Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-24 / 12. szám

6 nagyobb mer. őséggel lépnek fei, mint valaha s felhasználnak ellene még olyan dolgokat is. amelyekért pedig az elnök egyáltalában nem felelős. Kétségtelenül nehéz most a Roosevelt helyzete, de mégis, mivel a közvélemény vele van,az apró intri­­kusok el fognak hallgatni s az elnök jelölés alkalmával ö lesz jelölve, kinek megválasztásához újabb négy esz­tendei boldogság fűződik. A demokraták is erősen mozgo lódnak. Úgy láTtszik Hearst, a Nevv- York American a régi ,,Journal* szerkesztője, aki mellesleg mondva dús gazdag ember, felakarja hasz nálni a Demokrata párt fejetlenségét s magát már ki is kiáltotta elnökje­löltnek. Hearst a munkás uniók ha­talmas támogatására számit s Mit chellt, ezt a kiváló férfit szeretné maga mellett látni alelnökjelölt gya­nánt. Ha Hearst és Mitchell együtt lennének jelölve, nagy akadályokat gördíthetnének a republikánusok győzelme elé, de nem hisziik, hogy Mitchell ITearst önző hiúságának a szolgálatába áll jon, főként, meit ö a legjobban tudja, hogy minő szomorú sors nehezednék erre az országra, ha a mostani hatalmas üzletmenet he­lyét pangás foglalná el. Ezért nem is igen hisszünk e combinatio telje sedésébe. — Törökország az örményeket tel jesen megakarja semmisíteni. Erre mutatnak legalább az újabb esemé­nyek. Újabb és újabb hirekérkez nek a törökök kegyetlenségeiről. Az európai hatalmak azonban készen vannak arra, hogy a szultán tervei nek a megvalósitását megakadá lyozzák. — Róma és Franciaország kor­mánya már régebben összekülönböz tek s a pápai koronának nem Fran ciaország a legfényesebb gyöngye többé. A köztársaság, amely az em­beriség legszentebb jogainak tiszte­letben tartásán épül fel, nem tűrheti, liogy határain belöl a lelkiismereti szabadság, amely az embernek leg drágább kincse, továbbra is bilin­csekbe legyen verve. Igaz, hogy Franciaország nagyon radikálisan bánt el akatholikus szerzetes rendek­kel, de mégis megtette volna Loubet elnök azt, hogy római látogatása al­kalmával aVatikánt is meglátogassa. E látogatásnak azonban útját vágta a pápa, ki a József nap alkalmából nála tisztelgő bíbornokok előtt nem valami kedvezően nyilatkozott Fran­ciaországról. Most már bizonyos, hogy Loubet nem látogatja meg a pápát. A tervezett olaszországi láto­gatás nagyban elő fogja segíteni Olaszország és Franciaország barát­ságát. —A japán-orosz háborúról, Márc. 20. A nagy tengeri ütközet minden pillanatban várható, ha a két a port­­arthuri és wladivoctoki hadi hajó egyesülhet. A japán parlament rendkívüli ülése ma nyílt meg, hogy pénzt sza­vazzon meg a háborúra. Seaulban a fötörvényszék megdöb­bentő szigorral és gyorsan mond Íté­letet az évek óta tárgyalás nélkül börtönben szenvedők felett. Hihető, hogy külföldi hatalmak is vizsgála­tot fognak tartani és bele is avat­koznak a dologba. Március 21. Oroszország felkéri Chinát, intézzen felhívást a nagy ha­talmakhoz az iránt,hogyChina részé­ről aNieu-Chang nevű kikötő s aLias folyó mindkét partja nyilvánittassék semleges területnek. Oroszország megígérte, hogy ez esetben vissza­vonul teljesen erről a területről. China ebbe nem megy bele, mivel Anglia és az Egyesült-Államok nem támogatják,mert ilyen eljárás Japán elleni sakhuzás jellegével bírna. [Ez a kapu Japánnak Mandzsúriába.) Az orosz cári udvar és környezete ]o eze) darab művészileg készíttetett húsvéti tojást küld ajándékba a port arthuri tengerészek