Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-06 / 45. szám
7 ' t Phon: Cay. M. 606. Bell Phon: 1284. Gáz és gezelin íözökályhák a legjobb Jewell főző kemencék, füvágó gépek, gumi csövek, festék, lag, csavarok, sodronykerítések, vas és bádog edény,, legújabb gyártmány, finom evőeszköz. Építkezéshez szükséges tárgyak, asztalosoknak szükséges szerszám, mosó gépek, ruha csavarék, revolver, puska, Oil Cloth, kapa, gereblye, kerti szerszámok, szóval minden a mi a háztartáshoz és gazdálkodáshoz szükséges, kaphatók a jól ismert és népszerű mm János itaMésta 199 So. Woodland Ave. CLEVELAND, 0. Postai megrendeléseket pontosan eszközöl. —Az éccaka belső lázadásaim és HAZAT HÍREK. Egy vértanú emlékezete. A szabadságharc egyik kiemelkedő, jellemzetes alakja volt báró Perényi Zsigmond, a ki előbb, mint Ugocsa vármegye főispánja, majd mint a felsöház másodelnöke vitt nevezetes szerepet. Ez utóbbi tisztjében irta alá az 1849 ápr. 14-iki trónfosztó nyilatkozatot. A nemes báró, a ki tagja volt a honvédelmi bizottmánynak is. az igazságos magyar ügy bukásakor elmenekülhetett volna, de az ország határáról visszafordult s önként jelentkezett Paskievicsnél. Ez átadta Haynaunak, a bresciai hiénának, a ki 1849 okt. 24- én reggel az Újépület mögött lévő téren Szacsvay Imrével és Csernus Manóval együtt a bitóra juttatta. A báró az utolsó pillanatban sem vesztette el a hidegvérét, szivarozva lépett a vesztőhelyre és rendíthetetlen nyugalommal várta be végét. Holtteste a kerepesi úti temetőben nyugszik. A vértanú emlékét most kegyeletesen felújítja szülőfaluja, Beregszász-Vég Ardó, a mely márványtáblával örökíti meg nevét -és Ugocsa vármegye, amely a megyeház részére megfesteti arcképét. A zsugori bünhödése. Galambos Dániel, tisza-nánai la kos, ugyancsak keservesen bűnhődött fösvénységéért. A kunegyesi vá sárból utazott Debrecenbe s a vasúti kocsiban megismerkedett egy alacsony, kövér úrral, a ki Galambos gazdának mód felett megtetszett és bizalmasan elbeszélte neki, hogy jó vásárt csinált Kunhegyesen és hu szonnyolcezer koronát visz magával a debreceni vásárra. Ahogy Debrecenbe értek, az idegen ur meghívta Galambost egy szállóba vacsorára. Galambos vacsoraközben szobát kért a vendéglőstől, a ki egy koronát kért a szállásért. Galambos uram azonban soknak találta az egy koronát és negyven fillért ajánlott fel, mire uj ismerőse felajánlotta neki, hogy jöjjön az ö szobájába aludni. A kapzsi ember kapott a potya alkal- mon, de csak reggel vette észre azt, hogy az éjszakai szállás kerek huszonnyolc ezer koronájába került, mert a barátságos ős vendégszerető idegen kihúzta éjjel feje alul a tárcáját s elillant vele. Galambos kétségbeesetten kapkodott fühöz-fához, de a rendőrségen is csak annyit tudott mondani, hogy az illető kövér, alacsony ember volt. Galambos gazda most már sírva ütheti a nyomát a hatvan fillér miatt elveszett huszonnyolc ezer koronának. Vasúti szerencsétlenség. A jvassáról Budapest felé robogó személyvonat két kocsija, a posta és kalauzkocsi, valószínűleg a váltó visszacsapodása folytán, a pásztói állomáson kisiklott és a töltésről leesett. A balesetnek —sajnos — áldozatul esett Buru József posta altiszt. Buru ugyanis a feldőlt posta kocsiból kibukott s ez ráfordult