Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-28 / 22. szám
IV vfolyam. Bridgeport, Conn.. 1903 xMájus 2S-án 22. szám. Felelős szerkesztő: "Kr.S.Xj.SJSS-S.'H" S^LiTIDr-líridgeporti ref. lelkész A lap szellemi részét illető - ...•{'^fémé ny az l* f^l% v Cor. Howard Street, Brit' kűldencUt. __ vvyet „ ~g>% ________ '^■Z^ kDITOR: :Ea,la,ssay, Pastor of the Hungarian Kef. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. r (Hungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM I iE^öxsa-u.iilcs.tá.rsa.Is : KUTHY ZOLTÁN new-yorki ) és f lelkészek VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. j Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Brid-g-eport, Conzi. ZtKdZegf jelen. minden csötoxtölxon.. Előfizetési á,r egy éizre: -S_merils:á.Tsa, $2. Magyarországra $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the “liiiiileli sentinel Pisili cipói}.; Cor. Howard Are. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE PoST ÜFEICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. i ! “ Pún kost. Mi adott a keresztyénség első vér tanúinak szivébe olyan lelkesedést a megfeszített, de feltámadt Krisztus evangyelioma mellett, hogy dk készek voltak még életüket is feláldozni a keresztyén vallás igazságaiért? Mi lelkesítette az apostolokat abban a nagy és nemes munkában, a1 melynek az volt a célja, hogy az emberiség úgy ismerja meg az Istent, mint édes atyát, ki még a tékozló ti unak is megbocsátott.? A Szentlélek, Istennek lelke volt az, a mely őket lelkesité s arra buzditá, hogy a Jézust hiven kövessék a halálig. A Szentlélek, Istennek ajándéka, az az erő, a mely által megbizonyitá Jéais, hogy azokat, akik Ö benne hisznek, nem hagyja árván. Velők van még a halál árnyékának völgyében is s azt cseleksz.i. hogy a szenvedés a nyomorúság idején is igy sóhajtsunk fel a zsoltáros királyijai: ,, Vessződ és botod vigasztal engem!” A Szentlélek működésének csudá latos eredménye volt az első püaköst ünnrpén. A felénk s emberi vágyaktól áthatott tanítványok, kik még az olajfák hegyén is valamelyes földi országnak a megalapításáról álmodoznak: megerösbödnek. Péter a Krisztusnak lánglelkü követője, kiáll a Jeruzsálembe össze sereglett nép elébe s olyan csudálatos prédikációt tart, hogy az a nép, a mely ötven nappal ez esemény előtt „Feszitsdmeget” kiáltott a Jézusra, megdöbben s megtérnek mint egy „háromezer férfiak”. Ez a csudálatos esemény jellemzi a Szentléleknek működését a keresztyén anyaszentegv házban. Csak egy pillantást kell vetnünk a keresztyén egyháznak a történetére s azonnal be fogjuk látni a fenteb bi állításnak az igaz voltát. István vértanút épen úgy e lélek lelkesité mint azokat, akik Néró csá szár állatias vérszomjának estek ál-J dozatnl. S azokat, a kétségtelenül j fényes eredményeket, a mélyek aj kereszténység vívmányai az emberi-! ség történetében, mind a Szentlélek munkájának köszönhetjük. Ez hatotta, át minden időben azokat, a kik a Krisztusnak hü s igaz követői voltak. ..Igaz, hogy a Szentlelket többször el akarták hallgattatni a múltban. Igaz, hogy ennek a léleknek a j megnyilatkozásait nem szívesen hallgatták meg azok, a kik a kérész tyénséget saját hatalmi érdekük kielégitésére puszta eszközül használták fel: de a szél fu s odamegyen a kova akar, a hosszú szellemi és er külcsi tespedés után is feltámadt az, a jótékony szellő, a mely mozgásba j hozta a Bethesda tavát s megujjitáí a temérdek lelki csonka bonkát. Az Istennek legyen hála, hogy i ma a Szentlélek szabadon működhetik közöttünk. Szabad a lelkiisme-! rét. A lélek hatalma repülhet alkotó- j jához s nincs rajtunk rabbilincs, súlyos erkölcsi s hitbeli kényszer. A Jézus egyszerű evagvelioma, az, a melyet Péter apostol prédikált az első pünköst ünnepén s a melylyel Pál megbóditá a pogány világot: „Hiszek a megfeszített, de feltámadt Jézus