Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-28 / 17. szám

\ AMERIKAI .MAGYAR / HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTIXEI. EL . I___ Szerkeszti: &25.X*S-SS.£.^7 3±-2S7IDO^, pittsburgi ref. lelkész, kihez úgy a lap szellemi részét illető köz­lemények, mint az előfizetési dijak küldendők. Lakik: Bates Str. Hungarian Ref. Church, ---- PITTSBURG, PA. — JF’özxi-u.rLlsta.tá.rsa.ils:: KUTHY ZOLTÁN new-yorki ) és £ lelkészek VIRÁG ISTV i.N trentoni ref. ) S^ia.d.óla.i'sra.ta.l: 318 Howard Ave. Bridgeport, Conn. Ide küldendők az egyleti értesítések, egyházi és világi hírek. Á iap előfizetési ára: Amerikában $2. Magyarországra $2-50. r—- A lap tiszta jövedelme ref, egyházi ----, célokra fordittatik. HUNG. AM. REFORMED SENTINEL Published every Thursday. AT S18 Howard Ave. Bridgeport, Conn Editor: Rev. ALEX. KALASSÁY, Pastor of the Hung. Ref. Church at Pittsbug, Pa. ápril. 6-án. Csaknem húszán voltunk je­len. (A neveket szükségtelen leirnom, miután ez már lapunkhan közölve volt.) Természetesen gróf Dégenfeld elnökölt. Td. Csutoros buzgó imája után a gróf mondott megnyitó beszédet, amelyben megállapította a gyűlés tárgyát, neveze­tesen: miként volna végrehajtható az egész magyar munkának a magyar, anya­­egyházhoz való áttevése ? Ekkor az elöleges megállapodás szerint, a gróf felhívott, hogy beszédet tartsak a lelkészekhez, amelyet megtettem. Felol­vastam beszédemet s az részenként "átfor­­dittatott magyarba, mivel az ilyen előadás elveszti nyomatékosságot. Elmondtam nekik, hogy micsoda nagy munkát végzett egyházunk 14 év alatt ö közöttük, mig eljutottak a jelenlegi vi­rágzó állapotba, mennyi pénzt s időt áldo­zott az egyház; népünk milyen nagy ér­deklődéssel vett részt ebben a munkában, minő reményeink voltak az aratásra a magvetés után s kértem őket, hogy ma­radjanak velünk. De különösen az ö saját javukért is ve­lünk kell maradniok. A templomépitésnél biztos jogcímre van szükségük s becsületes építészekre. Hogy fogja őket a magyar egyház erről biztosítani. Az anyaegyház­nak erős keze s meleg szive van, de na­gyon távol van s gyermekeire nem visel­het, úgy gondot Amerikában, mint mi. Gróf Dégenfeld azt hi-'zem, felelt erre a beszédre s egy hosszú őszinte s tanulságos vita kezdődött. Ami tizenegy emberünk közül nyolc beszélt, de csak kettő szólt a gróf terve mellett, az öt presbyterianus közül kettő támogató azt. Nem tudom, miért, volt ez a változás a mi embereink érzelmeiben. Valószínű, hogy jobban meg­gondolták a dolgot s lehet, hogy ennek az értekezletnek gondolati szabadsága is be­folyt erre. Oly sok s nyomos okot hoztak fel a gróf terve ellen, hogy ezt csaknem négy órai vita, értekezés után fel is adta. i Az értekezlet egyhangúlag abban álla­podott meg, hogy az egész ügy tetessék át a magyar református egyház zsinatához (itt tévedés van, mert a konventhez téte­tett az ügy) kérvén ezt a testületet, hogy lépjen érintkezésbe az egyesült-állambeli református egyház zsinatával s a presby­terianus egyház zsinatával s kérjen bölcs feleletet erre a kérdésre. Az értekezlet nem volt eredmény nélkül való. Távol legyen. Az eredmény bizo­nyára nem az