Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
IV vfolyaiii. 21. szám. Bridgeport, Conn., 1903 Május 21-án Felelős szerkesztő: '.ECJüLi.a-ss.s.'sr sándoe bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére: (Jor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldeni-“ , ÜMEBIKiLI Be-sr. itWeT , r’astor oi ^'íS.ei. Church, Cor. Ho ../e. & Pine st. Bridgeport. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM! IF'öm.-u.zilsa.tái.rsialc: KUTIIY ZOLTÁN new-yorki 1 ■ , és (lelkészek VIRÁG ISTVÁN trentoni ref.) Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő cimére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Brid-g-eport, Oon.iT.. —---------------------------------------------ILv^egrjelen. 32Q.in.ő.@n. cgötöitöl^ön.Előfizetési ár egry érre: Amerikába $2. lAag-yarországra $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the riQIHH l, Cor. Howard Are. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Áldozó csütörtök. * Áldozócsütörtök a Jézus mennybe menetelének emlékünnepe, az a nap, a mikor a világ megváltója, Jézus elvette mennyei Atyánknak kezéből az öt méltán megillető jutalmat. Azért a sok szenvedésért, a melyen Jézus földi életében átment, azért az önfeláldozó szeretetért, a melyet az egész emberi-nemzetség iránt tanúsított: csak a megdicsöittetés lehetett az igaz jutalom. Jézus halálával bizonyságot tett a mellett, hogy az Istennek örök végzését kész betölteni. Feltámadása által legyőzte a bűnnek büntetését, a halált s mennybe menetele biztosit bennünket arról, hogy ha az Ö nyom dókáin járunk, ha az Ö parancsolatait megtartjuk: mi is bevittetünk ama hajlékokba, a melyek megkészLtettek a mi számunkra, a világ fundiunentomának a lelvettetése e lőtt. Jézus igazán betölté hivatását s ha valóban s igazán az Ö követői aka runk lenni s ha méltók akarunk len ni ama jutalomra, mely ö érette, Is t nnek atyai kegyelméből adatik ne künk: úgy törekedjünk mi is arra, hogy betöltsük hivatásunkat. A tűi Megváltónk, Mesterünk nem sokat kíván mi tőlünk. Mennybe menetele előtt megmutatja alapját annak, hogy miben áll az Ö igaz követése. Azt kérdezi Pétertől: Szeretsz e engemet? s csak miután Péter három szór is megbizonyitja szóval az irán ta való szeretetet: hívja öt, “kövess engemet!“ Annak tehát, a ki Jézust igazán akarja követni, szeretnie kell Öt. Ezt kívánja a Jézus mi tölünk! De szeretjük e öt igazán? Nem. Lépten, nyomon elfeledkezünk Ö róla, törvényeiről s nemes példaadásáról. Pedig Ö mais velünk van. “Nem liag\ lak titeket árván, megtérek ti hozzátok.” Ez volt a Jézusnak tanítványaihoz intézett búcsú szava. És Ö megtért hozzájuk s ma is azokkal van, a kik hiv és igaz tanítványai. Boldog az, a ki az olajfák hegyén áll, s ott megérti az angyalok szavát. ,,Az a Jézus, a ki tőletek elviteték^a mennybe, azonképen jön el hozzátok, a miként láttátok ót felvitetni. Jöhet az ilyen keresztyénre csapás, nyomor, szenvedés, kipróbálhatja rajta a sátán minden furfangos kísérletét: ö erősen megáll, tudván, hogy csak az, a ki végig megmarad, üdvezül. De fájdalom, még ma is nagyon kevés az ilyen emberek száma. A világon élő emberiség legnagyobb ré sze csak a Golgotha keresztjéig tud ja követni a Jézust, de már oda, a hol az ö isteni lényéről van szó, nem tud elhatolni. A nyitott sir, a menny be menetel története: üres legendává válik előtte. Pedig annak, a ki megáll a Golgotha keresztje alatt, a ki át tudja gondolni a Jézus egész földi életét, sok nagy szenvedését: nem volna nehéz eljutnia arra a követkéz tetősre sem, a mely a Jézus életéből természetszerűleg folyik. Ha ö n^m volt bűnös, a mint ezt legfőbb itélö bírái elismerték; ha a pogány százados, a ki a keresztyének őrizetére volt kirendelve: igy só hajthatott: “bizony ez igaz ember volt.