Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-26 / 13. szám

. HAZAI HÍREK. Bittó István meghalt. Bittó István, Magyarország egy­kori miniszterelnök.? vasárnap reg­gel, életének nyolevannegyedik évé ben meghalt. Már évek óta asztma bántotta, s e bajához újabban influ­enza járult. A dogma miatt. Kassai tudósítónk jelenti: Kave­­csányban öt nappal ezelőtt hunyt el Hudák István 45 éres bányamun­kás. Három napon keresztül foly ton kérlelte a falu népe Koncz Ödön odavaló plébánost, hogy temesse el a halottat. Sőt a íöszolga biró a községi elöljáróság utján is felszólí­totta erre a plébánost, aki egyháza dogmáira hivatkozva, a kérlelöket mindannyiszor a legridegebben uta­sította el magától. Negyednapra az­után a boldogtalan halottat a falu népe kisérte ki utolsó útjára —pap nélkül A plébános lelketlen eljárásának az a magyarázata, hogy az elhunyt már néhány éve együtt élt az asz szonynyal, de a plébános szerint, csak ,,, vadházasság’' kapcsolta össze őket, minthogy a polgári egybeke­lésen kívül, az egyházi meg áldás­ban nem részesültek. Jellemző a plébánosra nézve az is, hogy épen miatta hiúsult meg a külömben tör­vényes házasok egyházi egybekelé­se, mert ö csak úgy volt hajlandó megesketni a vegyes házas munkás párt, ha a születendő gyermekeket a kathólikus vallásra nevelik és erre nézve előbb írásban is megegyeznek. Ez nem teljesült, tehát a régi nóta ismét a dogma! Budavár parancsnoka meghalt. A nagy idők egyik hős katonája, Udvarry Péter, negyvennyolcas hon védörnagy, meghalt a minap a hala­sa-gyarmati kórházban. Udvary Péter a szabadságharc ki­törésé előtt, katonai iskola növendé­ke volt, de gyönge szervezete miatt nem vették be a hadseregbe s igy a mérnöki diplomát szerezte meg. A márciusi napok kezdetén fölcsapott honvédnek (előbb azonban Inhof né met hangzású nevét Udvardyra magyarosította) s rövid idő alatt hadnagy, majd kapitány lett a 16 zászlóaljban, melynek vezére a rét tenhetetlen bátorsága Bátory Snl<­­volt. Bátory Sulc ezredes korában is megtartotta zászlóalját, melyei már ekkor a, huszonnégy esztendő- Udvary Péter őrnagy vezetett. Bá­torságáról a zászlóalj története be szél Budavára elf' glalása után ö lett ott a parancsnok egészen Vilá gosig. Ekkor öt is lerenuelték Vilá­gosra, rangjától megfosztották s bör­tönbe vetették. Az elnyomatás ide je alatt mérnök volt Nógrádmegyé­ben, de áruikor a honvédséget szer vezték, uj:a katona lett s az 5. zász­lóalj parancsnokává neveznék ki Csu/a azonban nem sokára nyugdíj ba kény szelhette s Várra ment lak ni. Vácon mindenki ismerte az öreg katonát, de mégis meg esett rajta, hogy Kossuth Lajos temetésekor be verté ■ ablakait, mert gyászzászló nem volt ki tűzve a házra. Történe teseii Budapesten volt s azért nem került zászló a házra. De aztán, a mikor hazakerült, kitétette ott ron gyolódot, el, set bevert ablaka t sem csináltatta meg. Legutóbb már állati doan betegeskedett s s mikor egy kuruzsló érvágása nyomorékká tet­te, élő halott lett belőle. A kórház­ban több száz levelezőlapot megcime zett ismerősei, jóbarátai nevére s a másik oldalon e ne^'ny szót irta: Udvary Péter " 9-es m. kir. íyug. őrnagy Rákócy