Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-19 / 8. szám

Un HAZAT HÍREK. Országgyűlési tudósítások. A magyar országgyűlés nagyon komoly dolgokkal foglalkozott a közelmúlt na­pokban; az u. n. katonai törvényjavasla­tokkal, a melyeket január 2-án terjesztett be Münnich Aurél bizottsági előadó. Av ügyhöz, mintha érezte volna annak nag> fontosságát: legelőször báró Fehérváry hadügyminiszter szólalt, a mi teljesen szo­katlan, mert az előadó után mindig vala­mely ellenzéki férfiú szokta volt a javasla­tokat kikezdeni. A miniszter után a füg­getlenségi Tóth János beszélt, a ki után a néppárt szócsöve Rakovszky István jelezte a néppárt álláspontját. A 27-iki ülésen visszaadták a Sándor utcai rozoga palotát a fővárosnak. A katonai javaslatokhoz Solymossy Öcön szólalt fel s majd Holló Lajos mondott gyújtó hatású beszédet. A január 28-iki illés nagy meglepetést ho­zott az összes pártoknak. Gróf Zichy Jenő a javaslatok ellen szólalt fel s bejelentet­te, hogy kilép a szabadelvű pártból. K na­pon még Bernát Lajos és Fehérváry be­széltek. Jan. 29-én a már felgyógyult Komjáthy Béla volt az egyedüli felszóla­ló. A nagy készültségre való beszédet az eirész ház osztatlan lelkesedéssel fogadta. Jan. 30-án Hieronymi Károly foglalkozott, de annak hatását-megdönteni nem tudta. K gyűlésen még Darányi Ferenc néppárti, majd a függetlenségi Bakonyi Samu be­széltek. Jan. 31-én hárman szóltak a kato­nai javaslatokhoz: Illés Bálint, Beöthy Ákos és Kelemen Béla. Febr. 2-án Wolf­­ner Tivadar beszélt a javaslatok mellett. Kapotsffy Jenő a javaslatok ellen szólott. Hentaller Lajos a kötelező katonáskodás ellen szólalt fel. Febr. 3-án Barta Ödön beszélt nagy tudással a javaslatok ellen. A napokban a főrendiház, ez az igazán rozoga épülete a magyar alkotmányosság­nak, szintén tartott gyűlést, a mikor a borvát útlevelek dolgában szavaztak a móltóságos főrendek. A javaslatok ellen báró Bánffy és Prónay szólaltak fel, de a többség itt is leszavazta a magyar nyelvet. A protestáns bál. Az idei farsangi mulatságok között az előjelekből ítélve —a protestáns bál lesz a legfényesebb. A rendező bizottság már hetek óta működésben van és elnökével, báró Dániel Tibor orsz. képviselővel együtt mindent el követ, csakhogy a protestáns bál az idén is méltó legyen eddigi kitűnő hirnevéhez. A bálanya tisztségét bá­ró Dániel Ernönó fogadta el és ez már maga is biztosíték arra, hogy a főrangú hölgyek előkelő koszorú­ja is emelni fogja a mulatság fé­nyét. A kormány és a képviselöház tagjai, a közélet és társadalom ki­tűnőségei közül már sokan biztosra j megígérték megjelenésüket. L A Nagypénteki Református Társaság. Mely az elzüllésnek kitett gyerme­kekből ma már összesen 52 tiu és le­ánygyermeket tart, ruház és nevel gyermekotthona, a budaörsi kamara erdőben berendezett intézetében, az Erzsébet házban, .most adta ki az 1902. évi számadásainak zárlatát. E szerint összes bevétele 62.179 korona 90 fillér volt és 31. 826 korona 26 fii lér kiadása. Az alapok és letét, mind 5 százalékot j ivedelmeznek. A tár­saságnak évi szükséglete, a neveltek mai száma, esetleg 60 mellett: 20-22. 