Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-31 / 53. szám

s 9&999999Í NEW YOKE, HAZLETON. WTLKES-BAREH. KémEin Jams Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári éa királyi konzulátusi űgyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, éa sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kfilfigy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. Pénzeket küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Xlajójegyelcet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajő­­társnlatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. TCláAlit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogó ja marad. Magyarok I A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért éa levélboritékokért.’Levél cim : John Németh, 457 Washington St., New York. E nélkül bármily sokra láttassák eljutni egy ország elöbb-utóbb nagy lesz romlása. így van ez egyes embereknél, igy Tan a nemzetek életében is. Salamon dicső csillaga is halvá­nyukban ! Hasonlítsuk csak össze ezzd a názárethi Jézus pályáját ! dsillag jelezte főidre szállását, de ott kezdte a jászolbölcsöben, s végezte fenn az Alyánál az őrök dicső­ségben. És ö mondí5 J,Ki mindvégig hiv, azt fogom ü1. ’ ni velem az én Atyám királyi széki .ez.“ Még akkor, a midőn Séba király - nője meglátogatta Salamont, elég lelki erőt tanúsított Izrael, hogy a király és népe hire elmenjen messze Arábia széleire. A két ország Séba és Izrael olyan forma viszonyban jehetett, mint Német; ország és az Egyesült Államok. Séba régebbi s igy kormány formája |is ^szilárdabb volt, a mellett felette gazdag volt kincsekben és gyöngyökben. Az erős vallásosság és józan erkölcs híre vonzotta emez ország uralkodó ját, hogy lássa Salamont s a jeruzsá­­lemi fényes templomot. Hogy Salamon bölcseségét is pró bára tegye, fogas kérdéseket intézett hozzá. S a király megfelelt neki mindenre, mert semmi sem volt a király előtt elrejtve, a mire nem tudott volna felelni. Egyik próbatét volt a többek közt a hagyomány szerint az is, hogy remek virágokkal ajándékozta meg, de az élő virágok közé voltak mii virágok is vegyítve s ezeKet a leg­­tudósabb ember sem lett volna képes megkülömböztetni. Salamon úgy oldotta meg a kér­dést, hogy melleket vitetett a palo tába s ezek megadták a legtermé szetesebb feleletet. A királynő mesés drágaságot ho­zott s még mesésebb kincseket vitt magával. Ezek közt az volt a leg­fényesebb, bogy megösmerkedett ö és megszámlálhatlan kísérete az igaz Isten tiszteletével. Az Idvezitö egy alkalommal azzal szégyenitó meg a farizeusokat. A Délnek királyné asszonya felkél nap, ez egyre megy. Egy a halál, csak a végébe van a különbség. Amott a h ilál fojt meg, itta hóhér kötele. He, he, he. Mit törődik azzal az öreg Csóka ? Döglött kutyának árok a helye. Igaz-e ? Ismét hangos kacaj követé a vén Csóka beszédét. Tudjátok, olyan az élet, ha szép szerével nem tud az ember megélni, úgy él, ahogy tud. Laci öcsém sem tartja máskép, azért, hogy most oly finyás. Nem szereti e helyet. György nem hallgathatta már to­vább nyugodtan a beszédet, odaíor dúlt a vén rablóhoz. Hát honnan tudja kend, hogy én vagyok az a Laci ? ha van szeme, nézzen rám, hasonlítok én hozzá ? Ne tagadd szerel metes öcsém ! Ne félj, nem vallók én rá 1, ha mindjárt a fogaimat húzogatnák is ki. Azzal ugyan nem sokra mennének, mert kettő híján 8 az egész. Honnan tudom, hogy te vagy Laci ?! Hát van talán szemem ? Ismerlek én még azóta, mióta a bandánkba állottál. No, no ! ne rázd a fejed. Mondtam már, hogy nem vallók rád! Mikor közzénk jöttél, azt montad : meg csalt a szeretőd s azért untad meg a világot. Bátor fiú voltál, meg is vá lasztottunk nemsokára vezérünknek. Tudod-e még? Emlékszel ereá? Még a rákosi csárdás leánya varta a dől mányodra a veres pántlikát 1 — Nem emlékszem, nem tudok semmit, miért beszéli kend ezt nekem! — Erről ismerek reád. Olyan vagy, mint a vén