Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-26 / 9. szám

7 tett. Mindössze arra szorítkozhatott a kivonult tűzoltóság, hogy a szom­szédos házakat a lángok elöl meg­védje. Reggel öt órakor szakadt le az első harang, óriási robajjal, kevés sei utána a második is. A nagy ha­rang, mi egy húsz métermázsa ulyos volt, s tavaly szentelték föl. A ha­rangok pusztulásával s a torony be­­omlásával tizenhatezer koronát meg haladó kár érte az ev. ref. egyház híveit. A tűz oltásnál nagy segítsé­gére volt a községbelieknek Müller Sándor bányafönök, aki embereit a zonnal a tűz kitörése után segítségül küldte. Nemkiilömben fáradságos munkát végzett a tűz lokalizálásánál Rákos, Nandrázs és Deresk község elöljárósága is, amelyek teljes felsze­reléssel siettek Kövibe, a tüzveszede­­lem hírére. A negyvennyolcasok sorsa. Győrtől nem messzire van Gönyü község. Ott él Horváth János nevű aggastyán, a ki vitézül küzdötte vé­gig a magyar szabadságharcot és több csatában megsebesült. A derék honvéd 6, szóval hat korona nyugdi­jat kap; ebből tengeti nyomorúságos életét. Azonban nagyon csalódik az, a ki azt hiszi, hogy ehez a hat koro­nához is amúgy könnyen hozzá jut az öreg honvéd. Minden hó 2-án Gönyü röl bekell jönnie a győri adóhivatal­ba. Előbb azonban be kell szereznie a gönyöi község elöljáróságától egy hivatalos bizonyítványt, hogy élet­ben van. Ezzel a községi bizonyít­vány nyal támolygott be azért a hat koronáért dec. 2-án is, a legkemé nyebb zord téli hidegben. Minthogy Gönyüröl vonat nem indul, Szent- Ivánig kellett begyalogolnia és a vo­natra ülve, jönni Győrbe. Itt aztán az adóhivatalba be is vitte a községi bizonyítványt-. Mikor aláírásra ke­rült a sor, rátette a papírra a kézje­gyét. A hivatslban rámordultak; —Hát nem tud Írni; —Nem tudok-_ A hivatalnok megkaparta a feje búbját. Ez nagy baj. E nélkül nem lehet kiadni a hat koronát. És a szegény aggastyánt ridegen visszautasították, hogy menjen visz sza Gönyüre, ott Írassa a bizonyít­ványra a jegyzővel, hogy az a kéz­vonás az ö kezevonása. Az öreg honvéd keservesen bállá gottel, mikor látta, hogy a hat ko­ronáját cáakugyan nem kapja meg. Hiába bizonyította a többi hiva­talnokkal, hogy ö az a bizonyos Hor­váth, hisz már rég jár ide, de a hiva­talnok nem hallgatott rá, mert ez a szabály. Elindult hát az öreg honvéd vissza de, mert az élözö havi hat koronájá­ból csak annyi vasúti költséget taka­rított meg, a mi Győrre elég, nem volt egy krajcárja sem. Neki vágott hát gyalog a kegyet­len télben Gönyünek. Ugyancsak akkoriban ment arra kocsin Síkor Ferenc gönyüi jegyző is hazafelé. Az utszélen egy félig megfagyott embert látott a kegyetlen hidegtől összezsugorodva. Ez az ember Hor váth, az agg 48 as honvéd volt. Ha véletlenül arra nem viszi a jegyzőt az útja, egy vitéz 48-as hon­véddal több fagyott volna meg, el hagyatva, a nyomortól kilökve, az utszélen. így bánnak a 48-as honvédekkel Magyarországon! Az aradi utcai harc. Gyászos emlékű napra virradt fel Arad febr. 8-án, az aradi utcai csata évfordulójára, melyet kegyelettel szokott megünnepelni minden esz­tendőben. Régen volt az a nap és mégis igaz volt. Most nyugodt