volt, a mit gróf Dégenfeld várt s mi mindnyájan örülhetünk, hogy nem az volt, amitől némelyek mi közöt­tünk féltek. Most már jobban értjük az ügyet s az értekezlet által egyhangú s kie­légítő határozat hozatott. Megértettük, hogy e munkának ilyen nagyszabású s hirtelen történő áthelyezése nem kívánatos s a leghelyesebb, ha az egyházaknak leg­magasabb testületé tanácskozik erről a dologról. Velők kellett volna a dolgot kez­deni. Gróf ' Dégenfeld missioja, nyilván­való tévedés. A tanácskozás nem a helyes módon kezdődött, nevezetesen a* egyes lelkészekkel, akik semmi esetre sincsen­nek abban a helyzetben, hogy ebben a fontos ügyben végleges választ adhassanak. A legtöbb közülök érezte is a helyzet kényes voltát. Egy azt mondotta nekem: Magunk se tudjuk, hogy mit szóljunk. Szeretjük az itteni egyházat, amely olyan sokat tett érettünk » a mi népünkért s nem akarunk tőle elszakadni, de félünk nemet mondani is, hogy meg ne sértsük szellemi anyánkat. ■---------------; mert ha megtudná az, a sik kígyó, (az igazgató) hogy ö adta hírül, ami ellenem készül. Isten őrizzen mi lenne ! — Aj,lelkem vigyázzon, titkos vád készül maga ellen. Semmiképpen meg nem tudnám, mit vélekedtek,de egyre gyüléseznek éjszaka a nagy-oskolában, itassa az embereket 8 alája irat.... Ez elment. ,,Más hírnök is jő csakhamar“, ugyan olyan lopvást a réteken. — Aj, lelkem, nnga ügyet sem vet a dógára ? Megbukik lelkem, megbu kik. Kerítsen maga is nyugtákat, mert a sikkigyó immár kinyugtázá magát a zsidónál. Alája Írtak lelkem mit képzel! Az én emberemet is meg akará kerülgetni duda itallal, de az akkorán felharsant, hogy! Ejiszem, egy olyan hurka vakaráknak fogjuk pártját! Vájjon, vájjon hány tanítót akar még felfalni. ... Ez így ment napokig. Egyik jött, másik ment. Számba se vettem. A gonoszság diadalában nem hittem. Ámde egy szokatlan körülmény mégis kibillentett engem a botor nyu galmamból; t. i. az iránytű egyszerre megfoghatatlan eltérést mutatott : Lidi nén‘ a delet nálam napok óta nem jelezte, nem mutatta ! Ez okvetlen nagy földingás és vul kánikus kitörés előjele: Kezdtem töprengeni. Hizelgek magamnak azzal, hogy nem vagyok utolsó psichologus s igy világos lett előttem, hogy Lidi nén‘ távolmaradása és hírnökeim vészjel zése között szoros okozati összefüggés van. Ö bizonyára meg van fenyegetve egy legeslegnagyobb elcsapatással, ha valamit elárul, mert az éjjeli gyű lésezések az iskolaszolgáék tudta nélkül nem történhettek. Márpedig Lidi nén‘ben is volt annyi tapasztalati lélekismeret önfi­­gyelések utján, hogy nem tette fel magáról a kellőképpen sifrirozható táviratozás képességét, ha egyszer belép hozzánk. Hát inkább nem jött. Hát inkább lemondott a nyalakodás­­ról, az ebédről. Nagy szó volt ez ö nála. Homlokomra lettem hát mutató ujjamat s elgondolkoztam. Mit tegyek 1 Hopp ! Megvan. Testvéremet megkértem, hogy es­tére a legpompásabb fokhagymás pecsenye készüljön öntött salátával. A demokrata fűszerből kétszeres adag veendő, a konyhának Lidi nén'ék felé eső ablaka kinyitandó. Nyáron a 7 óra vacsoraidö még egészen világos. Kedvező irányú szellő lengedezett Bekecs felöl,mely nek szárnyain úgy a