Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
6 A Pittsburg's Yidéki Magyar Ref. Segélyező és Egyházi Egylet Monogahela City osztálya — saját pénztára gyarapítására 1903 Junius 1-én. Pünkösd második napján. Matti rendez, a MORGAN HALL-bán, melyre a helybeli és környékbeli magyarságot tisatelettel meghívja a 11 eodezg s é g. Belépti dij: uraknak 50c. nőknek m o’ven; Kezdete, délután 1 órakor. Kitűnő eledelek, hűsítőkről, jó szivarokról gondoskodva lesz. Kitűnő cigányzene fogja a talp alá valót huzni. A Duquesnei I. Magyar Református Betegsegélyzö Egylet 1903. Junius hó 15-én, mm a TURNELL HALI.-ban, a mely ünnepélyen fogja felszentelni az Amerikai és Nemzeti Zászlóit. Ezen ünnepélyre, úgy a helybeli, mint a vidéki honfiakat és honleányokat tisztelettel meghívja a Rendező Bizottsá, +■»•+►+++ es-i-Belépti dij: férfiaknak 50, nőknek 25 cent. Az ünnepély kezdete reggel 9 órakor. Vége másnap reggel. Jó zenéről, ételekről és hűsítőkről gondoskodva van. A CLEVELANDI REF. EGYHÁZI ÉNEKKAR. % <§> 1903 május 30-án (§t saját Ixotta ■ tára W javára nagy Nyári Mulatságot rendez a HOLTON utcai „MAGYAR HÁZ”-ban. énekkar kitünően öshz* - S^KT*' if válogatott darabjar élvezetes % estét biztosítanak f,ß nw ---n megjelenőknek. Kezdete dél után. Belépti díj 25 cent. /Meghívó. A Pittsburg Pa. és vidéki Lorántffy Zsuzsanna női Betegsegélyzö Egylet. 1903 Junius hő 1-én, Piinkősd 2-ik napján. HoinSteadou, Pa. a Saenger-Hall nagy termében 5th Avo Saját alaptőkéjének gyarapítására esTiíciaisáioi rendez, melyre a Pittsburg s vidéki magyarságot szeretettel hívja meg a Rendezőség. A mulatság kezdete este 7 órakor, Belépti dij 25, férfiaknak 50cent. Jó zenéről, hűsítő italokról gondoskodva van. HAZAI HÍREK, Országgyűlési tudósítások. A nagy harc foly. Az ex lex, a törvénynélküli állapot napjait éli Magyarország. Mikor lesz vége? Mi lesz az eredmény? idytudna ma még ezek re a kérdésekre megfelelni.? Az igazság az volna, hogy a kormány után, ha ugyan a függetleségi párt győz: a függetlenségi párt lépne kor mányin. De Magyarországon iiyen párt alakulásról alig lehet szó. So kan azt hiszik, hogy Bánft’y jöhet csak a Széli helyére. Ez természetesen azt jelentené, hogy Apponyi és pártja kilépne a kormány pártból. Apponyi és Széli között már most is nagy közbevetetés vagyon. Azt hiszűk, hogy a harcnak nem lesz jó vége. Ha Széli lemond, a jezsuiták növendéke Apponyi Albert gróf lesz miniszterelnökké, vagy valaki a régi „habarék pártból.” Andrássy Gyula grófot is emlegetik, de hogy miként fog az ország ezekből a kétségtelen nagy bajokból kilábalni, annak csak a jó Isten a megmondhatója. Egyéb iránt az országgyűlésen a következők törtéjitek. Május negyedikén Szétl Kálmán egy olyan inditvánovt terjesztett elő, amely az exlex vitát lehetetlenné akarta volna tenni. De ezt az indít ványt Endrei Gyula és Kossuth Ferenc elfogad katlannak mondották s követelték a jelentés tárgyalását vagy vissza vonásá t. A ház elnöke az ellenzéknek ndott igazat, s megindult a tárgyalás. Papp Zoltán szólt először Polonyi indítványát fogadta el. Rakovszky főleg a Barta Ödön indítványával foglalkozott, s egyikindítványhoz sem csatlakozott, hanem kijelentette, hogy ö és pártja majd azt fogadja el, a melyik a legjobban megfelel az ellenzéki állás pontnak. Rakovszky után a kormány elnök szólalt fel s kérte indítványának elfogadását. Szünet után Sebess Dénes és Reich Aladár beszéltek. Mnjus 5-ón Várady Károly, Benedek János és Eudrey Gyula szólaltak fel, s elfogadták a Polonyi indítványát. Érdekes volt hogy Várady Károly Szélit következetesen ex lex miniszterelnöknek szólította. Endrey Gyula pedig úgy beszélt róla, mint Magyarország volt alkotmányos miniszterelnökéről. Nagy