lélek­kel áldozunk a forduló napján a nap. hőseinek, de akkor máskép volt. Az atyák nejük, gyermekeik előtt a ve­szélyt, s fojtott könyekkel, sóhajtoz­va ölelték családjukat keblükre. Ál­matlanságtól, félelemtől elgyengülve jártak keltek s a kétségbeesés rézig nációjával keresték a feb. 7 iki est éjjelén a nyugalmat. így virradt A radra az örökké felejthetetlen nap. És a nagy napon egy elszánt, a szent ügyért halni kész csapatocska Asz­talos Sándorral az élén és a hetven éves Boczkó Dániellel neki rontott a számra tízszeres ellenségnek. Mint megannyi szeretteit kiszabadítani törekvő oroszlán küzdött a csapat, el-elboritva füstfellegtöl. A halálo­san sebzett honvédek'utólsó szavuk­kal is a hazát éltették és ez imádság­gal haltak meg. A kevésbé sebzet tek még a.földön csúszva is üldözték az ellenséget. És Arad meg volt igy mentve. Ezeknek a városszabaditó névtelen hősöknek emlékét ülte meg Arad város közönsége igen szép ün­nepély keretében. A gyászistentisz­teleten jelen volt Arad városa és A rád megje sok köz és magánhivatal tisztviselője, az iskolák tanárai, ta­nítói, a tanuló ifjúság, az összes e­­gyesületek, társulatok képviselői is. Egyházi értesítések. —Lelkipásztori szeretettel értesí­tem Eleanoron és vidékén lakó ma­gyar ref. testvéreimet arról, misze rint b. elhívásuknak engedve f. évi március hó 1-sö napján látogatok el hozzájuk. Ezen a napon a szokott I helyen, délelőtt 10 órakor böjii urva j csora osztással is egybekötött s dél után három órakor hálaadó isteni tiszteletet fogunk tartani. Bővebb felvilágosítással szolgálnak az ér­deklődőknek Honyec István és Die­nes János eleanori lakos, hitbuzgó j testvéreink. Lelkipásztor! szeretet- i tel Konyha Pál, ref. lelkész. —New Yorkban március hó elsején cl. u. négy órakor tartatik ref. isteni tisztelet. Kuthy Zoltán ref. lelkész, 208 East 1 15-th Street. —-A so. chicagói ev. ref. templomban a szokásos böjti úri szent vacsora osztás máro. 8 án d. e. 10 órakor leend megtart- j va. Ezt megelőző u. n. bűnbánati héten, kedden, márc. 3-án és pénteken márc. 8- án este 8 órakor bűnbánati isteni tisztele­ték tartatnak. Lelkipásztori szeretettel Harsányi Sándor ev. ref. lelkész. —Bridgeportban, Conn, a böjti úrvacso­ra osztás március hó 8-án tartatik meg. Bűnbánati isten tiszteletek, mint rendesen kedden, csütörtökön és szombaton estve Készítsék magukat hiveink, hogv méltó vendégei legyenek az Ur szent asztalának, Szerkesztői üzenetek.- —Ciä. E. Cleveland. —Ama két könyv ért szíveskedjél még egy ideig várni. Nem tudhatom megküldeni; mivel nincs olyan fajta. Az illetőknek különben a \ pénzt vissza küldöm, ha várni nem akar- I nak vagy nem tudnak. 1 Többeknek.— Lapunkat a lehető legnagyobb gonddal expediáljuk. Ha még is megtörténik, hogy egy-egy szám elté­ved, annak legtöbbször oka az, hogy olva­sóink nem mindig tudatják velünk pontos cimjeiket, ha lakást változtatnak. Pedig ez könnyű dolog. Csak a postásnak kell! megmondani, akkor bennünket hivatalból értesítenek. —Mezey József, New Brunswick, N. J. — Névaláírás nincs rajta, de miután az ön nevét láttam a bizottság tagjai kö­zött, megemlékeztem a márc. 15-re terve­zett