Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-13 / 46. szám

% 7 HAZAI HÍREK. Az állam és az egyház. Az 1848 XX. t. ez. végrehajtása megkezdődött. Magyarország 1903-ik évi költségvetésében felemelték a protestáns egyházak állam segélyét. És pedig az ág. ev. egyházak 226 e­­zer koronát, a ref. egyházak pedig ■ 330 ezer 500 koronát fognak kapni. A többi felekezetek is arányos állam segélyben részesülnek. A lelkószi fi­zetések a jövő éven már 1400 koroná­ra fognak kiegészíttetni. Vagyis a legkisebb lelkészi fizetés 700 forint lösz stólán és lakáson kívül. Ameri­kai magyar ref. egyházainknak is gondoskodniok kell a lelkészek illő díjazásáról, mert most is nehéz lel­készeket kapni. Por Mályás királyért. Rácz Károly ref. pap kétségbe von ta az általános felfogást, mintha Mátyás az igazságos, Kolozsvárott született volna. Erős történelmi ké­szültséggel s hiteles okmányokra ki vatkozva azt vitatja, hogy Kolozsvár helyett a torontálmegyei Hollósvár olvasandó-ez okmányokban. Kolozs­vári tudósok harcba- szállnak váró suk mellett. Érdekes irodalmi vita ez. Az asszonyok és a kleri/calismus. Becsben egy csomó asszony félbe hagyta a házvezetést és a családnak a gondozását, hogy a keresztény szó­­ciálisták ellen annál jobban harcol­hassanak. A keresztény szociálisták a klerikálizmus támogatói. A nők egy felhivást bocsátottak ki, a melyben azt mondják: “a mely asz­­szony tart valamit az erkölcsiségre, tudományra és műveltségre; annak teljes erejéből kell közre működnie a klerikális párt eltávolításán.” Re­mélhető, hogy az asszonyok közbelé­pése folytán megtörik a Lueger ha­talma. Petőfi halála. Eddig elé úgy volt meggyőződve a magyar történelem és közvéle­mény, hogy Petőfi a harcmezön, futó paripák lábai alatt halt meg. Úgy de ezt Czecz János tábornok, ki Bem alatt szolgált, kétségbe vonja, valamint azt is, hogy Petőfi a Bem hadsegédje lett volna. Czecz azt ál­lítja, hogy Petőfit a hegyek között ölték meg az oláhok. A miág vége. A világ végéről, illetve annak oká­ról érdekes fejtegetésekkel áll elő az angol tudós Lord Kelvin. Azt állít­ja, hogy a világ végét a levegő szén­savtartalmának az elhasználása fog­ja előidézni. Vagyis az emberiség megfulad. De természetesen ez csak évezredek múlva következik be és nem 1902 dec. 31-én, mint azt egy magyar próféta állítja. A váci siketnéma intézet száz éves jubileuma„ Kevés jótékony intézeteink között első helyen áll a már száz éves siket­némák nevelő intézete Vácon. Ala­pítója volt ennek az intézetnek Jólé­­szi Chászár András, a ki magyar föl­dön először gondolt arra, hogy a si­ketnémák is taníttassanak. Az okt. 18 s 19-én tartott ünnepségek alkal­mával szobrát megkoszorúzták. Az ^ ^ 31 A New York-HaríeiM Magyar Betegsegély­zö és Munkás Egylet w 1002 OToirerr^loer 2 7-dIk:én „gi az Old Homestead teremben, 3d Ave. (92 és 93 ut= ■ ~— között)— nagy bált rendez. Belépti díj személyenként 25c. Kezdete d. u. 3 órakor. m * I * I —■ Kitűnő cigányzene. » ünnepélyen VVlassies miniszter, a papság és az előkelő föurak nagy számban vettek részt. A kivándorlás. A belügyi kormány s annak veze­tője Széli Kálmán belügyminiszter, a napokban az országgyűlés elé ter­jesztette a kivándorlásról szóló tör­vényjavaslatot, a mely az eddigi rend szerrel szakítva, a kivándorlásnak nem elnyomására, hanem irányításá­ra törekszik. Itt is van már az ideje. Az igazán magyar elem kivándorlá­sa még csak most kezdődik meg iga­zán. 1901-ben a kivándorlás olyan mérvet öltött, a milyenre senki se volt elkészülve: 71 ezernél többen hagyták el az országot. Ezek közül csaknem 15 ezer volt. a tiszta ma­gyar. A '.megrágalmazott Kossuth Ferenc. Kossuth Ferencet szeretné a politi ka elnémítani. Erkölcsi halottá ten­ni. Most is megrágalmazták azzal, hogy az eskü-téri hid szakértői meg­vizsgálásáért 60 ezer korona jutalmat kapott a magyar kormánytól. Kos­suth Ferenc azonban kijelentette, hogy nem, ez aljas rágalom és hazug ság. Hát olyan nagy dolog az, ha a munkást megfizetik? Ugv látszik, ! Magyarországon még ma sem tud­ják, hogy méltó a munkás a maga bérére. A vederöjavaslat visszavonva. Említettük lapunk múlt számában azt, hogy báró Fehérváry olyan tör­vényjavaslatot terjesztett a képvise­­löház elé, a melyben az újoncok lét­száma emeltetik s a póttartalékosok hosszabb időre hivatnak be gyakor latra. Az ország közvéleménye ellen­szenvvel fogadta ezt a javaslatot s igy azt alkalmasabb időben fogják újra beterjeszteni. Részegén a másvilágra. Mikes Szabó János jómódú átányi gazda egy bornynt adottéi a miskol­ci vásárban. Jó pénzt kapott, de a , borjúnak árát megitta. E miatt való busulásában felakasztotta magát. Hej! nagy dolog is a részegség! Megrabolt halott. Október 18 án a déli vonat egyik [ második osztályú kocsijában halva találták Paál Dénest, a kinél 716 ko­rona készpénzt találtak. Most azon­ban gyanú merült fel arra nézve, j hogy Paál Dénesnél több pénz is le­hetett, mert október 1-én 34 ezer ko­ronát vett ki a veszprémi takarék­­pénztárból. A gyanú alapos volt, s Bence Pált, a halottszállító cég ko­csisát elfogták s ez már be is ismer­te, hogy a rablást ö követte el. A pénznek szerelme: a lélek gyötrel­me. Gróf Batthány Lajos emlékszobra. Báró Atzél Béla ez előtt három év-I vei a főváros egyik közgyűlésén azt indítványozta, hogy a vértanú ha­lált halt gróf Batthány Lajosnak, az első felelős magyar miniszterelnök­nek emeljen szobrot. Az előterjesztés után Atzél Béla nemsokára meghalt s a szobor ügye ismét feledésbe me nilr, jóllehet a fővárosi közgyűlés az­zal adta ki az ügyet a tanácsnak, hogy tegyen sürgős előterjesztést. Azóta három év mult el s a szobor ügye még a kezdet állapotát sem ér­te el. Semmikép nem menthető az KISS EMILésTARSA 158 SUFFOLK ST. NEW YORK tyaám úM'űOO Átírna/ EMe& ? wiaw/k/ m/ám/ukm dia bituMV jfáljm mern/km/// /Hálme/r iiyy/miyjtaAmlmln ' Kiss Emil ÉS Társa'' ff fff/flk ma/wai /iEnzáü/d# tó ÁafcUúF ikr/a 158 SUFFOLK ST. NEW YORK. Ilyen hanyag eljárás, kivált attól a tanácstól, mely százezreket költ ha­szontalan, értéktelen ős senkit nem érdeklő dolgokra. Újabb sikkasztások. Arad úgy. látszik, álladóan fog,?*' sikkasztások terén szerepelni, a sik­kasztás oly gyakori. Az Ipar s Nép­bank igazgatója Böhm Adolf, 305 e­­zer koronát sikkasztott el. Az erdé­lyi székely egylet, a melynek Ugrón , Gábor volt az elnöke, szintén meg bukott és pedig azért, mert Ugrón a. banki betéteket a saját céljaira hasz nálta fel. Kár, hogy ez az igazi ma - gyár tehetség igy fog elveszni. Egy vers miatt. Veszprémben egy honvédhadnagy jól elverte Balassa Sándor szerkesz töt, a miért e? egy olyan verset kö­zöltlapjában, a melyben a hadnagy sértést látott. A vers cime: “Mi hár­man!“ Haszontalan fércmunka. Ba­­lassát párbajra is kihívta a hadnagy, de ez, miután a hadnagy nem gaval­­lórosan viselkedett, az elégtételt meg tagadta. A vers miatt Farkas Imre is ellene támadt. Hát bizony ez sok hit-hó semmiért. Tűz az aj országházban. Az országház főrendiházi részében az elfogadó teremben tüzet vet­tek észre az ügyeletes tűzoltók. Az elfogadó terem csillárjának villamos drótjától meggyűlt a tetőzet s már másfél méter nagyságú elégett, mi kor észrevették. Hogy nagyobb bay nem történt, tisztán annak köszön­hető, hogy az ügyeletes tűzoltók szá­mát felemelték s igy kevesebb idő kell egy-egy tűzoltónak a gondjaira bízott helyiségek bejárásához. Ha & - régi állapot fenmarad, akkor az ille tö tűzoltó csak egy órával későbben jutott volna az elfogadó terembe, i mikor már a tűz elhatalmasodott vo: na. így három tűzoltó rövidesen el oltotta a tüzet. Három században élt. Komáromból Írják: A város legöre­gebb asszonya, özvegy Fuksza Ven - delné, született Srank Mária okt . 25-én meghalt. Százhat esztendős volt. A legutolsó ideig jól hallott és látott, csak a lába gyöngült el. Férje a ki ezelőtt tizenöt évvel szintén 106 ■ éves korában halt meg, a szabadság­­harcban egy .magyar sereg élelmezö­­je volt s felesége is folyton mellette volt a táborban. Az asszony Kossuti Lajost, Klapkát és Görgeyt szemé lyésen ismerte. A bárány. Tözsér Pál gyöngyösi lakos a mi­nap tartotta szüretjét. Szüret után, annak rendje és módja sze­rint, levitték a mustot a pincébe. A pinceajtót azonban nyitva hagyták, hogy a levegő jobban átjárhassa a pincét. Egyszer csak fájdalmas nyö­szörgés, el-elhaló bégetés üti meg a gazdasszony fülét. Utána jár a do­lognak, hát uram fia! a kis bárány nyöszörgése hallatszik fel a pincé böl. Lebotorkált az ártatlan jószág és megszéditette a borgöz. Az asszony lement utána, hogy felhozza. De a szénsav öt is elkábitotta és ott ve­szett. Hosszú keresés után találtak . rá hozzátartozói. Ott feküdt a pince földjén megdermedt tagokkal a bá­rányka mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents