Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-19 / 12. szám

IV. évfolyam.

Felelős szerkesztő:

Tr.i5-X4-Z5_SS-S_-2- SA-ISTBOB

bridgeporti ref. lelkész. i A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő cimére:

Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő.

EDITOR:

I Boor. _S.lerr. 22;a,la,ssay, Pastor of the Hungarian Ref. Church,

Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

Bridgeport, Conn.. 1903 Mifrcius 19-éh, ^ .

(Hungarian**American Reformed Sentinel.)

/

12. szám.

FIGYELEM!

’tiM.-o.n.lca.tá.rsa.ls:

’ TÁN new-yorki )

(lelkészek /ÁN trentoni ref. )

\ ,--------------------------------jflzetési pénzek, cím változások s

min^jnnemű a lapot illető jelentések a szerkesztő cimére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

Bridgeport, Conn..

n^dleg'jelen. minden csötöxtölxörL.

ElSfi-zetési ár eg-y érrxo: iLmerikába $2.

Magyarországrra $2.50.

\

Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik.

Published every Thursday by Hie

111®!»« SUM MU C1DU.;

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

í maggarországi református egyfiáz l zsinata és az aiorlRai magyar reformáiusoK.

A magyar ref. egyház zsinatra készül. Igaz, hogy még nincs kiadva az arra illetékes hatóság által a meg hivó s ma még senki se tudja a zsi nat tartásnak se helyét, se idejét: de mégis azt látjuk egyházi lapjainkból, hogy mind többen-többen foglalkozunk azokkal a kérdésekkel a melyek felett ez a mi legfőbb hatóságunk vau hivatva határozni.

A sok tárgy között még eddigelé egyetlen egy lapban se olvassuk, hogy valaki az Amerikába szakadt magyar reformátusok lelki gondozására hívta volna fel a közfigyelmet Igaz ugyan, hogy a felsoborsodi egyházmegye, a tiszáninneni kerii let utján felterjesztést intézett a conventkez, arra liiván fel e méltó ságos és fötiszteletü egyházi ható ságnak a figyelmét, hogy az amerikába szakadt reformátusok lelki gondozására intéztessék valami s azt a convet, ha bár immel ámrnal is elfogadta.

Nem tudjuK, hogy az illetékes bizotság mit fog javasolni, de való színűnek tartjuk, hogy ha mi elő nem soroljuk kívánságainkat, óhajtásainkat: jogos igényeink nem lesznek kielégítők, annál az egyszerű oknál fogva, hogy néma gyermeknek édes anyja sem érti szavát.

Pedig nekünk is vannak kivánsá gaink, jogos óhajtásaink. Egyszermásszor már szólottunk is ezekről, de szónk minden eredmény nélkül hangzottak a pusztába s egyházunk vezéremberei az egyszerű vallásos és csupán reánk tartozó kérdésnek politikai hátteret kér estek és ad ak s nemzetközi bonyodalmaktól, lelvén, megtagadták a mi jogos igényeink kielégítését.

Ma talán már más szellő fu mint magvarország ezredéves fenállásának esztendejében. Ma már magyar kormány, a magyar társada lom nem kiált pereatot azokra, a kik az élet szomorú körülményei s nyomasztó visszonvai miatt vándorbotot vettek kezükbe: sőt inkább bár rósz alapon hozzá kezdett a mentés munkájához és az kivándorlási törvény megalkotása által, a magyar társadalom is tisztába van már azzal, hogy azt a folytonos nép hűl lámzást, a mely ma Magyarország és uz Egyesült Államok között tényleg fenáll, kicsinyelnie nem szabad s minden tisztes eszköszt megragad arra nézve, • hogy az amerikai magyarságot bár erre semmi szükség nincs, intse az édes anyának, a szülő hazának a szeretetére.

Merjük állítani, hogy e tekintetben nincs szükségünk hazulról jövő 1 n i eS*"Ki • : es tig\ . 11!'»'/. ► •!« sekÍv. A magyar az éle; minden körűiméi.\el i kö'zuir. a világ báru ely sarkalnia isi magyarnak maiad.