ünnepélyről. Egy megjegyzésem a­­zonban van. Mi magyarok a templomot még hazafias ünnepélyek tartására se hasz­náljuk fel, azért tettem be a vasárnapi is­kolai helyiséget s kérem is, hogy ezt tart­sák be, hogy ellenfeleink valahogy el ne Ítéljenek. —K. J. So. Bethlehem. — A jó ki­vánatokat köszönöm. Bár mindenki úgy gondolkoznék, mint ön. TZ" eg-sreseir. A hol nem nősülnek. Nincs ország, a hol annyi volna a vén leány, mint Írországban, a hol nem nősülnek az emberek. Ennek az az oka, hogy az ir férfiak 15 — 25 éves korukban részint Angliában, fészint az Egyesült Államokba ván­dorolnak ki és ott is nősülnek meg. A legutóbbi népszámlálás szerint a 20 éves ir nőknek több mint fele még hajadon. Szerfelett nagy ezeknek száma az ulsteri, münsteri grófsá­gokban. Ez az arány évről évre na­gyobbodik. Úgy szintén a vén le ányoké, s igy az elmúlt esztendőben 100 ir no küzzül 53 volt hajadon Pénz hamisítás Amerikában. Hogy a hamis pénzverés Ameri kában is szépen virágzik, mutatja, hogy a new yorki kereskedelmi ka mara minapi ülésén a kamara pénz ügyi bizottságnak egyik tagja kimu­tatást terjesztett a kamara elé, a melyből kitűnik, hogy az Egyesüli Államokban 80 millió ezüst dolláros van forgalomban és ebből legalább 40 millió hamisított. Lehetetlen. Kisasszony: “Ezt a havasi gyopárt csakugyan a saját élete veszélyez­tetésével szedte? Mondja meg igaz lelkére Fitos ur, nem pénzért vette?” Diák: De kérem kisasszony, hogy gondolhat ilyet most, a hónap vé gén!-1 Egy amerikai iskolából. Tanító: “Mik Dél Amerikának fő termékei?,, Fiú: “Gumi, kávé, ulti­mátumok és forradalmak ,', Alapos próba. Mari: Elemér azt mondta, hogymeg öli magát, ha az övé nem leszek. Mit tegyek? Mama: “Várj, gyermekem, hogy megteszi e vagy sem? Ha nem teszi meg. akkor legalább biztosan tudhatod, hogy nem érdemli meg a te szerelmedéit.,, A beteg tehén. Egy szegedi újság a következő általános érdekű levelet kapta: Ma reggel a pontos iböben megje­lent a tejes asszonyunk. Köcsög nél­kül jött, szinte tétovázó léptekkel hirtelen megállt a folyosón, arcához emelte a kötőjét és belezokogott. — Hát magának mi baja. Mari? — Annyi az én bajom, nem hiszem, hogy túléljem! — Talán halott van? — Mán tegnap nagyon oda volt, az éjjel aztán e pusztult. — Kicsoda? — A tehenem, — Mi ba ja volt? — Mejbeteg volt, tekintetes ur__ Hektikás. — Régóta már? — Ölég régön kínlódott.... Es az asszony három évig boldo giíott bennünket a tejével. A tüdő­­vészes tehén tejéből neveltük föl gyermekünket. Pár hónap óta pedig az egész család tejkurát tart és szor­galmasan ittuk a tüdövészes beteg tejét.... s Egy afrikai doktor. Egy afrikai útra indult európai Ír­ja az alábbi történetet, melynek a Monroviában, a Liberia nevű néger köztársaság fővárosában való partra­szálláskor volt szemtanúja. A kikötőbe induló hajó előtt meg­jelenik egy csolnak, a melyben hir­telen feltűnik az orvos, egy csinos, fényes feketebörü néger. A fejét la­pos sipka fedi, a mely széles arany­­zsinórral van díszítve. Barátságos te­kintettel nézegeti az Utasok névso­rát és mindenkinek alázatosan kö­szönt, Az utasok mosolyogva szól­nak egymáshoz: “Milyen kedves doktor!