázta ma gáról e földnek porát, nyájasan bu csut vett övéitől s felemelkedett oda a magasságos Isten honába, a mennyei Atya hajlékaiba. Aranyozott felhők fogták körül s túl a csillagokon uj napok, uj vilá­gok tűntek elő üdvözölni öt, ki meg­győzte a bűnt és a halált s mint a szentségnek és életnek örök feje delme helyet foglalt jobbján az élő Istennek. S vájjon nekünk nem jutott az a boldogság, hogy lássunk megnyilat­kozott egeket* Közös velünk is ama boldogságom hittel Jézust keressük, feltaláljuk s az ö mennybemenetelének hasznait e földi élet kincsévé igyekszünk tenni. Gyakran halljuk s többször látjuk a szent könyvben ama megnyilatko zott egeket, vagyis az Isten törvénye szerinti kegyes élet kívánalmait s bár szeretné elérni a lélek, a test .gyarlósága miatt nem bir oda jutni Majd ha e por boríték lelkűnkről a halál szavára lehull, majd ott meny nyei hazánkban Isten szentségéhez méltóbb leszen dicséretünk. Ha iát juk is hát Isten országának titkos zárait, de mint a gyenge szemünk a tüzes naptól: úgy retten vissza bü - nős lelkünk Isten szentségétől s ki lészen az, aki eltörölje a bűnt ? Esz mélj csüggedezö lélek, nézd ott van a mi Megváltónk, az embernek iia áll az Istennek jobbja felöl; közben­járónk, ki kegyelembe, takargatva, ártatlan vére hullásával szivünket tisztítva, kínos szenvedéséért-halá­láért bünbocsánatot nyer szá­munkra. Az ö feltámadása s mennybe mene­tele immár biztos zálog a mi szá­munkra. Ha igy látunk megnyilatkozott egeket, ne legyünk önzők. Örüljünk először az igazság diada Iának és jutalmának s adjunk hála kát a nagy Istennek s legyünk ezu tán is mindvégig jó reménységgel. A mely szívben a vallásnak eme virágai felfakadnak. az lát e földi élet sivár pusztáin is megnyilatkozott egeket, mertUra, Idvezitöje szivében lakozik. Oh Ur Jézus ! egeknek nagy ki­rályi, szemünket te reád függesztjük s e reménységgel hitünket élesztjük, hogy e földön szerzel, amely jókat, meg is adod a mennyben azokat. Szent lelkedet küld hozzánk tani tónak, kit erezhessünk mi vigaszta lónak. Ez élet sok keserűségébe önt sön örömet hi vök szivébe ! (102. dics L, 2. 5. v.) 3 saint-iouisi kiáiüiás. Április 30-án nyílt meg Saint Louisban a világ legnagyobb kiállítása, amelyben össze van gyűjtve mindaz, a mit az em­beri ész az ipar, kereskedés, tudomány és művészet terén alkotni tud. A gyár ipar, a földmivélés, a bányászat, erdészet, ten­gerészet, a művészet legkitűnőbb alkotásai láthatók itt. E kiállítást már 1898-ban elkezdették tervezni s igy nem csoda, hogy 1904-re ©lyau nagyszerű alkotást tudtak létre hozni. A kiállítás annak emlékére van ren­dezve, hogy az Egyesült-Államok száz évvel ezelőtt vásárolták meg azt a föld te­rületet, amelyet ,,Louisianna Territory“ név alatt, ismert a világ. A hatalmas Missisippi völgye eredetileg Franciaországhoz tartozott a felfedezés és a művelés jogánál fogva. 1703-ban, Spa­nyolország birtokába ment át ez a föld terület egy Parisban kötött béke szerződés alapján. Franciaoiszág később 1762-ben egy titkos egyezmény alapján Eszak-Ame­­rikában levő összes birtokait Nagy Brit­taniának adta át. Louisianna 37 évig volt a spanyolok birtokában 1800, október 1-én Bonaparte Napoleon követelésére a st. ilde fonsoi! egyezmény szerint ujra.vissza ment Franciaország birtokába. Napoleon ekkor első consula volt Franciaországnak s bár e völgy jogosan Franciaországot illette, de i tényleg a spa­nyolok maradtak itt .az urak, annyira, hogy mikor a függetlenségi harcban az amerikaiak a.Missisipiignyomultak előre, ezek a győztes amerikaiakkal is éreztettek gyűlöletüket. Ez az ellenséges indulat vezette Jefferson Tamás elnököt arra a gondolatra, hogy New-Orleanst megvásárolja, hogy igy a Missisipiöböl felett urálkodhassék. Living­ston R. Robert, ki ekkor az Egyesült- Államok franciaországi követ&v volt és Monroe Jakab, ki később az Egyesült- Államok elnöki székébe emelkedett, bí­zattak meg azzal, hogy ^Franciaországgal ebben az ügyben tanácskozzanak. Napo­leon, a helyett, hogy csak New Orleanst bocsátotta volna áruba, megvételre aján­lotta az egész Louisianat. Az árát 15 millió dollárba állapította meg, amely összegre nagy szüksége volt, a harc folytatására. Az Egyesült-Államok képviselői az aján­latot egyszerre elfogadták s a szerződés 1806. ápr. 30-án Íratott alá Harisban. Az átadás azonban részint 1S03. december 20-án, részint pedig 1804. március 10-én megtörtént. Az igy megvásárolt terület egy millió négyszög mértföldnyi’ kiterjedésű volt s jelenleg a következő államokat és territó­riumokat foglalja magában: Loüisianna, Arkansas, Missouri, . Oklahoma, Indian- TerrPory, Kansas, Colorado, Nebraska, Iowa, Minnesota, North Dakota, South Dakota, Wyoming, Montana. 