Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-29 / 5. szám
mmmm IV. évfolyam. Felelős szerkesztő: ! BC-5-X-.-Z5-S3-£_-YT sA.3^TXDO^ bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét'illető' minden közlemény az ő eimőre: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Bleir. -ZS-lezz. X-ra.la.ssa,37-, Pastor of the Hungarian Ref. Church, ; Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. A Bridgeport, Cobh.. 1903 Jannár 29-én (Hungarian=American Reformed Sentinel.) '•ifr ’ I T 1 !WT\ ~ VYv' EGYELEM! 'Jr. ts-Az előfizetésiül?^ mindennemű a lapot fi?2. 7?^ szerkesztő címére kűldendóa.'^J'fír Cor. Howard Ave. & Pine Su cet, Bridgeport, Conn.-aa-lr: Iv/Ceg'jelerL minden, csötörtölsön-Elöfizetási ár egy évne : JSLrrierilzáToa 332. B^Tagr^ra.rorsziág'ra, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the “ipi-leioi Sentinel PiBilii Compif.,” -Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE PoST'OfFIOE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. WHSHIITOÜ SZOBRA BUDAPESTEK. A clevelandi Kossuth szobor lelep lezési ünnepélye alkalmával a “Hungária Hallban” tartott közvacsora alkalmával Zseni József, az Országos Nemzeti Szövetség kiküldötte, felvetette azt az eszmét, hogy Budapesten Washington szobra felállittassék. Az eszme felséges, nagyszerű! Hiszen ma már Amerikában, a magyar haza fiai és leányai közül olyan sokan élnek: hogy a hálának ilyen módon való lerovása az amerikai magyarság nevére olyan ragyogó fényt vetne, a melyet többé el nem liomályosithatna semmiféle náció áskáludasa sem. De lennénk bár kevesebben Aiue rikában, még abban az esetben is szükség volna arra, hogy hálánkat e föld iránt, a mely Kossuth Lajost és társait, a magyar nemzet reményeinek összetörése után: olyan igaz lelkesedéssel fogadta: ilyen nagyszerű, impozáns módon fejezzük ki! Washing!on szobrának Budapesten való felállítása tehát első sorban is az amerikai magyarság háladatosságának a kérdése. Ezért reméljük, hogy nem lesz senki,. a ki mikor az idő eljön, le ne rójja e told iránt való hála tartozását. Végeredményében óriási nagy fontosságú leend ez a mozgalom. Buda. pest az Európát látogató amerikai előkelő világ Mekkája lesz. Amerika és Europa Amerikája érintkezni fognak. Magyarország természeti szépségei, gyógyfürdői el nem képzelhető hirnévre emelkedhetnek ennek a mozgalomnak végeredménye képen. Ebből a tekintetből már Magyarországra, a kormányra, társadalomra s Budapest elöljáróságának minél nagyobb támogatására van szüksége ennek a mozgalomnak. Az anyaországnak s, az amerikai magyarságnak a szive dobbanjon együtt ebben a kérdésben, igy az eredmény biztos. Mi idekint mindent elkövetünk, hogy a sajtó és a szó hatalmával minél szélesebb körűvé tegyük ezt a mozgalmat s az eredmény iránt, ismerve az amerikai magyarság áldozatkészségét s a nagy eszmék és gon dolatok iránt való lelkesedését: semmi kétségünk! Az a nép, a mely megnyitá szivét Kossuth Lajos clevelandi szobrának felállítása alkalmával: nem marad érzéketlen a tettek idején ebben a kérdésben sem. Hogy az amerikai magyar újságírók e tekintetben egyöntetűen működjenek, a Szabadság szerkesztőjének felhívására e hó 29-én egy újságírói értekezlet tartatik. Magyar újságírói értekezlet Amerikában! Gondolta-e, hítte-e valaki, hogy ez valamikor léttre jöjjön ? Bizonyára nem! Volt az amerikai magyar újságírásnak egy olyan korszaka, a mikor az egyéni hiúság, az emberi szenvedély eltompitotta a nagy eszmék és gondolatok iránt való érzést s az amerikai újságírás a személyeskedések fertőjébe siilyedt alá. Ez a korszak elmúlt! Kossuth szobra — habár voltak is ellentétek; már egyengető útját az együtt munkálkodásnak. Washington szobra—már létre hozta a. teljes egyetértést. Ez a nagy szellemek hatása még a halál után is! Ä.Washington szobrának megbeszélése Végett összegyűlt újságírókat, az amerikai magyarság napszámosait e helyen is szívből üdvözöljük s kívánjuk, hogy nagy és nemes céljaik megvalósításában segítse meg őket a Mindenható Isten. magyar népnsveiés Unkában. A “Magyar Hírmondó”-ban érdekes eszmecsere folyik ebben a cim gya nánt felirott kérdésben. A tárgyhoz liózzászólani tulajdonképen nem akartunk, legalább nem e lapok hasábjain. Hogy még is felszólalunk, annak oka az, hogy a cikkezek egy némely t é védését, hel\ re '.igazítsuk s, illetve nehány olyan tényre irányítsuk figyelmükét, a mit eddig teljesen ügyeimen' kívül hagytak, bár ugyan ilyen dolgokat sürgetnek. Es ez nem más, mint az. hogy az amerikai magyar ref. egyházközsé- j gek lelkészei közül többen m eg tál ál - ták már azt az utat és azt a módot, a melyen járva Amerikában is beszél - hetünk -magyar népnevelésröl. Évről-évre tudósítani szoktunk arról, hogy egyik-másik egyházközségünk lelkésze e téren is minő nagy, odaadó munkát végez teljesen riijjazás nélkül. Legtöbb egyházunkban van vasárnapi iskola, hol a gyermekek magyar nyelven, vagy magyar nyelven is taníttatnak hitünk, vallásunk alapelveire és igazságaira, szent Dávid zsoltárainak az éneklésére s a szent biblia olvasása által a magyar nyelvben is gyakoroltatnak. De ez csak egy irányú munkálkodás. Vannak helyek, a hol tavasztól késő őszig 2—3-szór hetenként, a nyilvános iskolai órák befejezése után: a magyar iskolába gyűlnek öszsze a gyermekek s ott tanitgatják őket édes anya nyelvünkre, hazánk történetére és földrajzára. Nyáron pedig, mikor az angol iskolában szünetei a tanitás, napról-napra iskolába jönnek gyermekeink s e két hónap alatt sokszor igazán bámulatos eredményeket élünk el. Úgy, hogy mikor eljön a vizsga napja, (mert ilyen is van ám) akkor nem egy szem ben ragyog fel uz örömnek könye; a szülei büszkeség könye, tudván, érezvén azt, hogy mint szüle s mint magyar megtette kötelességét. Azt hisszük, hogy az amerikai magyar népnevelésnek ez a legtermészetesebb útja. “Az iskolák az egyházaknak veteményes kertjei.” Igyekezzünk egyházi téren szervezkedni s minél több helyen állítani fel gyülekezeteket s ezek mellett szervezni az odahazulról ismert üliákat, egy-egy tanító vezetése mellett: a kérdés igy meg lesz; oldva! Vasárnapi iskola. V. Tanitás. Febr. 1. 1- Ének: 63. Dicséret. 2. Tanitás előtti ima. 3. Az úri imádság. 4. Az apostoli hit formája. Olvasandó: Máté ev.. II: 1—16. A Jézus születésének a történetét az evangyelisták közül Lukácson kivül Máté jegyezte fel. Miután Máténak az a célja, hogy a zsidók előtt bizonyítsa be azt, hogy Jézus az Ur által megígért, a próféták által megjósolt Messiás: evangveliumának a Jézus születésére vonatkozó részében is azokat az eseményeket domborítja ki, a melyek ezt a célt szolgálják. A bethlehemi pásztorok tisztesség tételét figyelmen kívül hagyja, de feljegyzi, hogy messze napkeletről tudósok jönnek el a Jézus elébe tisztelegni. A zsidók messiási reményei ismeretesek voltak az egész világ írástudói, bölcsei előtt s igy nem lehet csodálnunk, ha a keleti bölcsek látván az ö csillagát, elmehtek mind Béthlehemig, hogy lássák a dolgot, a mit az Ur megjelentett nekik. Júdeábán ekkor Herodes uralkodott. Herodes megdöbbent s a meszsze földről jött tudósokat magához hivatta, hogy tőlük tudakozódjék a gyermek felöl s meghagyta nekik, hogy ha megtalálják öt, adják neki is tudtnl, hogy ö is elmenjen és kifejezze a gyermek előtt tiszteletét. Mikor pedig a bölcsek eltávoztak, összehivatta a papi fejedelmeket, Írástudókat, és a farizeusok elöljáróit s megkérdő töltik, hol kell születnie a Messiásnak ?