“ Csakhamar kiderül azon­ban a kedves és barátságos modor magyarázata. Az orvos ur útitáská­jából kis csomagot vesz elő és ango­lul kiáltja: “Vegyenek képeslevele­­zö lapot, uraim!“ Most megtudjuk, hogy nemcsak gyógyítással foglalko­zik, liánom —és pedig föképen—- ké­pes levelezőlapok és levélbélyegek eladásával is. Khinai házasságok. A különös házasságok sorában két ségkivül a khinai házasságokat ille­ti az elsőség és a világ összes meny. asszonyai között a khinai menyasz­­szony a legérdekesebb alak. Ott u­­gyanis a menyasszony csak a házas ­sági szertartás után látja meg a vő­legényét, Az ajándékokat még isme­retlenül cserélik ki egymással. A vő­legény menyasszonyának egy son­kát, egy zsák pénzt, két üveg bort és két kacsát küld. A menyasszony az ajándékok jó részét visszaküldi, és csak a pénzt tartja meg. A menyasz­­szonyt az esküvő napján vörös ruhá­ba öltöztetik. A menyasszonynak az esküvő után három napig nem szabad se süni, se nevetni és két na pig ki nem nyithatja a száját. Ez u­­tóbbi szabály valószínűleg a legsú­lyosabb. Szerencsétlen magyarok temetése. Clevelandiban Febr. 9 én, már kefe hétig feküd-t halva Kovács János ' öngyilkos ifjú. Hulláját már át is adták az orvosi egyetemnek tanul­mányozás céljából. Nem volt senki­je. De még is volt nehány nemes érzésű magyar a clevelandi kolóni­ában, kik a temetést eszközölték. Az illető fiatal ember, bár római katli. volt, mégis Csutoros Elek lelkész te­metette el: miután a r. katli. egyház dogmája tiltja az öngyilkosok elte­metését. Ugyancsak Feb. 9 én te>­­mettetett el Celevelandban: a vasúti síneken halva talált Béres György. Mivel az a gyanú merült fel, hogy esetleg gyilkosság áldozata lett az illető: azért felboncollatott. Nyugodjanak békében a szeren­csétlen földi vég utóm. Kifogások. “Kérem, ne küldje tovább lapját”. Sokan mondják ezt ami lapunkra is. Azt olvasom egy angollapban: “Ké­rem, ne ad jon több pálinkát, mert a kereset gyenge.” Ugyan mondana-e ilyesmit csak egy is azok közül, a ki a mi lapunkat nem fogadta el. Vagy legalább ezt mondaná e a kereskedő­nek: “ne adjon több dohányt, szi­vart, mert havonként 15 cent nem jut egy vallásos lapra.“ —Vagy va­lamelyik református asszony vagy leány, a ki nem szereti olvasni a ref. lapját, mondta e vagy egyszer a ke­reskedőnek: no adjon újabb meg u­­jabb divatos ruhákat, kalapokat, takarékoskodni kell. Már lapot sem olvasok, hogy az a négy cent meg­maradjon minden hétről. “ Természetes, hogy a ki nem akar egy esztendőben elvonni a pálinka, és sör árából szellemi táplálékra, jó dologra, *két dollárt; természetes, hogy a ki nem akar hetenként 4 cen­tet jótékony célra költeni, — termé­szetes, hogy a mely nö a divatnak és fényűzésnek él: az a takarékosságot ott kezdi, hogy előbb elfogadja egy esztendeig ingyen a lapot s aztán a másik esztendőre ezzel fizet ki ben­nünket, “kérem, nincs pénzem a lap­ra, szüntesse be.“ Hát te — nyájas olvasó — milyen véleménynyel vagy? BELLMANN OTTO, házfestö, papirozó és dis4tö. Jól és olcsón dolgozik. A bridge­­porti magyarság festője. Árakért tessék hozzá fordulni. Bridgeport, Conn. 327 Pine street..

Next

/
Thumbnails
Contents