ünnep Nógrád megyében. A nagy Rákócy ünnepről Nógrád megye is ki veszi á részét. Mint Ba lasa Gyarmatról jelentik, a nagy szabású ünnepélyt a megye terüle­tén fekvő Széchényi síkon tartják meg, ugyanott, ahol II Rákócy Ferencet a magyar rendek vezérlő fejedelemmé választották. A rende­ző bizottság már meg alakult s mint a felhívásból olvasható lesz. a két száz éves évfordulót nemcsak me­gyei, de országos ünneppé akarják tenni. Az ünnepségek keretében megismétlik a fejedelem választást korhű jelenetekben s oltárt is állíta­nak II. Rákócy Ferencnek. Gyász. Apostol Mihály varbói nyugal­mazott lelkész március 4-én, nyolc vanhárom éves korában, Miskolcon meghalt. Temetése március 6 án, délután félnégy órákkor ment vég be. A f. borsodi ev. ref. papság tizen nyolc taggal volt képviselve a teme­tésen. A temetést szép halotti be­szédekkel Bartha Mihály vámosi és Bodnár Béla zilizi lelkészek végez rák. A megboldogult hosszú időn át volt taná stúró és negyvenhárom évig varbói lelkész. Az ezredes magyar beszéde. Most, amikor az egész nemzet fel zúdul a‘a hadsereg rideg osztrák szelleme ellen, jól esik hallanunk az alábbi esetet, amely a minap történt Szerajevóban, bizonyságául annak, hogy él még itt-ott a közös hadsereg magyar ezredéiben is a magyar haza szeretető és a magyar szellem. A Sze­rajevóban állomásozó vitéz Molliná rv gyalogezred ugyanis, amelynek legénysége csupa mag. ar fin, a mi­nap uj parancsnokot kapott Vogel Simon ezredesnek, a soproni 76 ik gyalogezred volt parancsnokának a személyében. Vogel ezredes februái 28 ikán vette át az ezred paiancs nokságát s ez alkalommal az egész tisztikar jelenlétében, az ezred arcé le előtt, magyar nyelven, hazafias, lelkes szavakat intézett a katonák hoz. A politikai helyzet» Szegény Magyarország, de meg is pró­bál az Ur! Nem elég. hogy most se bírod a terheket.épen azok, a kiknek védeni, ol­talmazni kellene érdekeidet, támadnak el­lened s újabb terheket akarnak rád róni. Bi oiy nehéz. } ag on a éz n a Magyarország politikai helyzete, A kato­nái javaslatok már semmi esetre se lesz­­uek törvénynyé. mielőtt lejár ' a kormány pénzügyi felhatalmazása s ez pedig épen úgy törvényen kiviili állapotba kergetné az országot, mint pár évvel ezelőtt, a in £ kor Bánffy megbukott. Ezt Széli Kálmán nem akarhatja. Ha Széli megbukik, akkor lehet, hogy Apponvi lesz a kormány vezé­re s vele a klerikális, párt jut uralomra, a mitől az Isten óvja drága hazánkat. Lehet, hocrv Bánífvt hívják vissza s a harmadik 4set volna az. ha a függetlenségi párt — mint győző jutna uralomra, de ezt Ma­gyarországon képtelenségnek tartják. Pe­dig ez volna a dolgok helyes folyása. Báró Bánffy Dezső a lipótvárosi ka­szinó elnöke. Báró Bánffy Dezsőt. Magyarország egy­kori miniszterelnökét, a zászlós ur t 's a magyar református egyházak konventjének világi elnökét, a lipótvárosi kaszinó1 elnö­kévé választották. Nagy dolog ez Ez a kaszinó a magyar társadalmat szétválasztó falak lerombolására vállal között s e fela­datának elérésében ».igazi vezért talált Bánffy Dezsőben. Bizony szükség van ar­ra. hogy oda haza is vénet vessenek a mos­­tani társadalmi széttagoltságnak. E