fokhagyma, mint a sistergő pecsenyezsir illata éppenséggel Lidi nén‘ék házáig ha tolhatott. Mi leskelödtünk a ház bütüjénél. Egyszerre megjelenik Lidi nén‘ az eresz ajtóban. Körülnéz, szimatol. Leveszi fejéi öl kopottas keszkenőjét I Valóban szomoru dolog, hogy ami ma­gyar ref. lelkészeink s népünk igy meg­zavartatott ezen terv által, de szerencsére, ami angol gyülekezeteink nem tudtak erről semmit s most, hogy a veszély el­múlt, ne is gondoljanak reá. E részleteket úgy adom, amint én értettem meg a helyzetet. — A bélmissioi bizottság gyűlése. A református .egyház bel­­missioi bizottsága e hó 12-én és következő napokon tartotta rendes évi gyűlését Phi­ladelphiában. Természetesen, hogy mint mindig, úgy ezen a gyűlésen is tárgyaltak magyar ügyeket. Nevezetesen, a homes­tead! egyháznak templomépitésre tízezer dollár szavaztatott meg. Kuthy Zoltán két havi szabadságot kapott. Ludman Sándor, ki most végzi tanulmányait Tiffinben, Lorainba neveztetett ki ; Balogh Gyula Pocahontasba s Kovácsy Miklós István pedig Dillonvallebe, hol az egyházak csak a közel múltban szerveztettek. Rév. Hei­nemann, egy kanadai német missionárius felhívta a bizottságot, hogy Kanadába is küldjön egy magyar missionáriust, de a bizottság e*t a kérést egyelőre nem telje­sítheti. A bizottság legközelebbi gyűlése ez év julius hó 5-én lesz megtartva Pitts­­burgban. — Egyháztanácsi ülés Pitts­burg b a n. Pittsburgi egyházunk elöl­járósága a múlt vasárnap fontos gyűlést tartott. Legelőször is megszámoltatta a pénztárnokot az első negyedévi bevételek­ről és 'kiadásokról s megbeszélés tárgyává tette, hogy a befejezésben közel álló temp­lom és lelkészlak költségeihez még szük­séges összeget miként hozza össze. Lelkész fel fogja keresni a jövő hónapban az összes hiveket s felszólítja őket adományaik, Ígéreteik átadására; felhívja egyháztanács azokat az egyleteket, a melyeknél gyűjtő ivek vannak, hogy azokat beküldeni szí­veskedjenek. Elhatároztatott, hogy a z u j templomfelavatási ünnepélye julius hó első vasárnapján 3-án fog megtartatni, de a felhívások már most kibocsáttatnak] az egyes közel fekvő egy­letekhez. A hivek megígérték, hogy köz­munkával fogják a templom telket rendbe hozni. E helyen is felhívjuk a pittsburgi és környéki református magyarság figyel­mét arra, hogy adományokkal szívesked­jenek nagy célunkat előmozdítani. (tavaly hoztam neki Száváiról) meg­rázza kétszer,nyálas tenyerével hátra simitja a haját, megigazítja kontyá­­ban a nagy saroglya fésűt, a keszke nőt felköti s egy elhatározó mozdu lattal becsapintja maga után az eresz ajtót, a seprűt odatámasztja s jö felénk. Mi besurranunk, tálalunk, vacso­rához telepszünk. Kikiáltok aztán a konyhába : — Ki van ott ? Keed az Lidi néni ? * Jöjjön bé na, üljön le ? Betámolyog nagy szégyenkedve, leül a konyha felöli küszöbre. Mi jó izüen eszünk. Ö nézi, nézi. Szeme folyton hol a pecsenyéstálra, hol a jó tejfeles, töpörtös öntött salátára irányul. De kitart székely önuralommal! Nem nyilatkozik.Bosszantó semleges tárgyakat penget: rossz idő jár a má sodik kapálásra.... a csitkókat el szeretnék adni__koroudi edényért készülnek, nincs e valamire