Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-07 / 14. szám

y* mmm mmmm hezen állíthatjuk, hogy a tanítványok minden jelentősebb mozzanatot összegez­tek volna Jézus Messiás volta felöl. Midőn Péter a többi tanítvány nevében is kielégítő feleletet adott, kezdé őket ta­nítani, hogy az ember Fiának sokat kel­lene szenvednie........megvettetni.......... megölettetnie és harmadnapra feltá­madnia. Mikor Péterben e szavakra a kis­hitűség feltámadt volna, Jézus megfeddé ötét: ,,.... nem vagy bölcs az Isten dol­gaiban, hanem az emberekéiben“. Azután egyetemlegesen tanitá tanítvá­nyait is, a népet is mondván: „Valaki engemet akar követni, tagadja meg magát, vegye fel az ö keresztét és úgy kövessen engemet........mert mit használ valaki­nek, ha mind e világot megnyerné is, ha az ö lelkét elveszti ? Lesztek ti is gyülölségesek mindenek előtt az én nevemért, de aki végiglen meg ill, megtartatik. (Máté 10-12.) Krisztus igaz híveinek ez volt az osztály részök 19 század óta, de másfelöl mind! életökben, mind halálokban a Krisztus volt nyereségük. Élni kell e hitnek ma is minden ke­resztyén szivében, mely nélkül Isten elé nem járulhat senki, élni kell a szívben ama hitnek, mely az emberi szívbe oltott nemes ága az örök élet fájának. Agg. Eljö a próba id ej a, a háborúság, midőn a hitetlenek gyökerestől igyekeznek ki­tépni ez a hitet. Reszket az ember szive, megnyugtatást keres s még jobban el­borul a keserűségtől, ha Jézus kínos szen­vedéseire gondol. Miként ejtenek fájó se­beket a hitetlenek gúnyos szavai még azon is, aki szenteknek szente ; ki szelíd és alázatos szivü. Aki követnijjakarja’Tdvezitöjét Ja szelíd­ségben, még többször szenved háborúságot az Urnevéért. 4 Mert abban áll az a Krisztusi szelídség, mely készebb lemondani az emberek előtti kedvességről, mintsemJézusával éslstennel jöjjön ellenkezésbe, mely csendes megnyug­vásban keres, inkább menekülést, eltűri a világ lelkének hánytorgatásait, csak hogy lelkiismeretében kárt ne valljon, hogy fel ne lázadjanak keblének indulatai,a bosszú emésztő tüze. Azok, akik előtt nem kedves a krisztusi szelídség, nem ismerik az érzelmek, az indulatok tisztaságát, összegyűlnek a hi­­zelkedökkel és a nevetséget űző csúfotok­kal. (Zsolt. 35.) "*■ NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. Mii János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári éa királyi konzulátusi flgyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi külűgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. Pénzeket küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. üadójeg^yelret elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. Kiállít mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogój a marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik ó't személyessen. Keressétek fel bizalommal és írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim : John Németh, 457 Washington St., New York, Mily lelki kínokat kellett szenvedni Jézusnak, mikor a kereszt kínjai közt a lelketlen vérszomjas tömeg gunyolásait egy szó, zúgolódás nélkül elhallgatta, sőt még imádkozott érettök. Aki mindvégig megáll, megtartatik. Szenvednek a Krisztus barátai állhata­tosságuk miatt a Krisztus nevéért. Miben áll ez ? Érzi az igazságot és azt követi sze­­retetben, meg van benne a jogérzet s meg adja, kinek-kinek a magáét, tiszteletet ad annak, aki arra méltatlanná nem lett, méltányos elismerésben részesíti azokat, akik nemes célokért küzdenek. A Krisztus hiv barátaihoz ilyen nemes fegyverek il­lenek s ezekkel felszerelve igyekezzünk úgy élni, hogy szóval,tettel, egész életünk­kel olyan szép bizonyságot tegyünk ö róla: ,,Te vagy a Krisztus, az élő Istennek íia, te vagy nyereségünk életünkbe és halálunkban“. Egyházi és egyleti élet. Gyászjelentés. Az Amerikai Magyar Ref. Egyesület