s agyonzuzta. Sugár Ármin postatiszt és Schuller János postaszolga kisebb sérülések árán menekült meg a veszélytől. Az utasoknak nem esett bajuk: A vonat és az utána jövő gyorsvonat is a szerencsétlenség miatt több órai késést szenvedett. Az álom miatt. Tornán e napokban Hűvös Jözsefné oda való lakos, házának padlásán felakasztotta magát. Az öregasszony unokája azonban még idejekorán ész re vette a bajt s elvágta a kötelet. Mikor a szánalomra méltó öngyilkos jelölt magához tért s tettének oka fe löl kikérdezték, sírva panaszolta el, hogy álmában megjelent neki a ‘ fe kete lélek” s megjövendölte, hogy borzalmasan csúnya s kínzó beteg ségben fog elpusztulni. Ettől annyira megijedt az anyóka, hogy halálra szánta magát. A beteg. A hirtelen változott őszi idő a paraszttesier is megrongálja. Bizony olykor baj esik; csípős szelek fújnak s igen beereszti már a hideget a mándli; gunnyaszt a magyar szomorú fej jel. Beteg a derék Kormányos János ott kin a pusztán s mivelhogy a javasasszonyt kiparancsolták a határiul, aztán meg hogy igen dicsérik a. “recejites doktort”, a ki irásbul csinálja az orvosságot, hát be huzza János a két nagy csizmát a doktor ur küszöbén. —No mi baj, János, -— üdvözli a doktor nyájasan a ritka jövevényt. Kormányos meglóbázza a kezét lemondással és aszemöldökit nagy busán feljebb tolja, mondván: —Jó mondja, jó.... —Hát csak mondja kend is, mi a baj? Leüti a, fejét a mellére János és keserűen szólalal meg: —Testületileg beteg vagyok. Nagy részvét borul a doktor urra a János-féle diagnózis hallatára. —Az bizony baj, de nem oly nagybaj, hogy meg ne gyógyithassuk. Lát teljesen hol érzi a testületi bajt? János a gyomrára nyomja kezét, nagyot nyel és azt mondja: szenvedéseim voltak. A doktor ur Jánosnak jó orvosságot adott, a ki harmadnap el is ment újra hozzá. — No hát hogy érzi magát az orvosság után?— kérdezi a doktor. —Köszönöm kérdését, ;—mondja a János,—a szegyembe van még egy kis érzelem. —Majd elmúlik az is. —Ei ám. Én csak meggyógyulok, de a tehén! Azzal hogy löszünk? És szinte sírva fakad, mert tudja, hogy reménytelen a— tehén állapota. Országgyűlési tudósítások. A magyar képviselöház október 16 án csak rövid ülést tartott a zárószámadási bizottság előadója Mól nár József tette meg jelentését, melyet, minden megjegyzés nélkül elfogadtak. Az ülés-elején Fejér váry Géza, két katonai törvényjavaslatot terjesztett elő, a melyben részint az újonc jutalék felemelését kéri, részint pedig évenként 20 ezer póttartalékos behívását javasolja. Hja! Az uj ágyúhoz uj emberek kellenek. Apponyi elnök is ezen a gyű lésen felelt Netti Pál interpellátiójára s megígérte a sérelmek orvoslását s a jövőben több gondoskodást Ígér. Okt. 17-én a tápéi és csongrádi választások megbírálására küldöttek ki egy-egy bizottságot. Okt. 18 án nagy vihart vártak a beavatottak. Borult, borult, de a vihar elmaradt. Napi renden volt a kvóta döntésről szóló királyi kézirat, s a függetlenségi párti padok e nagy fontosságú leirat tárgyalásakor csak úgy kongottak az ürességtől. Beöthy Ákos, Kassa képviselője szólalt ellene, ki azt indítványozta, hogy a kvóta dönbe kell igtatni. Utána Vértan Endre és Bartha Ferenc beszélt; indokol, ván, hogy miért nem veszik tudomásul a királyi döntést. Az ülés végén Hellebrondt Ugrón-párti képviselő terjesztett elő egy interpellátiót, a melyben kérdést intéz a kormányhoz-, hogy miért nem jelent meg a kő /elmúltban lefolyt római katholikus nagygyűlésen? Széli se hideg, se meleg feleletet nem adott. A választ elfogadta ház a néppárt kivételével. Október 20 án folytatta és fejezte be a képviselöház'a kvóta döntésről szóló királyi kézirat tárgyalását. A. függetlenségi Babó Mihály és Molnár Józsiás után Széli Kálmán válaszolt s a rendelet; törvényességét vitatta. Lukács László ‘‘tengerészeti? beszéde” és Tííaly Kálmán panaszkodása után Visontai Soma interpellált a vitás tengerszem ügyében és egy parlamenti bizottság kiküldetését követelte, de Széli a bizottság ellen nyilatkozott. Az október 20-iki ülésen a jövő-övi költségvetést terjesztette be Lukács pénzügyminiszter, beszélvén azokról az intézkedésekről, a melyeket az állami alkalmazottak körében megvalósítani 6- hajt. A hivatalból való előléptetést megszünteti s ebben a tekintetben a.szolgálati idő vétetik figyelembe. Október 21-én a főrendiház tartott gyűlést a Muzeum dísztermében gróf Csáky Albin elnöklete alatt. Több kisebb törvényjavaslatot fogadtak, el minden megjegyzés nélkül. A hét különben a bizottságok muiv kálkodásának a hete volt. _ Felsöbüki Nagy Pál mellszobra. A pozsonyi diéták tüzes lelkű szónokának is kijutott most a hálás megemlékezésből. A nemzet függet lenségének rapszódikus dicsőítőjét,. . a kinek minden poröikáját a szabadságért való szenvedélyes rajongás nak lángfolyama járta át, méltóké pen ünnepelte Sopron vármegye, a . melynek egykor országos hírnevű követe volt. A vármegye széképüle - tének dísztermében felállították fel sübüki Nagy Pál mellszobrát, a me Ivet Lukács Lajos fiatal szobrászom vész, a város szülöttje készített. Fe hér karrarai márványból készült a : szobor és ékes talapzaton áll a disz teremben. Az egri hősök ünneplése. Október 19-én hazafias kegyelettel áldozott Eger városa azoknak a hősöknek, kik 350 óv előtt Dobó István vezetése alatt hősies védelemmel el űzték Eger alól a törököket. Harcol tak akkor az egri asszonyok is és* bá torságukat fűlj egyezte a történetírás is. Az évforduló ünnepe a városházán kezdődött diszgyiiléssel, melyet Jankovics polgármester nyitott meg. Rátkay Géza fölolvasta Gárdonyi Géza jeles iró munkáját, a nagy törté neti eseményről. Azután a közönség, egyletek és iskolák a várba vonultak Dobó emléke elé. Ott szava latok és énekek előadása után Macki Valér tanár nagyhatású ünnepi beszédet mondott. 'Áz ünnepet a “Szózat” eléneklésével fejezték be. Az Eger határában talált honfoglalók csontjait is ekkor tették kökoporsóba s Dobó emléke mellé helyeznék. A város, a megye, az iskola és egyletek megkoszorúzták Dobó emlékét. Az ünnepen a közös hadseregbeli és a honvédtisztek teljes számban megjelentek. t tésröl szóló királyi kéziratot törvény KISS EMILésTARSA I5S SUFFOLK ST. NEW YORK. i/ä/s0 az é/taZáA/f S'AAfe'taaúm SO 000 Alma/ a&mm/f/ az SttZeő zmaadiaJutám/etem ála- 7nenetle?a/<AS dft And fiéme SiemSAsazi/t/S /tajm; $8(/(ffáti)Twa/d4Jlai mefáÉmáAüí/íiiZa/ (A/oál attfy ütjryuen .cft/taAan/daénd tamcőot. ’Kiss Emil és Társa" a wjcOíií maayal /imkAi/SO ói /arié/cay ilet/a ' 158 SUFFOLK ST NEW YORK