Csóka, hogy- ta­itélet napján e nemzetséggel egybe és kárhoztatja ezt, hogy ö a földnek határiból eljött, bogy hallaná a Salamon bölcseségét és imé nagyobb vagyon ez helyen Salamonnál. (Máté 12. r. 42. v.) Keressük mi is az Igazságot, a bölcseség ama kútfejét s miután megtaláltuk, tegyünk neki minden­kor tisztességet. Yirág István. Egyházi és egyleti élet. A new yorki ref. egyházmegye, melynek kebelébe tartoznak a new yorki, bridgeporti, sout norwalki, passaici, woodbridgei, carteret-port readingi és south riveri magyar ref. egyházak is, e hó 16 áu tartotta rend kívüli közgyűlését, a new yorki ref. templomban. Az egy házmegye lelkészei és gond­nokai közül harmincznégyen jelen tek meg, továbbá részt vett a gyű­lésen a keleten fekvő magyar ref. egyházak szuperintendense is, Rév. A. C. Whitmer. Az egyházmegye kebelébe hivata­gadsz halálig. Ismerhetsz, en sem vagyok rosszabb, mert ha meg bi csaklom magamat, a csillagot is le­tagadom az égről I Miért beszélek neked ? — Hát nem tudod. Holnap már azt mondják nekem : „Gyere elő te vén Csóka 1 szabad vagy ezen­túl.“ Az is leszek, hidd el. Köszönöm azt a szabadságot. A hóhér kötelet tesz a nyakamra, aztán nyekk ! Oda megyek, ahol nem találkoznak többé ily jó cimborák, készítsd el a búcsúztatómat, hallod ! Csinálj egy nótát rólam, hiszen értettél te hozzá, hadd dalolják a kerek földön, ügy ám ! No no ! Mármegsirsz? Hát mit siratsz te a vén Csókán ? Vén volt, meghalt s aztán nincs tovább ! — Hej ! hiszen én is úgy sirhatnám, ha eszembe jutnak azok a régi szép idők, de lásd az ilyen véu embernek a könnye is kiaszik már ! Hát ti mit röhögtök ? Azt mondom, befogjátok a szátokat, mert közzétek ütök ! A vén rabló végig nézett szúró te­kintetevei a többieken s azok egy­szerre elnémultak. — Miféle károgás az, mikor az öreg Csóka búcsúzik? Ebadta fajta juak ! Hadd lássam hát, ki áll szembe velem ? Ugy e Laci, nem igy volt ez nálunk, mert ott uem beszélt volna minden mosdatlan szájú ripök! Tudod-e még, mikor megmentetted az életemet ? Már akkor közel volt hozzám a hóhér, mert a balkezes pan­dúr elütött a lovon és ha te nem vagy bajba kerülök. De nem azért tudtad te keresztül lőni a rézpénzt, hogy Jósán fölvették, mint rendes é3 telje­sen önálló anyaegyházakat, a wood bridgei, carteret-portreadingi és so. riveri egyházakat, a melyeknek mindenike törvényesen be van már charterezve New Jersey állam törvé nyei szerint. Az egyházmegyei sza bályzat értelmében ez egyházak min denike minden évben küldhet kép­viselőket az egyházmegyei gyűlésre, de mivel ez idő szerint a három egy háznak van egy lelkészt állása, a ki küldött egyházmegyei képviselők kő zül az egyik évben a woodbridgei, a másik évben a carteret port readingi és a harmadik évben a south riveri kiküldött fog bírni szavazati joggal. Yajó Sándor, Kuthy Elemér, és Komjáthy Ernő újonnan érkezett ref. lelkészeket hazai bizonyítványa ik alapján fölvették az egyházmegye kebelébe, a kik aztán fényes ered­ménynyel letették az itteni egyház alkotmányban előirt és az egyház megye által megkívánt szokásos vizs gát is, a melynél ATuthy Zoltán new yorki ref. lelkész volt az angol ma­gyartolmács. Elhatároztatott a há rom uj lelkésznek amerikai lelkész szé való fölszentelése, és hivatalba iktatása is. Az egyházmegyei gyű­lés Kuthy Elemér fölszentelósére ki­nevezte Kuthy Zoltán és rév. Som­veszni hagyd az öreg Csókát. Emlék­­szel-e, mint bukfencezett le a lórió az a balkezes pandúr, mikor oda gyújtottál neki ? Hagyja el már kend — riadt rá György. Beszélje ezt annak, akivel elkövette. Én nem tudok arról sem mit. Én Galambos György vagyok Majlátiól és nincs nekem semmi kö­zöm a kend dolgához. — Hát hiszen elhallgatok, ha úgy kívánod, mert hiszen vezérem vagy most is, akár csak az erdőben lennén k Csak a nótát meg a búcsúztatót el ne felejtsd, aztán megköszönöm a másvi­lágon ! — Azzal a vén rabló megfordult ágyán s nemsokára hangos horkolása hallatszott. Ezalatt a nagy lelki aggodalom be­teggé tette szegény Maris asszonyt. Egy hava már, hogy férjéről mit sem tud. Él e, hal e, ki tudná azt meg­mondani ? A két kis gyermek felka­paszkodik ágyára s azok ott sírnak vele, kérdezgetik : „mikor jö haza apánk, mit hoz nekünk a vásárról. “ A szegény asszony szive majd meg szakad, mikor ezeket halja. Hiába küldött bizonyságot a falu György mellett, csak nem bocsátották ki, mert ennek a bizonylatnak sem hittek.......... Egy év is elmúlt már. Karácsony­ünnepe volt épen. Maris asszony sorsa igen roszra fordult. A betegség, a per, tönkre tette a gyűjtött vagyont a munka sem ment mester nélkül, igy a legények is oda hagyták, mert nem merlatte lelkészeket és a new yorki magyar ref. egyház gondnokát, Vaj» Sándor felszentelésére ATuthy Zoltám és rév. Gabelmann lelkészeket és a milltoni ref. egyház gondnokát, Kon» játhy Ernő felszentelésére Dókus 6á bor és rev. Brunner lelkészeket és a south norwalki magyar ref. egyház gondnokát. Gyűlés után az összes jelenvoltak, ifuthy Zoltán new yorki ref. lelkes* lakásán ebédre voltak hivatalosak. A new yorki magyar ref. tempi óm ban mint általában mindenkor, az idén is igen nagyszáma ünneplő kö­zönség gyülekezett össze karácsony­ban. Karáosony első napján egymás­után négy isteni tisztelet volt tartva. Mintegy hatszázan vették fel az úri szent vacsorát és a hívők adomány» 150 dollár körül volt. Másod és har­madnapon is szintoly látogatottak, voltak az isteni tiszteletek. A karácsonyi szertartások végzé­sében Kuthy Zoltán new yorki ref. lelkész mellett segédkezett Balogh Gyula, az ó hazából csak nem rége« érkezett ref. lelkész. A new yorki Ellis Islandon dec. 24-én karácsonyi ünnepet rendezett a bevándorlási hatóság azon beván­­dorlottak részére, a kik betegség, vagy pénzhiány miatt bizonyos időre vissza vannak tartva. Hét különbö­ző vallásu és nemzetiségű lelkész tar tott karácsonyi beszédet. Magyarul ATuthy Zoltán new yorki ref. lelkész beszélt. Beszéde alatt a magyaror­szági bevándorlottak hangosan zo­kogtak. Az egyes lelkészek beszédei között a Trinity egyház templomi énekkara énekelt. Yalamenyi beváa dorlott kapott ajándékot. Jelen vol­tak a szép és megható ünnepélyen, Sargent fökorraánybiztos Washing­tonból, Williams baváaiorláű biz­tos NewYorkbólsott volt Braun Már kus honfitársunk is, mint kinevezett bevándorlási biztos. Pocahontas, Ya. Itt Kuthy Zol­tán magyar ref. lelkész dec. 20.á» hivatalosan megalakította a magyar ref. egyházat, a mely minden való­színűség szerint már a legközelebbi jövőben lelkészt is fog kapni. tudta fizetni őket. Ennyi szenvedés még jobban megtörte a gyenge asz- 8zoniTt. Ágynak esett s ezért elhivatta­­édes apja testvérével a papot s igen kérte, hogy menjen be Szegedre és kérje meg e bírákat, hogy bocsássák haza Györgyöt legalább addig, mig búcsút vészén tőle. Ajószivüpap szánakozott a sze­gény asszonyon. Befogatott és behaj­tatott Szegedre, ott elment a bíróhoz és elmondta neki a beteg asszony kívánságát. A biró jó szívvel meghallgatta a papnak kérését s sziute vidáman fa­lelt a lelkésznek. — No tiszteletes uram, jókor jött, legalább haza viszi ezt a szerencsétlen embert, kiről méltán el lehet mon­dani, hogy tévedésnek áldozata. Na csak, hogy kiderült az igazság. A személyi hasonlóság volt az oka a Galambos György sok szenvedésének. De most már szabad, épen tegnap hozták a felmentő itéletee. A biró csöngetett. A csengetyü sza­vára azonnal megjelent a hajdú a szo­bában. kinek a biró kiadta a paran­csot, hogy a tegnap felmentett Ga­lambos Györgyöt azonnal hivja elő. Pár perc múlva ott volt a sokat szenvedett György. Alakja egészen meg volt törve. Hajára dér ült. Sá­padt arcán azonban már ott égett a szabadság érzetének a rózsa pírja. Örömmel látta a lelkészt a biró szo­bájában, szinte önkéntelenül sóhaj­totta : hát már otthon is tudják, hogy szabad vagyok !

Next

/
Thumbnails
Contents