vezértestülete szomorodott szívvel jelenti Katona Jánosnak a homesteadi, Pa. osz­tály utján volt tagtársunknak folyó év február hó 21-én történt gyászos el­hunytál Továbbá Ur Ferenczné a willkesbarei, Pa. osztály utján volt tagtársnönk folyó év február 22-én’ történt J;gyászos el­hunytál (JgyszinténHoSmanJánosnénak a jo hns towni, Pa. osztály utján volt tag ársnönk folyó év 28-án hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytat. Legyen álmok csende* az idegen hantok alatt. Cleveland, O. 1904. márc. hó 15-én. Csutoros Elek, Papp István, v. t. elnök v. t. jegyző. SzétTj-etés. A homesteadi, Pa. osztály utján volt tagtársunk Katona János halál eseti segélyét es temetési költségét 40 centben. A wilkesbarei Pa. osztály utján volt tagtársnönk Ur Ferencné halál eseti segélyét és temetési költségét 40 centben. A johnstowni, Pa. osztály utján volt tagtárnönk Hoffman Jánosné haláleseti segélyét és temetési költ ségét. 40 centben, az egyesületnek az elhalálozások napján 2215 tagjaira 3 ezennel kivetjük, (a benefit 800 d«l­­lár minden egyes haláleset után) sze­retettel kérjük az osztályok tisztvi selöit, hogy ezen három rendbeli kivetést,mely összesen $1.20 a tagok­tól beszedvén, a két első kivetést f. évi ápril. 15-ig, a harmadikat április hó 20-ig az egyesület pénztárába be­szállítani szíveskedjenek. Cleveland, O. 1904. március 15-én. Csutoros Elek, Papp István, v. t. elnök. v. t. jegyző. Szives kérelem az egyesült államok­beli magyar honfitársakhoz, egyhá­zakhoz és egyletekhez ! Alólirottak a woodbridgei magyar ref, egyház nevében szives szeretettel értesítjük az egyesült államokbeli honfitársakat, egyházakat és egyesü­leteket, hogy nevezett egyház saját építendő temploma alapjavára collee­­torait gyűjtés czéljából már e hó fo­lyamán kibocsátotta. Midőn hontivé­­reink áldozatkészségét kérjük a szent ügy megvalósítása céljából, nem mulaszthatjuk el, hogy buzgó collectoraink érdekében is fel ne emeljük pártfogást kérő szózatunkat. Fogadják őket valláskülömbség nél­kül igaz testvéri szeretettel s támo­gassák, kalauzolják nemes törekvé­sükben ! Isten s embertársai iránti lángoló szeretetéröl tesz tanúbizonyságot, ki a jövevényeknek gondját fölfogja ! A woodbridgei ev. ref. egyház ne­vében honfitársi szeretette?: Vájó Sándor, ev. ref. lelkész, Bacsó József ref. egyh. íögondnok, Horváth Pál ref. egy. algondnok, Nikelszki Béla ref. egyh. jegyző A New Yorkban és környékén élő hittestvéreknek és honfitársaknak ezennel tndomásul hoíorn, hogy az Amerikában működő magyar bateg­­segélyzö egyletek mintájára, a new yorki ref. egyház kebelében egy ref. betegsegélyzö egyletet fogunk szer­­vézni. A/, alakuló gyűlés április 17éa vasárnap délután 4 érakor lesz meg­tartva a ref. temp/omban se gyűlésre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívom. Ekkor lesznek megvitatva kiütve, minden nagyobb baj nélkül felértünk a tetőre. A tetöröl már látható volt a bar­langot alkotó kopár hegy. Egészen olyan, mint Kondor Balázs a Másyás Diákban, egészen kopasz. Nem is hinné az ember erről a szürke hegy ről, hogy Magyarországnak egyik legszebbb, legbecsesebb természeti kincsét rejti magában. A hegy mellett, néhány ákácfától körülvéve van a menház,amely azon ban inkább menkunyhó nevet érdé mel. Nagyon alkalmas arra, hogy vezetők lakjanak benne, de külföldi vendég előtt, azt hiszem, az maga szeretne leginkább elsülyedni. Hi­szen mi csak elebédelgetünk abból, ami a tarisznyában van. de hát a külföldi turisták nem szoktak ma­gukkal tarisznyát hordani. A kocsik robogására előjött a ve­zető s miután hang távolra űzte el a a dühösen ugató kutyákat,kijelenté. hogy szolgálatunkra áll__ Ezzel újra, kocsikra ültünk s felkerestük Aggteleknek lelkipásztorát, a bar lang őrét s pár pohár szilvóriumnak felhajtása után búcsút mondva s megállapodva abban, hogy