részére. HAZAI HÍREK. Március 15-röl. Budapestről jött értesítés szerint márc. 14-én nyolc­ezer szabó és ötezer vasmű munkás ment sztrájkra s ez valószinüleg kez­dete egy általános sztrájknak, — Fiume és Boston közt ápr. 2 tói kezdve két hetenként fog közlekedni a Cunard hajózási társaság öt nagy hajója érintve több fontos kikötőt a Földközi tengeren. A hajójegy ára még nincs közölve, de valószínű,hogy a magyar kivándorlók nagy része erre fog kijönni. A magyar kor­mány 100 ezer dollár segélyt adna s hihető, hogy kétségbeesett verseny fogja követni az angol hajózási tár­saság eme meglepetésszerü vállal­kozását. A szerződés szerint egy év alatt 26 Ízben indít hajóira társaság s a ma­gyar hatóságok azon lesznek, hogy a kivándorolni szándékozók ezt a vo­nalat vegyék igénybe. — Visszavont panasz. Herczel Yincencia, a községi zárda fonöknéja a budapesti járásbíróság előtt rágal­mazás miatt beperelte Miihll'eit Mária volt apácát. Kummer Ferenc volt zárdái kertészt és Bokányi Dezsőt, az ismert szocialista szónokot, mert ezek Budapesten egy szocialista nép­­gyűlésen a zárda felöl sértő nyilat­kozatokat tettek. Mivel a vádlottak a szombathelyi püspököt és több apá­cát kívántak beidézni, a tárgyalást március hó közepére halasztották el. Ez a tárgyalás most már elmarad. A sértett fönöknö visszavonta panaszát azzal a megokolással,.hogy Mühlfeit Mária már az előbbi tárgyaláson ki­jelentette, hogy Ö nem tudta, hogy mit beszélnek a szociálista gyűlésen, ö a szónokoknak adatokat nem szol­gáltatott. Magyar tanító a várpalotában. A királyi hercegek nevelésében a magyar nyelv — sajnos — sokáig, vagy egyáltalában nem szerepelt, vagy ha igen, úgy csak azt a mellék tárgyat alkotta, amelynek jó, rossz elsajátítása úgyszólván teherké t nehezedett á hercegi nebulóra. E téren is örvendetes változásról adha­tunk hirt. ATivánatos volna, ha édes, zeagetes anyanyelvűnk idejekorán belefészkelödnék az ifjú hercegek leikébe s igy közvetlen szerezhetné­nek tudomásra magyarság nagyszerű erényeiről, a történelem kiválóságai­ról, a magyar loyalitásról és lova­giasságáról. A magyar nyelv isme rete közelebb hozná a királyi herce geket a nemzethez, amelyet bizonyos körök úgyis állandóan befeketítenek. A kis herceg, akiről jelenleg szó van, József Ágost kilenc esztendős fia, Józzef Ferenc. Tanítója Farkas Jó­zsef. fővárosi iskolaigazgató, aki a legutóbbi két évben Széli Kálmán unokáinak volt -a nevelője. József Ferenc királyi herceg külömben már most elég jól beszél magyarul. — A debreceni bakák sorsa Debre­cenben, a Szabadságszobor tervbe vett megkoszorúzásáért, mint annak idején megírtuk,az ottani 89. gyalog­ezred haditörvényszéke kilenc bakát több havi börtönnel sújtott. Mint Debrecenből Írják, Vogel Pál, az ezredparancsnoka, aki az ítéletet fe­gyelmi okokból 'példaadásul jóvá­hagyta, él megkegyelmezési jogával. Tegnap este adta ki az első ezred­­parancsot, melyben az elítéltek közül kettőnek megkegyelmezett. “Vogel ezredes állítólag a többi bakáknak is kegyelmet ad, valószinüleg még e hónap folyamán, úgy, hogy a hús­véti ünnepekre mind a kilenc baka kiszabadul. — Blaháné koszorúja. A debreceni Szent-Anna-utca temetőben van egy sirdomb, mely a sok-sok régi sirhant között kiválik a gondozott vol ával. Ebben a sírban alusza örök álmát Blaha János, a debreceni színház egykori karmestere, aki először födözte fel amaz isteni szikrát Kölesi Lujzában, aki később a ne. 'zet csalogánya lett. Blaha János volt az első férje, ami nagy művésznőnknek s egyben az első tanítómestere is. Blaha Lujza máig is szerető kegyelettel viseli gondját Blaha karmester sírjának, első férjének, akinek a neve vele lett híressé, ünnepeltté. Mig az öreg Boránd Gyuri bácsi, aki szintén a Blaha-párral kezdte a pályafu­tását s föl is vitte egész a — diszletmes­­terségig, élt, minden tavaszszal friss virág virult a Blaha János sírján s fényes trans­­parentek világították meg halottak esté­jén a régi temető e sirhalmát. Persze Bla­háné megbízásából. Tegnap telis-tele volt a Blaha sirhalma virággal, koszorúval. A sir csöndes lakójának egykori hitvese hordta oda a virágot, koszorút, mindent, amit a i. ostani b^csu-föllépte alkalmával kapott a debreceni közönségtől: — Az első virágot, amitt itt kaptam, neki köszönhetem, — mondta — amit utoljára kaptam a debreceni közönségtől, az is legyen az övé! —Pokolgép mint ügyvédi tisztelet dij. Egy sóbecei ügyvéd, névszerint Somogyi Dezső, csomagot ka­pott a postárról. Az ügyvéd szerencséjére óvatosan bontotta a küldeményt s észre­vette, hogy pokolgép van benne. A gya­nús szerkezetű gépet nyomban a rendőr­ségre vitték. A csomag Adáról érkezett az ügyvédhez, tiszteletdij gyanánt, de, hogy ki a föladója, eddig még nem nyomozták ki. Hasonló pokolgépet tavaly a zombori honvédlaktanyában találtak. Azt hiszik, hogy e kettő között meg van az összefüggés s mihamar ráakadnak a föladóra is. — Pofozkodó plébános. Szegedről Írják: Felháborító eset történt a Szeged melletti Horgoson. Pákulits János rom, kath. plébános a sekrestyében úgy pofonütötte Kecskeméti Albert haran­­gozét, hogy az nemsokára meghalt. Va­sárnap egész éjjel nem volt a lakásán Kecskeméti Albert harangozó, aki már több év óta van a horgosi római katho­­likus egyházközség szolgálatában. Az öreg Kecskeméti nagyon szerette az italt és vasárnap éjjel is folyton korcsmázott. Hétfőn reggel nyolc órakor kissé ittas ál­lapotban állított be a templomba és a sekrestyébe ment, ahol Pákulits János | róm. kath. plébános f megkérdezte tőle,' hogy hol van a templom kulcsa ? A sze­rencsétlen ember valamit válaszolt, mire a plébános fölháborodásában arcul ütötte a harangozót. Az ütés után Kecskeméti megtántorodott, az orra vére megeredt, majd ájuldozni kezdett, mire a jelenetet szemlélő három ministráns fiú karonfogta és hazavezette. Otthon lefeküdt és hama­rosan elvesztette eszméletét, délelőtt 11 órakor pedig meghalt. Magay Lajos vizs­gálóbíró kiutazott Horgosra s megindította a vizsgálatot. — Egy plébános fegyelmije. Nyitráról Írják, hogy Schwemann József asakürthi kát. lelkész ellen hívei fegyelmi eljárás megindítását kérték a nagyszom­bati érseki helynökénél. A hívek igen terhelő váddal illetik lelki pásztorukat, aki állítólag csak akkor ment a közeli fal­vakba, ha kocsit küldtek érte, azonkívül gyónási titkokat árult el. — A jó falusiak. Egy vidéki fa­lucskában „rettenetes“ história esett meg. Az árendás zsidó bajba került. Veszedel­mes állapotának oka pedig nem volt egyéb csupán az, hogy zsidó volt a [boldogtalan és igy szigorú fellépését cselédjével szem­ben „zsidó gyilkosságnak“ minősítette a falu kultúrában szegény népsége. A „zsidógyilkosság“ ugyanis a romlatlan nép nyelvén a rituális gyilkosságot jelenti. Megtörtént a múlt éjszaka, hogy a falu éjszakai csendjét rémséges sikoltozás verte föl. — Segítség! segítség! Megöl a zsidó. Az ébren alvó falusiak a szörnyű kiál­tásra összeszaladtak és a pálinkáméra há­zából kirohanó leányt részvéttel vegyes haraggal kérdezték: — Ki bántott, hé! — A gazdám, a zsidó! Meg akar ölni, dadogta halálra rémülten a leány.