1898 ban egy st. louisi újságíró vetett fel azt az eszmét, hdgy^e nagy eseményt szükséges volna illő módon megünne­pelni .... Az eszme kedvező fogadtatásra talált. Az ügyet később a Missouri törté­nelmi társulat is magáévá tette s a közvé­lemény olyan erősen nyilatkozott meg­­hogy Stevens, Missouri állam kormány­zója össze hivta a fent nevezett államok küldötteit, hogy St. Louisban 1899-ben, január 10-én ennek az eseménynek a még, ünnepléséről tanácskozzanak. E tanácsi kozásokban 93 delegatus vett részt, kike­­az egyes államok kormányzói neveztek ki s elhatároztatott a jelenlegi világ kiállítás megtartása. A gyűlés felhívta részvételre az Egyesült-Államok kormányát is s Francis R. Dávidot nevezte ki az 50 tag­ból álló rendező bizottság elnökévé. A költséget 15 millió dollárra, tehát épen annyira irányozták elő, amennyibe az egész terület megvásárlása került. Ennek egy harmad részét magán embe­rek, egy harmaetrészét St. Louis vállalta el, egy harmad részének fedezésére pedig az Egyesült-Államok kormánya kére­tett fel. A bizottság később 200 tagra egészítette ki magát s munka azonnal elkezdődött. A congressus megszavazott a kiállítás céljaira 5 millió dollárt arra az esetre, ha St. Louis 10 millió dollár összehozatalát biz­tosítja. St. Louis félév alatt Smillió dollárt hozott össze s a városi tanács pedig elha­tározta, hogy a másik 5 millió dollár fede­zésére kötvényeket bocsát ki s igy 15millió dollár biztosítva volt. McKinley elnök, 1901. márc. 12-én irta alá az ide vonatkozó törvényt s a ki­lenc tagból álló nemzeti bizottságot kine­vezte s elhatároztatott, hogy a kiállítást 1903. április 30-án megnyitják. A munka megkezdődött s a Forest- Park lassan-lassan egész paradicsommá alakult át sMcKinley elnök 1901. augusz­tus 20 án már meghívta a kiállításra az összes nemzeteket. A meghívást a világ [összes müveit nemzetei elfogadták. A kiállítás minden tekintetben felül­múlja az összes eddig tartott kiállításokat. Területe 1040 acer. Magok az épületek 250 acernyi helyet foglalnak el s ebből 128 acer esik a kiállítás fö épületeire. | A kiállítási épületek felavatása 1904. április 30-án folyt le szép ünnepélyesség körében. Az ünnepélyen Roosevelt elnök személyesen volt jelen. Ott volt Cleveland vol elnökt is. A kiállítás széptani szempontból is a legsikerültebbnek mondható. Van 10 nagy­­palotája, amelyeknek ragyogó szépsége szinte felül múlja az emberi képzelmet. A művészet, bányászat, kohászat, gyár­ipar, nevelés, vxllanyosság, szállítás, gé­pészet, földmivélés, kertészet külün-külön palotát kapott. Ezeken kívül vannak bi­zonyos állandó megmaradásra épített épü­letek is, minő a WashingtonEgyetem épü­lete, amely egy millió dollárnál többe került. A kiállitási terület keleti részén vannak az egyes államok épületei. Az északi ré­szen vannak a látványosságra szánt helyek. A külföldi államok közül a legtöbb képviselve van. Itt van Ausztria-Magyar­­ország is, de bizony nem valami fényes a kiállítása, mert szűk markoskodott az állam kormány ott, ahol a magyar ipar, művészet termékeinek piacot biztosíthatott volna. 24 ezer dollár kevés ott, ahol még a kis Cuba is 20 ezer dollárt áldoz. A kiállításnak egyik érdekessége lesz a ,,Philipini falu“,a rózsák kertje és a nagy viz esés. Minden államnak lesz egy külön napja s minden nagyobb nemzetiség szintén ka­pott egy napot az ünneplésre. így a tótok is, de mi magyarok nem, mert a kicsiny dolgok szét választanak az ilyen nagy dol­gokban is. Pedig ha van tót nap, könnyen lehetett volna magyar nap is, főként, ha otthol is jól fontba vetnék az ilyen ünnepélyek fon­tosságát. A kiállítás kapuit reggel nyolc órakor nyitják meg s estve fél tizenkettőkor zár­ják be. Vasárnap a kiállítás zárva van. Es ez igen fontos dolog, mert mutatja azt, hogy az Egyesült-Állam ok népe az Urnák napját feljebb becsüli, minden üzletnél. Vajha ebből tanulnának odahaza, kik a korcsmákat, mulató helyeket egész vasár napra nyitva hagyják s megengedik, hogy lüzeteket lehessen kötni vasárnap is. Tudjuk, hogy sokan fel fogják keresni olvasóink közül is ezt a kiállítást s ezért, hogy ez utón is szolgálatot tegyünk azok­nak, akik elmennek St. Louisba, ajánljuk a Maple Ave. Reformed Church lelkészi hivatalát, amely minden útbaiga­zítással szívesen szolgál s alkalmas szállás­ról gondoskodik. Kassai Andor. Kérelem az amerikai magyarsághoz. A Dillonvale és vidéke magyar ev. ref. egyház kibocsájtott kollectorait: Fazekas Istvánt és Fodor Sándort, egyházunk hit­­buzgó tagjait, testvéreinket az amerikai magyarság pártfogásába ajánljuk.. Szives szeretettel kérjük az igazak támogatását. . , ) Bár dog András, Kováchy M. I.' egyh. gondnoka. ev. ref. lelkész. / (19.)"

Next

/
Thumbnails
Contents