Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-16 / 16. szám

NEW TOKK, HAZLETON. WTLKES-BAKEE. lémetft János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi_konzulátusi űgyvivó’séj? vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. Pénzeket küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. P3[a,jójeg^7-ek:et elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. TCiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogój a marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim : John N é m e t h, 457 Washington St., New York. Jankó Pál János presbyter voltak jelen. Szerintök a templom kicsiny, de a felszentelési ünnepély annál na gyobb szabású volt. Adja Isten, hogy meg legyen a kívánatos anyagi s fő­leg erkölcsi sikere is ez ünnepélynek a testvér egyházközségre nézve! Külmissioi munkánk segélyezése. Érdekes levelet hozott nekünk ma a reggeli posta. A messze Japánból jön, a hol, mint azt már kifejtettük, egyházunk széleskörű téritöi műn kásságot fejt ki. A levelet, illetve a levelező lapot a kint működő női mis sionáriusok írták alá, Misses Lena Zurfluh, Sadie Lea Wiedner, Lucy Margaret Poweli, B. Catherine Pifer s azt kérik, hogy nagy munkájuk­ban siessen segitségökre az egész egy ház közönség. A nekünk küldött minta levelező laphoz hasonló levele­ző lapot japáni Írással és bélyeggel ellátva, s ottani missioi munkánk e­­gyik-másik helyiségét bemutatva, küldenek minden egyes cimre, a ki e célból 10 centet áldozni akar. Fel kérjük testvéreinket, hogy midőn először kérünk külmissioi célra, mi­nél többen szíveskedjenek erre a cél­ra áldozni. Megrendeléseket elfogad; nak az egyes lelkészi hivatalok s la­punk szerkesztősége. Az *alábbi so­rok kíséretében tessék beküldeni le­vélben a tiz centes bélyeget. —Kérem szíveskedjék nekem is egy a külmissioi munkát elősegíteni hivatott levelező lapból — pél dányt küldeni, a mire ide zárva kül­dök __centet bélyegben. fiév .............................'................. Lakás, postahely............................. Az Ur áldja meg az adakozókat. A new yorki ref. imaházban hus­­vét vasárnapján oly nagy számú kö­zönség volt jelen, hogy Kuthv Zol tán lelkésznek egymás után három isteni tiszteletet kellett tartania, mi­vel a kicsiny imaház képtelen volt egyszerre befogadni á nagyszámú közönséget. Az úri szent, vacsorához a hívek közül 516 an járultak. A hí­veknek az uj templom iránt való ez a nagy lelkesedése és meleg érdek­lődése bizonyára lehetővé teszi a mos tani templomnak minél rövidebb idő alatt való megnagyobbitását, a mire bizony New York városában égető szüksége van a reformátusságnak. Szintén ugyanezen a napon négy há­zaspár vette föl magára a házasság rózsaláncát az uj templomban, úgy­mint Bóka Bertalan Kascsák Maris­kával, Graíf Antal Lehócky Bertá­val, Kovács Ferenc Karászi Rózával, Molnár Balázs Takács Zsuzsannával; továbbá ekkor kereszteltetett meg Molnár Péter és Erdei Erzsébet kis leánya Margit névre. A new yorki ref. egyház elöljáró­sága felszólítja azokat, a kiknél még sorsjegyek vannak kinn az április 5 iki templomszentelés alkalmából, szíveskedjenek azokat vagy azoknak árát okvetlenül beküldeni Kuthy Zoltán lelkészhez e hét folyamán, mert különben az elszámolás teljes ^ehetetlenség. A sorsjegyeket vagy azok árát vissza nem küldök neveit a jövő heti újságokban az egyház e­­löljárósága kénytelen lesz nyilvános­ságra hozni. A sorshúzás eredménye is a jövő heti újságokban lesz nyil­vánosan közölve, a mikor már a sors­jegyek mind bejöttek. Végül a ma­gyar szülék ügyeimébe ajánljuk a new yorki ref. egyház iskoláját, a hol minden szombat reggel 9—11-ig valláskülönbség nélkül oktatásban részesülnek a gyermekek a magyar írásból, olvasásból, földrajzból, és történelemből. Beiratkozni bármikor lehet u lelkészi hivatalban. Egyházi értesítések. April 19-én