Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-12 / 7. szám

IV. évfolyam.

C> ^sv

<L

Bridgeport, Conn.. 1903 Felí>^ °-én

Felelős szerkesztő:

: ICAIjASSJ-T sAostidoie^

bridgeporti ref. lelkész.

A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére:

Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő.

EDITOR:

' lE^err. Alex. ZEA3.la.ssa.37-, Pastor

of the Hungarian Ref. Church,

Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

'<5: %

t. szám.

S.X3

%

(Iiungarian=American Reformed Sentinel.)

ZEr’cm.-a.33lsa.tá.rsa.lx:

KUTHY ZOLTÁN new-yorki 1

, és (lelkészek

VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. )

Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő cimére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

ZBrid-grepcrt, Conn.

K.

H^Eeg'jelerL minden csötörtöfeön..

Előfizetési ár eggy é-rrre : .S-merüráToa. $2.

XvX3g37-a,rorsr:ágxa. $2.50.

Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. • egyházi célokra fordillatik.

Published every Thursday by the

“lüilon-ieilcoii Mel Publishing Cipói/'

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Jelentés

a clevelandi ev. ref. egyház 1902. évi állapotáról.

A clevelandi ev. ref. egyház folyó év jan. hó 18 án tartót'a évzáró nagy gyűlését, mely alkalommal a lelkész a gyülekezet előtt feltárta az elmúlt 1902. év kiemelkedő mozzanatait. Rajzolta az egyház anyagi és erkölcsi fejlődését, elöhaladását, melyből örömmel tapasztalhatta minden egy háztag, hogy Oa valami rendkívüli alkotást nein vittünk is véghez, de az előbbi évekhez viszonyítva, egy pár lépéssel mégis közelebb jutott egyházunk rendeltetése és céljához. Különösen említésre méltó azon körülmény, hogy az egyház látva a lel kész lakás szűk és kényelmetlen vol tát, a lelkész-lakást a kor igényeinek megfelelöleg átalakította 1028 dollár 70 cent költséggel, továbbá a lelkész fizetését 800 dollárról 1000 dollárra egészítette ki. Ha egyebet nem tett volna is egyháznak az elmúlt évben, ez a két dolog is eléggé bizonyítja a szép és nemes iránti érzekét és áldozatkészségét.

Szép hivatás várakozott egyházunkra. az elmúlt évbendefol.vt Kossuth szobor mozgalom alkalmából. Egyházunk úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetbeu'tüle telhet >1 eg közre működött, hogy a magasztos eszme megvalósuljon. A mozgalomnak kéz dettöl fogva mindvégig fáradhatlan támogatója s lelkes harcosa volt. Részt vett a legelső ezen célra tartott okt. 6 iki ünnepélyen összes egyleteivel és énekkarával, amidőn még a clevelandi egyletek nagy része csak távollétével tündökölt. Hogy a szobor alapra tartott március 15- iki ünnepély sikerüljön, hogy a clevelandi magyarságot e hazafias mozgalomnál a testvéri szeretet kapcsolja egybe felekezeti különbség nélkül, meghozta a leg messzebb menöáldozatot is. Összes egyleteivel megjelent ez ünnepély színhelyén a jóm. kath. iskola dísztermében, hol az ev. ref. lelkész tartotta az.ünnepi beszédet s a ref. énekkar énekelte az al kai mi énekeket. Hogy mily nehézségekbe ütközött ez a dolog, s mint igyekeztek némelyek felhasználnia felmerülő nehézségeket az egyetértés megzavarására, nagyon jól tudják, kik a clevelandi magyarság vi szónyait némileg ismerik. He a clevelandi ref. magyarságot lángoló honszerelme felülemelte minden meg próbáltatáson, csak hogy a szent és nemes eszme megvalósuljon. Mégis valósult, hála legyen a kegyelem Istenének. A szobor leleplezési és az azt megelőző ünnepélyen az énekkar énekelt s a lelkész mondott imát s tartotta a leleplezési ünnepi beszédet. Egyszóval ezen rövid jelentés is bizonyságot tesz egyházunk buzgó sága, áldozatkészsége és hazafias munkálkodása mellett.

Egy célunkat azonban nem valósíthattuk meg, mely már két év óta

lorró vágyunk, t. i. az ni templom építését, de reméljük, hogy a. jó Isten ebben is rövid időn meg fog segíteni bennünket.