szüksé­gem: korsóra vagy pujszka fözöre jószivvel meghoznák.... stb. No, ha te úgy, én is úgy ! Bevégezzük az evést, tüntetőén hátravetem magamat a székemben. Eszem ágában sincs, hogy pecsenyét adjak. Lidi nén‘ izgatottan izeg a küszö­bön. Én olyan mozdulatot teszek, mintha a maradékokat el akarnám tenni. Kikiáltok a szolgálónak : — Juci, hozz be két födöt! Juci vészesen csörömpöl odakinn. próta tgög „ »legjobb ami /er "4 |még mindig felülmuihatianI a Dr. RICHTER-féle világhírű “HORGONY" PAIN EXPELLER, mint a legjobb <ás megbizhatóbk külső gyógyszer IDEGBÁNTALOM, KŐSZVENY, FEJ CSONTSZ AKGATÁS 8 és egyáltalán az idegbántalom| minden neme ellen. 25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. AD. RICHTER & Co., 215 PEARL ST., NEW YORK — Konfirmátiói oktatás Pittsburgban, Felhívjuk azokat a református vallásu szülőket, a kiknek 12 éves, vagy idősebb gyermekeik vannak s akik óhajtják,hogy e gyermekek uj temp­lomunkban éljenek legelőször úri szent vacsorával, hogy őket konfirmátioi oktatás végett a pittsburgi lelkészi hivatalban, május 10-ig bejelenteni szíveskedjenek. Vidéki szülék gyermekeinek az elhelyezé­séről gondoskodik a lelkész. — Apittsburgi egylet köz­ponti gyűlése. A pittsburgi és vidéki ref. egyh. és b. s. egylet tisztviselö­­sége vasárnap délután tartotta a lelkész­­lakon első negyedévi gyűlését, amelyen vikéki osztályaink is képviselve voltak. Lapunk jövő számában teljes terjedelmé­be! fogjuk közölni as elnöki jelentés^ mely világot vete az egylet működésére, itt csak azt említjük meg, hogy egy pár osztály még most se számol el rendesen, egyébbként a gyűlés meggyőződött arról, hogy egyletünk szépen halad a kitűzött cél felé, habál' homesteadi osztályunk ön­álló egyletté alakult is át. — Az első johnstowni Magyar Ref. Betegsegélyzö Egylet; folyó évi ápr. hé 16-án, szombaton este tartotta tavasai nagy bálját, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen szépen s fényesen sikerült Amelynek tiszta jövedelme $69.22 volt Lidi nén‘ megszólal: —A szentháromsági sokadalorob*n voltunk Eteden ! — A csiKÓkat vitték ? — Vittük vaj nem vittük, de meg­­tanálam ami vót kicsi tanítónkat... — Az a maga szerencséje. — Még olyas szerrel fordulhat, hogy a tekintetes asszonyé is.. .mert izent is valamit. — Hiszen nem is ismerem. — Mert ökeeme ösméri a tekintetes asszonyt. Hallá ugyan a küzdölödést is, éppeg ennek irányában vagyon az izenet.... — Hát ugyan miféle izenet? S maga ezt csak most tudja ?.... Lidi nén‘ haboz. — Juci tee ! hozod már azt a fedőt* Lidi nén‘ megtérüli a szája szélét, tölcsért formál a tenyeréből és titok­zatosan súgja : — A nyugták__ a nyugták---­S itt erőltetett sírásra fintorítja a száját s feji vele irgalmatlanul a be­esett köszénbánya szemeit. — Mert kapocsba fogódik a belsö­­reszem instálom, ha eszembe jut.. „. erős nagy baj vagyon instálom__ hiszi-é vaj nem a kis.tekintetes asz­­szony, de innen pusztulnia kell, ha a nyugtákért át nem küld .... — Miféle nyugtákért? — hova? Juci belép a fedőkkel. Felugrik az én asszonyom a kü­szöbről. — Mit kéméljem, eleget kóméltem tiszta ingyen ! Hamis vádba vagyoni

Next

/
Thumbnails
Contents