Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-01 / 1. szám
IV. évfolyam. Bridgeport, Conn.. 1908 .Tannár 1-én. 1. szám. x Felelős szerbd^tő: TCÄ.IL.-SJSSiÄ'S' 3Ä1TDOH j brldgeporti ref. lelkész. I A lap szellemi régiét illető minden közlemény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, 13rid o'cport, l?onn. k üldendő. S Ji j^TOITOR: Bsrr. k- 33íaJ.a,ssa,y, Pastor of.tliq Hjiugarian Ref. Church, íCor. Howard-Ave. & Pine st. Bridgeport. FIGYELEM ! (Hungarian=American Reformed Sentinel.) iF’ÍSna.-u.aa.fea'társad: KUTHY ZOLTÁN new-yorki ) . és (lelkészek VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. ) Az előfizetési pénzek, cim változások a mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Brid-g-eport, Conn. n^egrjelen. rrrlrrö_err csőtörtöd ön__ Elöíizotési ár eg-y érrre: -S.m.erileá"foa $2. !tv<£agr37-a,rors2:ágrra. $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jörcdelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the 'Indon-Hn Sinei Min cipt; Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. II 1003 Tem.*u.áix 1 Egy év pergett le ismét a múlandóság’orsóján, egy évvel lett idősebb a családban a csacsogó kis iiu, a fejlődő szép leány, s egygyel kevesebb van már hátra az öregeknek........ Egy évvel lett öregebb maga az amerikai magyarság is, a mely gyermekkorából minden irányban készül már a' tetterös ifjúság, éveire. Itt a boldog »ijesztendő! Erről kívánok én ezúttal köszöntőt Írni az amerikai magyarsághoz, igazabban azokhoz a derék férfiakhoz és magyar asszonyokhoz, a kikkel engem az őszinte honfitársi érzelem mellett még a hitrokoni szeretet melege is összekapcsol. Református magyarok! Mindnyájan tudjuk, hogy ha vala hol küzdelem az élet, kétszeresen küzdelem az nekünk j amerikai magyaroknak, a kiknek a tulerös és fárasztó munka utján kell ^legtöbbször családjaink részére a kényeret .megkeresni s a mellett, ha jó magyarok és Isten előtt hiv emberek akarunk lenni, fokozott mértékben kell teljesíteni ez uj hazában nemzetiségünk s ősi vallásunk iránti kötelességeinket is! Vagyunk elegen, a kik híven megtettük a múltban a magunkét, de éreznünk kell, hogy összeségben még a nemes célok, nagy eszmék teljes megvalósításától távol állunk, azért ez uj esztendőben fokozottabb tevékenységgel kell építenünk egyházi és nemzeti létünk biztosítására, mivel hl eddigi sikereink mellett megállunk, úgy bebizonyodik rajtunk a világfejlödés örök törvénye, hogy a ki a mozgó milliárdok között megáll, észre se veszi, de úgy van, hogy nagyon hátra marad. A magyar reformátusság százados fejlődése hozza magával és az amerikai élet tapasztalata megerősíti azt, hogy midőn mi egyházi alapon tömörülünk, minden egyházunk, minden testületi alkotásunk rendíthet len bástyája lesz a magyar nemzetiségnek ez uj hazában s egyszersmind előmozdítója annak, hogy a magyar név tiszteletben és elismerésben részesüljön s a magyar fokozottabb mértékben előre törjön, célt érhessen e dicső köztársaságban. Az amerikai ref. magyarság, működésében irányelvül elfogadhatja a nagy iró és nemzetgazdász, Carlyle következő hatalmas fejtegetéseit: “Az ember csak addig erős, mig a nagy és mély világtörvényekhez kapcsolja magát, tekintet nélkül ide iglenes jelenségekre, az átmeneti természetű nyereségekre vagy veszteségekre.” Az ember csak addig diadal más, mig ezzel a központi törvénynyel együtt működik, másként nem. Hogy pedig együtt működhessék és vele együtt haladhasson, ennek első feltétele, hogy az ember tudja egész leikével azt, hogy ez a törvény létezik, ez jó, ez egyedüli jó! S e világtörvény semmi egyéb, mint maga az isteni akarat, a melyet megismerni, legszebben, legjobban a mi apáink ősi vallása, a magyar kálvinista vallás, a református egyház tanít meg! Ehhez kell tehát nekünk rendületlenül ragaszkodni, ennek keretében és alapján alkotni, fejlődni! Ez idő szerint három irányban nyilvánul fejlődésünk s ezen irányok tökéletesítése, támogatása legfőbb kötelességünk: I. Ref. egyházaink virágzása, «jak alakulása folyton tart, e tekintetben lelki vezéreink, a2 összes magyar ref. lelkészek igazi hivatott missiónáriusok s napról-napraa leglelkesebb működést fejtik ki. Nekünk, híveknek csak követnünk kell őket hittel és cselekedettel s e téren elérjük a boldog ujesztendöt, kivált ha nemcsak a templomban leszünk jó reformátusok, de családi életbe is beviszszüka hitbuzgó amerikai hitrokonok példájára, a valódi keresztvéni életet és szokásokat s a világi életben is megvalósítjuk a krisztusi tanítás legszebb paranc-' latát, a felebarát!-«zeretetet. ' , II-iJc alkotásunk az “Amerikai Magyar Ref. Egyesület” a siker teljességével virágzik, pontos, bölcs vezetés alatt, de kétségtelen, hogy 1600 tag az egész am. ref. magyar ság számához képest végtelen cse kély s azt, ha minden egyes tag az ügy apostolává szegődnék, többszörözni lehetne. Ez irányban meg kell találnunk minden áron a haladás ut ját s az nj vezértestülettöl a félévi jelentésben már várjuk a sikert biztositó reform terveket. 111. A harmadik irány, a melyben tennünk kell hitünk, nemzetiségünk leghatalmasabb harci eszköze, a sajtó. Az “Am. Magy. Ref. Lapjai” teljes felkarolása elengedhetlen kötelességünk! A lap a pártfogást megérdemli, mert önerejéből is halad s a nemes célnak megfelelő szellemi színvonalon áll! Hiszen mindnyájait tudjuk, hogy am. magy. ref. lelkészeink nem csak szóban, de a tollal is kitűnő sikerrel szolgálnak Isten országának! E tekintetben nincs segítségre szükség, de hát olvassunk, t. Atyám fiai. lelkesüljünk a lelkesen ntegirtakon, szerezzünk barátokat, előfizetőket eszméink, szent hitünk derék harcosának, a mi lapunknak. Erős akarattal minden megy, ez uj esztendő legyen szentelve az erős akaratnak, úgy igaz ügyünk győzni fog s benne és vele mi is boldogulunk! Utóvégre ref. egyházainkat, ref. alkotásainkat nem a vagyon, nem a hatalom, néma papság, de a hívők I sokasága, áldozatkészsége tarthatja csak fenn s a hitbuzgóság építheti; meg. Hivatkozzunk ismételve a ref. népre, annak hitbeli lelkesedésére, | mindaddig, a mig egyszer csak sza-1 vünk nem lesz a pusztába kiáltó szó! E három irányban hozzon nekünk további sikereket a boldog njesztendö. Boldoguljon a magyar Amerikában, ne veszszen el, sőt virágozzék dicsőséggel az ezredéves édes szülő magyar hazába! A szent zsölozsma zengjen és legyen való mind a két világrészben: “Isten áldd meg a magyart!“ ■ Kovácsi Miklós István. A babona fajai. Másik faja a jóslásnak a csillagjóslás, a mely az egyptomiak szerzeménye. Már Heródes mondja, hogy az egyptomiak minden hónapot és napot az isteneknek tulajdonítottak s a milyen volt a csillagzatok állása a születés órájában, abból következtettek vagy jósoltak az ujsziil itt jövőjére. A jóslásnak ezt a faját átvették tőlük a régi rómaiak és görögök s Perzsiában és Khinában még maiglan is fenntartá uralmát. Khinában a kormány mellett csiilagásztéstület áll fenn a legrégibb idők óta s ez, mint valami élő naptár, szabályozza az állam összes működését. Figyelmezteti a császárt a csillagok állására, melyre ügyelni tartozik a kormányzásban. Kisszerű felfogás, nevetséges babona ez, de bátran mérkőzik vele az a másik, mely szerint a görög keleti egyház szertartása értelmében az ördög szeme közé kell köpnie a keresztkomának. A csillagjóslással különösen kegyetlenül visszaélt Tiberius római császár, a ki titokban kivégezteté a I hatalmas római polgárok közül mind azokat, kiket horoscopja nagyravígyóknak matatott. Természetes, hogy ez által Rómát a leglángolóbb lelkű s a legfenköltebb elméjű fiaitól fosztotta meg. Ma már a csillagjóslás ideje Európában teljesen lejárt. Sirba döntötte azt egy nagynevű csillagász, Kopernikusz, a tizenhetedik században. A babona anyagául szolgál még az alom, az álomban való hit és az álom fejtés. Az álomlátás és az álomfejtés eredete azonban igen homályos. Ennek a gyökerei szintén a szentirásba nyúlnak vissza. A babona ezen fajában való bitet semmi sem hirdeti iga zabban, mint a ponyvaíród, álmoskönyveinek a kelendősége, elterje dettsége, dacára annak, hogy ilyen mély bölcsességre valló jóslatokat tartalmaz: libapecsenyét enni: jó. TermészeteSj hogy müveit ember elött az álmoskönyv mondásai hitelre nem találnak. Ideje volna, ha nemcsak a templomi szószék, a pap, hanem a társadalom, a nép is megtenné kötelességét a babona kiirtására. Szellemileg fejletlen, erkölcsileg éretlen az a nép, melynek életében a babonának jelentős szerep jut. Jólét és hatalom áldásait csak azok a népek élvezhetik, a kiknél. a babonás hiedelmet elhomályosítja az Isten igazságába, bőlcseségébe és jóságába vetett bit. Az, a ki babonában hisz, saját két kezével tépi le magáról-az Isten képére teremtett embernekfjp Irta Kuthy Zoltán, new-yorki ref. lelkész Megismertettem lapunk karácsonyi számában a magyar nép babonás szokásait. Áttérek most a babona egyes fajainak, mint a minők a jóslás és álomfejtés történeti ismertetésére. A jóslások keletkezési ideje az emberiség legrégibb korára vihető visz sza. Mikor megszületett a gondolat, hogy Isten van s benne hinni kell, ugyanakkor megszületett a babona, támadt a jóslás is. Mivel az ész sejtelme istenről homályos és bizonytalan volt, utána látott, hogy azt tisztázza; hogy megkérdezze magát az Istent. Ilyen jóslásokkal vannak tele a régiek iratai. A jóslás aztán Istenről átment a nemzeti hősökre, az úgynevezett félistenekre s lassanként maga az ember lett a jóslat tár gya. Majd az életből a költészetbe hatolt s a régfi kor irodalmában a jós lás jelentős szerepet játszik. A pogányság bevitte a jóslást még a keresztyénségbe is, mikor °z alakúit s itt később buja talajra talált az egyház titokszerü szertartásaiban. Egyszerre felütötték a fejüket a bibliai jóslások, melyek abból állottak, hogy miután pár napig böjtöltek és imádkoztak, felütötték a biblia valamely könyvét azzal a meggyőződéssel, hogy a kinyitott rész, illetve a szembeötlő bibliai hely a kétséges dolgokra világot derít. Szintén a bib liában gyökerezik a kézjóslás is. Nálunk leginkább a cigányok között van ez szokásban, kik az ember tenyeréből jósolnak. A kézjóslás a világon talán sehol sincsen annyira elterjedve, mint épen az Egyesült Államokban, a hol ez egy külön üzletágat jelent. A jóslásnak egyik ismeretes neme az úgynevezett elvérzet. Valami kimagyarázhatatlan lélektani nyilvánulás ez, melyet hasztalan próbálnak megtagadni a lelki élet jelenségeivel foglalkozó tudósok, a psychológusok: számtalan eset bizonyít ellenük. Az elöérzettel a jósló csakis önmagának jövendöl, miként a pél dák igazolják. Felhozzam-é nemzeti irodalmunk büszkeségét, szabadságharcunk pacsirtáját, Petöii Sándort, ki a vihar kitörése előtt két évvel, mikor még az idő sem gyanitá a méhében szendergő küzdelmet, jövőbe látó jóslótehetséggel, lelkesen dalolta a világszabadság csatáiról: ••Ott folyjon az ifjúi vér ki szivemből S ha ajkam örömteli végszava . csendül. Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej. Holt testemen át Fajó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engeiaet összebiporva.” És úgy lön. A csatasikon maradt; a prüszkölő mének összetiporták. Nem fűd ja senki, hogy hol nyugoszik. A nemzet csak álmában rajzolja kedves költőjének hollétót. \*r; t ; !• VQt ütm rw\.» Ül■ mMra!. ÍbMm \ kességeit.Árvaházi naptárak. Az 1903-ik évre szóló gyönyörű, szép tartalmú árvaházi prot. naptárak kaphatók a so. chicagói ev. ref. lelkészi hivatalban. Ara 25 cent. Rév Alex. Harsányi 8504 Superior Ave. So. Chicago, Ills. — E naptárak lapunk szerkesztőségében is kaphatók a fentebbi árért. ..JJI ■ ■ &UU W-'.J- i'. Iíii TA'ÍiMmÍ