Az Amerikában való kivándorlást

egyes római üs gör. kath. egyházak is tanulmányozás tárgyává tették s ez utóbbi részéröl egy apostoli vizitátor is míikdöik ma és pedig a ma nyár kormány pénzén, az Egyesült Álamokban, s a római katholikusok is ara törekednek, hogy legalább egy püspöki helynököt kapjanak Amerikába. Igaz, hogy ez egyházi mozgalmak mögött szintén a politikai háttér található fel. Nagyon sajnáljuk, hogy a gör. kath. vizitátor ur. Ft. Hodobay s inkább politizál, mint egyház községeit rendbe hozza, de előre megmondottuk, hogy igy lesz, mivel igy van tulajdonképen az apostoli vizitátorra szügség nincs is. De hagyjuk ezt, elég baj, hogy ez igy van s beállott az az anomália, hogy e derék férfin ellen hozzá tartozói indítanak harcot.

Ha már úgy a római, mint a gör. kath. egyház felismerte a kivándorlás fontosságát s meg van győződve arról, hogy azokról, kik ide kivándorolnak egyházilag is gondoskodni tartozik: úgy a protenstáns egyházak se zárkózhatnak el ez elöl a kötelesség elöl.

A mi anya szent egyházunkat e kérdés elintézésénél politika ne vezesse: csupán az a gondolat legyen az irány adó, hogy az amerikai magyar reformátusoknak és lutheránusoknak szükségük van arra, hogy az anya egyház rájok gondot viseljen s e gondviselés által igyekezzék arra, hogy megtartsa őket protestánsoknak és magyaroknak.

A lelke fáj az embernek, ha elgondolja, hogy a több mint két millió lélekböl álló magyar ref. egyház elnézi, hogy gyöngébb, alig egy negyedmilliónyi főből áUp fentartó egyházunk gondoskodjék rólunk,kik egy erős terebélyes fának vagyunk a hajtásai. Jól tudjuk mi, hogy ezernyi ezer bajjal kell küzdenie a magyar ref. egyháznak, de azt is tapasztaljuk, s innen a távolból még tisztábban látjuk, mint közelről, hogy az a bizonyos evangyeliomi só sok helyen megizetlenült s az útfélre vettetett és megtapodtaték az embe rektöl. Látjuk és fájdalommal ta pasztaljuk, hogy rólunk, a kik a Krisztus igájának hordozásában találjuk gyönyörűségünket s kik, mikor hallottuk a hivó szót, nem tanácskoztunk a testtel és vérrel, hanem jöttünk, hogy elhozzuk és édes anyanyelvűnkön prédikáljuk a Krisz tus evangyeliumát azoknak, kik az életnek ebben a nagy forgatagában találták meg ama nagy igazságot: hogy senki más fundamentumot nem vethet, mint a mely egyszer megvettetett s ez a Jézus Krisztus. Magyar papok volnánk, de mostoha gyermekei vagyunk az anyaszentegyháznak! — Avagy nem megdöbbentő dolog e az, hogy bár a papi diplomáért mi is annyi* küzdöttünk, fáradtunk, j mint azok. kik oda aaza munkáikra! Inak s itt D végzünk olyan munkai, í mini bái-ki a magyarországi papok között, mégis a mi özvegy tünkéi és árváinkat nem illetik azok a jogok,

mint az odahaza működő lelkészek hátra maradt családtagjait. Igaz, hogy cse cély alamizsna ez. Mégis jól esnék abban a tudatban halni meg, hogy a feleségem halálom után is papnénak lesz elismerve ott, a hol erre szükség van. Vagy talán azt gondolják oda haza, hogy az ameri kai magyar papnak nem szabad szegényül meghalni? Nem.... Nem! Az amerikai magyar papság itt is csak küzd s fizetése egyáltalában nem áll arányban azzal a nagy munkával, a mit végez s egyáltalában — még ha ezer dollárra megy is a fizetés, mit se ér, mert ebből a mai drága életviszonyok mellett pl. egy olyan családdal, a minövel engem megáldott az Ur, (áldassék neve!) mindent készpénzért vásárolva, a papi állás tisz tességének megfelelöleg nagyon ba jós megélni s épen úgy a fogunkhoz kell verni a centet, mint otthon a fillért, ha azt akarjuk, hogy családunk nyomorban ne maradjon, ha az Ur elszólit bennünket földi munkálkodásunk színhelyéről.