000 korona, mig rendes bevételeiből ez idő szerint 17-18.000 koronánál többre nem számíthat. A hiányon segítendő, a társaság ügyvivösége bizonyos ideig kama­tot nem hajtó s néhány év múltán megkezdődő, tizenöt év alatt vissza­fizetendő részvényeket bocsát ki tag­jai s pártfogói kiében, nagyobb gyűjtési akciót indít női osztálya utján a református templomokban országszerte, az egyesületeket; vála­­latokat, városokat, megyéket, me­lyek közül Pestmegye most szava­zott meg a társaságnak 5000 koronát, megkeresi s fölkéri a kormányt, hogy az eddigi évi segítséget a lehe­tőségig emelje föl. Haynan hadsegéde. Minap délután temették a pénte­ken elhalt szentpéteri András?y Nor­bert nyug. alezredest, Hayuau tábor­nok volt hadsegédét, a ki százezer­­koronát kitevő vagyonát végreude lelileg Pozsony városára hagyta a polgármester és a tanács által meg­határozandó közcélra. A halottasko esi után a polgármester haladt a ta­nács és a törvényhatósági bizottság tagjaival. Ezenkívül nagy számú közönség és honvédtiszt kísérte a halottat utolsó útjára. A katonai ki séretet a helybeli hidászzászlóalj szolgáltatta. Az egész temető menet, alatt meghúzták a városháza tor­nyának nagyharangját. A városi tanács az elhunytról halotti maszkot készi tetteti. i Megégett jegyző. Beregszászon Friedmann Károly csarodai jegyző e hó 22 dikre viradó éjjel a vasúii vendéglőben barátai­val nagy mulatságot csapott. A.mér­téktelen pohározástól teljesn tehe­tetlen embert eszméletlen állapotá ban a vendéglő egyik szobájában a pincérek lefektették. Reggel hatal­mas füstben teljesen összeégve talál­ták meg a jegyző holttestét. Szeren csétlenségét az ■ okozta, hogy égő szivarral feküdt ágyába, mely attól meggyuladt. A lejtő szélén. Czövek Béla komoréi huszonhá­rom éves bírósági írnok, amint már néhány héttel ezelőtt közöltük, 2060 korona elsikasztása után megszökött. Az országos körözés folytán, mint Kisvárdáról jelenti tudósítónk, az ottani csendörség teg napelött egy éjjeli mulatóban letar­tóztatta a jeles ifjút. Egy forgópisz­tolyt és csupán csak nyolcvan ko­rona készpénzt találtak nála. Az előkelő családból származó, teljesen elzüllött embert a kisvárdai bíróság fogházába kisérték Kettévágta a kocsija. Karcagiéi írják: Gerenday Pál kunhegyesi születésű tizenhárom é­­ves fiú e bő 18 án kövekkel megra kort kocsiját hajtotta hazafelé, mi­dőn útközben kóbor kutyák rohan­ták meg lovakat és ezeket anyira nmgvaditották, hogy fiatal kocsisu­kat az elkapott gyeplőszámál fogva lerántották. A túlterhelt kocsi ketté metszette a fiút, a ki azonnal meg halt. Elhunyt segédlelkész. Fiatal, kiváló buzgalom tagját vészitette tegnap az ev. ref. lelkőszi kar. Biró János, a debreceni refor mátus egyház volt fiatal segédlelké­sze, éleiének huszonötödik évében hosszas szenvedés után Bárándon meghalt. Az eszményi gondolkozásig nagytehetségü fiatalember, mint Debrecenből Írják, nemrég idegba jós lett s ez okozta korai halálát. Temetése a hivek élénk részvéte mel­lett a minap délelőtt tíz órakor ment végbe. Hatvannégy ezer koronás hiány egy. árvapénztárban. Sátoralja Ujhelyröl jelentik, hegy a város árvapénztárában a minap hat­vannégy ezer koronás hiánynák jöt­tek a nyomára. Hogy ez a hiány tényleges e, vagy csak könyvelési hiba, még nem állapították meg. A városi hatóság táviratilag kérte a minisztériumot egy . vizsgálóbiztos kiküldésre, a ki már meg is érke­zett Sátoralja Ujhelyre. A hiány föl­fedezése azért kelt rémületet a város­ban, mert Arnóthfalvy Tivadar, a három év előtt nyugalmazott gyám­pénztáros a