hatást keltenek az ellenzéki képviselők ama beszédek felolvasásával, a melyeket a 1899 ben az ex lex ellen a volt nemzeti párti képviselők tartottak Kétségtelenül érdekes ez a jelenség. A május hatodiki ülésen egy zárt ülésben végződő vihar támadt. Len gyei Zoltán felszólalására kijelentette Fehérváry, hogy sehol se soroznak s a külföldről haza ment jelen kezöket se avatják vagy esketik fel. A tárgyhoz egy névszerinti szava zás után Ráth Endre szólott, a ki Hodossv beszédjét olvasta fel. Ekkor a másnapi ülés programjának a megállapításakor támadt a vihar, a melyet zártülésben végre úgy végezték el, hogy a mentelmi ügyeket le veszik a napirendről s tovább folytatják a vitát, a mint azt dr. Ballagj Géza javaslotta. viseletében Arányi Dezső tanácsos lelkes üdvözlésére dr. Szlávik M. theol. dékán és HarsányiP. debreceni theologus válaszolt, s melegen megköszönték a kitüntető fogadtatust. Az állomásról a menet az ev. templomba indult, a hol Simkokán tortanitó orgonakisérete mellett az ifjúság az „Erős vára mi istenünk” ez. evang. a „Jövel szentlélek úristen” ref. éneketjs a himnuszt énekelte el. A bártfai nagy uemplom s a városháza ritka műemlékeit s régiségeit Arányi Dezső mutatta be bőséges magyarázaiók kíséretében. Onnan az ifjúság még az ev. óvodát és az állami gimnázium épületét te kintette meg. Az ifjúság tiszteletére rendezett fényes közebéden, amelyen Bártfa intelligenciájának színe java jelent meg, lelkes fel köszöntök hangzottak el a városra, az ev. egyházra s Bártfa városa intézményeire. A közebéd után az ifjúság szívességből átengedett és mérsékelt áru kocsikon megtekintette a zborói Rákócy kastélyt, a száz hársfát s a bártfai fürdőt. Az állomáson Aranyi I). búcsúszavára az ifjúság köszönetét lelkes szavakban Belica András eperjesi tixeol. test. elnök köszönte meg, kinek oroszlánrésze volt az eperjesi konferencia s a kirándulás élökészitésében és rendezésében. A bártfai közönség által zsúfolásig meg telt állomásról lelkes éljenzések között robogott el a vonat. Az ifjúság hálás köszönettel és maradandó emlékekkel távozott el Bárt fáról és £perjésről. Tanulmányi kirándulás Bártfara. A hazai prot. teol. eperjesi konfe renciájának ifjúsága e hó 1-én igen sikerült tanulmányi kirándulást tett Bártfára. 70 ifjú vett benne részt a haza összes vidékeirül. A bártfai állomáson a lelkes ifjúságot nagyszámú közönség, az ev. egyház piesbitériuma, Topertzer Albert felügye lője, Szlapty Mátyás lelkésze s a városi tanács fogodta. Utóbbinak képaz elsülyedt após. A nép babonás hitét élénken világítja meg az alábbi furcsa eset, a melynek hírét egy csikmegyei lapban olvassuk: Eltemették Fodor And rásnét Csikrákóson. Fodor András uram özvegyen mardt nyolc árva gyermekével. A következő napon elment látogatóba egyik falusi isme röséhez, s alig ült le a kínált székre ájul tan rogyott össze. A falu népe összefutott s az ájult embert haza cipelte lakására, ahová természetesen még többen csőd ültek be az ájult embert dörzsölni és bámulni. A hírre odafutott az öreg Fodor is, az ájült édesapja. Mikor az áj tón belépett egyszerre leszakadtak a jrozzant pin cegerendák s az odacsödültynépség, az összes; bútorzattal együtt, 1 nagy sikoltozások közt, a pincébe Suíyedt. Ebből a falunépe kisütötte, hogy az elhalt Fodor Andrásné átka fogta meg az apósát, kivel életében szőr nyü haragot tartott s avval átkozta meg, hogy házuk sülyedjen el. ami kor apósa oda beteszi lábát. Az elájult magához tért sa többiek is, kisebb nagyobb zuzódás árán, kimász tak a pincéből. Az átkozódág pedig nem illik a keresztvén emberhez. j ‘ Rákócy Zsigáimul alagutja. Sátoralja uj helyről jelentik. Szerencs régi, még 1695-ben épült református templomban nyugszik Rákeci Zsigmond fejedelem. A monda cserint e templomba valamikor alag utón is el lehetett jutni. A Máv. debreceni műhelyének „egyetértés” önképzökre most Nagy Sándor vezetésével a templom udvarán ásatást végzett, de hasztalanul: nem találták, meg a Rákoci alagutat. E helyett sok emberi csontra, női hajfürtre és egy szép, gyöngyei, aranynyal és rubinnal ékes pártára akadtak. A k i a fejedelem sírboltját a saját költségén helyre fogja állíttatni. A kassai sikkasztás. A sikkasztás ügyében a vizsgálat első részét már befejezték. Az erről szóló iratokatt beterjesztik az ügyész séghez. Kassai lapok híradása szerint előzetes vizsgálat által kiderült hiány nem egyezik mega miniszteri I kiküldöttek vizsgálatainak eredményűvel. menyiben a községi tanítók fizetésére más alapokból igénybevett összegett is hiánynak vették, továbbá kiderült az is, hogy az árva szék által három félnek kézbesítés végűt a pénztárosnak kiadót mintegy 1500 korona is eltűnt. Payer Béia miniszteri biztos a napokban visszamegy Budapestre. Nedvfcky Tivadar azonban Kassán marad a tavalyi könyvek átvizsgálása s az okmányokkal való összehasonlítása végett. Cselényi Béla kapitány Hősiek előéletére nézve a kihallgatásokat szintén befejezte s az erre vonatkozó iratokat beterjesztett az ügyészségnek. A kihallgatások során a számvevőségi tisztviselők egybehangzóan állították, hogy Horalekiiek a vizsgálóbíró előtt tett ama vallomésa, hogy a hiány abból szár? marhatott, hogy a péiutárt valaki az ö távollétében meglopta, teljesen kizártnak tekintendő, mert ily esetről nincs semmi tudomásuk. Horaleket utóbb a tisztviselőknek adott előlegek Járgyában hallgatták ki. Kivándorlás Tolnamegyéből. Említettük töb ízben, hogy Tolna vármegyében a kivándorlás oly mérveket öltött, mint talán sehol az országban. A vármegye alispánjának jelentésében olvassuk most hogy a kivándorlók száma ezidöszejrint is napról-napra szaporodik. A I kivándorlók legnagyobb része Ame; fika felé veszi útját. Az elmúlt oszjtendöben 1165 egyén kért külföldi, útlevelet, az idén ped'ig már az első évnegyedben 1055- re rúgott a kiadott útlevelek száma. E melett nem csekély azoknak a száma sem akik útlevél nélkül indulnak Amerika felé. Életmentő százados. Izgalmas jelenet játszódott le mi! nap, mint Temesvárról írják, a vá| rosban folyo Béga partján. Miklósi Gusztáv fésűs segéd becsipett állapotban a Béga-csatornába zuhant, mire a parton óriási néptömeg verődött össze. A családjával arra sétáló Auffarth 29 ik gyalogezredből! százados gyors elhatározással leoldjptta kardját, ruhástól a Bégába ugrott s a fuldokló munkást nagy küzdelemmel partra vonszolta. Az ósszesereglett nép lelkesen megéljenezte a derék életmentőt, aki pár év előtt egy gyermeket mentett meg a tüzhaláltól. Munkásnyomor Csongrádban. Ijesztő nyomor hírét írják Csongrádmegye több részéről. A nélkülözés különösen a mukásnép tanyáin ütött sátrat. A nyomor terjedésének korlátozására a Szentesen felállított munkásközvetitö intézet igyekszik most fokozott mértékben eljárni.Ha zai munka hiányában sikerült is több száz munkást külföldi munkába helyezni, de ez sem hozta meg a kivánt reményt, sőt növelte az elkeseredést. A külföldi munkaadók ugyanis kijátszottak a magyar munkásokat. Jóval kisebb bért íizettek ki nekik, mint amenyit kialkudtak s mivel a munkások sem akartak engedni a maguk igazából, sokan kenyér nélkül mardtak az idegenben. •Arról értesítik lapunkat, hogy Csongrádmegye községeibe, de külö nősen Mindszentre százával érkeznek vissza ezek a kiéhezett, lerongyolódott és kényszerutlevéllel hazatoloncolt munkások."Ez a dolog még jobban elkeserítette az embereket, úgy hogy a minap már hangos fenyegetőzésben adtak elégedetlenségüknek kifejezést.