Krisztusban” képezi alapját annak a vallás erkölcsi felfogásnak, s a melj" hit dolgában zenmnféle emberi tekintélyt, nem ismer el irányadónak. Mi reánk, a kik a Jézus egyszerű, tiszta, makula nélkül való evangyeliomának vagyunk a hirdetői és követői, egész úgy mint az apostolokra az első pünköst ünnepén, azt mond ják, hogy „édes bőrtől részegedtek meg ezek”. Sokszor fel-fel haugzik a, gyűlölet szava s az a dohos felfogás, a mely a sötét közép kort jellemezte, mais dühöng. De ne féljünk! a Jézns veiünk van! Előre a Szentlélek vezetése mellett a nagy és nemes munkában.! Dehogy eredményes inunkat: végezhessünk, annak legelső feltóele az, hogy Ön magunk érezük a Szentléleknek ihlatését, s úgy cseleked jünk a mint ez a lélek irányítja gondolatainkat, érzelmeinket. így nem fogunk csalódni soha. így tölthetjük be igazáu emberi hivatásunkat!. Boldog, aki érzi a Szentlélek ihletését s úgy cselekszik, a mint a lélek ösztönzi öt a cselekvésre. Albott Szentlélek.! Légy segitönk az élet bajaiban, vigasztalónk a nyo moruság napjaiban, hogy igy be töltvén ember tisztünket, halálunk óráján lássunk megnyilatkozott egeket. y—r. A pünkösti történet A cselekedetek könyve I : x -4 verseiben le van Írva a Szentléleknek a kitöltetése. Ekkor szállott a tanítványokra az az erő. a mely akkor is, azóta is g keresztyéni éleinek a forrása s a legnagyobb eredményeknek létrehozója a keresztyén anyaszentegyházban. A Szentlélek kitöltésének ideje az ötvenednapi ünnepre vagy görögösen “a pentecost” nevű napra esett. Ez csak a mellett bizonyít, hogy az öskeresztyénség legnagyobb esemé nyei összeesnek a zsidóságnak az ünnepeivel. Miben állott a ‘"Pentecost” megünneplése? A zsidó vallásos szertartásban ennek az ünnepnek nagy jelentése volt Egyike volt azoknak a nagy természeti ünnepeknek, a melyek által Je hova arra tanította népét, hogy meg szentelje az évnek bizonyos részeit. A Mózes 3-ik könyve 23-ik része bö felvilágosítást nyújt ebben a tekintetben. Ebből a felvilágosításból ki tűnik, hogy ez aratási hálaünnep volt. Erre az ünnepre messze földről is Jeruzsálembe gyűltek a zsidók, hogy megtartsák a törvényt, a mely igy szól: “A ti lakóhelyetekről hozzatok fel két kenyeret, két tizedrész liszt lángból. Legyenek azok kovászszál sütve, zsengékül az í rnak.” De ez a nap volt emlékünnepe annak az eseménynek is, hogy Jehova Mózes által a Sinai hegyen kiadta a tizpa rancsolatot is. így a zsidók aratási hála ünnepe, az az ünnep, a mikor a törvény kiadatásának emlékét ünnepelték, a legszorosabb összefüggésben áll a ke resztjén pünkőSttel. A keresztyén pünköst a Jézus esz méineka világba való szélesebb átmeneteiét jelenti s igy diadalát jelenti azoknak a törvényeknek és pa • raucsolatoknak, a melyek a Jézus ajkáról hangozva el, arra voltak hivatva, hogy megújítsák az emberiséget. A keresztyénség tehát mint uj szövetség, a legnagyobb, a legero sebb összefüggésben az ó-szövetséggel s azzal a néppel, a mely ebben hisz. Volt pedig idő rá, midőn egyes keresztyén vallásfelekezetek ezt nem hitték s azt tanították, hogv az ó szövetség egy az örök Istennel ellen séges szellemnek a munkája. Lukács, az öskeresztyénség törté netirója. ellene mond ennek a felfogásnak s az első pünköst történetének a megírásánál az ó szövetségi a lapra támaszkodik. rr A Szentlélek kitöltetéeének emlék ünnepe nagyon tanulságos, a. pünkösti áldás minden részlete telve van fontos tanulságokkal. A hely, a hol a tanítványok a Szentlélek áldását veszik s a körülmények, melyek között a Szentlélek megjelenik, mind nagyon fontos dolgok. A tanítványok egy akarattal vannak együtt egy helyen. A Krisztus tanítványai, mikor a lélek ajándékát veszik, nem szakadnak külön-külön, egymással nem ellenkeznek, hanem szeretettel együtt maradnak és munkálkodnak a Krisztusnak országáért. Nem csak lelki közösség volt közöttük, hanem látható