napokban öngyilkossá­got követett el. A hozzá közel állók véleménye szerint, Arnóthfalvy ön­­gyilkosságának oka gyógyíthatatlan betegsége volt. Gróf Károlyi Györgyné halála. Nemeslelkű matróna hunyt el január 31-ikének hajnalán Budapesten, néhai gróf Károlyi György koronaőr özvegye, szül. gr. Zichy Karolina. A szadadságharcba .visz el szép emlékezetben a 85 évet élt grófnő élete. Ö és nővére, Antónia grófnő, gróf Batthány Lajos neje, a harmincas és negyvenes évek társadalmában váltak ki szépségükkel és szellemükkel. A két úri hölgy részt vett minden hazafias mozga­lomban. Petőfi 1844-ben ,.Butt-hányi és Károlyi grófnék-’ cimü költeményt Írt ró­luk. A gróf Károlyinó egyetem utcai pa­lotájában 1848 januárjában pihenőt tar­tott s gróf Batthány Lajos miniszterelnö­köt ott fogták el a császári katonák. A grófné mindent elkövetett, hogv sógorát, a miniszterelnököt a fogságból kimenthes­se s midőn ez nem sikerült, a halálra Ítélt Batthánynak ő csempészett börtönébe egy kis tőrt, inelylyel kivégzése reggelén ösz­­szevagdalta nyakát, úgy, hopy nem a­­kaszthatták föl, hanem agyonlövették, a. jn-ófné a szabadságharc leveretése után bekövetkezett önkényuralom idején kül­földön, Genfben lakott és sokat tett a magyar menekültek támogatására a ma­gyar emigráció törekvései előmozdítására. Midőn hazajött, itt elvonultan élt, csak a hazafias mozgalmak érdekelték. Fővárosi palotáját a nemzeti ünnepeken földjszitet­­te. Kossuth temetésén személyesen megje­lent. A grófnő holttestének beszentelésén a budapesti gróf Károlyi palotában , a ro­konságon kívül előkelő nagy közönség je­lent meg; ott volt Széli miniszterelnök, több miniszter, az arisztokráciának és az országgyűlésnek sok tagja, különösen nagy számmal a függetlenségi pártból is. A halottat Nagy-Károlyba szállították és a kaplonyi családi sírboltban temették el. Nessi Pál képviselő tiszti rangja. Nessi Pál képviselő ismeretes ü­­gye következtében lemondott hon­védtiszti rangjáról. Ezt a honvédel­mi miniszter tudomásul vette s a hi­vatalos lap jan. 30-án közölte, hogy “szolgálati kötelességének teljesíté­se után, azonban tiszti rángfokozatá nak megtartása nélkül saját kérel­mére, Nessi Pál I. honvódkerületi parancsnokság nyilvántartásában álló, szolgálatonkivül v iszonyból i hadnagy elbocsáttatik.” Államtitkok. Nagy felfordulást okozott politi­kai körökben az, hogy Singer Zsig­­mond egy bécsi lap tudósítója, gróf j Apponvi emlékiratát lapjában közzé! tette. Mosl ezért az újságíró ellen j valóságos hajszát indítottak meg: a magyar szabad sajtó nagyobb dicső ségére: Rakovszky István az üldözök elöfutárja, a ki nagyon szeretné tudni, hogy honnan fuj a szél. Rudolf trónörökös emlékezete. Jan. 30 án volt tizennegyedik év­fordulója Rudolf trónörökös szomo­rú halálának. Ez alkalommal a bn dai Szent István templomban gyász misét tartottak, a melyen megjelent Klotild föhercegasszony is. Gróf Ló nyayné és Erzsébet főhercegnő, va­lamint a német császár szintén szép koszorúkat tettek az elhunyt trónö­rökös sirjára. . ——---------­Elhamvasztott 173 millió. Az osztrák magyar bank bécsi köz­ponti hivatalában nehány nap előtt ennyi értékű, a forgalomból kiment bankót égettek el hivatalosan. Mind régi egy forintos zöld bankó volt. A papírpénzeket előbb számozásuk sze­rint összerakták és megvizsgálás n­­tán átlyukasztották. Az