Az egyház anyagi állapotának feltüntetésére pedig hadd szolgáljon áz alábbi kimutatás.

Bevételek.

1. Maradv. az 1901-ik évről $829.50

2. Perselypénz...................... 505.55

3. Egyh. járulék a tagoktól .. 964.47

4. Vidéki hittestv. adománya 175.05

5. Adomány az ép. uj tempi. 859.50

6. Bevétel a mulatságból .... 255.25

7. A ref férfi e. adománya 100.00

8. A ref. énekkar adománya 100.00

Összesen

$3790.22

Kiadások:

1. Parochia átalakítás .... $1028.70

2. Lelkész fizetése.... 562.50

3. Énekvezér .......... 100.00

A. Egvházliak........... 24.00

5. Törlesztés............. £88.00

6. Egyházmegyei adó - 27.50

7. Debreceni egyetem alap

egy évi kamattal 42.10

8. Telephon.............. 18 00

9. Vizadó .......................... 17.00

I, 0. Adó az üres telek után

s utca csatorna készítés utolsó részlete .............. 67.39

II. McKinley emlékre _____ 5.00

12. Washingtoni ref. tempi. 5.00

13. N. Y. kikötői missiora 3.50

14. N. Y. zászló fogadtatás 5.00

15. Kossuth ünnepély alkalmából zászlók és díszítés 12.45

16. Karácsonyfa az isk. gy. 4.70

17. Szén................... 39.10

18. Egy biv. peesótnyomó.. 3.00

19. Gedeon J. évi számlája 23.88

20. Több apró kiadás ....... 60.08

Összes kiadás $2336.90

Ha a bevételből levonjuk a kia dásf, maradvány az 1902-ik év végén $1453:32 ct.

Adóssága van az egyháznak, mely még törlesztésre vár, $587.55.

Az 1903-ik év febr. 1-énmegválasztott egyházi tisztviselők: gondnok: Gécsey József, pénztárnok: if j. Kusntér István, presbyterek: Szitás And rás, Hornyák János, Mogyoródy János, id. Tóth József. Einry János, id. Héderváry János, Sivák András, Sza szák Imre, id. Komjáthy István, id. Tóth Lajos, id. Mitró János, Jakab Ferenc, Pataky János, Mády István, Vargha Pál, énekvezér Bedécs János s egyházfiak: id. MitroPál, Hornyák István.

CsiltorOS Elek, ref. lelkész

Azokat a t. előfizetőinket, a kik nek előfizetése lejárt, kérjük, hogy a hátralékokat szíveskedjenek beküldeni s a megrendelést mielőbb ú jítsák meg, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Lakóhely változtatása alkalmával kérjük úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket, hogy régi lakóhelyüket is tudatni szíveskedjenek.

Pírt m vagyoK és toplista?

Irta: Basső Béla.

Olvasóink közül talán sokan nem tudják, mit jelent e szó: “baptista!” Hogy kikök. arról egy rövid köz leményt nem régen olvastunk szerkesztőnktől, kapcsolatban a Zboray László ur baptista lelkészszó való a vatásával. Akkor bátorkodtam ne hány szót emelni Zboray ur mellett, melyre ismét szerkesztőnk tett megjegyzést. Hogy minden félreértés ki legyen kerülve ama fent nevezett cik kemre vonatkozólag, e jelen cim a latt egy pár sort akarok írni, mely nek célja az, hogy a baptizmusról való vélemény adásom által valami olyat adjak e lap olvasói elé, mely képessé tegye őket a baptismus tanait elfogulatlanul megbírálni s arról maguknak helyes fogalmat al kötni.

Hogy miért választottam én ezen cikk feliratául e kérdést, hogy miért nem vagyok én baptista, onnan vau, hogy nekem kiváló alkalmam volt arra, hogy azzá legyek. Abaptizmus tanait behatóan tanulmányoztam the ologiai tanfylyamöm ideje alatt, az egyik legkiválóbb baptista theologus, Augustus Hopkins Strong D. D. L. L. D. president and profes sor of Biblical Theology at the Ro ehester Seminary, kitűnő “Systematik Theologia” című munkájából.

Egy időben úgy látszott, hogy a baptizmus tana, mint előttem akkor újdonság, hatást gyakorolt reám, azonban midőn mélyebben hatoltam annak lélektani és bölcsészeti elméletébe, oly hiányai és egyoldalú merevségei tárultak fel előttem, melyek annak becsét lejjebb szállították. mindazáltal egy abban igazán hivő. iránt való tiszteletemet és be csillésemet nem csökkentették; s is métlem, hogy senki lelkét nem lát nám veszedelemben az által, ha baptistává lenne.

