Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-05 / 18. szám

3 Az Egyesület vezértestületének I. félévi gyűlése. (Folytatás A számvizsgáló bizottság jelentésének meghallgatása után a folyó ügyek tárgya­lására került a sor. Félév alatt, elég sok ügy került össze, a melyekben a vezértes­tületnek tanácskoznia és Ítéletet mondani kellett. Az ügyeket természetesen a jegyző adta elő. De lássuk sorban ezeket, ü 1. Nagy Lászlóné, bár a múlt évi kon­­ventió megtagadta a félsegély kiadását, most újra folyamodott félsegélyért. Miután azonban az orvosi bizonyítvány, amelyre kérelmét alapítja még november volt ki­téve, utasittatik, hogy annak az intézet­nek az orvosától, hol férje kezeltetik egy uj bizonyítványt vegyen ki, amely, ha az előbbihez hasonlóan, megállapítja a teljes munkaképtelenséget: úgy a vezértestület a félsegélyt kiadhatónak véleményezi. 2. Az egyesületi jegyzőnek Mádi Mi­­hályra vonatkozó jelentése tudomásul vetetett. 3. VigJános fairport harbori tagtársunk kérvénye elutasitatik, mert az orvos nem ajánlja. 4. Hasonló sorsban részesülSzabóGyörgy newarki tartársunk kérvénye is, kit sem osztálya, sem orvosi bizonylata nem ajánlott. 5. Hubbardból, Szekeres János tagtár­sunk szintén félsegélyt kért, de mivel orvosi bizonyítványt nem küldött, kérelme nem volt tárgyalható. 6. Huja János nevében némi tévedés mutatkozott, de miután személy azonos­sága kellőképen igazoltatott, a haláleseti dij fele részben az özvegynek, fele részben pedig az árváknak az illetékes árvaszék 'utján fizetendő ki. 7. Fagyas Péter, ki a Cuddy osztálytól ■i tartozott Egyesületünkhöz, öngyilkossá lett, de miután hátralékai miatt kitöröl tetett örökösei haláleseti díjra nem tart hatnak számot. 8. Doros András, ki még 1903. dec. 8-án elhalt, miután már szeptemberben kitöröltetett, elhalálozásakor nem volt tag s igy utánna segély nem fizettetik. 9. Oláh János halálesetére vonatkozó­lag hazulról semmiféle értesítés nem jött s igy halálesete nem volt kivethető. Ka­­lassay Sándor számv. b. t. megbiztatik, hogy ebben az ügyben minél elebb járjen el. 10. Kovács József, ki a clevelandi osz­tálynál félsegélyt kapott, most elhalt. A haláleseti dij másik fele most kivetetni határoztatott. 11. Id. Gombos Pálné ügyében, ki Cle­­velandban szerencsétlen halált .fialt, az ítélet felfüggesztett addig, mig az élet korát és valódi' nevét igazoló okmány besze­reztetik. 12. Sárközy András a thakeri halál­eseti dijja kivetendő, miután ügye rend­ben van. 13. B. Pálinszky János haláleseti dijja, ki a traugeri osztálynak volt alapitó tagja, bár esak egy hetes tagjaEgyesületünknek, véletlen szerencsétlenség folytán veszítvén el életét: kiadatni határoztatott. 14. Gombos Pál, a clevelandi osztálynál jelentkezett ugyan felvételre, de orvosi bizonylatot nem hozott s igy fel se vé+etett s nem volt tag, miért is tána haláleset nem fizethető. 15-. Mészáros János Trentonból, Tóth János Freelandból előre haladt korukra való tekintettel, Egyesületünk kebelébe nem voltak felvehetők. Kitter honfitársunk és neje kérelme pedig csak akkor lesz teljesíthető, ha bizonyítványaikat be küldik. 16. B. Kovács János ügye a jogtaná­csos véleménye szerint rendben van s igy II. És Mojselé ? Hogyan boldogult és hogyan kereste kenyerét ? Protestáns missionárius volt a zsidók között. Mikor Mojsi Lublinner elhagyta Winnizát egy csoport kivándorló társaságában, ö is elvitte magával imádkozó kendőjét, imakönyvét és bibliáját. Bátran nézett szembe a vi lággal ésvallását gyakorolni készült, az élet harcát megharcolni. A tengeri és szárazföldi utón kegyesen imád­kozott naponta háromszor és szorgal másán lapozgatott imakönyvében, bár valamennyi imát könyvnélkül is tudta. Édes anyja tanácsait eszében tartva, remegve nyitotta ki bibliáját a teremtés'elsö könyvénél, valahány­szor az Ur haragvó szavát hallotta a zugó viharban, vagy a cikkázó villá­mokban.