Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-27 / 48. szám
s nak érvényesítésére. A törvényben biztosított jog nem veszhet el, a jogért azonban küzdeni kell, uug kell értenünk és meg kell értetnünk mindenkivel, hogy ha győz a hazátlan klerikálismus, oda a Protestantismus, ha pedig elvész a protestántismus, ki biztosit arról, hogy nem vész el a magyarság is?” Több világosságot. A “Magyarok Vasárnapja” ez a latt a cim alatt még mindig a lapunk 44-ik számában közölt preditionak egy kiszakított részletével foglalkozik. A cikkre csak az a válaszunk, hogy hasonlítsa össze bárki a szorosan vett r. katholikus államokat, mint Spanyolországot, Francia országot, Olaszországot a protestáns államokkal s azonnal meg fog győződni arról, hogy a r. kath. országokban tényleg több világosságra van szükség. A példaként felhozott Belgium állapotára fényes világosságot vet Laveleye Emil tudósnak: “A klerikális párt Belgiumban” cimü tanulmánya, s ugyancsak az ö “A katholikus népek jövőjéről” írott tanulmánya fényes cáfolatát képezi ennek a kirohanásnak, a mely teljesen félszeg okoskodásával. (Németország a centrum pártnak köszönheti nagyságát, Szász Károly Krisztus tagadó) el akarja ferdíteni az igazságot. De ez nem sikerül neki. Csak mosolygunk azon az erőlködésen, a mely még az Egyesült Államokat is r. kath. országnak teszi meg, azt mondván, hogy a húsz millió katholikusság többet végez, mint az 50 millió protestáns. Mi őszintén kívánjuk, hogy oda át legyen minél több világosság. “ Bethlen Gábor kör” Kolozsváron. A kolozsvári protestáns egyetemi ifjúságnak mintegy 300 tagja e hó 9-én este a ref. theól. dísztermében értekezletet tartott, hol gróf Bethlen Pál, Kovács Nagy Sándor, Borbély Gyula joghallgatók és Megyasszai Mihály, Széli Kálmán tanárjelöltek lelkes kezdeményezésére kimondotta, hogy “Bethlen Gábor napok olykor iszonyú hosszuaknak tűntek fel, a mint varrt napról-napra. Sokszor úgy tűnt fel előtte, hogy nincs semmi más kilátás számára ezen a világon, csak a folytonos munka. Silas bá’ leverte a havat lábairól, megseperte a csizmáját s bement. A kisházban tisztaság, rend, csin uralkodott. Melinda kíváncsian .kérdezte: Tán valami újság van? Az öreg embernek a tekintetéből kilátszott, hogy valamit forgat az elméjében. Ez a tekintet felkeltette az ö érdeklődését is. —Igen, Melinda. Hálaadás napján ebédet akarok adni. Azért jöttem, hogy megtudjam, nem volnál e szives kisegíteni? —Nos, miért ne, hisz ez nagyszerű, Silas bátya. Nagy örömmel fogok megtenni bármit is. Dolgaim nem sürgősek s azt hiszem, hogy ez a legjobb újság, a mit hosszú időn át hallottam. —Tudtam, hogy te közreműködői ebben a dologban. — S ekkor elbeszélte terveit s együtt megbeszéltek a részleteket is s Silas bátya ama gondolattól boldogan hajtott tovább, hogy másoknak örömet szerezhet. kör”-t alakit. Célja az lesz, hogy egy csapatba tömörítse a protestáns ifjúságot, működésével, vallásos, tudományos estélyek tartásával a közönség körében is fokozza a protestáns közérzületet s szegény tagjait tehetsége szerint segítse. Az alakuló gyűlés november 16-án délután két órakor volt. Lapunk szerkesztője Wallingfőr álban. Lapunk szerkesztője e hó 23-án, vasárnap, Wallingfordban tartott isteni tiszteletet, mikor az úri szent vacsorát is kiszolgáltatta. Az úrvacsorájában 53 hivő részesült. Pályázat. A fairporti m. ref. egyl. egy hazai nemzeti szinü zászlót óhajt csináltatni. Fölkéretnek a zászló készítéssel foglalkozók, hogy pályázatukat s a zászló mintáját küldjék be Popély Miklós egyleti jegyzőhöz. (Fairport Harbor, O, Box 262.) A ki annak idején értesiteni fogja a fpályázókat a pályázat eredményéről. Fairport Harbor, O. 1902 nov. 20. Kocsis Ferenc, Popély Miklós, e. elnök. e. jegyző. Köszönetnyilvánítás. Alólirott hálás köszönetét mondok a clevelandi ref. nöegyletnek. a miért huzamos betegségemben az alap szabályban előirt betegsegélyt részemre idöhaladék nélkül kiutalvá nyoztas ezen felül is 16 dollár rendkívüli segélyt szavazott meg számomra. Az ilyen egylet, mely ilyen nemesen fogja fel és gyakorolja hivatását, megérdemli minden jók párt fogását. Kérem is a clevelandi nőket, hogy ezt az egyletet támogassák, hogy még többet tegyen a szeretet munkájában. Az Isten áldja meg az egylet tisztviselőit és tagjait, vagyok szeretettel id. Kusnyér /stoánné. Tisztviselő választás. A Pittsburg s vidéki ref. bs. és egyházi egylet willocki osztálya uj tisztviselőket választott. Az uj tiszt-Silas bátya a közeli kis faluba ment. Meghivta mindazokat, a kikről Peti előtt beszélt s mindenütt örömet oko zott a meghivás|s este, mikor újra diskurálni kezdett Petivel, szivét rég nem érzett hálaadásnapi öröm töltötte be. Vissza emlékezett még egyszer azon örömsugárzó arcokra, a melyeken szavai után támadt fel az örömnek derűje s mikor aludni ment, ajkán a Mester eme szavai voltak: Békességet hagyok nektek. Az én békességem adom ti reátok!” Hálaadás nvapja előtt két nappal Melinda átment a farmra, hogy megtegye az előkészületeket. Mindent kitisztogatott, bár minden olyan tiszta volt, a minő csak lehet egy özvegy ember házánál. Mikor sütöttek s a házat kidiszitették, Silas bátya gyakran mondotta: Süss eleget Melinda, annyit, hogy még haza is vihessenek belőle. Jó lesz, ha leölsz s megtisztítasz nehány csirkét s bele teszed a kosár jókba. Majd felment a padlásra, különféle játékokat s könyveket hozott le s a mint letette, igy sóhajtott fel: tudom, Károlyom használta s nagyon csudálnám, ha a János gyermekei nem szeretnék. viselők nevei lapunk Kalauz rovatában olvashatók. Kitartást, erőt és türelmet kívánunk a rájuk várakozó nagy munka teljesitásére. Nov. 27-én este fél nyolc órakor a Thanksgiving Day napját a trentoni gyülekezet annak rendje és módja szerint megtinnepli. — Trentoni egyházunk fennállása 7-ik, rendes szervezkedése 5-ik s a jelenlegi lel kész ottani működése 3-ik évfordulóját dec. 7-én délután egy alkalmi ünnepélyes isteni tisztelettel óhajtja a mostani hívek közt emlékezetessé tenni.- Mivel év végére 300 dollárt kell a trentoni egyháznak letörlesztenie, minden tisztes eszközt felhasznál, hogy hívei közadakozásából előteremtse a még hiányzó 250 collárt. Kossuth képet fog kisorsolni, a presbyterek újra elindulnak kollektálni. S hogy az egyházat rendesen fizető tagok számát is növelje, a perselypénz szedésre nézve is igen célszerű módott keresett és talált a körültekintő egyháztanács. így remélhető, hogy karácsony körűi nyugodtan ülhet le a presbyterium az évi számadás mellé. A trentoni ref. nőegylet dec. 3l-én, Sylvester estélvén saját pénztára javára mulatságot rendez. —Mint a többi magyar egyház, a trentoni is megkapta és,köszönettel foggadta azt a közel 100 drb. népiskolai kézikönyv küldeményt, a mivel az Orsz. Nemzeti Szövetség megsegített. Megváltjuk, jól esett ez a testvéries érzésből származott adomány. Visszaadjuk: nevelünk érte 100 jó magyar gyermeket Magyarországnak! —December 1-től a trentoni magyar iskolában hetenként kétszer anvol esti tan-Ö folyamot tartunk három hónapon át. —Lapunk képviseletét Széplaky József ur volt szives elvállalni Perth Amboy és környékére. Midőn öt szives szeretettel ajánljuk honfitársaink s testvéreink pártfogó szeretetébe, egyszersmind felkérjük New Jerseynek ezen a vidékén élő ref. testvéreinket, hogy egyházilag és egyesületileg minél inkább tömörüljenek, mert most már rajtok a sor egyházat alapítani. A kik az egyesületnek tagjai óhajtanak lenni, azok Széplaky urnái bármikor jelentkezhetnek. Diót törtek, kukoricát patogtattak s kitűnt, hogy Silas bátya jól el akarja őket látni. Hálaadás napját megelőző estén igy szólt Petihez: Most pedig elhajtok a korcsmához s megnézem, ott van e Samu. Valószínű, hogy ott lesz a szerencsétlen. Viharos éj volt. A szél vadul üvöltött a pusztává lett mezőkön. A hó nagy pelyhekben hullott alá. De ez Silas bátyát nem tartóztatta fel. Ment, hogy betöltse küldetését. Mikor közel volt a korcsmához, látta, hogy bent a lámpa ég. Látta az emberek árnyékait. Kezükben' pohár volt. Ittak s úgy látszik, jól mulat tak. A kapuhoz hajtatott s ott találta Perkins Samu lovát dideregve, meg megrázkódva a hidegben. —Szegény öreg, sóhajtott Silas bátya,, téged bizony kint felejtettek. Betakarta a szegény állatot és bement. Samu ott volt. Silas bátya megfogta kezét. Azt, a melyikben épen a poharat tartotta s ez meglepetve nézett reá. —Engedj meg, Samu. De épen téged kereslek, fiam. A segítségedre van szükségem. Ha megtennéd?! Samu még józan volt. Nem régen jött a korcsmába, iviváncsi volt, mit Amerikai hirek. Követésre méltó példa. Amerikában egyik protestáns felekezet sem ismeri az ugyn. nyugdíj intézetet. De azért egy vagy más irányban mindenik felekezet gondoskodik az elaggott lelkészekről. A methodisták nagyon szép jelét adták a lelkészek iránt való szeretetüknek. Vasárnap, e hó 23-kán New Yorkban a Carnegie Hallban gyűlést tartottak. Kiváló szónokok, e hatalmas felekezet legelőkelőbb emberei voltak e gyűlésen jelen s ezeknek szavára egy délután 70 ezer dollár gyűlt össze az elaggott lelkészek segélyezésére. Hatalmas munka íoly itt a protestánsok részéröl minden irányban. Harvard és Yale mérkőzése. A két kollégium lapaa rugó csapata szombaton mérkőzött meg a Yale egyetem pázsitján. A mérkőzést ezer és ezer főnyi sokaság nézte. A mér közősben a Yale ifjúsága volt a győz tes. Leánykereskedés Philadelphiában. Philadelphiában a titko s rendőrség egy olyan bandának akadt a nyomára, a mely a leánykereskedést rendszeresen űzte. A társulat főleg Németországból importált leányokat s ezért a német nagykövet vette kezébe az ügyet s nagy utánjárás után sikerült az egész bandát elfogni. Carrie Nation a new yorki lókiállitáson. Carrie Nation, a mértékletességnek erős kezű apostol nője megjelent a new yorki lókiállitáson, hol a leg-gazdagabb, a felsőbb 400 s ezeknek a hozzátartozói szoktak volt megjelenni. A nők a divathoz képest erősen kivágott ruhában jelentek meg s e miatt Carrie Nation erősen megtámadta őket. Épen a Vanderbiltek páholya előtt beszélt s a gazdag milliomosnök majd elsülyedtek szégyen létükben. Majd az italmérö helyiségakarhat tőle az öreg Wheeler. Hirtelen átfutott emlékén amaz időknek képe, a mikor Wheeler Károlylyal együtt játszottak a farmon. Az emlék hatása egészen meglágyította s szó nélkül ment ki Silas bátyávál. Azonnal haza felé indultak. —Úgy láttam, elfeledted a lovadat betakarni, azért én betakartam. —Félek, hogy mostanában gyakran elfeledkeztem erről, felelt Samu. Silas bátya tovább folytatta a beszédet. —Tudod-Samu, mennyire egyediil vagyok s úgy érzem, ha velem volnál ma este, mintha Károly fiam lennél. Hisz úgy is te voltál a barátja és én nem lennék olyan egyediil. Samu előtt ez egészen uj gondolat volt. Van hát valaki, a ki még az ö társaságát is óhajtja. Valami édes nyugalom szállt szivére ebben a tudatban s mikor meghallotta Silas bátya hálaadásnapi ebédjének a tervét: örült, hogy ö is részt vehet ebben a munkában, a mely örömet szerez azoknak, a kiknek sorsa az övénél is rosszabb.Mire a farmhoz értek, Silas bátya behívta Samut s mig a dolgot megbeszélték, megettek egy darab kenyeret s megitlak egy nagy csupor tejet.