Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-25 / 26. szám

NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE

HMi János

Magyar bankár és közjegyző.

Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi figyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható.

HPém-zolxet küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja.

X3ia jő jegyeket elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért.

Idállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően.

A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim :

John N é m e t h, 457 Washington St., New York.

Magyar templom fölavatása.

Az amerikai magyarság szintén ünnepet fog ülni julius 4-én, az E- gyesült államok függetlenségének évfordulóján, amenyiben e szabad és vendégszerető nép iránti hálából e napra tűzte ki a Throopon Pa. létesített presbyteri magyar egyház uj temploma fölavatását. Immáron ez a negyedik magyar ref. templom, mely a presbiteriánus egyház segélyé vei létrejött és felépült, egy fillér adósságvágv törlesztés és kölcsön nélkül.

Ez egyháznak fölavatására szeretettel hivom meg az amerikai magyarságot. Legyen ez mindnyájunk nak ünnepe, nem csak egy felekezeté, mert mindnyájan szivböl adhatunk hálát az Urnák, hogy ismét egy templomunkkal több van, melyben öt a mi édes anyanyelvűnkön dicsérhetjük.

A fölavatási ünnepély programja meg van állapítva, s később közzé is teendem. Egyelőre csak annyi, hogy a szabad ég alatti imát és a templom föl avató beszédet dr. Kaciány Géza yougstowni magy. presbi téri pap, a Magyarországszerte ösmert szónok mondja; az első imát benn a templomban dr. Logan Sámn el superintended, Kossuth Lajos 1851-2-iki barátja mondja, az áldást dr. Krug Ferdinand hely. superintended adja, alulírott pedig hitszónoklatot tart s az egyház történetét mondja el. Lesz úrvacsora osztás, keresztelés, stb. esetleg nép ünnepély.

Jertek el, kedves magyar testvéreim, ne várjátok külön meghívót. Legyen e nap az angolságnak és magyarságnak együttes ünnepe a mi Urunknak dicsőségére.

Peckville Pa. junius 7.

Hamborszky Gyula magy. presbyterianus lelkész.

Ref. piknik New Yorkban.

A new yorki magyar ref. egyház tagjai julius 4-én, szombaton, az a merikaiak szabadságünnepéu, Nolls Momsania Schützen Parkban rendes évi pikniket tartanak, melyre úgy a new yorki, mint a környékbeli magyarságot meghívják. A new yorki ref. egyházi mulatságok mindig a legjobban sikerült mulatságok közé tartoznak, mert a közönség részéről igen nagy pártfogásban részesülnek mindig. Hiszszük, hogy a szép siker most sem marad el s New York városának s környékének magyar közönsége ismét nagy számban fog részt venni ezen a minőén tekintetben fényesnek ígérkező nyári mulatságon, a melynek a tiszta jövedelme az uj templom és iskola adósság törlesztésére fordittatik. A parktulajdonos értesítése szerint a park gyönyörűen át van alakítva. Kényelmes kuglizó, nagy táncterem és árnyas fákkal beültetett szép kert áll a szórakozni vágyó közönség rendelkezésére. Lesznek különbnél különb s mulattatóbbnál mulattatóbb társas játékok. Julius 4-ikén mindenki a szabadba megy, el ne felejtse azért senki ezt a jótékonycélu magyar mulatságot felkeresni. Kezdete d. e. 10 órakor. Belépti jegy 25 cent. Útirány: Tessék venni a 3-ik Ave. magas vasutat a 169-ik utcáig, innen 8 blockot a brooklyni vagyis a keleti oldal felé, 1 blockot balra menve, a parkba él.

Bridgeporti egyházunk köréből. Jf

Bridgeporti egyházunk körébeu eddigelé a testvérek csak mint egyháztagok működtek, de számbeli sulyoknak és erejüknek a társadalmi eseményekben kellő kifejezést adni nem tudtak. Ezért indult meg és pedig nagy arányokban egy protestáns egyletnek a megalakítása. Az eszme már nehány lelkesült, buzgó egyháztag között megbeszélés tárgyát képezte. Erről fog tanácskozni az egyházi elöljáróság, a consistorium is a következő csötörtökön s ha itt kellő képen fogják méltányolni az ügyet, úgy a jövő hó folyamán nagy református, illetve protestáns népgvülés fog tartatni, a mely hivatva lesz eb - ben a kérdésben véglegesen dönteni s az egylet megalakulását kimondani. Egy ilyen egyletre végtelenül nagy szüksége van ma már a bridgeporti magyar reformátusságnak s hiszszük, hogy egy pár százan leszünk mindjárt az alakulás alkalmával. Adja Isten, hogy a terv sikerüljön.

—Bridgeporti egyházunk szokásos évi piknikjét Julius 3-án fogja tartani a Spruce street végén levő kís erdőben. A mulatság kezdete d. u. 5 órakor, vége reggel. Belépti dij

15 cent. A reformátusság piknikje egyike szokott lenni a legkedvesebb mulatságoknak. Ezzel az alkalommal nyilatkozik meg a két <-g • ház között magyar testvériség Hiszszük, hogy most is úgy lesz, mint a múltban: egy gondolatban fog megdobbanni minden magyar szív s reméljük, hogy egyházunk adósságának a letörlesztésére ez a piknik szép jövedelmet fog hozni.

A Homsteadon építendő uj magy. templom alapja növelésére az itteni és környéki magyarság fényes egyházi bált fog tartani aug. 17-én, hétfőn, a homesteadi Saenger Hall tágas termeiben. Ma még korai volna e készülődő bál egyes részleteiről írnunk, de annyit már is írhatunk, hogy az ifjú egyháznak tevékeny elöljárósága mindent el fog követni, hogy e mulatság anyagilag és erkölcsileg a legszebben sikerüljön és nehány száz dollárral megnövelje a tervbe vett homesteadi uj templom alapját.

Az ide vonatkozó hirdetés nemsokára meg fog jelenni lapunk hasábjain, de addig is felhívjuk olvasó közönségünk szives figyelmét e jótékony célú mulatságra.

Egyházi értesítések.

—Lelkipásztori szeretettel hozom tudomására Homestead, Braddock. Rankin, Duquesne, MsKeesport és környéki hittestvéreinknek, hogy Isten szent végzése és egyházi felsőbb hatóságunk megtisztelő bizodalma folytán ezen vidék lelkipásztorául hivatván el, addig is, mig a jó Isten saját templomunk építéséhez segít bennünket: minden vasárnap délután három órától a 9-ik utcsfc és Dickson street sarkán, Homesteadon, Tomcsányi ur szomszédságában, angol ref. templomban, tartjuk isteni tiszteleteinket. A parochiális lakás 213 Eight Ave. Homesteadon van, hol a lelkészszel bármely időben lehet egyházi ügyben értekezni.

Homestead, Pa. 218 Eight Ave.

Harsányt Sándor ev. ref. lelkész

—Eredj, könnyű neked, könnyű vigasztalni, az Istenben^bizni, nem volt még gyermeked, nem vert meg az Isten__büntelen,pártatlan.

Két erős embernek kellett közre fogni, úgy tudták csak a koporsót leszögezni.

Azután kivitték az udvar közepére, egy asztalt melléje, egy széket eléje, úgy várták a papot, az Urnák szolgáját, csendben, szomorúan. Egy szó nem hallatszott, még csak sutogás sem, még csak zokogás sem.

Akkor eljött a pap, imádkozott szépen, vigasztalást kérve mennyei Atyánktól; beszédet is tartott, vigasztalást szólott, Krisztus Ígéretét: ,,Elmegyek előre, hogy Helyet készítsek a ti számotokra”---De nem értett abból, nem hallott egy szót sem a szomorú anya, csak állt ott mereven, nézte a koporsót üveges szemekkel, a cifra koporsót, kegyetlen koporsót, mely az ö egyetlenét örökre elzárta tekintete elöl. S mikor felemelték a kicsi halottat, mikor kivitték a szomorú udvarból. Vajdáné követte, mint az élő halott, kétfelöl két ember tartotta karjánál, úgy vezették némán, úgy vezették busán, a bus temetőbe, pici piros Böske, nyugovó helyére.

Letették a kedves halottat, a sírba. Három marék földet vetett rá mindenki, hiszen úgy szerette—siratta mindenki. Három marok földet vetett rá anyja is, és aztán—egy sikoltással leugrott a sírba.

—Nem hagylak itt édes, kedves kis leányom, olyan hideg a sir, félaél is itt magad, nem, nem, nem •hagylak itt

Mikor onnan erővel kivették, egészen nyugodtan viselte magát, de oly különös volt minden mozdulata, tekintete olyan üres, semmitmondó, hogy attól féltek, megörült. A pap oda ment hozzá, biztatta, vigasztal ta az Isten jóságával, kegyelmével, hogy az Ur jót akar minden gyerme kével, és ha néha sújt is, az is javunkra van, mert ö szerető mennyei édes Atyánk. Az asszony hallgatta, engedte beszélni, s mikor elhallgatott, megfelelt az asszony.

—Tisztelendő uram, hagyjon most el engem, ne boszantson engem kegyes beszédekkel Istennek, Krisztusnak Ígéreteivel, szeretetével, irgalmasságával: nem hiszek én abból, nem hiszek egy szót sem. — Hogyha volna Isten, nem halt volna meg az érj lányom!....