Azon olvasók kedvéért, a kik nem tudják a baptista szónak jelentősé gét, röviden megmondom, mit jelent e szó s honnan származik.

Eredete a görög “báptizein“ szóban van van, mely annyit jelent, mint bemártani, bemeriteni. A bap tisták innen veszik nevezetüket, mivel ök minden megtért hivöt vizbemártás által keresztelnek meg. Máskülönben, a mint már olvastuk róluk e lapból, ök tiszta evangyeliumi alapon álló kereszti ének, theologiai nézeteikben erős kálvinisták, szervezetükben a szabad gyülekezeti rend szeren alapulnak az első keresztyén gyülekezetek mintájára, s a különb ség az ö és a mi református egyházunk hitelveiben csakis a keresztség elvében van. u. i. ök azt tölünk élté röleg értelmezik. Ki kell vennünk a Free Will baptistákat, a kik a megváltás tanában is különböznek tö lünk.

A baptisták tana a keresztelés felöl röviden ez: A keresztség az Ur Jézus által rendelt szertartás,

mely csakis megtért hívőkön hajtható végre és csakis viz alá való merítés által.

Alapját azon tényre fekteti, hogy a görög “báptizein” azt jelenti, be vagy alá meríteni, és hogy Keresztelő János és íiz apostolok csakis felnőtteket kereszteltek vagy legalább is nem találjuk a bibliában, hogy csak egy gyermeket is kereszteltek volna.

Ezen szertartás szerintük csakis azoknak szolgáltatható ki, a kik már megelőzőleg megbánták vétkes voltukat, megtértek és hittek. E keresztség náluk is csupán csak a jele, nem pedig feltétele a megbocsátásnak. *

A felszínen elég tetszetős és okadatoltnak látszik ez a Tan, különösen ha hozzá veszszük azon számtalan bibliai idézeteket, melyeket a baptisták fölhoznak e tanok támogatására, és semmi esetre sem e'ég arra azzal felelnünk, ha annak erejét meg bontani akarjuk, hogy a mi egyházunk a gyermekek keresztelését kötelezővé teszi. Mert hiszen a mi hitünknek'nem az egyház rendelései képezik a kőszikláját, mint a mi római kath. testvéreinknél, hanem az. evangyelium, a biblia. És a kérdés nem is az, hogy szabad-é nekünk reformátusoknak gyermekeinket kereszteletlenül tartanunk, mert hiszen, a mi egyházunk senki hitére és meggyőződésére békét nem ver: hanem az, hogy a biblián, mint hitünk egye dűli forrásán alapulva, megengedhetö-e, hogy valaki gyermekét bizouvos ideig kereszteletlenül tartsa a nélkül, hogy evangyeliumi “ hitén csorbát ejtene. Es erre igennel kell, hogy feleljünk. Tényleg számtalanon vannak saját egyházunkban is, kik három-négy gyermeküket kérész teltetnek egyszerre, s csak a napokban olvastunk egy ilyen példát egyik magyar újságunkban, mikor egy bizonyos honfitársunk 3 vagy 4 gyermekét keresztel tette egyszerre. *)■ Nekem ugyan egy gyermekem sincskereszteletlen, s talán nem is hagynám a nélkül sokáig, bármennyi lenne is, mégis a hit kősziklájának én nem a gyermekek keresztségét tartom.

Mindazáltal a baptisták tévednek, amidőn a gyermekek keresztelésétnemcsak hogy helytelennek tartják, de azt tévedésnek, sőt a keresztyénségre nézve ( káros, romboló hatásúnak bélyegezik. Mind a két fél egyoldalú. A szigorú követelője is és az ellenzője is, mert egyiknek sincs szikla a lába alatt, t. i. a bibliai szik la. Az egyház csak a rómaiak szeme előtt csalhatatlan, mi reformátusok abban nem hiszünk.

De nézzük hát azt . meg, hogy miben tévednek a baptisták a keresztelés tanát illetőleg.

*) Ez azért volt, mert az illető szülék: Louisiana államban voltak telepesek s ott nem volt alkalmuk arra, hogy gyermekeiket megkereszteltessék. — Szerk.-ír