tekin­tetben mi a távolban is nagy reményeket fűzünk Báró Bánffy kaszinói elnökségé­hez. Gyilkosság a vadászaton, Kassáról Írják: Rejtélyes gyilkos­ság történt a napokban Gibárt köz­ség határában, amelynek titkát most igyekszik felderíteni a csen dörség. Irinyi Csaba girálti kir. já rásbiró vasárnap Eperjesre távozott s távollétében János nevű szolgája néhány társával vadászatra ment. Magával vitte a járásbiró fegyverét. Tegnap reggel Klein földbirtokos, a Gilárt felé vezető utón egy hullát vett észre, amely már feloszlásnak indult. Az esetről jelentést tett a gi rálti csendörségnek, amely a meg indult nyomozás során kideritette, hogy Irinyi szolgája lőtte agyon az embert a vadászaton. A letartózta­tott ember azt valja, hogy véletlen ségbül történt a gyilkosság Az ál dozatnak mind a két szemét kilőtte a gyilkos. A debreceni kollégiumi iljnság tün­tetése. Ismeretes, hogy a debreceni ev. ref. kollégium ifjúságának e hó 4ük­ére összehívott gyűlését a véderöja­­veslatok tárgyában a kollégium ta­nácsa betiltotta, mert a főiskolát politikai tüntetések színhelyévé nem akarta lenni. Mint most Debrecen­ből jelentik, a kollégium hallgatói tegnap az iskola falain kívül a,,Ko róna-’ vendéglőben tartották meg a gyűlést. Délután 5 órakor zsufolá >ig megtelt a vendéglő nagyterme. Az összegyűlt ifjúság tüzes szónok latok után riadó lelkesedés mellett egyhangúlag kifejezte tiltakozását az újabb véradó ellen. Megégett uriasszony. Debrecenből jelentik, hogy Adler Bernát hosszuasszói kereskedő köz­tiszteletben álló neje súlyos szeren esetlenség folytán a minap kinszen védett. Kávét akart fonalai két gyermeke részére s az égő gyorstár valóba szesz helyet benzint öntött, minek folytán felrobbant. A járó­kelők »ették észre a kitóduló füst föl, hogy * ház belül ég. Berohantak da későn, mert Adlerué lángtenger­­bei, halálra égett. Tüntetés a katonai javaslatok ellen. A képviselőházban most tárgyalás alatt levő javallatok ellen az egész ország el lenzéki álláspontot foglal el. Ennek ad­nak kifejezést, az egyes megyék és váro­sok küldöttségei; ennek akart kifejezője lenni az a körun-net is. a melyet Budapes­ten rendeztek. Ez azonban zavargással végződött s egyáltalában nem sikerűit, mert nem volt meg az egységes rendi zé-Romániai magyarok. A Bukaresti Magyar Társulat most adta ki 1902. évről beszámoló értesítőjét. A beszámoló örömmel adja tudtul, hogy a. társulat, mely nek mellnek Romániában élő ma gyat jainkra nézve rendkívül fontos hivatása van, a le folyt évben ugv anyagilag, mint erkölcsileg gyara podott. A tagok száma 205 férfi, 426 r>ó. A bevételek és ki adások ki számítása után megái la pit ja. hogs ingóságain felül 2002 lei 85 báni készpénz vagyona van. Igaz szivböl hivánjuk tölünk elszakadt honfitár­sainknak, hogy a jövőben is vita go^zanak — a tiszta magyarság jelé­­bén! A kétszázkoronás férj. Derülr jelenet játszódott le a na­pokban a nagyszebeni esküdt széke Jött. Halált okozó súlyos testi sér tés miatt állott a vádlott a bírái e­­lőtt. Az áldozat, Isaku Jakab felesé gét tanúként idézte meg a tárgyalás­ra a bíróság. A vallomás után az el­nök a szokásos kérdést intézte az asszonyhoz, hogy férje haláláén tnekko; kárpótlásra tart igény Hosszas faggatás után végre kije­lentette az asszony, hogy kétszáz koronával megelégszik. ..Nem kell több ’! — mondta az asszony szeré­nyen. ,,A gyilkosság, nyolc hónap­ja történt már s azóta hál' Istennek megint kaptam férjet’’ A faiskola. Tokmátidrév községben bániba Pál a jegyző. Amolyan régi fajtájú ötvenes időkből való öreg, a ki csak úgy a véletlenből került magas hi­vatalába. Tudománya is csak olyan gyakorlati, kaptára szabott tudo­mány. Minél vastagabb okulárét vesz lapos orrára, annál nehezebben tudja megérteni a fejlődő viszonyo­kat. Multkorjában is rá izent a fő­szolgabíró azonnal való válaszadás kötelezésével: 1. Vau, e a községnek faisko’ája? 2. Ha van: milyen annak az állapo­ta? 3. Van-e ügyes kertésze? Sántha Pál megírta azon nyom­ban a választ: .. .„igenis vagyon községünkben ; la. de .csak a teteje van fából, b lyik rozzant bizony és hullik o— a vakolata.. . A tanító pedig K » Jáii" , ;i ki olyan magamfor­­i; . mi ember! IIu már szóba te.t­­s;\ >zni: kérünk szívesen intéz­­k, .-■ ah>s tisztelettel Sántha Pál, k: ZÖ. Kis szökevények. Mulatságos kis szökevények ke­rültek a minap a dehrecenyí rendőrség elé. Gonda Jóska és Pista balmazújvárosi fiatal emberek — az egyik öt, a másik négy éves — meg ■szöktek hazulról. Debrecenbe men­tek gyalogszerrel a kalandos urfiak, itt azután egy rendőr megcsípte ö- * két. Összebújva álltak meg a fogal­mazó előtt. — Aliért szöktetek n.eg? — kér­dezte a fogalmazó. — Nem akarunk óvodába járni, — vágta ki a Jóska. A rendőrség táviratban hívta be a gyermekek atyját, ki meg is érke­zett, átvette a két kis Robiitzont s visszavitte őket Balmazújvárosra. Perényi Béla ^ az egyedüli magyar zászló, jelvény és egyleti sapka készítő. 166 East Third street. — New York. Országgyűlési tudósítások. A magyar országgyűlésnek március 5- én kiválóan élvezetes ülése volt, Ekkor szólalt fel a függetlenségi pártnak régi oszlopos tagja, a vajdának nevezett Eöt­vös Károly, ki a tőle megszokott ékesszó­­lással és kérlelhetlen logikával mutatta ki beterjesztett katonai javaslatok igazságta­lan voltát s a függetlenségi párt harcának jogosságát. Előtte még Reich Aladár be­szélt a javaslatok ellen. Hatodikán Gabá­­nyi Miklós mondott Ízléstelen tréfákkal s durvaságokkal teljes beszédet. Pártja is alig éljenezte meg. Az ilyen hang lega­lább is szokatlan a magyar törvényhozás csarnokában. Utána Horváth Gyula be­szélt. Március hetedikén, mint mindig sze­­méhes kérdésben való felszólalásokkal kezdődött a tanácskozás. A hetediki nép­gyűlés miatt szólalt fel Holló Lajos. Külö­nösen Vészit támadták, mert eljárásukat bírálat tárgyává tette s e miatt gróf Zichy Jenő és Vészi József között kihívásra ke­rült a.dolog. Szünet után a kérvények tár­gyalására került a sor. így nem is kerül­tek elő a katonai javaslatok. Március 9 , n legelőször is bejelentette Apponyi B . ó Istvánnak a halálát, majd Zichy Jenő ■. ó­­lalt fel s olyan erős kifejezésekkel illc.te Vészit, hogy ez mint említők kihívásra ve­zetett. A törvényjavaslatokhoz Papp Ki,*k szólott s kifejtette, hogy miért nem sza­vazza me«'

Next

/
Thumbnails
Contents