—A Krisztus nevére ne legyen.

—Mondtam már hallgasson, köny nyü kigyelmednek, se fia, se lánya, járna csak úgy. mint én, nem dicsérné Istent.

De nem fájt a papnak ez a kemény beszéd, még rosszul sem esett, csak a szegény asszonyt, azt sajnálta nagyon.

Nem is hagyta, ottan, nem hagyta magára, mindennap meglátogatta, téritgete vissza elhagyott Atyjához, a bölcs és jóságos, irgalmas Istenhez. De hasztalan, nem használt, a beszéd, csak az volt a vége:

—Könnyű kigyelmednek, se fia, se lánya, hagyjon már magamra, ne is jöjjön ide ...

Egyszer aztán csakugyan el is ma radt a tisztelendő ur, vájjon mi lehet az oka.

* *

*

Yajdáné ott bent ült az első szobá' ban, rakosgatott, rendezgetett.

Ez is az övé volt, ez is, ez is, ez is... szivemnek szerelme, te felejthetetlen.

Néha-néha bus haraugszó rezeg tette meg az ablakokat. Mindennap temettek. A kegyetlen torokgyík öldökölt a faluban. Yajdáné mindennap kiment egyszer, mikor a harang bugást hallotta, megkérdezni, kinek -szól a harang, ki a halott újra.

Megkérdezte egy nap ; a szomszéd Sárika ; megkérdezte másnap, Gerébi Józsika ; kérdezte hetednap az a jó, a kedves, az áldott tisztelendő asszony.

Hányszor mondták neki fiatal még, gyenge, ne menjen beteghez, ne menjen sehova, mig tart a döghalál, könnyen megkaphatja ezt a rettenetes, gyilkos betegséget, mindig csak azt mondta : szabad a jó Isten mindnyájunkkal. íme ez a vége. Nincsen már. nem lesz már, a ki vigasztaljon, a ki olyan kedves dolgokat beszéljen az írásból, a Krisztusról. . . .

Va jdáné ezt hallva, nem titkolhatta el kárörömét.

Ah, a bölcs, a kegyes, erős tisztelendő, ö, a jó keresztyén, az Isten szolgája, tudja-e most magát úgy vigasztalgatni, mint másokat szokott, elmegyek megnézem, megnyugszik-e ö úgy Isten akaratán, mint engem biztatott, megnyugszik-e most is, mint mikor másokat s engem ért a a bánat? Jó-e még az Isten, irgalmas-e néki ?

Ottan a pap háznál, a pap ház udvarán szomorú koporsó. A ki benne nyugszik : szegények gyámola, betegek barátja.....tizenkilenc éves, házasságban töltött nem egész félévet.

Úgy szerették egymást, úgy féltették, egymást a fúvó széltől is.... ,,Olyan az ember, mint a mezőnek füve, reggel még virágzik, estére levágják és a tűzre vetik“. . . .

A koporsó körül ott áll az egész család sírva, zokogva, ott a tisztelendő ur is, összekulcsolt kézzel, földön révedező lecsüggesztett fejjel- Nem sir, nem zokog, uem zúgolódik, csak néha-néha egy-egy könycsepp gördül végig fájdalmas orcáján.

Vajdáné csak nézi majd kővé dermedtem Oda menne hozzá, hogy elmondja néki, a mi szivét nyomja. Nem mert közeledni. A férfi arcáról visszatükröződő néma, szent fájdalom és isten akaratán való — bár fájdalmas — megnyugovás visszatartotta Öt. Csak messziről kisérte a tisztelendöt fürkésző szemeivel.

Kiment utána a temetőbe is. Ott is ugyanazt a néma fájdalmat, csendes megnyugovást látta a pap arcán. Mikor a koporsót a sírba eresztették, mikor a hantok rázuhantak, mikor mindenki ngy érezte, mintha az ő szivét zúznák össze azok a hantok: a tisztelendő ur akkor is olyan maradt, mint volt előbb. Mikor a sirt behantolták, ö akkor is ott állt mereven, s mikor hívták, hogy hagyja el a szomorú helyet, egy mély sóhajtással távozott.

Aztán gyakran meglátogatta a temetőt, Yajdáné mindig kiment utána, kémkedett, nem hitt a pap megnyugvásában, kételkedett benne, hogy az még sem lehet:

— Képmutató, csak azért erőlteti magára a nyugodtságot, hogy erőének, jó keresztyénnek tartsák az emberek. De majd kitör belőle a fájdalom, a zúgolódás, csak egyszer azt gondolja, hogy egyedül van.