Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-12-24 / 52. szám
kiejtéssel is, ők azért megértik és ki is.igazítják. Üres óráiban, ha bármiféle angol lap vagy könyv levél akadt, betűzte, olvasta, majd tolmácskönyvét vette elő. Ha ezeket megunta, kézi munkát, varrást s több efélét csinált, de min dig talált valami hasznos és szóra - koztató foglalkozást. Nem tett úgy, mint sok más száz meg száz magyar leány Amerikában, hogy ha valami dolgot elvégez, összetett kezekkel ül, vagy öltözik, sétálni megy, tereferél és bálba jár s otthonról éjfélekig is kimarad. Juliska tudta, hogy az ily életmód elpusztítja keresményét s a mi több, minden tosznak kutieje szülöanyja. Ismerte ö a magyar közmondást, hogy a jó bornak nem kell cégér és úgy gondolta, hogy nem felejtik otthon a fiatal emberek, a házias, komoly gondolkozásu és nem bálozó, nem fényűző szegény munkás leányt. Ö tisztán, egyszerire» és Ízlésesen öltözködött és nem igyekezett utánozni a tehetős divatozó hölgyeket. És Juliskának igaza volt. Egy évet töltött már Amerikában. Voltak már leány ismerősei is, kikkel a templomban találkozott először. Fiatal embert egyetlen egyet ismert, ki a háznál az üzletben első segéd volt s kivel nem egyszer együtt is mentek a templomba. De ez a iiataj ember sem sokáig volta háznál, mert csakhamar ö maga nyitott üzletet. Azután már csak nagyon ritkán találkoztak, bár Juliskának többször úgy tetszett, mintha a fiatal keres-, kedö sokszor maga keresné a találkozást. Közeledett a karácsony. A házi asszony és Juliska estén - kint a karácsonyfa díszítéssel foglalatoskodtak, amidőn egy este a volt segéd és egy másik ur jelentek meg a házban s a házi urnák előadták, mi járatban vannak. A fiatal kereskedő nősülni akart s Juliska kezét jött megkérni. Az árva leánykára nézve nem jött egészen váratlanul a dolog, mert a fiatal kereskedő többször tett erre nézve célzást előtte. De annál inkább meglepte a háziakat, a kik hamarosan alig tudták, mit tevők legyenek. A kemény diót, a nehéz feladatot végre is a házi ur bölcsesége törte fel, fejtegette meg a szavaival : — Mi nem állhatunk'ellen Juliska elhatározásának ; tőle függ egyedül mit fog cselekedni. Most minden szem Juliskára volt függesztve. Mindenki öt várta, leste, mit fog szólni. — Karácsony estéig gondolkozási időt kérek — susogta inkább, mint mondotta s akkor fogok válaszolni. Magában ö már határozott, de szé gyenkezett azonnal igent mondani. A fiatal ember és kérője is kedvező jelnek tartották, hogy nem lettek kikosarazva. A háziak is szinte lehetetlennek tartották a visszautasítást, mivel szép szerencsének tartották Juliskára nézve ezt a házasságot. De annak tartottá azt mindenki, mert a fiatal embert amerikai magyar leány nem igen kosarazta volna ki egy sem. Karácsony estén újra megjelent kérőjével a- fiatal ember s akik jelen voltak a házban, mindnyája^ tiszta szívből örvendettek és kívántak szerencsét az ifjú jegyeseknek a kimondott „igen“ szó és a jegygyűrűk kicserélése után. Juliska értékes első karácsonyi ajándékot kapott Amerikában most már vőlegénye személyében. És viszont. A háziakj örömétjcsak az zavarta «TN7.lv n Fwopa összes részűbe lÜi/JlVJiil/Iio j árfolyam szerint MAGYARORSZ \( ilbankokba pénzbeutttefeeiftUfcfccüidjuA . .J.-!.’: A S|k«iiyvwAétabefo’ü)!(i.)ünLi))ala<(.úladour. ___ __ ^ íj \ 111 nA'\ji j.’H'“|b|r,l Hr*‘iijeiLi\iiK('i-|i('iiII(Hlei‘d.