egyetértés, összetartás is. Összetartotta őket- a szeretet és a jó tékonyság s ennek külső jele volt az a közösség, amelyben éltek. Ez na gyón tanulságos és intő példa a sa ját korunk keresztyénségére! Minő eltérés, hány felekezet van azok között, a kik magukat keresztyéneknek nevezik. Bizony nagyon távol állunk az egy akol és egy pásztor esz '«léjétől, a mely pedig az öskeresz tyénségben teljesen meg volt valósulva. Maga az a tény, hogy olyan sok keresztyén vallásfelekezet van, s az a. tény, hogy ezek egymás ellen küzdenek, a legnagyobb bizonyíték a mellett, hogy eltávolodtunk az első piinköstnek amaz áldásától, amely • egyességet és békességet teremtett. Bizonyára valamely ellenségünk mü velte ezt. Az első pünköst ünnepéről való megemlékezésünk tanítson tehát bennünket'egyességre és egymás iránt való szeretetve. A Szentlélek kitöltetése alkalmával a tanítványok zugó szélnek zendülését, hallották s látták, hogy a Szentlélek kettős tüzes nyelvek alak jában száll le s egy egy ilyen nyelv ült minden tanítványra s ennek hatása az volt, hogy kezdettek más nyelveken szólani. Az első csudálatos jelenség a szélnek a zendülése, a mely betöltő az egész házat, a hol ülnek vala. Ez természetfeletti jelenség, a láthatatlan dolgoknak és hatalomnak megnyilatkozása. Uj élet kezdődik. Uj királyságnak az erői lepnek a cselekvés terére s az eredmény olyan, amelyet még ember nem látott s elképzelni is alig tudott. Ilyennek állítják a tudósok a világ kezdetét. Az első pünköst ünnepe pedig a keresztyénségnek a kezdete, nagyobb, mint bármilyen anyagi kezdet. Az első pünköst ünnepe a lelki megújhodásnak, az erlB si megtisztulásnak a kezdete, a J»ssiás szellemi országának a megiMpitása. Csodálkozhatunk-e, ha egy olyan felséges esemény természetfeletti jelenetekkel van összekapcsolva. Csupán a teremtés története hasonlítható e történethez. Amaz azonban csak az anyagi, ez pedig a szellemi világnak a megalapítását írja le. Itt már nem menydörgés Között jelenik meg az Isten. Nem kiséri a földnek megrendülése jövetelét, mint mikor Mózes előtt megjelent a Sinai hegyen vagy Illés előtt a Horeb hegyén. Csak a szél fu. Csak a szél zendül meg. A szel zendülése közben jelennek meg a kettős tüzes nyelvek. Mindenikre ül azok közül. Ez e külső jele az üj szövetségnek. A Szentlélek személyéről szóló tan tiszta keresztyén fogalom. De azért az ó szövetségben is gyakran találkozunk a Szentlélek hatalmával és befolyásával. Aholiabot és Bezaleeit az Istennek lelke oltalmazta és vezerelte. mikor a szent sátort építették. Sámsont, Sault, Dávidot, Salamont és a prófétákat áthatotta az Urnák lelke....... Bizony igaza van Jakab apostolnak; “Minden jó adomány és tökéletes ajándék a világosságnak atyjától származik!” A Szentlélek külső kiábrázolása: a kettős tüzes nyelvek. Ez a legalkalmasabb jelkép. Jelképezi azt, hogy az égi tűz elpusztít mindent s megpróbálja az embert, a mint a tűzben próbálják még az aranyat. Az az emberi nyelv, a melyet ez a tűz érint, nem fél bizonyságot tenni a Krisztus mellett, de kész a halálra is. Nem fegyver, nem erőszak, de a kettős tüzes nyelvek voltak azok, a melyek a keresztyénséget az emberiség közkincsévé tették. A kettős tüzes nyelvekből egy-egy ült mindenik tanítványra. Ez jelképezi az egyéniséget. Mindenki önmagának áll vagy esik. De ki-ki any nyit tartozik munkálkodni, hogy hü szolgának találtassék. A tanítványok azonban bár különkülön egyen-egyen vették a Szentlélek ajándékát, mégis egyek voltak a gondolatban s a cselekvésben is. Erre kell nekünK is törekednünk. E- gyéni munkánk hasson oda mindig^ hogy általa a Krisztus anyaszentegyháza vegyen növekedést. A Szentlélek valóban csodálatos hatást gyakorolt a tanítványokra. Kezdettek szólani más nyelveken azok. A kik hallották a tanítványokat, álmélkodnak és csodálkoznak, ...■ __«M, W.H.A . - -----I ■ ■■ ■ - - •