| Erre már kilépett a zsidó is. Láttára zúgott a parasztság: — Agyon kell ütni a zsidót! Vérét akarta venni szegény leánynak. A helyzet már­­már veszedelmesre fordult, mikor végre egyik higgadtabb öreg megkérdezte az áradást: — Mit is csinált kelmed azzal a leányai ? — Hát pof on vertem. Egy felekezeti türelmetlenségben meg vénült asszony közbe rikácsolt: — Az ám! A vérét akarta venni. Mit akartam venni? csodálkozott az árendás. A hálószobám mellett, a másik szobában kotorászott valaki ; azt hittem idegen tolvaj ; mikor fölkeltem, láttam, hogy házi tolvaj. Ez a leány itt. A szek­rényem feszegette. Ezért pofoztam meg. Kutassák ki, nincs-e nála lopott holmi? A leány zsebeben csakugyan ékszerek voltak. . . ■ 0 " — Egy magyar bányász rémtette. Bécsböl jön a kábel hir, hogy Aradon egy bányász borzasztó módon boszult a meg felesége hűtlenségét. Régebben észrevette, hogy az asszony szerelmi viszonyt folytat egyik lakóval. Ezért boszut forralt s azt e hó 18-án végre is hajtotta. -A bányából dinamitot vitt haza s azt az asztal alá he­lyezte. Az asztalnál nyugodtan, mit sem sejtve vacsoráit az egész család, mikor a kegyetlen elkeseredett ember felrobban­totta a dinamitot, amely az egész családot izekre szaggatta. Oda veszett a hűtlen asszony, a kedvese, négy gyermek és az apa. A hűtlenség, a házassági eskü meg­szegése ilyen veszedelmeket von maga után ! ! —■ Kezdi vásárhelyről jelentik : Az er­délyi erdöipar részvénytársaság gyulafalvi ipartelepén Háromszékvármegyében a telep Gór nevű részéről hazamenet a vas­pályán Pridnov föerdész és Rosenthal Mór erdész útközben vették észre, hogy a fé­kező elromlott. A vonat egy lej tön óriási sebességgel haladt, fékezni nem tudtak s midőn egy kanyarulatnál látták, hogy a vonat kérlelhetlenül a mélységbe zuhan, mindketten leugrottak. Pridnov föerdész az arcát és kezét törte össze, Rosenthal Mór erdészen pedig a vonat keresztülgázolt és testét iszonyúan összetörte, rögtön ször­nyet halt. Pridnov föerdész sebesülése nem veszélyes. A vizsgálat folyik. — Kétegyházáról jelentik : Kétegy­­házán mintegy 150 asszony fenyegetően foglalt állást a községháza előtt, azért, hogy özvegy Bartóky Lászlóné az ősszel a budapesti házi- és népipar-kiállitásra összeszedett tárgyakat és cikkeket a kiállí­táson nem adta el. Az átvett cikkeknek a kiállításon csak a fele része kelt el s ma, mikor Bartókyné leszámolás végett a köz­ségben megjelent, azok az asszonyok, kiknek munkái a kiállításon el nem keltek, a visszahozott munkákat nem akarták el­­ofgadni, hanem pénzt követeltek. Ebből nagy civakodás kerekedett, aminek az lett a vége, hogy Bartókyné nyomában a szit­kozódó asszonyokkal kénytelen volt a községházára menekülni. Végre’is a csend­­őrségnek kellett közbelépni, amire az időközben felszaporodott tömeg lassan széteszlott és Bartókyné szorongatott hely­zetéből kiszabadult. A főszolgabíró a vizs­gálatot megindította. — A szolgabiró csak álmodott. Kállay Ödön csengeri szolgabirót több ismeretlen, valószinüleg sályi ember leütötte az or­szágúton. A merénylet dolgában megin­dult a vizsgálat s egész sereg embert letar­tóztattak. A följelentést Kállay Ödön tette meg s most hirtelen mégis megszün­tették a vizsgálatot. Ugyanis azt Írják,

Next

/
Thumbnails
Contents