Útközben gyakran nagyon félt, hogy nein fogja elérni utazása célját. Gyakran hallotta otthon, hogy Amerika a föld másik oldalán van és hogy ha az ember ásna egy olyan mély lyukat, mint például Winnizától Kievig, akkor Ameriká­ban lyukadna kiDe mivel lehetetlen­ség volt olyan mély lyukat vájni, az emberek kénytelenek voltak körül menni a földön egészen a széléig és akkor visszafordulni, mint a légy, mikor a padláson mászik. Borzasztó álmai voltak, hogy mint járt fejjel lefelé Amerika földjén, mint afféle légy. Néha mintha elhagyta volna az ereje és leesett és darabokra sza­kadt volna. Mikor felébredt, akkor vette csak észre, hogy a dühöngő tengeren ingadozó hajó kidobta ágyából. Mikar megérkezett New Yorkba, néhány utitársával egyenesen Phila­delphiába ment, A zsidó emberbará­tok egyesületének a közben járása folytán kapott is munkát, mint szabóinas, peisze fizetés nélkül. Mi­kor megtanulta a mesterségét és ke­resett egy kis pénzt, feltette magában hogy nyugodalmasabb életmód után fog nézni. Vett egy csomó portékát és elkezdte a kereskedői pályát, mint házaló. Egy napon, a mint az Oxford streeten házalt, az ajtónál egy mo­solygó arcú, kedves urnö fogadta, a mint kérdezte tőle, hogy nincsen-e gombostűre, g'y uf ára, inggombra vagy bármi másra szüksége? Vett,tőle egy és más apróságot és megkérdezte tőle, hogy mióta van Amerikában ? — Hét hónapja. — Az atyáddal lakói ? — Atyám Oroszországban van. — Jársz iskolába? — Iskolába? Nem. Nincs időm. — Este kellene járnod. Itt egy jegy a mi esteli iskolánkba. Elindult az ajtótól és. a kártyát né­zegetve próbálgatta annak tartalmát megérteni. Este megkérte a sarki rendőrt, hogy mondja meg neki hol van a kártyára irt cim. A protestáns missió esti iskolája volt a Fitzwater streeten, ahol a komoly,de mosolygó igazgató kegyesen fogadta. (Folyt, köv.) NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE HU János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éren át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. IFénzelset küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Ha.jájeg-37-elEet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. ICiAllit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket a bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően, Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél eim : John Németh, 457 Washington St., New York. ez ügyben külön intézkedésre nincsen szükség. 17. Buczkó András panasza olvastatik, de Mokcsay B. alelnök és Zöldy Pál iga­zolják, hogy a mountcarmeli osztálynál a nagy gyűlés alkalmával: 28 tag volt be írva, igy a heveskedésre sem az egyik, sem a másik részről nem volt ok. 18. Elnök bejelenti, hogy az alapszabá­lyokat angol nyelvre Bassó B. lelkész ur volt szives lefordítani, azért számára 15 dollár s a fordítást átvizsgáló angol lelkész részére pedig 10 dollár tiszteletdij szavaz­tatott meg a szives köszönet mellett. Miután igy az alapszabályok angol nyelven is készen vannak, vezértestület elrendeli, hogy az 3000 példányban, vászonkötésben készíttessék el. Ezenkívül 5000 darab fize­tési könyvecske készítessék. Az ebből szár­mazó tetemes költség fedezésére fejenként 10 cent vetetik ki, miért az uj alapszabályt s fizetési naplót minden egyes tag meg kapja. 19. Elnök kéri, hogy a vezértestület az eskü szövegén némi változtatást tegyen, vezértestület a jelzett változtatást, amely az esküt, ,f o g adalommá“ alakítja át, elfogadja. 20. Petheö Bálint feleleveníteni kéri azt a régi hatál ozatot, hogy könnyebb kezelés végett, minden hónapban egyszer, a hó elején történjék meg a kivetés, vezértes­tület ezt el fogadja, de fentartani kívánja, hogy a haláleseti és félsegélyek ne együt­tesen, hanem külön-külön legyenek ki­vetve, miután az együttes kivetés esetleg meg károsítaná az Egyesület alap tökéjét. 21. Molnár István indítványozza, hogy az osztályok részére fizetési napló készí­tessék. Vezértestület ez indítványt párto­­lólag terjeszti fel a nagy gyűléshez. 22. Vezértestületi jegyző felemlíti, hogy a nagy gyűlésen elhatározott vas ládát nem szerezhették be s kéri a vezértestület intézkedését. Elnök, jegyző és Zöldy Pál megbizatnak, hogy az Egyesületnek ira­tainak a megőrzésére egy alkalmas Wert­­heim szekrényt béreljenek. 