Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-30 / 31. szám

■M ■% HAZAT HIHW. Á POLITIKAI HELYZET. Magyarország politikai helyzete még mindig nehéznek mondható. A horvát bánból lett magyar miniszter elnök1 még ma is csak a bemutatko zásnál van. A függetlenségi párt harcias része, úgy látszik, csakugyan nem akarja megengedni, hogy a bán a parlamentben gyökeret verjen. Mióta a bán hangoztatta azt, hogy a koronának joga van ahhoz, hogy a képviselöházat ex-lexben is felosz­lassa, azóta ez a kérdés képezi a tár­gyalásnak a főbb Jpontját. Maga a szabadelvüpárt sincs ezen a vélemé­nyen. Különben a szabadelv íipárt­­nak a hangulatát eléggé jellemzi az a körülmény, hogy Hoch János, kőbányai plébános képviselő, ki a volt nemzeti pártnak egyik oszlopos tagja volt, kilépett a szabadelvüpárt­­ból. Mondják, hogy Hochnak ez a kilépése hasonlit a Noé által kibo­csátott galambnak a kirepüléséhez. Ha az ö kilépése nem ver fel valami nagy vihart, úgy bizonyára többen is követni fogják. A függetlenségi pártnak a válsága még folyton tart. Hiába a tűz a viz­­zel nem férhet össze. Hogy mi lesz ennek a házi perpatvarnak a vége, azt senki sem tudja megmondani. és Olay Lajos szólaltak fel még ebben ügyben. A 14-iki ülésen az elnök bejelentette Kállay Béni halálát, majd Popovics és Vészi képviselők intézték el személyes ügyüket. A tárgyhoz Streter Alfréd szólt a kor­mánypártról. A nap eseményét azon­ban Beöthy Ákosnak a felszólalása Képezte, ki élesen támadta a kor­mányt. A volt nemzetipártiak foly­tonos közbe kiáltásai nem zavarták meg a beszédnek a hatását. Az ülés végép Gabányi Miklós mondott jóizü beszédet. A 15-iki ülés nagyon fon­tos volt, mert a függetlenségi párti képviselők ekkor jelentették be a további parlamenti harcot s kijelen­tették, hogy azt mindaddig folytatni fogják, a mig nemzeti engedménye­ket nem kapnak. Forradalom, abszo­­lutismus, s más e féle rémek 'kisér­tettek a házban, de hiszük, hogy sem egyiket, sem másikat nem akar­ják komolyan. Maga a miniszterel­nök fél ettől a legjobban. Két keze, két lába van, de egyik ke­zéről és lábáról hiányoznak az ujjak. Isten óvjon mindenkit ilyen szörny­szülöttől. Országgyűlési tudósítások. A magyar országgyűlésen julius hó 8-án PolónyiGéza szavaira felelve a miniszterelnök, kijelentette, hogy a háznak a feloszlatását csak az al­kotmányban lefektetett elvek sze­rint fogja végrehajtani, ha arra szük­ség lesz és kijelentette azt is, hogy a szólásszabadságot korlátozni nem fogja, miután a ,, kló tűrt“ behozni, csak a képviselöháznak van joga. A miniszterelnök után Kossuth Ferenc szólalt föl a klotür ellen s kijelenti, hogy az 1899. XXX. t. ez. megvál­toztatásába nem megy bele. Kije lenti, hogy a bánnal nem paktált. Kossuth Ferencz után Komjáthy Béla, majd Barabás szólaltak fel. Amaz Kossuth mellett s igy a par lamenti béke érdekében, emez pedig az obstrakció tovább folytatását in­dokolta meg. Szünet után Ylád Aurél román nemzetiségi képviselő szólalt fel, kinek nemzetiségi elveit fejtegető beszédjét á háznak minden oldaláról — kivéve a néppártot — élénk ellenmondásokkal és közbe­szólásokkal kisérték. Vlád ntáu Rátkay László szólalt fel, aki ke-; mény bírálatban részesítette az el­hangzott beszédet, majd indokolja a harcnak a tovább folytatását. A ju lius 9-iki ülésen Rátkay László, Ug­rón Gábor és a miniszterelnök fel szólalása után, a melyek mind a had­ügyi kormányzatra vonatkoztak, a napirendhez Kecskeméthy Ferencz, Visontai Soma szólaltak fel. A mi­niszterelnök azonnal felelt a Vison­tai beszédjére. A julius 10-iki ülés nagyon nevezetes volt. Hoch János mondott egy gyújtó hatású, valóban remek szónoki beszédet, a melyben kijelentette, hogy kilép a szabad­­elvüpártból. A gyűlésen még Bedö­­házy János és Hódossy Imre szólal­tak fel. Hódossy gyöngíteni akarta Hoch János beszédjét, de ezt elérnie nem sikerült. Julius 11-én Olay La­jos és Veress József szólaltak fel, majd interpellálok következtek. A julius 13-iki ülésen természete­sen a nagyváradi események hatása alatt állott a ház. Barabás Béla meg­­renditöen adta elő az eseményeket s a miniszterelnök bejelentette, hogy már elrendelte a vizsgálatot s távira­tilag kért jelentést. Komjáthy Béla ■mHhhmp A nagyváradi véres eset. Julius 12-ike szomorú emlékű nap lesz Nagyvárad város történetében, de jellemző a korvát bánból lett ma­gyar miniszterelnök kormányzási módját illetőleg is. Barabás Béla, a függetlenségi párt harczias csoport­jának a vezére. Barabás azért, mert/ a békepárt tagjai azt állították, hogy Barabás eljárását kerülete sem he­lyesli, lement Nagyváradra, hpl Tisza Kálmánt buktatta meg, s ott be akart számolni a politikai hely­zetről. De a mint az előttünk fekvő hazai tudósítások mutatják, a poli­tikai agent provokátorok elkezdették működésűket s minden követ meg­mozgattak arra, hogy ez a beszámoló vérbe fúljon. És céljukat el is érték. A katonaság, a mely már a gyűlés kezdetén készenlétben volt, kivonult s Nagyvárad egy ideig valóságos ostromállapotban volt. Maga ez az eset nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Héderváry kormány ellen az ellen­zék most már egyesült erővel küzd­jön tovább. A nagyváradi eset az ellenzéknek békés érzelmű tagjait is harcba szólítja s hogy mindez hová fog vezetni, nem e az abszolutis­­musba, azt senki se tudja egyelőre megmondani. Abban minden párt egyetért, hogy a nagyváradi eset egyáltalában neu erősítette a bán­nak a helyzetét. Árvizek. Az ország külömbözö részeiből ér­keznek szomorú hírek az árvizek pusztításáról. így Alsókubinból je­lentik, egy heti esőzés után a hegyi patakok és az Árva folyó kiáradtak és óriási kárt okoznak. Alsókubin és számos község viz alatt állanak, a hidak leszakadtak és a közlekedés fönnakadt. Ruttkán az árvíz következtében a főműhely víz alá került és az ab­ban való munkálatok szüntelenek. A faluban az ár elsodorta a hidat. Az emberek az ablakon keresztül menekültek és a magasabban fekvő vasútállomáson húzódtak meg. A közlekedés Kassa és Zsolna között szünetel. Szucsány és Túrén közsé­gek segítséget kérnek. Az árvíz az /1894 ikénél is nagyobb. Az itteni petróleumgyár környéke is viz alatt áll. Kis-Jenöröl jelentik, hogy az arad megyei Silingyán a Csigér folyó a nagy esőzések következteben kilép­vén medréből, 200 hold területnyi vetést elárasztott és a termést pusz­tulással fenyegeti. Vizbefult vasúti pénztáros. lllováról jelentik: Jekules vasúti pénztáros többedmagával fürödni ment a Vágba, de ennek erős árja csakhamar magával ragadta a fiatal embert úgy, hogy csakhamar eltűnt a habok között. Társainak minden mentési kísérlete sikertelen maradt. A szerencsétlenül járt fiatal embert elaggott atyja gyászolja, akinek ö egyedüli támasza volt. Leégett bútorgyár. Trencsénböl Írják: Mahrer Ármin bútorgyára kigyuladt. A tűzoltóság és honvédség derekasan dolgoztak és ennek köszönhető, hogy az udva­ron felhalmozott nagymennyiségű fa nem gyulladt meg. A kár igy is mintegy 40,000 koronára rúg, amely azonban biztosítás révén megtérül. A Rákóciak temploma. Szerencs város történelmi nevezetes ségü, ősrégi templomát mostanában állították vissza régi alakjában és avatták föl újra. A templom ezelőtt hétszáz évvel épült. Eleinte a kathő­­likusoké volt és csak később alakí­tották át a protestánsok számára. Benne van a Nákóci dinasztia meg­alapítójának, II Rákóci Zsigmond­­nak a sírja, amely fölé fia 1618-ban márvány mauzóleumot építtetett. A szabadságharc alatt a templom­ban járt honvéd tisztek szépen fara gott hamvvederbe helyezték el az ak kor még koporsó nélkül porladó han vakat. A fölavatás nagy ünnepség keretében ment végbe. A szertartást Hézser Emil tályai és Igaz József szerencsi református lelkészek vé­gezték . — Dr. Nagy Zsigmond debreczeni tanárnak Vilma, Hollandia király­nője, 1000 korona államsegélyt utal ványozott ki hollandiai tanulmányai­nak a folytatására. — Nagy-Becskereken, gróf Cseko­­nich arató és mezei munkásai, min ták hiába kérelmeztek bér javítást s a főispán is elutasította jogos kérel műket, fellázadtak. Az eset egész Torontóiban kínos feltűnést keltett. Petőfi halálának évfordulója. A „Segesvári Magyar Kaszinó és a Segesvári Magyar polgári Kör” sza badságharcunk lánglalkü költője, Petőfi Sándor halálának 54-ik évfor­dulója alkalmából Fehéregyházán 1903. július 3I-én emlékünnepet fog taitaiii. , Kapisztrán János sírja. Nagyszöllös közelében állítólag rátaláltak Kapisztran János földi maradványaira. Nikinczén egy Kovacsics nevű em­ber feleségének egy olyan gyermeke született, a melynek három feje s mindenik fején egy-egy szeme volt. A hazai ipar pártolása. Kiskük üllő vármegye törvény ható sági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésén kimondotta, hogy saját hatáskörében a hazai ipart minden alkalmas módon előmozdítja. A pél­da követésreméltó. isi riagyar nemzeti ünnep ! 4P A youngstowni, 0. Református presb. egyház 1 O 4P templom alapjavára 4P 1903 Agusztus 20-án csütörtökön. b 4P iT a.g-37- 'oa-tya-Toállal eg-yloelsötött •H \4P ZE=IC UIC-ET 4P i4P rendez a BRANDVILLER HALL ban, (Jefferson Street.) fcua 0 melyre a helybeli, valamint a vidéki honfitársakat és honleányokat tisztelettel meghívja a RENDEZŐSÉG. A mulatság kezdete déli 12 órakor, vége másnap reggel. a !ÜÍ Belépti dij: férfiaknak 50 cent. — Nők nem fizetnek! Laci pecsenye, gulyás és magyaros zsiványpecsenye. Zsákfutás és egyéb társasjáték. - Tombola, szavalat, tűzijáték. 1®“ Tánc kivilágos viradtig.“H3 I Nyilvános nyugtázás. A new yorki ref, magyar templom meg­­nagyobbltására a következők adakoztak Maryland államban: 1. Lordon, 2 dollárjával; Lengyel Já­nos, Magyar Aridrás, Giba András; 1 dol­lárjával Bodnár János, Csontos János, Décsmán András, Mihók György, Mihók Imre, ifj. Bodnár János, Roncsol István, Renyó András, László András, Závodnyik István, Simcsák András;) 50 centjével Husztek Tamás, Zavodni József, Fritz Ist­ván, Szobrán László. Matusz János, Bo­­dánszki György, Bödi András, Kocsák István, Orosz Márton, Bányácskay István, Mihók András, Bodnár András, 40 cent­jével Waszily György, 30 centjével Bese­­lyei András és János, Kiss Kálmán, Faze­kas János, Lusinszki József, Gerec János Koleszár József, Csesznik József. Waszily János, összesen 26 dollár 25c. 2. Bladfordon, Pa. 1 dollárt Dienes Já nösné. 3. Stones-an, Va. a stonegai ’reformátu sok közös adományáé dollár és 38 cent; ezenkívül adakoztak 1 dollár 50 centet Gajdos János, 1 dollárjával Varga Balázs, Mazinka Mihály, Németh Géza, Kovács János, Gallai Mihály, Réz Ferenc, Kiss Géza, 75 centjével Pócsik János, lesó La­jos, 50 centjével Pásztor István, Regálli János, Csáki Jószef, Sándor János, kíss Mihály, Barna János, Lukács György, Orbán József, Vadász Mihály, Barna Já­nos, jeney János, Kardos József, Bagoly András, k. Németh István. Varga Béni, Pethő Károly, Debnár Albert, Adorján József, Petro János, Verpec István, Veres Mihály, Kovács András, B. Kovács And­rás, Mikola Amdrás, Németh Ferenc, Sa­nyi József, B. Kovács Andrásné, Burdiga András, Dobos András, Lőrinci István, Sürge József. Zubrik József, Kerekes And­rás, Vince jános, Himodi Mihály, Demkó József, Nárkus Mihály, Kiss Dénes, Nagy János Zzédely János, Kiss Ernő, Székely József, 30 centjével, Héger József, Rendes József, Debnár Albertné, Pócsik Mihály, Monos Elek; 25 centjével Veres János, Szabó József, Dudás János, Hágen Lajos, Zádecky Károly, No vált István, Kerekes Márton, Palencsán György, Csapó jános, Balázs András, Pál .János, Szányi jános, Belesz József, Cservák István, Volfinger Péter, Kovács Sándor, Benci Mihály, Ral­­cer jános Keresztesi Jánosi 20 centjével Gulyás József, 10 centjével Leszkovics Károly, Himodi Sándor, összesen 42 dollár 53 cent. Lordi lakos Lengyel János urnák, [vala­mint, stonegai lakos Nagy jános urnák a gyűjtés ügyében való szives segítségük­ért és buzgó fáradozásaikért, úgyszintén az összes adakozóknak a kegyes ado­mányokért ezen az utón is'öszinte szivből mondunk hálás köszönetét. Isten áldása és segedelme nyugodjék meg mind­nyájukon . A new yorki ref. magyar egyház névéi­ben Kuthy Zoltán new yorki ref. lelkész, 121 seventh str. Név York Hidegh István, gondnok. (Folytatása következik.) ■ / ' il.víkc ftiii^iMiiÉiiiiiMiiÉMiÉi ifi iMmiaaiiifMiBB

Next

/
Thumbnails
Contents