Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-27 / 13. szám

7

lö. Amazt tiz évi börtönre s 56,701 dollár megtérítésére; emezt szintén! tiz évi börtönre s 35,516 dollár pénzbírságra Ítélték. A harmadik, Ratlibone tiz évet fog ülni és 35,324 dől lárt fizet. Az Ítélettel Washingtonban meg vannak elégedve, A törvénykezés jan. 4 én kezdődött meg s | hétfőn, márc. 24-én fejeztetett be. j Összesen 182 tanút hallgattak ki.

—Alagút a North Miter alatt. \ Nem hiába sietett Cassat New York ba. Seth Low polgármester aláírta a North River alatt építendő alagút) a az engedélyt. Az alagút három ev alatt fog elkészülni.

—Bányász strike. A Shamokinban ülésező bányász congressus a bányászok ügyét a Civic Federation elé viszi, s ha ez a dolgot ápril. 1 ig el nem intézi, úgy a részleges strikot az összes bányákra kimondják.

—A bevándorlás megnehezítése. A j congressus bevándorlási bizottsága i a bevándorlást szabályozó törvény- j javaslatra nézve végre megállapodás ra jutott. Ez a javaslat a bevándorlást nagyon megfogja neheziteni. E javaslat szerint minden bevándorló köteles 81 50 fizetni a bevándorlási hivatalban. Ezt úgy a hajó társulat, n^int az egyén megfizetheti. Azigy be folyt pénz a bevándorlási hivatal fenntartására, fordittatik. A javaslat szerint nem vándorolhatnak be az örültek, szegénytk, olyan egyének, kik ellen bünper van folyamatban. ragadós betegségben szenvedők; több nejüek; anarchisták, vagy; olyanok, a kik a fennálló törvényes j rend létezésének jogát kétségbe vonják; azok sem jöhetnek be, a kik valamely munkára szerződtetve vannak. A bevándorlók orvosi megvizsgálása ezután szigorúbb lesz. A javaslat nem sokára tárgyalás alá kerül s valószinüleg minden módosítás nélkül át fog menni.

—Kolera Manillaban. Manillában kolera ütött ki. Ezért a legszigo rubb zárlat van elrendelve. Manillában minden közlekedés megszűnt. Sem a vasutak, sem a hajók nem köz lekednek. Eddig csak a benszülöttek szenvedtek e betegségben, s 26 eset közül 21 végződött halállal.

—Megkoszorúzott lb. Jan Kubelik a brooklyni Academy of Musicban

24-én este búcsúzott el a közönségtől és ritka kitüntetésben részesült. A nők virággal árasztották el a művészt, a kit két rendőr kisért kocsijához. Egy fellelkesült nö a művész lovát koszoruzta meg. A nők rajongása valóban végetlen.

—Keresztelés. Lukács János és Molnár Mária szülék leánya Márc.

22-én kereszteltetett meg Bridgeportban. De már másnap kiszenvedett az ártatlan gyermek.

Perényi Béla

az egyedüli magyar zászló, jelvény * és egyleti sapka készítő.

166 East Third street. — New York.

Figyelmeztetés.

Mindazok, kik a lapot nem kapják rendesen, szíveskedjenek az alábbi sorokat egy levelező lapon kitölteni s azt hozzánk beküldeni.

Az “Am. M. Ref. Lapjának” kiadóhivatala.

To the Publisher of the

“Am. M. Ref. Lapjának. ” Dear Sir:

Your paper has come of late so irregularly, that I am compelled to discontinue it unless I receive tl^e same in the future more promtly.

Respectfully

Aláírás.

Cim és város.

Mária Magdolna.

Az ős keresztyén egyháznak egyik legérdekesebb alakja a Magdalai Mária vagy a hogy közönségesen nevezzük Mária Magdolna. Az ős keresztyénség egyetlen alakja se érezte annyira a Jézus kegyelmét, mint ez a bűnös, de megszabadult nö, a ki Jézushoz egész szivvel ragaszkodott s megtestesült példányképe annak a gyás?os kétségbeesésnek, a melyet azok éreztek, a kik a Jézushoz közel állottak.

A római katholikus egyház szentté avatti őt, a bűnös asszonyok védő szentjévé. Mi bár nem tartjuk is őt szentnek, de alakja olyan magasztosnak tűnik fel előttünk, hogy méltó megemlékeznünk ö róla s az ő hitét fel mutatni a mi asszonyaink előtt szinte kötelesség. A bibliában három olyan nőről van szó, a kiket a hagyomány tgynek tart, de a kikről a kritikai iskola kimutatta, hogy e három két különböző személy.

Az első egy ismeretlen bűnös nő, kiről í. Lukács szerint való evangyelium hetedik fejezetében olvasunk.' Lukács szerint ez a nő bement a Simon farizeus házába, hol Krisztus ebédelt. A Krisztus lábait könyeivel áztatta, hajával száritgatta s megkente azt jó illatú kenőcsökkel. Jézus e bűnös nőnék a Simon megbotránkozta;ására, megbocsátott, mert nagyon szeretett s öt megbiztatja, hogy hite megtartota őt.

A második alak, a magdalai Mária, a íiről Lukács evangyeliumának a követke- 20 fejezetében olvasunk. Ezt a nőt is gonoszságaitól szabaditja meg az irgalmas Jézus. Lukács szerint hét ördögöt űzött ki belőle a Jézus. Megszabadulása után hűséges követője volt a Jézusnak. Ez a nő volt magdalai Mária, a ki ott van a keresztre feszités iszonyatos percében is; részt vesz a temetésben s ő az első, a ki a Jézus holt testét be akarja balzsamozni s első hírnöke lesz a megnyitott sirnak.

A harmadik nő volna Mária, a Martha és Lázár testvére. De ennek az ideálisán eszményi nő alaknak, Mária Magdolnához 3emmi köze sincs s őt egynek tartani ezzel a bűnök mocsárából kiszabadított nővel, ki fenékig űrité a pohárt, nem is lehet, nem is szabad. Ott lehetett ő is a Jézus kíséretében, de e miatt az ő nemes magasztosan nőies alakját ne tévesszük össze a szintén nemes alakká fejlődött magdalai Máriával.

Ha megvizsgáljuk a bibliai leirást, azt kell mondanunk, hogy mi sem áll útjában annak, hogy három női alakot két külön álló nőnek fogadjuk el.

A Lukács által emlitett ismeretlen nőt egész bátran s teljes joggal tarthatjuk a magdalai Máriának, annyival is inkább, mert a hol Mária Magdolnáról van szó, ott az inkább csak a fentebb előadott eseménynek a magyarázata s megnevezése annak a bűnös nőnek, a kinek a Jézus megbocsátott, mert igen szeretett.

A harmadik nő alakot, mint már kijelentettük, nem tarthatjuk egynek Mária Magdolnával.

Mária Magdolna a Jézus kínszenvedéseinek a szemtanúja volt s megváltóját még halála után se hagvta el, csak akkor ment Jeruzsálembe, a mikor a szombat nap elközeledék. De már más nap reggel — husvét hajnalán — a szent sirhoz siet, a kissebbik Jakab anyjával és Salomeval, hogy a Jézus testét bebalzsamozza. De a sir üres volt s a siró Mária Magdolna igy panaszkodik az angyaloknak, hogy elvitték az én uramat. Szomorúsága azonban örömre változott, mert látta a mestert.

Mária Magdolna élete a feltámadás után teljesen a mondák homályába vész el. Egyik legenda szerint, az első üldözés alkalmával Lázár Márthával s a három Máriával s más hívőkkel hajóra szállott s a közép tengeren át Franciaország partjain az u. n. Provenceban kötött ki. Itt azonnal munkába vették a tartomány lakóinak a megtérítését s csak a három Mária maradt a tenger parton, a hol nagyon sok jót cselekedtek vala. Mária Magdaléna sokat járt-kelt a pusztában, hogy levezekelje bűneit. Egy ilyen vándorlása közben nem messze Foret de la Baumetól angyalok ragadták el a hegy tetejére, ' a hol még 30 véig élt. Haldoklásakor alkalmával ugyan ezek az angyalok vitték őt a Miksa templomba, Marseillesbe, hogy még éljen a szent vacsorával s innen lelke fehér galamb alakjában az égbe szállott.

E miatt a közép korban ez a hely szentnek tartatott s IV. Lajostól minden francia király meglátogatta azt s ma is százan és százan keresik azt fel.Több festménynek ez a legenda képezi alapját. Az összes képek között a legmeglepőbb s a legértékesebb Feszty Árpádnak legújabb képe Mária Magdolnáról. Az ő hűségét a Jézus iránt ez a kép fejezi ki a legélethűbben s ment hűségében is minden profanizálástól. A keresztyéni festő művészetnek semmi köze a hizelgő, a bűnös Mária Magdolnához, de a megváltott a megszabadított Mária Magdolna mindaz időknek végéig inspirálhatja az ecset embereit.

Kritikus.

HAZAI HÍREK.

Tisza Kálmán. 1830—1902. Budapestről Kábel távirat jelenti, bogy Tisza Kálmán, ki Magyarországnr1' 1875—1890-ig, tehát tizenöt észté dön át miniszterelnöke volt, mi halt. Az uj Magyarország egyik lt kitünöbb fiát s legnagyobb politik' sát vesztette el, a ki bár voltak is bái, hosszú kormányzása alatt mégi több jót cselekedett, mint roszat. Erős fej, hatalmas egyéniség volt. Szava az ország ügyeiben még bukása után is óriási sulylyal birt. Tevékeny részt vett ref. egyházának ügye iben is s már első fellépése alkalmával sok szivet meghódított. Habár az egyház ügyeibe is sok politikát vegyített, s tartózkodó magatartása által az újabb időben sok ellenfele támadt is, azt el kell ismernünk, hogy a magyar protestáns egyház megmentésére sokat tett az által, hogy szava és tekintélye által nagy befő. lyást gyakorolt a congrua törvény megalkotására. A megboldogult fér íiu emlékezete legyen áldott.

A nagy férfin életrajza a következő: Született 1830-ban, dec. 10-én Tisza Lajos és gróf Teleky Zsuzsánna szüléktől Geszten, Bihar megyében. Tanulói pályájának bevégzése után 1848-ban a vallás és közoktatás ügyi minisztériumban vállalt hivatalt s a kormányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc után utazott Európában s haza térése után gazdálkodott az ősi birtokon. 1855-ben a nagyszalontai e. m. segédgondnok ká választotta s 1859-ben nyílt ellenszegülésre hívta fel feleit a patens ellen. Ettől kezdve egyik kiváló alakja a magyar ref. egyháznak, a mely tisztségről tisztségre emelte. 1867-ben a dunántúli egyházkerület gondnokává választotta s mint ilyen tagja volt a budapesti zsinatnak s ez utóbbinak világi elnöke.

1860-ban Biharmegye főispánjává