Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-27 / 9. szám

4 — Hollandiából jelentik, hogy Vilma királynő megrongált egészsé ge helyre állítása céljából hosszabb időre a déli államokba akar utazni s e célból az országgyűlés két háza rö­vid idő múlva össze fog gyűlni “re­­gens” vagyis helyettes király vá­lasztásra. — Centinjeböl jön a távirat, hogy Montenegró határ szélén a törökök és az Albánok között véres összeüt­közés volt. A csatározásnak mintegy 64-en estek áldozatául. — Hogy ma egy házaspár 50 esz­tendeig éljen együtt békességben és szere leiben, az ritkán esik meg a kö­zönséges emberek között is. Hát még a koronás fők között! He még is, mint Becsből tudósítanak, ez is meg történt a Habsburg dyuasztiában. Rainer főherceg ugyanis e hó 21-én ünnepelte házasságának 50 ik évfor­dulóját. Miután a herceg, a ki a ki­rály unoka testvére, egyike a leg­népszerűbb alakoknak a bécsi pol­gárok előtt, az ünneplésben is részt vett az egész Bécs, sőt mondhatni az egész Ausztria is. — Oroszország nagyhatalmát és erejét nemcsak saját határain belöi érezteti, hanem még az ország hatá­rain kivül is. így Londonban e hó 23-án egy ötszáz főből álló tanuló se­reg gyűlt össze egy színházban, s a karzatokat azonnal el lepte mintegy 1000 kém, a kik a gyűlés végeztével a tanulókat megtámadták. — Tolstoi, a hires muszka bölcs, ki már hosszabb idő óta betegeske­dett, a javulás utján van. — Monte Carloban most folynak javában a nemzetközi sakk verse­nyek. A versenyben eddigelé a leg­jobban Marócy nevű honfitársunk áll, a ki 9 és egy negyed játékot nyert s csak kettőt és egy negyedet veszített. Utánna az amerikai Pilis burg áll a legjobban s úgy látszik, a végső viaskodás közöttük fog tör­ténni. HAZAI HÍREK. Országgyűlési tudósítások. A költségvetési vitában a nemzeti­ségi ügyek kerekedtek felül. A vita elég közömbösség mellet folyik, ki­vált az ülés elején oly kevés képvi­selő van még, hogy gróf Apponyi Albert e hó4-ikén komoly figyelmez­tetést intézett a Házhoz. Annyi szám­ban sem jöttek el a képviselők a ki­tűzött időre, hogy az ülést meg le­hetne nyitni. így egy óra elvész az ülésnek idejéből, tehát egy ne­gyedrész. A szélesen haladó vitában az uj képviselők is megtalálják az alkal­mat, hogy bemutassák magukat. A nemzetségi vita leginkább a nép­párti Veszelovszky beszédének hatá­sa alatt van, a ki a tótok számára oly jogokat is követelt, melyekről a nemzetségi törvény nem tud semmit, a mint ezt Hódossy Imre, a Ház régi érdemes tagja, nagy hatással kimu­tatta. Hollaky Imre, Haydin Imre, Rabár Endre kormánypárti uj kép­viselők szintén a nemzetségi követe­lések ellen beszéltek hazafias meg­győződéssel. A szabadelvüpártból még részt vet­tek a költségvetési vitában gróf Se­rényi Béla, Rubinek Gyula, Fabiny Teofil, és Krécsmárik János. A függetlenségi párt szónokai az önálló vámterület mellett száltak sik ra, saz Ausztriától való függést hoz­ták föl a gazdasági bajok forrásának Bizony Ákos, Bakó József, Vertan Endre, Rátkay László, Sebess Dénes (ki a székelyek ügyének volt hatha­tós szószólója), Szalay László, Babó Mihály, Marjay Péter szóltak a füg­getlenségi párt soraiból. A néppárt­ból gróf Wilcek Frigyes, Ernszt Sán­dor és Kovács Pál beszéltek.­Még sokan vannak fölirva szólásra. E hó 8-án a képviselöház farsangi szünetet adott magának feb. 13-áig. A főrendiház e iió 4-én letárgyalta a katonai javaslatokat, a vármegyei pénzkezeléséről .szóló törvényjavasla­tot. Gróf Eszterházy János pedig a galíciai bevándorlás károsságáról interpellált. A kiegyezés Ausztriánál. Ausztri­­ban a reichsrath különböző pártjai megegyeztek abban, hogy az osztrák kormányt támogatni fogjáka gazda­sági kiegyezésben a magyar igények ellen. A cseh lapok olyasmit is tud­nak, — nem tndni, mennyire tudják alaposan — hogy a két állam közti gazdasági kiegyezés idejét a tiz évnél több időre szeretnék meghosszabbíta­ni.Nem szeretnek a monarkhiát min­den tiz esztendőben rázkódásóknak kitenni, a minőket a kiegyezés meg­újítása magával szokott hozni. A két kormány most azt tervezi,hogy az uj kiegyezés tizenkét vagy tizenöt, söl esetleg húsz esztendőre kösse meg. Egészen más volna abban az esetben, ha a német birodalmi gyűlés elvetné vagy egyáltalában nem is tárgyalná a vámtarifa-javaslatot és ha ily mó­don a Németorsszággal való kereske­delmi szerződés egy évvel megliosz szabbodnék. Ebben az esetben a Ma­gyarországgal való kiegyezésért i'oly- Ivó küzdelmet is el fi a laszta nák egy esztendővel és a reichsrath is tavasz­kor négy-öt hónapi szünidőt kapna. Tiz millió a magyarság száma. Az 1900 ik évi népszámlásból most már részletesen tudni lehet, hogy Magyarországon a magyar lakosság van többségben. Magyarország tizen­kilenc milliónyi lakosságából tiz mil­lió a magyar, vagyis a lakosság 51-4 százaléka. Akatholikus kongresszus a 27-es bi­zottság javaslatának részletes /tár gyalását megkezdte ugyan, de nem nagy érdékelödés mellet. Számos móditás történt. Január 30-ikán,a 20- ik pont elfogadása|után, a kongresz­­szus'üléseit február 17-ikéig elhalasz­tották. $ Két emberélet egy veszett kutyáért. A temesmegyei Fehértemplom köze­lében, Miklósfalva község utcáin a nép egy veszett kutyát üldözött, köz* tűk Higer rendőr is. A kutyát sike­rült egy udvarba szorítani s Higer elövette puskáját és rá lőtt. E pilla­natban azonban az udvarba lépett a ház lakójának, Barkó Jánosnak fiatal neje s a lövés szerencsétlenségére öt érte. A golyó az épen áldott állapot­ban levő szegény fiatal asszonynak mellébejfuródott, ngy, hogynehány perc alatt meghalt. Hígért, az ártat. lan kettős gyilkost, letartóztatták Yizbefult baptisták. Biharmegyé­­ben, Feketetó községet e hó 2-ikán nagy szomorúság érte. A község á Fekete-Körös két partján terül el. Tizennégy baptista csolnokba ült, hogy a balparton levő imabázukba menjenek. A csónak még a folyó kö­zepére sem ért, mikor a nagy teher miat felborult s a tizennégy ember a vízbe bukott. Hat ember a hullámok közé veszett, a többinek pedig nagy ügygyelbajjal sikerült megmenekül­nie. Menekülés a lokomotív elöl. Zág­rábból jelentik: Két legény, hogy íjt ját megrövidítse,átment a meglefie tös hosszú és a Szávát áthidaló vas­úti hídon. Egyszerre zakatolást hal­lottak, egy tehervonat közeledett nagy sebességgel. Futni kezdettek, mialatt szakadatlanul segítségért ki­áltottak. Néfiány percig 1'uto‘tak igy valósággal versenyt a halállal. Az utolsó pillanatban vette észre a bor­zalmas veszedelmet a vonatvezetö,de csaknem késő lett mert az egyik megbotlot és eleset. A vorfat­­vezetö minden erejét összeszedve, el­­lengözt adott s az elesett legényt — csak pár lépésre vonszolta a vonat s szerencsére nem került a kerekek alá. Egyéb baja nem esett, csak az, hogy jelentéktelen börhorzsolást szenve­dett. A másik teljesen sértetlen ma­radt. Véres harc a csendőrökkel. Feb­ruár elsején szombaton délután véres összeütközés színhelye volt a forró­­encsi vasúti állomás. A pelsöczi fa­ipar részvénytársaság Fancsal község mellett levő erdejében fát vágatott vagy harminc gömörmegvei mun­kással. Két berúgott munkás neki támadt egy csendőrnek s fejszéik nyelével ütlegelni kezdték. A csen-Tövisi egyházunk haladásáról irt örvendező lélekkel, a pátriából régen kiszakadt, de lát ogatóba közelebbről itthon járt Kovács Károly nyug.urad. gazdatiszt Pécsről, örvendetes'dolgo­kat. Az egyházközség derék lelkész­nek Gruzda Homokosnak és kedves leánya Gruzda Katinkának —— buzgó egyházéfitö munkásságából rajzolja rövid vonásokkal a torony építést és az 1200 koronába kerülő toronyóra megszerzését. Az elsőt az apa, a másodikat leánya buzgósága hozta létre,kikonfirmációját igy tette maradandó emlékűvé. Legyen ez óra— írja buzgó hitsorsunk — figyelmez­tetés mindenkinek, hogy ,,az ittö el jár s munkálkodnunk kell mig nap­pal vagyon hazánk s egyházunk ja. vára. “ Oláh merénylet egy ref. tanító el­len. A marosvásárhelyi,, Székelység“ Írja: Különös eset tartja izgalomban Bala (Marostordamegye) község la­kosságát. Az eset annyira fontos, hogy nagyon is megérdemli a ható­ságok figyelmét. S csodálkozásun­kat kell kifejeznünk afelett hogy — dacáraa feljelentésnek ez ügybenmég semmi vizsgálat sem indíttatott meg. Bala oláh község, melj ben tizenhat magyar család is lakik, kiket azon­ban az oláhok mindenáron elűzni, vagy oláhositani akarnak. Eme tö­rekvésük keresztülvitelében azonban nagy akadály volt a községben lakó Simon József ref. tanító, kinek el. pusztítására kiadatott az oláhok kö­­zötta jelszó. Eleintén ijesztgették, ré­­mitgették éj jelenkint kisértetek alak­jában. De látták, hogy ezekkel a ki­csiségekkel nem tudják elűzni a magyar tanítót, tehát nagyot gon­doltak és éjnek idején 12 órakor el­mentek a tanító udvarára és fellár­mázva öt álmából, szeme láttára épí­tették az akasztófát, melyre öt akar­ták felhúzni. Hogy e tervük nem si­került, csupán annak köszönhető, hogy egy Müller Györgye nevű 72 ^0,\oglobbami^ f " V jfflÉG MHÍDIG FELÜIMULHATLAnI a Or. RICHTER-féle világhírű “HORGONY” IPAIN EXPELLER, mint a legjobb és megbizhatóbt külső gyógyszer IDEGBÁNTAL0M, KÖSZVENY, FEJ CSONTSZ AKG ATAS |és egyáltalán az idegbán talomj minden neme ellen. 25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. AI), RICHTER & Co., 215 Pearl ST., .NEW YORK éves öreg oláh léppett közbe, akinek segítségére sietett csakhamar még több falubeli. A szegény tanító a ki­állót irgalmaktól súlyos idegbajt ka­pott és behozták a marosvásárhelyi állami kórházba. — Iia ez igaz, nem maradhat el a lesulyosabb megtorlás. Még is csak nagy dolog, hogy a Ma­gyar ilyen inzultosoknak legyen ki­téve saját országában a móroktól. Tessék csak tovább legyezgetni a nemzetiségek hiúságát! Los von Rom. A Los von Rom moz­galom az erdélyi szászok között is egyre terjed. Magában Brasóban ed­dig több mint száz német katholikus tőrt át a protestáns vallásra. Legu­tóbb Neunhver Ödön brassói római katolikus plébánosnál két fiatal ipa­ros jelentette be átlépését aszász lu­­teránus egyházba. A plébános mint a Kronstadev Zeitung írja— azt kérdezte az egyiktől, hogy mit kap ezért az áttéréséit. Mire ez azt felelt, hogy semmit. A szász újság ennek kapcsán tiltakozik a plébános eljárása ellen.— Ily inzultusért a plébánus urnák ,,csattanós“ felelet kel let volna a kika,, lélekhalászatot ‘ ‘ a legszemérmetlenebb eszközökkel űzik. ^Cln.d.erLféle. —John Wanamaker a múlt évben 382 ezer 500 dollárt fizetett hirdeté­sekért. De ezen a pénzen milliókat nyert. A mi magyar kereskedőink még nem tudják kihasználni ezt a jövedelmi forrást. — Washington György születésé­nek emléknapja alkalmából felújít­ják annak emlékezetét, hogy ki ne­vezte öt a haza atyjának legelőször. Ez mint Williams tanárunk kifejti, egy Pennsylvania állambeli német volt. “A haza atyja” elnevezés egy 1779-ben megjelent Almanacban hasz náltatott legelőször, a melynek cím­lapján Washington képe alatt jelent meg ez a sokat mondó kifejezés. “A nyugat Cincinnatusának,” a mely elnevezés Lord Byrontól ered. Vitto­­rie Alfieri az olasz dráma iró “Ame­rika megszabaditójának” nevezi. E- zenkivül sokan a “Haza megváltójá­nak,” a “Szeretetre méltó György­nek” is nevezték. A haza atyja elne­vezés különben régi keletű. Legelő­ször Cincinhatusra alkalmazták, de igy hívták Cicerót, Julius Caesart, Augusztus császárt, XVI-ik Lajost, IV-ik Henriket. A magyar történe­lemben Sámuel királyt s Kossuth Lajost tisztelték meg az “apa” név­vel, bár az előbbit érdemetlenül. — Érdekes eseményt mondott el

Next

/
Thumbnails
Contents