- A felelet egyhangú volt: Bettiiéit emben! Herodes agyában, ki trónját nagyon teltette, már ekkor gonosz terv í'ogamzott meg. Meg akarta ölni a gyermek Jézust. De Isten intésére József és Mária a kis gyermekkel Egyptomba menekültek s ott tartózkodtak a Herodes haláláig, A napkeletről jött bölc eket egy csillag vezette. Ezt a csudálatos tényt a tudomány valóságosan megtörtént dolognak tünteti fel. A Jézus születése idején volt egy ilyen csudálatos, csak nagyon ritkán észlelhető természeti jelenség. k) Ki írja még le a Jézus születésé nék történetét ? f) Máté evangyelista. k) Melyik eseményt Írja ö le 1 í) A nap keleti bölcsek látogatását, k) Mi vezette ezeket a bölcseket 1 f) Egy csillag. k) Ki volt ebben az időben zsidóország királya ? í) Herodes. k) Mit parancsolt Herodes a bölcseknek ? f) Azt, hogy hozzá vissza menjenek és beszéljék el, a mit láttak. k) Vissza mentek-e a bölcsek Herodeshez ? f) Nem, mert az Ur által megintettek, hogy más utón térjenek vissza hazájukba, mint a merre jöttek. k) Miért akarta Herodes tudni, hogy hol született a Jézus % f) Azért, hogy megölje öt. k) Megölhette Jézust Herodes ? í) Nem, mert József és Mária, a király boszuja elöl, a gyermek Jézussal Egyptomba menekültek, k) Meddig maradtak Egyptomban? f) A Herodes haláláig. Biblia olvasási kalauz. Bár kinek-kinek jogában áll és szabadságában van a bibliából azt és annyit olvasni, a mennyit akar, de hogy az élet mindennapi küzdelmei között harcoló testvérek dolgát fe tekintetben megkönnyítsük, ezentúl hétröl-hétre kijelöljük azokat a helyeket, a melyek a szentirás magyarázati lecke jobban való megértéséhez vezetnek el. Jan. 29, csütörtök: Az össze nem hasonlítható. Ezsaiás 40: 18—26. — Jan. 80, péntek: Ama nagy teremtő. Romai 1. I: 16—25. — Jan. 31, szombat: A Krisztus áltál való megítélés. II. Thess. I: 1—12. — Febr. 1, vasárnap: Jézus és a feltámadás. János ev. 5: 24—30; Pál Athénben. Csel. 17: 22—34.—Febr. 2, hétfő: A korinthusi egyház megalapítása. Csel. 18:1—11. —Febr. 3,kedd: Pál tanítása. I. Kor. 2: 1—8. — Febr. 4, Szerda: Az evangyeliumi szabadság. I. Kor. S: 9—18. Pál Athénben. Csel. 17. r. 22— 34 v. ‘•A Jézust és a feltámadást hirdeti vala nekik. (1 {. r. 18 v.) Pál apostol athéni hatalmas beszédjének ez volt a főtétele, mely érthető érdeklődést és csodálkozást keltett. Kétféle műveltség s kétféle vallás állott szemtől szembe: a zsidó és a görög, az első a prófétákra és az apostolokra, emez p'edig bölcseire és művészeire hivat-» kozik. Az első szerint Isten emberré lett, emez pedig az embert akarta isteníteni. A zsidóság megigazulás után, a görög világ ismeretek után .epedett. Első pillanatra nincs semmi összeköttetése az apostolnak a bölcselkedővel, inig emez igyekszik megtalálni Istent. A zsidó s még inkább a keresztyén nem ragaszkodik jelképekhez, n pogány isteni tisztelete pedig csupán külsőségből állott. Azonban meg volt köztök a közös vonás, mindenik az Istent tisztelte: igy lehetett a görög keresztyénné s a keresztyén megnyerhette a görög tudomány számos előnyeit. Mit tett Pál, hogy ennyire megnyerte e nép érdeklődését? Athénbe érkezve, megnézte a várost, tanulmányozta a nép társadalmi s vallás erkölcsi életét. Megösmerkedett az ottani zsidósággal s az istenfélő népelemmel. Ezek lettek az ő első hallgatósága. Naponként beszédet intézett hozzá jók a köztéren. Ez természetszerűleg vonzotta az athéni népet. Volt különösen két iskola: az egyiknek tanítványai csak a világ gyönyörűségeinek éltek, a másiknak meg az erről lemondás volt a jelszava. Emez iskolák mesterei is ott voltak és szót váltottak Pállal. S álomnak tetszett előttök, a mit ez amaz ismeretlen Isten felől beszélt. De legtöbb ellentállásra a feltámadásról szóló beszéde adott okot. é