23. A trentoni Kossuth F. egylet, zászló szöget ajánl, de Egyesületünk semmi aján­dékot nem adhatván, az úgy a fnapirend­­röl levétetik. 24. Elnök jelenti, hogy a disz zászlót illető ügyben a felirat s valamelyes keze­lési szabályzat elkészíttetett, ez okból elnök, alelnök és Betheö Bálint megbizat­nak, hogy ez a dolgot a lehető legrövidebb idő alatt intézzék el. 25. Elnök jelenti, hogy a Charter ügy­ben további lépéseket nem tett, mert a jogtanácsos véleménye szerint az szükség­telen s a meglevő charterről is s lehet kiadni másodlatokat. 26. Molnárlstván kérdezi, mi történt pénzt, a bond alá helyezésével? Elnök jelenti, hogy miután a Trus1 Co. minden ezer dollár után öt dollárért adna jót állást, de akkor is úgy, ha a egy bizottság nevén áll az Egyesület pénze, ezért ebben az ügyben a vezértestülettöl vár intézkedést. Vezér­testület, hogy kímélje azEgyesület pénzét, ha már bizottság nevére helyeztetik el az Egyesület vagyona, nem látja szükségét annak, hogy a Trust Co. tói óvadék vétes­sék ki. Elhatározza azért, hogy a meglevő 5400 s egy nehány dollárból: 3000 dollár alaptőke gyanánt helyeztessék el egy Na­tional Bankba a kinevezett bizottság ne­vére. 2000 dollár legyen forgóitoké, de ez is a bizottság nevén álljon, amelyből a bank csak a bizottság által is aláirt che­­ckeket fizesse ki, a fenmaradt- összeg álljon a pénztárnok kezelése alatt. Az időnként befolyó összegekből a bizottság annyit tő­késít időnként, a mennyit lehetséges. A bizottság áll elnök, alelnök és Kalassay Sándor tagokból. ' # 27. Olvastatik a new yorki osztály ne­hány tagjának az ottani zavaros állapotok megszüntetése végett a vezértestülethez mig meglátjuk a mi drága Mojse lénkét. — Öt hétig folytonosan utazni ? kérdé kétkedve. Halgass engem, feleségem. Nekem nagy kedvem jött a mi Mojsinkat viszontlátni. Kergetni, hivnilátszik és tudom, hogy nem tudnék többé nyugodtan lenni Winnizában. Vala­mikor azt gondoltam, hogy nagyon öreg vagyok már én az olyan hosszú utazásra és, hogy egy idegen világ uj szokásai sem lennének nagyon kedvesek előttem. Hanem most mennem kell. Viszont kell látnom Mojsit, a mi áldott Mojsinkat Ame­rikában. Nézd csak ezt a képet ! ügy e derék, szép fia! Tudsz-e csak egyet is egész Winnizában, a ki olyan derék volna. Mond, van e csak egy is ? Ha olyan derék fiút csinált belőle Amerika, itt maradunk-e töb­bivel és hagyjuk őket felnőni Win­nizában? Az igaz, hogy Amerikában az összes zsidók egy kicsit kérész tyéniesek és a szigorú törvény szerint bűnösek, hanem ha a bölcsek azt mondják, hogy a törvénynek meg kell hódolni a szokás előtt, miért ne mehetnénk mi is oda. Rövid öt hét és minden jó lesz. A szerény estebéd után az anya újra elolvasta a levelet és könyeivel áztatta azt. A gyerekek nagy zajjal veszekedtek a levél bélyegeken és az öreg elment a rabbihoz tanácskozni a ,szabadság földje“ felöl. Hosszú anácskozás után meggyőződött,hogy nem veszélyezteti a jövő országát az utazás által. Visszatért nyomorult otthonához, mely magához hasonlók társaságában állott a jíiszkos utca egyik oldalán. Mert Winniza azon a részén állott,,szent Oroszországnak“ a hol a száműzött zsidók laktak és a hol bizony még kenyér sem volt minden nap az asztalon. Mikor be­lépett a felesége még mindig kezében tartotta a levelet. Hirsch drágám, mit csinál a mi Mojselénk ? Mivel keresi a kenyerét? Az atya megütközött. Különös, hogy Mojsi soha sem irt arról. Hogy jó módban van, azt eléggé bizonyí­tották előbbi pénzküldeményei és a most küldött pénz és jegyek. De hogyan kereste. Kereskedő volt-e vagy tudományokkal foglalkozott, vagy talán épen építész ? Mert Hirsch előtt az építészet volt a siker neto­vábbja, mint a tudományos pályán a rabbinál nem ismert díszesebb állást. Vállát felvonva válaszolt: Igazán nem tudom, gyermekem. És hogy miért nem irta meg soha, azt sem tudom. Hanem legyünk elé­gedettek. Majd ha oda megyünk, megtudjuk.Egyet bizonyosan tudunk hogy Mojsink jó gyermek, jó lenne, ha minden szülőnek olyan gyermeke volna, a ki öreg korára becsületes otthont készít neki ! Bár minden zsidó gyermek olyan volna, mint a mi Mojselénk ! Amen ! — felelt az anya.

Next

/
Thumbnails
Contents