délelőtt 10 órakor kéz dödöleg ünnepi isteni tisztelet Trau­­geren, Pa jöjjenek el mindazok, a kik az Id­­vezitöt szeretvén, akarják hordozni az ö gyönyörűséges igáját. Lelki­­pá°ztori szeretettel Konyha Pál ref. lelkész. —Passaic. N. J. Passaicban ápril 19-én tartatik isteni tisztelet, a mely alkalommal az urnák szent asztala is megtéríttetik az éhező és szomju­­hozó hivek számára. Az isteni tiszte­letek délelőtt tiz és délután 2 órakor kezdődnek. Kuthy Zoltán, Pente Peter ev. ref. lelkész. gondnok. —A new yorki ref. magyar ima házban az esztendő minden vasárnap ján délelőtt tiz órakor és délután négy órakor és minden szerdán este hét órakor tartatnak isteni tisztele­tek,. A new yorki ref. magyar egyház iskolájában minden szombat délelőtt 8 órától 11 óráig tartatik iskolai ta­nítás a magyar Írásból, olvasásból és történelemből és minden vasárnap délután I órától 4-ig vasárnapi isko­lai tanítás a ref. vallásból és ének­lésből. Kuthy Zoltán, new yorki 'ref. lelkész, 121 Seventh Street, New York. Plfoenixvillén és vidékén élő hi-, veinket szeretet el értesítem, hogy 1 óhajok szerint husvét után első va­sárnap ápril 19-én úrvacsora osztás­sal egybe kötött iseni tiszteletet tar tunk a phoenixvillei magyar ref. templomban. Tisztelettel Virág Ist­ván ev. ref. lelkész. East Chicago. Ind. Az itteni an­gol ref. templomban folyó hó ápril. 26 án d. u. 4 órától fog megtartatni a szokásos magyar isteni tisztelet. Reméljük hogy a szép idők beálltá­val az eddiginél nagyobb számban, fognak részt venni hittestvéreink ezeken az istenitiszteleteken­—Lelkipásztori szeretettel hozom tudomásárá Pocahontas, Va. és kör­nyékén élő magyar ref. hittestvére­imnek, hogy szives meghívásuk kö­vetkeztében ápril hó 19 én fogok kö zöttük megjelenni. Isten igéjének hirdetésére, a kegyelem s bünbánat jegyei kiosztására.Isteni tiszteletünk, szokott helyen a pocahontasi angol ref. templomban fog meg tartatni, d. e. 10 és d. u 2 órakor. Minden közelebbi felvilágosítással szives készséggel szolgál Pécsik Ferenc buzgó hitü atyánkba Pocahontas Va. P. B. 38. Lelkipásztori szeretettel hívogatván Istennek népét e szent alkalmatosságban való részvételhez vagyok. Harsányi Sándor «hicagoi ev. ref. lelkész. —Ápril 19-én (husvét utáni vasár­nap) a lelkész hivatalos elutazása miatt a so chicagói templomban nem lesz istenitis ztelet. Lelkipásztori szeretettel Harsányi Sásndor ev. ref. lelkész. —Tisztelettel értesítem Carteret, Port Reading és vidékén lakó hit­testvéreinket, hogyápr. 19-én, a re­ánk következő vasárnapon, a szokott helyen és időben úrvacsora osztással egybekötött isteni tiszteletet fogunk tartani. Szeretettel Dókus Gábor ev. ref. lelkész. —Szeretettel értesítem Wall ing­­fordban, Conn, és vidékén lakó test­véreimet, hogy szives meghívásukra e folyó hó 19 én fogok közöttük meg jelenni, hogy isteni tiszteletet tart­sak s az úri szent vacsorát is kiszol­gál tassam az éhező és szom juhozó hi­vek számára. Az isteni tisztelet ke­péről és idejéről Bay János testvé­rünk szívesen ad az érdeklődőknek felvilágosítást. Szeretettel \Kalassay Sándor. így emelkedett a méltóságos ur. S Miskey Pali kezdte észre venni, hogy a vasárnapi ebédre hívások lassan lassan elmaradoznak. Hanem bánta is Ö azt. Jobban szeretett ö Katinkával a Tisza pártján találkoz­ni, mint az Imecsfaivyak komor kas télvában. Édesebb volt az így neki. Pedig sohasem beszéltek szerelem­ről. Mind össze is csak egyszer fejez­tek ki valamit szóval (mert a tekin tetők beszél eleget), amiből arra le­lehetett következtetni, hogy szere­tik egymást. Úgy történt a dolog, hogy ^Katin­ka a nevelőintézeti napokról beszélt, amikor ök a Pali szerelmi dalait ol­vasgatták (persze a paplan alá rejtve a könyvet!) s a vége az volt, hogy ki kaptak érte. —Ha tudnák a jámbor kisasszo­nyok,— kacagott vidáman — hogy, aki azokat a ,,bűnös” verseket irta, most az én .... izé... jó barátom!.... Miskey belenézett abba az acél­­sz ürke, édes szempárba s csendesen szinte mosolyogva válaszolt: —Hát még, ha arról sejtenének valamit, hogy az a máglyára való ember most olyasmiről álmodozik, hogy szeretne valaha több is lenni magának, mint a jó barátja. Katinka nem válaszolt, de piruló hallgatása megadta a legédesebb feleletet. Valamelyik vasárnapi ebéden kü­lönös meglepetés érte az Imecsfalvy kastélyban a üatal papot. Egy ele­gáns ücsurnak mutatták be, aki a családnak régi barátja, talán atyafi ak is szegröl-végröl s Katinkának valaha, ökölnyi korában, játszopaj I tása volt. Valami báró Hornnak hív­ták a monoklis, racscsoló m iit, aki sehogy sem tudta megnyerni a Mis­key Pali rokonszenvét. Az meg épen visszataszító volt, ahogy Katinká­nak udvarolt. Nem is uralkodott valami nagy vidámság az asztal mellett. A ti csűr egyre másra tálalta elő a divatos szemtelenségeket, amikre Katinka, ha csak tehette, nem válaszolt. —Hát magánah nincs valakije, tiszteletes ur! — kérdezte hirtelen az öreg Imecsfalvy, akinek egyedül volt jó kedve a társaságban. Pali nem akarta elérteni a kér ] dést. —Sem apám, sem anyám, magam J vagyok a familia, méltóságos uram. j ’ —No no, nem úgy értem. Hiszenj a falubeliek azt beszélik, hogy pap-! né kellene a paróchiára. Meg aztán j ön is azt prédikálta a minap, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, miért nem ad jó példát az atyafiak­nak? Hanem akkor gazbagabb eklé­zsia kellene a leányfainál ugy-e, j tiszteletes uram? No, majd utána nézünk a környéken, hátha akadna valahol. Pali ijedten kapta fel fejét. —Nem vágyom én innen sehová, méltóságos uram. S mikor a Katinkáéval találko­zott tekintete, szomorúan folytatta tovább. —Hogy pedig lesz-e valamikor a leányfai paróchián tiszteletes asz­­szony, annak csak az Isten a meg­mondhatója. Ebéd után, mikor a báló kereszt­be álló szemmel egyre kiállhatatla nabb kezdett lenni, ducsut mondott a pap a társaságnak. S mikor az el­eresztett kapu nagyott dördült utá na, fájó sejtelem remegett a szivébe mintha az az ajtó, mindörökre csa­pódott volna be. El maradtak a tiszaparti séták. Nem volt, aki a tiszteletes úrhoz csatlakozzon, hiszen vendégek vol tak a kastélyban. A báró uríi, a pa­pája, a mamája egy hónap óta ott időztek már, nem szökhetett ki a kis asszony egy pillanatra sem. Borongós, őszi délután volt, mi kor Miskey Pál újra csak kiment a Tisza partjára. Belebámult a tova siető habokba, melyek a fűz lehajló ágait, ringatták lágyan, szeliden s egyszer csak egy édes arcocska mo solygott rá a Tiszából vissza. Meg­dörzsölte a szemét. Álom ez, vagy valóság? Valaki megszólalt hátul: — Jó napot, tiszteletes ur! Miskey Pál felugrott a partról, édes sejtelem remegtette meg a szi­vét. — Katinka!__ —Én vagyok, tiszteletes ur;—no, mit bámul úgy reám? Nem szép, hogy úgy tett, mintha meg se látna. —Nem biztarn a szememben, Ka­tinka; azt hittem: álmodom.. Aztán megint csevegni kezdtek kedves, semmitmondó apróságokról. Katinka elbeszélte, hogy a vendége­ik elutaztak s ök magokban vannak ismét. Nagy pironkodással elmond­ta azt is, hogy az öreg báró ép teg­nap kérte meg az ö picike kezét mo­noklis fiacskája számára. Az édes­­a|íja nem ellenezte a dolgot — Miskey Pali remegő hangon vá­gott közbe; —S maga, Katinka, maga igent mondott? —Én?.... A leány oda nézett a fia­tal emberre. Valami kibeszélhetet­­len volt ebben a tekintetben, melyet a fiatalember két, égő szeme mohó, mámoros boldogsággal fogott fel. A nap is elbújt, a felhők mögül, s sugárzó arccal vetette fényét a Tisza habjaira, mikor a másik pillanat­ban Katinka már a Miskey Pál szé­les mellére rejtette piruló arcát s re­­begte boldogan: —Azért nem mondtam neki igent, Pali, mert.... mert__ tiszteletes asszony akarok lenni....

Next

/
Thumbnails
Contents