-impsa7.ammVaiwn____ 1 IhoUuLuI Ll\ hmél Enropába és ússza sehol olcsóbban nein kaphat ók.KÖZJEGYZŐI okiratok kiállíttatnak és konzulátusnál hitele sitiéinek. Az utasokat szeméheseu elkísérem a hajóhoz. NICHOLAS RIZSÁKCarteretNJ. kissé, hogy rövidesen meg kell válniok a derék, szép és kedves leánytól, kit már egészen megszoknak a 1 magukénak tartani. Az idő rövid volt: készülni kellett. A ház úrnője minden szükségest beszerzettJuliskának, amire csak egy mennyasszonynak szüksége lehet. Az esküvő egész csendben, a farsang első napján megtörtént. Juliska elhagyta a szeretett családot, hogy uj otthonába menjen. Boldog volt, nagyon boldog. Most! már neki is volt saját otthona. Az idő eljár : ennek tiz éve. Az árvát megsegitéa gondviselő jó Isten. Most már csak ke^és mondani va lóm van. A múlt nyáron véletlenül találkoztam a volt árva leány nyal. Kellemes meglepetés volt. Lelkem az isteni gondviselésen és az emberi élet változandóságán ál mélkodva örvendett, midőn itt, a dicső haza földjén először találkozva a holdog családanyával, felfedezte előttem kilétét. És mondhatom, hogy az egykori árva leány, ma boldog íe leség és anya s az amerikai magyarság egyik tisztelt nőalakja, ki derék férjének s szépen növekvő gyermekeinek i^azi kincse s büszkesége. Zwingli Ulrik. Irta: Nánássy Lajos. (folytatás) 4, Zwingli Zürichben. • Zwinglinek bátor fellépése általánossá, ismertté tette nevét és ejszólitotta a kicsiny Einsiedeln néma magányából’ A közvélemény és a köznézet általánosságára vall az, hogy midőn Zwingli a bünbocsánatos cédulákat áruló Sámso Bern át baráttal szembeszállóit és a bünbocsánat árul gatásának biblia ellenes voltát vitatja; a nagy többség nem kiáltott átkot Zwinglire, hanem testben, lélekben egyet értett vele. Az ifjú ember nek hire eljutott Swajcz főpontjába, Zürichbe is, hol ma is áll azon székesegyház, melyben Zwingli működött. Az épület még a Nagy» Aaroly császár idejéből való a 9-ik századból, hatalmas boltjai alatt sok száz, meg száz hivő elférhetett és fér ma is. E templom központja volt az akkori katholicizmusnak Zürich városában, s egy káptalannak volt épen székhelye. Ide lnvták meg Zwinglit lelkipásztornak s állását 1519 január 1-én foglalta el. Már beköszöntő beszédében. melyet teljes evangéliumi szelem lengett át, célzott az evangéliumi protestantizmus jelszavára, mely { szerint egyedül a Jézus Krisztusban | vetett hit által kereshető és talál ha-1 tó az üdvösség. Hívei még nem is sejtették akkor, hogy lelkészük ve zérlete alatt minő fontos szerepet fog j játszani a zürichi rgyülekezet, a keresztyén protestantizmus történetéíben. Az uj év első napja másodszor volt nagyjelentőségű re ánézve és ö általa az emberiségnek. Születése napja volt az első s ez a második. S e két nap szorosan összefügg az ö élétében. Zürichi beköszöntő beszéde tartásakor újra születik lelkeben azon nagy feladat tudatától, mc’.j reá a nagy városban várakozott és azon sejtelemből, hogy ö Krisztus ügyének nem mindennapi zásszlóvivöje lessz s életeuek minden napja ilyen uj évi alkalom volt ö ránézve a jövőben: minden nap megemlékezett azon igazságról, hogy nem hiába született és nem ok nélkül jelölt ki neki fényes munkatért a gondviselés. 5. Zwingli Luther mellett. Mint láttuk, Zwinglinek már glártisi, einsiedeln működése óa zürichi első fellépése reformátor! jellegű volt; s ilyeshemü működése már 1516 ra visszanyulik. Luthernek pedig e’rv" és hathatós refo-Tuáiöii fellépése 1517 okt. 31-re esik, tehát, a vallásujitás tekintetében Zwingli Luthert megelőzte. Ez történeti tény, mit, elvitatni nem lehet. Nem füzünk hozzá semmiféle jelentőséget, mert úgy Zwingli, mint Luther csupán csak eszköz volt hitünk szerint a Mindenható kezében s abból a’körülményböl nem háramlik magában véve semmiféle dicsőség Zwinglíre, avagy szégyen Lutherre, hogy Savjc reformátora előbb reá tette kezét az eke szarvaira. Csupán azért hangsúlyozzuk ezt röviden, mert már sokan Zwinglinek szemére hányták, még pedig] már kortársai is, hogy ö a Luther tanítványa, a mivel szemben Zwingli Isten névé nek említésével merte állítani, hogy ö előbb megismerte és hiidette Krisztust, mintsem Luthert ismerte volna. Eredeti és önálló személy volt mindkét reformátor; égymás ismerete nélkül külön-külön jutottak azon közös ösvényre, mely mindkettőjüktől Krisztushoz vezetett. Az 1520—1523 évi események. ,, Az uj bort nem lehet régi tömlőkbe önteni, mert a tömlők kiszakadnak és a bor kiömlik,“ ezen bibliai szavaknak igazsága teljesedett be a Zwingli által tervbe vett