“ Minő alapon lehet megtámadni a feltámadás és mennybemenetel keresztyén tanát? Örök erkölcsi törvény: “a jók meg jutalmaztatnak, a gonoszok büntetést szenvednek.“ Jézus szenvedett, mint még senki ezen a földön, de nem önmagáért, hanem mi érettünk, emberekért. így ö nála a szenvedés, a halál is erény, jó cselekedet: s az igazságos Isten Ítéletében még a gyarló földi értelem is csak akkor nyughatik meg: ha Jézust inkább megjutalmazza, mint a földi embereket! Ez a jutalom: az ö megdicsőülése, mennybemenetele! Az igaz keresztyén emberre végte lc-n megnyugtató erővel hat az áldozó csütörtök története. Ha Jézus jií tál inat nyert, mi is jutalmat nyei l ünk kegyességünkért. Ez a tudat ösztönöz a jóra még akkor is, a mi kor azt látjuk, hogy “az igaznak it ten ö nyavalyája sokasul.“ Ez a hit képezi legszilárdabb alapját a társa dalmi rendnek, a tiszta erkölcsiség nek és erényes életnek. E nélkül fel fordulna a világ rendje. Örökös zűr zavar uralkodnék a világban. Hivök! Álljunk meg azért gondo latban mindenkoron az olajfáknak a hegyén. y—r. A nők munkájáról Irta: Pauer Irma. „Munkálkodjatok mig nappal vagyon.” Olyan sokszor volt már alkalmunk hallani és szólani mind azokról a bajokról, amelyek orvoslást várnak, hogy ezek a szavak talán csak visz hangjai lehetnek azoknak, amelyek már anynyiszorl és annyiszor elhan goztak. Ha tehát én ezeket újból fel hozom, csak az a célom, hogy belás suk végre, nem elég szólni és hall gatni róluk, hanem tennünk is kell valamit. Kezdve a legfelsőbb köröktől, egészeit a legalsóbbakig, mindenütt készek helyben hagyni és meg erősíteni azt, hogy rósz a világ, rosszak az etil berek és nagy a nyomor. Az orvosolást illetőleg azonban már a legküíömbözöbb véleményekkel találkozhatunk, kivéve azokat, akik Kain nal együtt mondják: ,, a vagy őriző je vagyok-e én az én atyámfiának?” Sajnos, az emberek mindenben csak a testi nyomort látják s in nen van az, hogy ha egy szegénynek egy kevés anyagi segélyt nyújtanak és neliáÁy jótékonysági egyletnek tagjai, akkor olyan jóknak képzelik magukat, hogy Megváltóra nincsen is szükségük, pedig az Ur szemeivel nézve egészen másként áll a dolog. Az Ur Jézus hallgatóinak azt mond ta: Keressétek először a Mennyeknek országát s tanítványainak csak azt a megbízást adta, hogy tanítsanak és gyógyítsanak. Ö maga pedig mindig először a betegnek lelkét gyógyította, azután a testét; először prédikált s csak azután gondoskodott a test táplálására szükséges kenyérről. Vájjon ne lépjünk e mi is az Ö nyomdokaiba? Sokan, nagyon sokan nem tudják megérteni a Lorántffy egylet épitö és mentő munkáját, de meggyőződésem, ha ezekről a dolgokról komo lyan gonolkoznak, akkor kell, hogy világossá legyen elötük ez is. ‘Nézzük csak a viszonyokat a külömbözö társadalmi osztályoknál, Minden ember magasabb színvonalon akar állni, mint a mely öt tényleg megilleti. Egy szegény munkás olyan háztar tást igyekezik vinni, mint egy hivatalnok, gyermekeit is tekintet nélkül aria, van-e hozzá tehetsége vagy nincsen úgy törekszik tanítani, hogy nagy ur legyen belőlük. Egy alkalmazot t vetekszik a főnökével, egy cseléd leány a házi kis asszonynyal vagy asszonynyal s ha mind ennek mélyére hatolunk, azt fogjuk találni, hogy ez mind azért van, mert nem tanulták meg az Ur Jézustól, hogy ö szerény és alázatos volt. Szóval szivünk és lelkünk tá vol az Úrtól, a sátán kezében van s igy teljes igyekezetük oda irányul, hogy minél kényelmesebbé és kedvesebbé tegyék ezt a földi életet, mert hiszen biztos reményük a jövőre nézve nem lehet. Pedig a helyzet ez: legyen egy fogolynak bármilyen szép és kényelmes a cellája, azért még