elégetés, ki­rendelt bizottság előtt történt. A bi­zottság kötegenkint vette át a holt vagyont, mindegyik kőteg ezer drb. papírpénzt tartalmazott. A kötege­­ket gázkályhába dobták s miu­tán 173 millió hamuvá lett, a bízott-T ság aláírta a jegyzőkönyvet és ez»?i: a “gyászszertás’’ véget ért. Lelkészi állások getöltése. Fischl Tóbiást, acsádi ev gy® - lekezet segédlelkészét, a z. cssam- - losi gyülekezet rendes lelkészüL tr£. lasztá meg. Rác Gyula paksi káplán pedí|g: mint helyettes lelkész Kis Kérret* vozots.— Mühl Sándor kucurai káp Ián szintén helyettes lelkészi minő- - ségben működik Star lelkész, el­hunyta óta.— Hajász Lajos volt zág; rábi segédlelkész hason minőségbe» Tolna Hidegkuton foglalt el állásié az agg Bauer esperes oldalán.— A viszlói (belső somogyi egyházmegye^ ref. gyülekezet Bakocs István segéd! lelkészt. — a csökölyi ref. gyülek® vet Bosznyay Sándor mindszent ix* gár li lelkészt, a magyar egresi ref gyülekezet Jávory Nándor kosdi lel készt, a nemes dédi ref. gyűlefcevelt- Németh József inkei lelkészt, .*. mucsfai evang. gyülekezet CzipoSfc Áron rókusi lelkészt választotta taesg: lelkipásztorává. Széchényi lakoma. A Nemzeti Kaszinó Febr. 2-án te hat órakor tartotta szokásos Szé­chényi lakomáját, mely alkalommal a serleget (most negyvenedszer) gróf Mnjláth József ürítették ki Széché­nyi emlékére. A lakoma előtt dél« tán őt órákor közgyűlés volt. A vs lasztások eredményét hirdette ki Igazgatók lettek: gróf SzipáryGy» la, Beöthy Ákos és gróf Zselénszky Róbert- A választás után lakoma voífc- A harmadik fogásnál gróf MajláSlt mondotta el tartalmas beszédét, mi­lyet igy fejezett be: „Ellentétek nem volnának, ha ke­reskedőink, iparosaiak és mezőgaz­dáink Széchényi István szellemé^«! behatóbban foglalkoznának, bőié» tanai, magasztos példája után is® .­­dúlnának, — mint ö mondá— ha «gyy időre felhagyna azagitácionális ké* désekkel, az anyagi érdekek kifej­tését tennék politikájuk tengelyé vé és a körül forognának”. Bevégzem beszédemet, de el nézéafc­­kérek, hogy az ö szavaibal végzem a felszólalásomat: „Emelkedjünk, tisztelt földiek, au. mindennapi ág és önzésszük köréar . felül végre a hazaliság terére s mutas­suk meg a nagy világnak, hogy pár­térdeket, különszinüséget s ellen­szenvet háttérbe szorítva, valamin®-­­a veszély óráiban, úgy honunk fel­­virágzási mür.ételóben is, egyesüli­­magyar nemzet tudunk lenni”. Ez lesz legszebb elismerése a leg­nagyobb magyar mindenha áldoírft emlékének. Az ö nagy szellemére, av haza üdvére emelem e serleget. Egy napszámos alapítványa. Kassán följegyzésre méltó csele ­kedettel örökítette meg nevét Scls vartz József mecenzéfi napszámos, a* ki végrendeletében, a kezemunkájsí­­val összekuporgatott 2000 koronás vagyonát az ottani elemi iskolának hagyta. Az iskolaszék az alapítványit: az elhunyt nevéről nevezte el Nagy tűz a diósgyőri vasgyárban. A diósgyőri állami vasgyárba a ; január 27 ikére viradórra lágyult » gépjavító műhely, mely egyedül állas óriási faépület, a hol sok értékes gép és anyag volt elhelyezve. Midc® a tüzet észrevették, akkor az épület már lángokban állott. A gyári tűz­oltóság a pusztító elemmel szembm alig tehetett valamit. A kár körül­belül 100.000 koronát tesz.-magyar orvos. 438 (régi szám 450) Fifth Ave.. HOMESTEAD, PA. 0ET,EFON------- 30£~

Next

/
Thumbnails
Contents