Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-12 / 11. szám

HAZAI HÍREK. Országgyűlési tudósítások. Pebr. 16-án Papp Zoltán szólott a kasonai javaslatokhoz nagyon lany­ha érdeklődés mellett s beszédje vé­gén azt a javaslatot terjeszti be, hogj a honvédség szabályzatában a néphytnnus alatt a Kölcsey hymnu­­sa értessék. Ezen az ülésen még csak Szathmári Mór interpellált a magyar csékei képviselő választás dolgában. A tizenhetediki ülés már nagyon vi­haros volt. Ekkor történt Fehérváry - nak az a közbeszólása, a melynek e­­redménve volt az, hogy az agg had­ügyminiszter a íiatal Lengyel Zoltán nal összemérte kardját. Gajári Ödön napirend előtti felszólalása után Ta­­hy Ferenc szólott a javaslatokhoz, a ki után Fehérváryt szólitotta fel a jegyző szólásra. Természetes, hogy az ellenzék tagjai gyakorta közbe szól­tak s e közbeszólásokból fejlődött ki a vihar, a milyenhez hasonlót csak a Sándor-utcai házban láttak a képvi­selők. Lengyel Zoltán közbeszólásá­ra elhagyta a minisztert türelme s indulatosan vágta oda a közbe kiál­­tónak, hogy hazudott. A vihar ele­­mentáiűs erővel tört ki. Többen a kö­zépre siettek. Molnár Jenő és Kubik Béla függetlenségi képviselők indu­latosan mentek a miniszterhez, Ga járy Géza és mások utjokba állot­tak. Az elnök tehetetlen volt. A vi­hart lecsendesiteni nem tudta. Vég­re azonban Apponyi is szóhoz jutott és Fehérváryt rendre utasította. És Fehérváry ekkor mutatta meg, hogy igazi férliu. Köszönettel fogadta a rendreutasitást s kijelentette, hogy sajnálja, hogy Lengyellel szemben olyan erős kifejezést használt. A párbaj azonban, mint arról már ir­tunk, megtörtént s Fehérváry gyön­ge megsebesülésével végződött. Fe­hérváry beszéde nyomán többen szó­laltak fel személyes kérdésben. A feb. 18-iki ülés Kubik Béla napirend előtt való felszólalásával kezdődött, majd Papp Zoltán rövid kijelentése után Mukits Simon tartotta meg szüzbeszédét a javaslat ellen, hason lo szellemben szóllott Benes Lásló is Az ülés végén Rakovszky István és Pichler Győző interpelláltak. Feb. 19 én Babó Mihály és Bartha Ferenc szólották a javaslat ellen, s Babó határozati javaslatot is nyuj tott be, a mely a 25-ik lévén, élénk éljenzésben részesült a függetlensé­gi pártiak részéröl. Hosszas betegsé ge után Kossuth Ferenc e napon je lent meg először a házban s pártja nagy örömmel fogadta a vezért. Feb 20 án Bizony Ákos volt az első szó nők, ki nagy tudással fejtegette a függetlenségi párt álláspontját. Utá­na Malatinszky György szólalt fel. Febr. 21-én gróf Tisza István és Pichler Győző beszéltek. Amaz a ja­vaslat mellett, ez pedig ellene és a nemzeti párt ellen. Az aradi önkéntesek. koronát nvert az osztálysorsjátékon. Sokan már arra számítottak, hogy alaposan meg fogják pumpolnia jó­­szivü művészt, a mikor jött a hir. hogy a sorsjegyei nem húzták ki. Ez aztán a szerencsétlenség. Kossuth Ferenc fölépülése. Kossuth Ferenc — mint bennün két értesítenek — régi bajából tel­jesen felgyógyult, úgy hogy a kép­­viselöház holnapi ülésén már meg jelenhet s újból átveheti pártja ve­­vezetését. Vórvád Györgyfalván. Kolozsvárról jelentik: A közeli Györgyfalván napok óta rebesgetik hogy a kormány beleegyezésével a zsidóság 40 napig minden felelősség nélkül szedheti a keresztyén' gyer­mekek vérét. Voltak emberek, akik készeknek mondták magukat eskü­vel bizonyítani, hogy a határban a biró kutyája egy ládára talált, mely­re vérszag tette figyelmessé. Mikor fölbontották a ládát, két keresztyén gyermeket találtak abban. Elképzel­hető, hogy futótűzként terjedt e hir. Tegnap egész nj fordulatot vett és újabb szenzációt keltett e dolog az alábbi híresztelés következtében. Egy jómódú oláh gazda embernek, Ávrám Mitrnnak családos fia cselé­dül vette magához Szil i ne Mihály 12 éves leányát. Ávrám magá val vitte leányát a tanyára s útközben szerel­mi ajánlatokkal ősit omolta, mire a leány megijedt és haza rohant szü­leihez. Szirluc Mihály felbőszülve rohant ki Ávrám után, hogy agyon­üsse öt merényletéért, útközben azon ban néhány rokona lebeszélte öt s azt javasolták, hogy jelentse föl az esetet a községi bírónak. Szirluc tehát a községházára ment s pana szára két esküdt elövezette Ávrámot a ki nem tagadott semmit. Megin dúlt ezen esemény után a beszéd s az a híresztelés terjedt el a faluban, hogy Ávrám Mitru a zsidók szolgá­latában állt, s ö maga is gyilkolja a gyermekeket. A falu népe körül­fogta az Ávrám tanyát, s talán vé­rengzésre fajul a dolog, ha a csen dörség ikejekorán nem lép közbe. A bujtogatók ellen az eljárást meg indították. Szterényi József sajtópere. A sajtópörben, amelyet Szterényi József min. tanácsos inditott Nadá­­nyi Emil kolozsvári hírlapíró ellen, az esküdtszék tegnap este hirdette ki verdiktjét, amelylyel Nadányit nyilvános rágalmazásban mondták ki bűnösnek, mire a törvényszék a a vádlottat, tekintettel fiatal korára beismerésére és arra, hogy a bizonyí­tási eljárás befejezése után, nyilvá nosan bocsánatot kért, kéthónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetés­re ítélte, továbbá arra kötelezte, hogy az Ítéletet a Kolozsvárt megje­lenő „Erdélyi Gazda“ eimü közgaz­dasági lapban tegye közzé. Az Ítélet ben az ügyész megnyugodott. A vád­lott és védője semmiségi panaszt je­lentett be. Aradon van a magyar nemzet Goi gothája. Ezt a Golgothát gyalázta most meg nehány aradi önkéntes. Farsangi báljukra német nyelvű meghívókban hívták meg a magyar családokat és lapszerkesztőket.' Az- Arad és Vidéke szerkesztője erre ki­jelentette, hogy ez tapintatlan eljá­rás volt, mire Deutsch nevű önkéntes párbajra hívta ki a szerkesztőt. De ez nem verekedett, mert segédei nem találtak a kérdésben forgó kifejezés­ben semmi sértőt. Később mégis csak párbajra került a dolog Kormos nevű segédszerkesztővel. Hát igy ál­lunk szép Magyarországon! Vízvári szerencsétlensége. Hire járt, hogy Vízvári 60 J ezer I jabb katonai erőszak. A minap hirt adtunk róla. hogy | egy szerecsenyi polgárt, a ki Ameri­­kából való hazaérkezése után, küzsé- j gi jegyzőnek tanácsára, önként, j Írásbeli folyamodványban kérte ka­tonai kötelezettségnek pótlását, a hadkiegészítő parancsnokság csen­dőrökkel elfogatta és szuronyok kö­zött bekisértette a katonai központ­on. Mcst ehez hasonló, felháborító esetről értesít benőnket tudósítónk a gömörmegyei Körös községből. Kö vés Bálint körösi lakos tizenhál om évi távoliét után, a napokban vissza jött hazájába. Körösre való megér­kezése után jelenkezett a jegyzőnél, s katonakönyvének beterjosztésével kérte a besztercebányai hadkiegé­szítő parancsnokságot, hogy félbe­szakított katonai kötelezettségének most utólag tehessen eleget. Eddigi mulasztást kellőképen indokolta is. Köves napokig várta, hogy behívót vagy valami egyéb hivatalos Írást kapjon. De nem jött. E helyett e hó 10-én a következő történt vele: A délutáni órákban két csendőr hivat­ta a biró házába. Itt tudtára adták, hogy katonai parancsra letarióztat­­ják. A meglepődött embernek annyi időt sem engedtek, hogy családját ér­tesítse, hanem azonnal magukkal vit­ték. Besztercére, ahol, hirszerint húsz napi el zárással büntették meg. Kö­­vesné csak másnap értesült férje le tartóztatásáról, a mikor a szomszéd községből, ahol birtokuk van, haza érkezett. Ez a katonai humanizmus minden esetre biztató jel a kiván­­dorlottaknak, hogy minél tömeges sebben siessenek haza, a tejjel-méz; zel folyó édes Magyarhonba. Angyalcsinálás nagyban. Győrből írják: Szomorú dolgokról suttog a hir Csikvándon, a Győr közelében levő virágzó községbetí. Arról mesélt a hir, hogy igen sok asszony bűnös utón korlátozta az is­­téni áldását. A hir valónak bizo­nyult s egész csoport asszonyt helyez tek vizsgálat alá a csúnya vád miatt, j Bolgár Józsefné csikvándi szülésznő jelentést tett a csendörségnél, hogy Bancsó Jánosné január28-án, Himó­­dy Sándorné pedig február 7-én mag zatukat megölték. Az első esetnél Varga Józsefné, a másodiknál Csen­gető Józsefné segédkezett. A vizsgá­lat folyamán kiderült még, hogy 1898-tól kezdödöleg Nagy Józsefné, öreg Zámolyi Ferencné, Zámolyi Fe-‘ rencné és Tóth Pálné is követtek el hasonló bűnt, melynél Varga József­né csikvándi asszony segédkezett. Tegnap Nagy Lidia és Ács Zámolyi Ferencnére derítették ki az angyal csinálást, de ennek idejét még meg állapítani nem tudták.Eddig összesen nyolc angyalcsinálás ügyében folyik a vizsgálat. A bűnjeleket, gyógysze­res üvegeket megtalálták. Sikkasztó főjegyző. Sátoraljaújhelyről jelentik: Nagy Barna királyhelmeci főjegyző e hó 17-én megszökött. Vizsgálatot indí­tottak azonnal, mire a pénztarban 800 korona hiányt állapítottak meg, Azt hiszik, hogy többet is sikkasztot a főjegyző, ki az utóbi időben feltü nöen könnyelmű életmódot folyta­tott. A hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy a könnyelmű jegy zöt elfogják. Feleségét és kis gyer­mekét 20 korona készpénzzel hagyta otthon. Merénylet egy községi jegyző ellen. Tóth Mihály nagycsécsi gazdálko dót a közel napokban valamely ki­hágás miatt a község jegyzője meg bírságolta. Ezen aztán a gazdálkodó annyira feldühödött, hogy baltával felfegyverkezve, berontott a község házára s a jegyzőt agyonveréssel fe­nyegette. A jegyzőnek szerencsére még idejekorán sikerült a lakásba menekülni s igy nehány perc múlva a jegyző segélykiáltására elösietett községi szolgák lefegyverezték a dü­höngő embert, akit átadtak a csen­­dörségnek. A szekáns borjú. A minap egy mészáros legény ál­lati a kihágási hiró előtt, aki e na pokon egy borjú megrendszabályo­­zásán próbálta ki erejét a nyílt utcán. A legény úgy összeverte a borjut az utca népének szemeláttára, hogy az istenadta pára összerogyott. — No, hát hallja a vádat, mi do­log ez? szólítja meg a kapitány a le­gényt. 7 — Nem vagyok hibás — feleli az vissza. — Nem e? Hát tán a borjú volt a hibás?— Indulatosan felelt a legény. — Nem ment se előre, se hátra, az Istennek se. Hát megvágtam. — Ez nem ok a kínzásra. Erre föl kapja a fejét és mondja: — Hiszen csak nem hagyom ma­gam egy borjútól székirozni. Sajnos, hogy a borjú nem volt je­len, mert az — bizonyosan okosabb feleletet adott volna. A kinzó legényt pedig elitélték egy napi áristomra. Az anya szive. A reggeli vonat prüszkölve állt a pályaudvaron. Közeledett az indulás ideje. Utasok és hordárok izgatottan kiabáltak és futkostak, csak egy öreg asszony járkált nyugodtan. A vonat vezetőt kereste. Mikor megtalálta, kotorászott a zsebében, előszedett egy koronát és odament .a keresve keresett férfiúhoz, aki a gép mellett álldogált. — Fogadja lelkem, mondta az öreg asszony, ezt magának szántam. Odanyujtotta koronát. — Miért adja nekem ezt a pénzt ? kérdezte a gépész. — Azért lelkem, hogy vigyázzon, ne essen az utón baja a vonatnak, mert magukkal utazik az egyetlen kis leányom. Egy auya rémtete. Szerencsről jelentik, hogy- Szepes­­sy Sámuel bodrog-keresztúri’ löTTH’ birtokos felesége a minap éjjel, mi­alatt férje Sátoralja Ujhelyen idő­zött,két gyermekét és azután önma­gát agyon lőtte. Tettének oka isme­retlen. Tűz Görömbölyön. Görömbölyi tudósítónk jelenti: Tegnap nagy veszély fenyegette Görömböly községet. Éjféltájban — eddig még ismeretlen okokból — ki­­gyuladt a községháza, melytől a jegyzői lak is tüzet fogott. Csak a derék tűzoltók nagy buzgolkodása folytán sikerült megmenteni a ve­szélyben forgó községet. Aki mátkaságban utazik. A házassági szédelgés bűnesete különös tünete társadalmi viszonya­inknak. A napilapok hírrovataiban gyakran felujuló esetek között mél­tán az első helyre tarthat számot Fülöp G. Jenő országos csavargó szélhámoskodása, aki a múlt hét fo­lyamán‘három jó módú kolozsvári' iparosleánynak vallott „örök szerel­met“ elcsábította őket, pénzt csalt ki tőlük és cserben hagyta a szegé­nyeket. Szombat óta élvezi mát a kalandor, casanovai cselekedeteiért, kolozsvári mátkaságának következ­ményeit, de hogy mennyi ideig fog ez tartani, az nem egriedül tőle függ. Elitéit részvénytársasági igazgató­ság. • Kassáról jelentik: Szepesváralján néhány évvol ezelőtt egy mészkőbá­nya és téglagyár alakult részvény­­társasági alapon. A vállalat mind­járt az első évben vesztességgel zár­ta le a számadást, úgy, hogy az üzem hetedik évében a szenvedő vagyon a cselekvő vagyont S3.000 koronával múlta felül. A vállalat bukását a gondatlan üzletvezetés idézte elő. A lőcsei kir. törvényszék ennek követ keztében a vállatt ellen csődöt ren­delt el és az igazgatósági tagokat vétkes bukás miatt vád alá helyezte. A lőcsei kir. törvéyszék Szontágh Sándor, Fest Sándor, Müc Arthur dr. Koller Ágoston és Harmath Já­nos igazgatósági tagok e^yenkint 40 koronára átváltoztatható két napi fogházra Ítélte. Az elitéltek a ma­rasztaló ítélet ellen felebbeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents