Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-16 / 29. szám

M

^Eeg'jel en rr^.lrLd.en. csőtörtödön..

SlöAiretési ár og^r éxrre: -S-inerilcá/toa. $£2- üvHo.gnya.rorszásTra- $2.50.

Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta .jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik.

Published every Thursday hy the

Miion Sentinel Fiiig Co

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Tanulságok.

nincs hiba néitíül, úgy az egyes emberi intézmények is magukban hordják a hibáknak s tévedéseknek a csiráit. De egy kis jóakarat, az eegy más megértésére való törekvés sokszor nagy veszélyeknek veheti elejét.

’■In jól tudom, hogy vannak közöttünk is elégedetlenek. De kérvkérem őket, hogy személyes érdeke iket, sérelmeiket hallgattassák élj akkor, a mikor a közügyről van szó. Jön idő, a mikor mindeneket szépen és békességesen ellehet intézni.

lm itt a tanulság! Október havában mi megyünk Toledoba! Alkalma lesz a magyarságnak arra, hogy a két v állásos szövetkezetnek a gyűlését összehasonlítsa. Törekedjünk arra, hogy' az összehasonlítás a mi javunkra üssön ki s ami gyűléseinken ne legyen szerep engedve a záptojásnak soha.

Kalassay Sándor.

Nevelésügy Amerikában.

Talán egy téren sem vagyunk annyinl hátramaradva a, többi nemzetek mögött, mint épen ezen.

Elszomorító jelenség, már vallási szempontból is, hiszen benne van szent köny vünkben, a bibliában: ,,E1 vész az én népem, mert tudomány nélkijl való.“

Tanulás, ismeretek szerzése nélkül a mai elöhaladott korban, csak kin az. élet. Olyan, mintha valaki a sötétségben botorkálna lámpás nélkül. A legegyszerűbb gyári munkásnak vagy iparosnak szüksége van tanú lásta, ha csak a boldogulás útját be neot akarja vágni maga előtt. Olyan egyszerű igazság ez, mégis milyen sok szüle vétkezik ellene és gyermeke jövője ellen naponta.

Az Egyesült Államokban élő magyarok száma mintegy millióra tehető. Ebből az iskolakötelesek száma lehet i millió. S ebből a 200,00«) gyermekitől vaué csak száz., vagy öt) vagy 10 is, a kit a szülei az. elemi iskolák elvégzése után tovább tanitj tatnak. A'an e olyan magyar szüle, ki azt mondaná gyermekének: szegény vagyok éde§ iiam, sok bajjal élem világomat, forró verejtékkel keresem a’mindennapi kenyeremet, de azért mégis meghozom éretted az |áldozatot, a mit taníttatásod köve'

! tel, mert azt akarom, hogy derék emj bér vál jon belőled, dicsekvése a ha- i zának, támasza az egyháznak. S ha 'majd öregségtől remegő kezeim nem I bírják többé a nehéz munkát, leg ! alább lesz, aki gondomat fogja vi] selniigaz gyermeki szeretettel! Van-e i olyan magyar szüle, aki igy gondolkozik?

Fájdalom nagyon kevés. Alig várja, hogy gyermeke az elei»i iskola né hány osztályát kijárja s rögtön befogja az igába, küldi pénzt keresni, nem gondolva, hogy ezzel saját édes gyermeke jövője előtt vágja be a: utat.

Pedig milyen örömmel megy a gyermek az. iskolába, hogy szeret tanulni, fiatal lelkének nemes mohóságával szívja be tanítójától hallott szépet és jót s nem szomorü-e, mikor az, aki legközelebb áll hozzá édes apja vagy édes anyja akasztja öt meg a jóban. Hányszor megtörténik nagymosáskor, takarításkor, vagy egyébkor, hogy ha összegyűlik a házi dolog, hogy a szüle nem ereszti fiát vagy leányát az iskolába, mert kell a segitökéz odahaza.

A kis gyermek sirva fakad, de hiába, az önző szülei akarat' elébb raló mindennél s a jóra törekvő kis gyermek forró könnyei belecsepegnek a mosógatóviz szennyes levébe.

Oh édes magyar szülék ne felejt sétek el, hogy drága gyermekeitek jövőjét, — kikben eddig is annyi gyönyörűségetek volt, kik egyedüli támaszaitok lesznek az'öregség nap jaiban — csak megfelelő nevelés és oktatás által biztosíthatjátok. Ne fogjátok el gyermekeiteket az iskolától, sőt inkább nektek, akik az ö szivükhöz legközelebb álltok, kell az ö neveltetésükről még áldozatok árán is gondoskodni.

Sohasem felejtem el, pár hónappal ezelőtt meglátogatott tíffini lakásomon a toledoi ref. egyház érdemes kurátora. Estefelé elvittem magam mai a collegiumba, ahol az intézet növendékei épen szónoklati estélyt tartottak fényes közönség jelenlété ben. Az amerikai collegük szokása szerint, egy praktikus kérdést vitatták az Unió mellett és ellene tartottak érvelő beszédeket. A kurátor nr, ki maga is szép családdal biró ember véghetetlen érdeklődéssel hallgatta a lelkes szónoklatokat. Mikor vége volt az estélynek a kurátor ur csak annyit mondott: Hej, csak az én gyermekeim fiatalabbak volnának, 'rögtön beadnám őket e református collegiumbant

Ki tudja, talán van azok között, kik e sorokat olvassák olyan édes apa vagy édes anya, ki szeretné gyermekét tovább neveltetni, de fél a költségtől, vagy a bizonytalanságtól, ha van ilyen, csak forduljon hozzám egész bizodalommal és én, ki magam is Tiffmben amerikai egyetemen ne velkedtem s ismerős vagyok a viszo nyokkal, a taníttatás költségeivel, szívesen szolgálóké tekintetben részletes felvilágosítással bármely szülőnek, ki hozzám fordul tanácsért gyermeke neveltetése végett.

'Tiffin, 0.

Harsány! István ev. ref. lelkész

ll. RáKócy Fereiicz élele.

Irta: Kalassay Sándor.

(Folytatás.)

A történelem azt az összejövetelt, amely 1707 május 81 -én kezdődött meg a sajó-körömi mezőn, ónodi országgyűlés néven ismeri. Az ónodi országgyűlés egyik legnevezetesebb összejövetele volt azoknak, a kik Rákóczi Ferenczczel együtt Magyarfrelige: “Más kárán tanul az okos.”

Lapunk múlt számában megemlékeztünk a Sz. M. M. P. szövetségnek Toledobajn tartott konvenciójáról s kijelentettük, hogy a tudósítások beérkezése után még visszatérünk erre a konvencióra és annak lefolyására.

Most előttünk vannak a hivatalos és nem hivatalos tudósítások. Egymástól —a szerint ki minő pártálláshoz tartozik — különböznek ezek, de azt kétségtelenül megállapítja mindenik tudósító: hogy a szövetség kebelében ádáz viszály dúl s a vi szálkodás élén papok állanak.

A lelke fáj az embernek, mikor ezeket olvassa. Mi nem tekintjük ebben a szövetségben ez alkalommal a vallást, hanem azt, hogy ez is egyik erős vára volt a magyarság szervezkedésének, csoportosulásának. Az utóbbi időben nagyon szép virágzásnak, dúlt, de úgy látszik, most megakad fejlődésében, sőt az sem lehetetlen, hogy a szövetkezetben niarakodó két párt külön szakad s nem lesz egy erős, hanem két gyenge róni. kath. szövetség. Ha tisztán, mint kálvinista ember szemlélném a j dolgoknak ezr a szomorú folyását, úgy talán nem is törődném vele. De mint magyar embert végtelen bánt az a gondolat, hogy ellenségeink kacagni fognak rajtunk, sőt a mi több, kivetik hálójukat, a szétszóródott tagok után és ismét csak veszíteni fog a magyarság.

Nem keresetű, nem kutatom, melyik pártnak van igazsága De az bizonyos előttem, hogy a krisztusi sze retetnek-egyetlen egy sugara se ra gvogott a toledoi konvención. Lehet, hogy a határozatok jogosak, igazságosak. alapszabály szerint valók, de nincs bennük szeretet. Azokból pe dig, a kik elítéltettek, hiányzik a keresztyéni önmegadás s feledik, hogy a ki magát megalázza, az fel magasztaltatok. Mindkét részen hiba van s a tünetek már azt mutatják, hogy a seb mélyen beleetre magát a testbe s többé azt könnyű szerrel már nem lehet begyógyítani. Kés, operáció szükséges." Vájjon hogy sikerül ez a műtét? Mi kívánjuk, hogy sikerüljön.

Volt idő a mi egyesületünk kebeben is, a mikor viszályok dúltak. Volt idő, a mikor közöttünk is voltak olyanok, a'kik szelet vetettek és vihart arattak. Egyesületünk sokat szenvedett e miatt, pedig itt meg volt a szeretet, a bocsánat, az önmeg adás és megalázkodás is! Tanultunk már a saját kárunkon. Most tanuljunk a más kárán. Szeretet s békességre való törekvés kormányozza a közügyben minden lépésünket és gondolatainkat. Hiszen ha szeretet nincsen bennünk, csak olyanok vagyunk, mint a pengő érez és zengő cimbalom.

Lehet, hogy vannak hibák nálunk is bizonyos, hogy a mint ember,

ország szabadságáért küzdöttek. Hasonló volt ez a régi magyar országgyűlésekhez. A rendek és a követek cselédjeikkel együtt a Sajó partján elterülő mezöségen táboroztak. Maga a gyűlés is sátorban volt megtartva. Istentisztelet után, Telekessy 1st ráa egri püspök üdvözölte Rákóczit, ki köszönetét mondott a megjelent rendeknek. A gyűlés pár napig csend ben folyt. Nyugodtan meghallgatták a nagyszombati békekövetek jelentéseit. De mikor a katonai adó került tárgyalás alá, a hangulat izgatottá vált, a melyet még jobban elmérgesitett Bercsényinek a turóczi követekre Rakovszky Menyhértre s Okolicsányi Kristófra történő hivatkozása. így a turóczi ügy épen a legroszabbkor került tárgyalás alá.

Turóezmegye 1707 jan. 27-én gyűlést tartott. E gyűlésen egy köriratot készítettek, illetve fogadtak el, a melyet egy emlékirat kíséretében a többi vármegyékhez is elküldöttek.

E köriratban: erősen megtámadják; magát Rákóczit is s,,előadják mindazon roszakat, melyek a- háborúból eredtek. Túlságos színekkel festették; a tábornokok s katonák kicsapongásait s felszóliták azokat, hogy velük egyesülten közakarattal igyekezzenek ezen ba jok orvoslását kitalálni, melyek forrása nagyobb részint csak egyes emberek érdekéből ered.“

A megyék nagyobb része bizalmának jeléül a fejedelemnek küldötte meg a körlevelet. E miatt a körlevél miatt óriási vihar támadt. Rákócá felhívta Turóezmegye követeit, hogy igazolják magukat. De a helyett, hogy védekeztek volna, hogy elismerték volna tévedésüket, még azt kezdették bizonyítani, hogy a vádak, igazak. A fejedelmet nagyon bántotta a dolog s keserűen fakad ki. „Édes nemzetem, hát ezt érdemeltem sok szenvedés, hazám ügye mellett való fáradságom után? Vagy öljetek, meg, vagy nyeljen el a föld, készebb vagyok az ország egyik szegletében megvonnom magamat, mintsem remélt köszönet helyett tyrannusnak mondatnom.“

Erre Senuyei István a törvényes eljárás megindítását követelte, de a turócziak ez ellen is tiltakoztak. Rákóczi ekkor követelte, hogy a rendek adjanak neki elégtételt. A szörny üizgatottságban azonban senk i se tudta megtalálni az elégtételadásnak a formáját. . Azért a zajt, mely a fejedelem beszédét megelőzte néma csend váltja fel. Rákóczi azt gondolta, hogy a rendek hallgatása a turócziak eljárásának helyeslése, az§rt fájdalmasan jelenti ki: „Nincs más hátra, mint letenni azt a méltóságot, melylyel a szécsényi gyűlésen ruháztak fel a rendek s visszavonulni erdélyi fejedelemségembe . .“ a feje delem szavait ismét csend követte, ö pedig felállott. „Ezt érdemlettem tőled oh haza“ — kiált és távozni készült.

Ekkor fokozott mértékben tört kiű a zivatar. A szenvedélyek lángja^