Ezért feltétlen ssükség van arra, hogy az amerikai magyar papság a magyarországi Özvegy-árva gyám pénztárnak tagjai sorába felvétessék és pedig tekintettel az itteni viszonyokra, a magyarországi minimális 800foriritfizetés arányában-A magyarországi minimális fizetésű papságnak e mellett még az a joga is meg van, hogy egy jövedelmezőbb ekklézsiába választassák meg s ez a jelen viszonyok között mi reánk, amerikai magyar ref. papokra nézve lehetetlenné van téve, egyrészt azért mert Amerikában nem igen válogathatunk a parockiákban, másrészről pedig azért, hogy nem adatik alka lom arra, hogy oda haza megválasz tassunk, mivel részint rövidre van szabva a pályázati határidő, részint pedig nincs is meg a törvény által megkövetelt minösitvény. Ezért a mi második jogos óhajtásunk az, hogy az amerikai magyar ref. papságnak is adassék mega jog arra nézve, hogy oda haza megüresedet lelkészi állá sokra pályázhassanak. Ezért a pá lvázati határidő kellőképen meghosszabbítandó s az itteni egyházmegyei és missioi hatóság által kiállított, és konsulátusi hitelesítéssel ellátott bizonylatok fogadtassanak el az oda haza szokásos minösítvények gyanánt.

Tudom, hogy volt eset rá, hogy e zeket elfogadták, de azt is viszont tudom, hogy Magyarországon nem ismerték el az itten nyert felszentelést. Igaz, hogy én elvi állásponton állva semmi körülmények között nem mennék bele ebbe a másodszor való felszentelésbe s inkább vissza fordítanám a szekerem rudját Amerika felé, minthogy tettemmel hálátlanná legyek ahoz az egyházhoz, a * müv épen olyan református, mint a nt: - \. r< rszáiii ;< h' aszer.'egyház s a !\ eZe! és zer \ csztMl ms,g\ art ni :neg s épen ezéri fi ke.ieiiúl ó ; j hajtjuk, fogy ba egyik másik lel j

kész hazai lelkészi állásra választatik meg, ha elismertetnek bizonyít, ványai, ne tétessék kivétel a bizonyitványnyal sem. A magyarországi ref. egyháznak már úgy is hűséget fogadtunk s ott van a beiktatás alkalma, a hol ez a fogadástétel megújítható. így járva el s fentebbi jogos óhajtásainkat s a még elöadaniókat meghallgatva: a magyarorsz. ref. egyház örök hálára fogja kötelezi nemcsak idegenbe szakadt gyermekeit, hanem a magyar nemzeti géniuszt is. KADASS A Y SÁNDOR.

Vasárnapi iskola.

Ének: 109-ik dicséret.

Imák: mint említve volt. Olvasandó: Máté ev. XIII: 1-24.

Jézus az emberiség legnagyobb tanítója volt, azokat a magasztosigazságokat, a melyeknél felségesebbeket még senki nem követelt s nem is fog követni soha: olyan egyszerű formában terjeszti hallgatói elé, hogy azokat mindenki meg érU heti és felfoghatja. Az előadásnak ezt a formáját példázatnak nevezzük.

Az a szentirási részlet, a melyet most felolvastunk egy ilyen példázat. Mivel a Jézus hallgatói között sokan voltak olyanok, a kik íöldmiveléssel foglalkoztak: Jézus ebből a foglalkozási körből veszi a hasonlatot, a melylyel meg akarja világosi- ' tani azt kérdést, hogy mi a sorsa az Istennek országáról s annak igazságáról szóló evangyelinmnak és azoknak, a kik ezt hirdetik.

Az a mi a magvetőnek s a magvető által hintett magvaknak. Némely mag az útfélre esik, hol a madarak elkapdossák; másik meg a köves helyre esik, hol ki sarjadzik ugyan, de mivel a rósz talajban nem verhet mély gyökeret: a nap csak hamar ki szárászt ja. Sok mag a tövisek közzé esik s ezeket a tövisek elfojtják, s némely mag aztán a jo földbe hull, a hol nem csak kisarjad, hanem szépen fel is ifövekedik és bőséges gyümölcsöt terem.

Ez a sorsa azoknak az igazságoknak ma is, a melyek az Istennek országához vezetnek el.

Jézus ama nagy magvető volt az, a ki először vetegette ezeket az igazságokat s az ö igaz követői; a kik nem szégyenük az ö evangyeliomát, s azok, a kik ma is szüntelenül munkálkodnak a mezön. De a magvetők sorsa ma is ngyan az, a mi volt a múltban. Igen sok mag az útfélre esik. Sok embernek van fül« a hallásra és nem hall, sok mag a kö&Nk Iához hasonló szivekbe hull s azokat egy-egy időre megdöbbenti, javulásra indítja: de mivel gyökeret nem tud verni elszárad a világ napjának az érintésére. Sok mag a tisztára lan indulatokkal és emberi szenvedély. kkiü ie’ji-3 szívbe hull. Úgy tetszik, tu gy a'okban ja tu last is I okoz. Te végre is győznek ezek a