az ebéd­nél majd találkozunk, elindultunk a jolsvaföi bejáráshoz. Rövid fél óra alatt ott voltunk. Az öltönyöket felcseréltük. S néhány pillanat múlva alig ismertünk ma­gunkra a halvány világosságot adó gyertyák fényénél. Az ajtó megnyílt.Most már nem én voltam izgatott. A gyertyák lobogó fénye egy egy sáppadt arcot világi tott meg. A menet lassan haladt le felé. A vezető már a 200-ik garádi csőn járt s a barlangon keresztül futó patak csörgedezése s a cseppek egy­hangú locscsanásai. felhatottak hoz zánk. Végre lent voltunk. A gyertya csak lábunk elébe világított s jófor­mán semmit sem láttunk. Járhat­tunk mi akár feneketlen mélység felett, még se rettegtünk. Csupán az az érzés vett erőt lelkűnkön, amelyet érezhet az, aki hosszú időre fo3ztatik meg a külvilágtól. A legelső pont, ahol megállottánk a csilagvizsgáló torony volt. Már eddig is sok szépet, meglepőt láttunk, de itt a magnézium fény mellett oly látvány tárult szemeink elé, a mely­ért távol vidékekről érdemes e bar­langba elzarándokolni.Egy hatalmas obeliszk, aminöt Egyiptomnak leg hatalmasabb királyai sem csináltak, ez a csillagvizsgáló torony, mely ki tudja, hány ezredéve formálódik azokból á cseppekböl, amely oly cso­dás titka a természetnek. Egy darab ez a menyország szépségeiből; re­génynek, fantázia alkotásának hinné az e nber, ha nem látná s az iró, aki merészkednék e csuda szépségnek leírásába fogni, bebizonyítaná, hogy a természetnek remek alkotásait leírni nem lehet. Mig a magnézium fény ki nem gyuladt, egyik-másik kicsinylö megjegyzéseket tett a kom­pániából, de a hatalmas szépség lát­tára, a szív döbbent meg mindnyá­junk kebelében. Aztán hat vagy hét óra hosszáig mindig ilyen szépségekben gyönyör­ködtünk. A magnézium fényre mind gyakrabban volt szükség. Egyenlő­­képen gyönyörködtünk a Garizim, Libanon, Horeb s Olajfák hegyén ; érdekes,szemkápráztató az Olympus; az Apollo, Diana,Vulkán temploma: csodáltuk Castor és Polluxot, Ro meot s Júliát, a siró Niobet és Sem­mi ramis függő kertjeit. Láttuk a paradicsomot a maga szépségében, Adámot. Évát, Ábel koporsóját, a Kain botját és sajnálkoztunk a ledőlt orgona felett. Végül megbámultuk a vezető latin tudományát s a mytho­­logiában való jártasságát, amelyre, ha magyar nevekkel látták volna el a esodás természeti szépségek na­gyobb részét, nem volna szükség. De hát a latin tudományosabb ! Jól elfáradva, épen a paradicsom­ból jöttünk ki, mikor nagyon gyér napsugarakat láttunk. Mindnyájan örömmel fogadtuk az életnek és a külső világnak gyenge jeleit, mert mindnyájan meg voltunk fáradva és éhezve. A nótár Gizi ajakán szomo­rúság honolt, pedig most betétül jó lett volna valami étvágycsillapitó nóta. A Stomfay fiú sem fütyölt, sőt inkább elkeseredetten rágta a keserű m. k. szivart. Végre megkönnyebbült az egész társaság — gyomra, mikor láttunk egy régi négy krajcáros forma dara­bot az égből. EKkor éreztük azt, hogy bizony Dagy dolog az, soha nem látni az eget ; soha nem érezni Isten nap­jának melegítő fényét; s bizony há­laimának a sóhajtása volt az, amely mindnyájunk ajkáról elrepült, mi­kor az utolsó lépcsőről az anyaföld színére léptünk ki. A kecskelábakon nyugvó asztalra az átöltözés keserves pillanatai után felkerült a kirántott csirke, a borjú snicle s a női kézimunka legkitűnőbb fajai. Mindezek koronájául a boros üvegek egész sora, amelyek még a fillokszera látogatása előtt termettek. Ettünk a magunk egészségéért* ittunk a hazáért s egymás egészsé­géért s mire kocsira ültünk, a nap már végső sugarait küldte a földre. Úgy láttam, mintha még ez a vén gonosz is mosolygott volna rajtunk, amidor egy szívvel, lélekkel torkunk szakadtából, a legnagyobb fortissí­­móval daloltuk : ,,E nagy világon e kívül, Nincsen számodra hely !“ — s én három hét múlva útban voltam Amerika felé__ ■

Next

/
Thumbnails
Contents