is csak fogva tan s ha az a bilincs aranyból van, mégis csak szőrit. Ezekből is láthatjuk, mennyire szükséges első sorban is arra törekednünk, hogy az emberek felszabaduljanak a bűnnek rútságából s azután minden egyéb is utánna fog kö vetkezni. \ Mielőtt azonban ezt tennök, kérdezze meg ki ki önmagától, hogy ö már felszabadult e? Magáénak vall hatja-e máraz UrJzusts tudja-e egészen bizonyosan, hogy az Ur azö bűneiért meghalt, mert ha ez igy van, akkor nincsen mulasztani való idő. Egyik nap a másik után zinte ijesztő gyorsasággal múlik s nem tudjuk, hogy meddig tart még számunkra a kegyel ni! ideje, az az idő amelyben meg engedi nékűnk az Ur, hogy mig egyfelől magunkat át és át szentelhessük az útnak Szent Leikétől, másfelöl kincseket gyüjthessünk oda fenn, melyet séma rozsda, sem a moly meg nem emészt. Az Ur Jézus mindenkit, aki meghallotta az Ö hi vers za iát és jött, azután küldi is, hogy hirdessen mások nak is mindent, a mit az Ur ö rajta cselekedett, és hogy az a kegyelem melyet ö.elnyert, mindenki számára készen áll. Ha pedig az Ur küld, akkor nékünk feltétlenül engedelmeskedni kell, különben azok között a gonosz szolgák között fogunk találtatni; akik el ásták az ö uroknak pénzét. Lehet, hogy egyik másiknak közülünk olyan megbízást ad, hogy azt a nagy szabadulást a Jézusban férfiaknak is hirdesse, de rendes körülmények között a nők hivatása az hogy a nők között munkálkodjanak. Fáj a szivünk, midőn az utcákon látunk szegény beteges kinézésű asz szonyokat, karjukon gyermekekkel újságot árulni, de ha annak kiindulási pontját nézzük, akkor a legtöbb esetben itten is azt fogjuk látni, hogy az mind azért van, mert egész életükben nem engedték magukat az Úrtól vezettetni. Munkás és cseléd leányok egyaránt, készpén. ükét legtöbb esetben viszonyaik és körülményeikhez nem illő díszes ruházatra költik, szabad idejüket pedig olyan helyen töltik el, ahol az Úrról semmit se, a világról annál többet hallanak, megismer kednekfiatal emberekkel, akik szellemi tekintetben vtelük egy színvonalon állanak s azután ha össze kerül egy ilyen 1 ár, természetesen boldogság nem lehet. A férti továbbra is mulatni szeret és talán találkozik olyan növel, a ki még jobban megtetszik neki, családját elhanyagolja, kész a bűn és nj omor, vagy éppen ellenkezőleg is állhat a dolog. Más eset, amikor a férj egyszerre munka nélkül van, betegség vagy haláleset fordul elő, az eredmény mindig ugyanaz: panaszt és zúgolódást hallunk minden oldalról. Egyike a leggyakoribb esetnek az, hogy mikor összekerülnek, a férfinek olyan csekély jövedelme van, hogy abból egy család meg nem élhet, de arra számítanak, hogy majd az asszony is dolnozni jár. Ez jól is megy egy ideig, de mikor a gyermekek száma szaporodik, az asszony sem járhat már dolgozni s kész a nyomor. Nem is szólva olyan családokról, ahol férj elissza vagy elkártyázza a keresetét. Szóval mindenütt csak azt látjuk, hogy boldogság nincsen, hiányzik a legszükségesebb. Vannak azután más esetek, a hol a leányok mindenféle csábításoknak vannak kitéve, melyeknek a saját e~ rejükböl ellentállani nem tudnak s azután a következmény itten is bűn. Mennyi, de mennyi példát lehetne felhozni, azonban felesleges is, mert hiszen ismerhetjük ezeket mindnyájan; a fö az, hogy mindenütt egy nagy hatalomra van szükség, a mely egyedül képes mindazt a sok bajt orvosolni, a mely minden bűnnél ha talmasabb s igy egyedül képes azt elhárítani. Szóval, magára az Urra van szükség, de mivel az Ur szőlőjét és minden hatalmát a szolgákra bizta, bátran foghatunk a munkához, nem kell tartanunk attól, hogy hiányozni fog az erő annak elvégzésére. Keressük fel tehát először is a fiatal leányokat; vasárnap délutánon-