reformátort munkán is. A biblia olvasást és magyarázást meghonosította Zürich templomaiban, az isteni tiszteletet pedig egyszerűsítő, bibliaivá tette. Tanaiban is a tiszta bibliai alapra épített, a bünbocsánat árulását mint láttuk, már régen megtámadta, hasonlóképen járt el most a papi nőtlenséggel, gyónással, böjtöléssel is. Ö maga is megnősült, házasságra lépett egy kegyes özvegy növel: Meiner Annával. Ilyen túlságos veformálás hűére :i kath. papi és püspöki párt sem maradt nyugodt. Zwingli ellen minden követ megmozdítottak és sikerült is elérniök, a mitől különben Zwingli sem vonakodott, hogy a városi nagy tanácsgyülést hivják össze ellene. 1523 január 29 én volt e nevezetes gyűlés. Mindkét párt részé: " Via jelentek meg. Zwingli a bibi l , hivatkozott s azt nevezte meg fundamentuma gyanánt. Felhívta Fáberfc, ki a konstanci püspök meg' : 'l volt jelen, hogy a bibliából cáfolj i meg ellenvetéseit. Fáber elhallgatott; ekkor egy le -kész azon kérdéssel fordu’ hogy egy Weiss nevű lelkész miért van elzárva Konstanczban ? Fáber azt felelte, hogy a szentek és Mária tiszteletéről illetlenül nyilatkozott, egyszersmint dicsekedett, hogy tévedései felöl a széntirásból vett bizonyságokkal már meg is győzte. E leieletet Zwingli felhasználta és kérdezte tőle, hogy melyek azon sr<°’ t’r?ti keiyek ? Fáber újra sarokba szorult s az egyház és hagyományát- tekintélyére hivatkozott. Erre Zwingli találóan fejtette ki az egyházv'l -szóló felfogását, midőn igy szólt: ,, Mi az egyház Krisztus és apóst’* ' I tugása szerint í Nem a pápa hatalmával, nem is a bibornokok, püspökök a fejedelmeket és császárt felülmúló pompájukkal. Erről az egyházról azt mondom, hogy gyakran téved és tévedett, a mint azt mindenki tudja, mert országot és embereket dúl fel, városokat éget fel s a keresztyén népet múló fénye kedvéért halállal sújtja, kétségkívül nem Krisztusnak és az apostoloknak rendeléséből. Db van egy másik egyház '; amit a pápisták nem helyeselnek, ez nem egyéb, mint az igaz hívőknek, az Isten lelke és akarata által összegyüjtötteknek serege, mely hitét i nyét szilárdan Istenbe, mint vőlegényébe helyezi. Nem testi hatalommal uralkodik e földön, nem is saját kedvtelése szerint igazgat, hanem Isten igéjénél és akaratánál függ és marad s nem idöszerinti tiszteletet és becsülést keres. Ezen egyház nem tévedhet, mert nem a saját kedvteléséből cselekszik, hanem csak azt keresi, a mit Istennek lelke mond és parancsol. Ez az igazi egyház, Jézus Krisztusnak szeplőtelen menyasszonya, melyet Istennek lelke kormányoz és elevenít meg.4* Ilyen gyönyörűen kifejtett s teljesen bibliai alapon álló érvelésre Fá. bér néma maradt, mire a gyűlés kimondotta, hogy mivel a Zwingli prédikácziójában semmi eretnekséget nem talál, tovább is hirdetheti a szent evangéliumot és az igaz isteni iratokat Istennek lelke szerint. A gyűlés befejezése után Fáber mégegyszer vitázni akart, de újra szégyent vallott. Zwingli ezen szavakkal hagyta el: ,, Jobb lett volna önnek hallgatnia s inkább az írással harczolní ellenem. Ez jobban illett volna önhöz is. “ Fáber írásban kelt ki később Zwingli ellen, de itt sem volt szerencsésebb. Nem sokára ki is adta a vitatkozás lefolyását megvilágító védöbeszé-' dét s utána nyomban a reformáláshoz fogott. Egyik zárdából kiutasította az ott prédikáló dominikánus szérzeteseket és barátját Juda Leót ajánlotta lelkésznek . Az apáczák férjhez menése elé nem gördítettek akadályt és kilépésük alkalmával a reájok eső vagyont magukkal vihették. A misepénzeket eltörülték; Juda Feó pedig a ki a nagy miinsterben nyert Zwinglihez hasonlóan papi állást,, az 1523 év nyarán németül tartotta a keresztelési beszédet, ami a jelenlevőkre nagy hatást gyakorolt. Zwingli barátjának bátorságából buzdítást nyerve, a miséről értekezett, melyet eddigi formájában biblia ellenesnek mondott. Ugyancsak az ifjak helyes neveléséről Írott füzete is ez időre esik ; az isteni és emberi igazságosság megvilágitásá-