Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-30 / 44. szám

Oderberg, Ratibor, Opeln, Boroszló, Frankfurt és Berlin útba ejtésével augusztus elsején Hamburgba érkezett. — Onnan természetesen hajón ment át Londonba, a hová 9-én érkezett. Tíz napot töltött az angol fővárosban. Augusztus 18 án indult el ismét Londonból s Doveren át Calais ba hajózott, a honnan ismét gyalog folytatta útját és augusztus 27-ikén Párisban volt. Öt napi párisi taitózkodás után Genfbe gyalogolt. Géniből a szavojai hercegségen keresztül Petit St. Bernarde ba, a honnan Aostán keresztül szeptember 18-ikán Turinba érkezett. Innen Milánón, Brescián, Veronán, Trevisón, Udin én át gyalogolva, a múlt hónap 27- én hagyta el az olasz határt. Görzön keresztül Laibachon, Ciliin és Peetaun át október 2 án lépte át a magyar határt. Budapestre Nagy-Kanizsán és Székesfehérváron ment át.

Boszorkány a törvényszék előtt.

A javasasszonyok, ez a szívós hajzat, ugylátszik, kipusztithatlanok, noha a törvény a legnagyobb szigor ral üldözi őket. Még ma is számtalan esetben fölhasználják a népnek bennük való hitét,hogy ilyen módon tegyenek szert egy kis keresetre. Egy ilyen javasasszony próbált szerencsét Bihar Diószegen. Nagy Istvánnénak hívják s mintegy tizenötezer korona vagyona van. Az áldozata Magyar Józsefné volt, kitől rövid néhány hónap alatt ezer koronát csalt ki. Magyar Józsefné ugyanis azért fordult a vén javasasszonyhoz, mert rövid utón szeretett volna meggazdagodni. Nagyné szívesen ajánlotta föl'szolgálatát s elmondta a hiszékeny asszonynak, hogy van egy háromszáz éves nagyapja, a ki hozzá szellem alakban naponta ellátogat. Az öregnek tizenkilenc társa van s ezekkel beszéli meg. hogy teljesithetö-e az óhaj ? Nagypénteken aztán a boszorkány két cserépfazekat kért Magyarnétól, mert, úgymond, ha azokban reggelre pénz van, úgy rend jén van minden. Reggelre a két fa zékban természetesen volt pénz, egyegy tiz koronás arany s ezzel a művelettel aztán megindult a kizsákmányolás. A csalás még ma nem jött volna napfényre, ha Magyarné el nem hiondja ügyét két ismerősének, kiknek biztatására aztán elrejtette a két nőt szobájában s magához rendelve a vén szipirtyót, elmondatta vele sorra, hogy mit is adott ö eddig neki? A két asszony aztán előjött rejtekéböl s a javasasszony csak akkor látta, hogy tőrbe csalták. A nagyváradi törvényszék előtt, hová az ügy került, Nagy Istvánná mindent tagadott, de a két tanú vallomása alapján a törvényszék, Millye Gyula táblai biró elnöklete alatt ki" A

lene havi börtönre Ítélte.

Eladta a leányát.

Az emberi elvetemültség és a lelki durvaság borzasztó mélységeibe vet világot a következő eset. Egy csernyei parasztasszony, özv. Béréin Mihályné tizenhatéves, gyönyörű szép leányát eladta Liskó Mihály vagyonos gazdának, a ki szemet vetett a szép leányra. A lelketlen anya leányáért száz forintot kapott. A leány azonban sehogy sem akart engedelmeskedni anyjának. Napokig sirt és kétségbeesetten védekezett az ellen, hogy a gyűlölt ember házába

vigyék. Nem használt sem rábeszélés, sem fenyegetés. A lelketlen asszony ekkor cselhez fordult §s mindenféle ravaszsággal próbálta le anyát Liskó házába csalni. A leány mindig elkerülte a cselt. Ekkor az állatias anya erőszakhoz fordult. — Megkötözte leányát, száját betömte, hogy ne kiálthasson és leiig elalélva átvitte Liskóhoz. A leánynak azonban még az éjjel sikerült me gszöknie, a csendőr laktanyára sietett és feljelentette anyját* és Liskó Mi hályt. — A esendőt ség a lelketlen anyát és a gazdát letartóztatta.

Megszökött kerületi kapitány.

Marosvásárhely közönségét nagy izgalomban tartja egy városi tisztviselő szökésének hire. A megszökött rendörtiisztviselö nyilvános szereplése révén ismert alakja volt a tiszti karnak. De költséges életmódját ren des jövedelméből nem fedezhetvén, a bűn útjára tévedt. Hamis váltókat hozott forgalomba, hogy könnyelmű szokásának hódolhasson s mikor e manipulációra rájöttek, egyszerűen, búcsú nélkül elhagyta Marosvásárhelyt és megszökött. A tisztességről megfeledkezett kapitányt Issekutz Gergelynek hívják s hir szerint Romániába ment. Mielőtt még eltűnt és ügye a nyilvánosságra került volna, a város polgármesteréhez levélben beadta lemondását, ki azt — minthogy Issekutz hivatalos pénzeket nem kezelt—minden aggály nélkül, szabályszerűen el is fogadta. Issekutzot,mint többi társait, a nagy lábon élés és a túlköltekezés vitte belé a bűnös üzelmekbe és sodorta azon örvénybe, melyet a hasonló szerencsétlenek ki nem kerülhetnek.

Véres szüret. \

Megrendítő szerencsétlenség törtönt a minap — mint tudósítónk írja — Surányi Gyula monostori földbirtokos szőlőjében. Mikor egy reggel a szüretet megkezdték, a meghivott vendégek elmentek vadászni. A háziasszony úgy rendelkezett, hogy az ebéd egy órakor lesz; a vadászni induló vendégeket tehát megkérte, hogy ebédre visszatérjenek. A vendégek vissza is értek még jóval ebéd előtt s fegyvereiket felaggatták a nyári lak előtt a terraszon. Mialatt az ebédre vártak, a társaság a vadászát eredményéről és a fegyverekről beszélgetett. A háziasszony testvére, Petrovay Sándor, a ki szintén földbirtokos, a saját fegyverével dicsekedett, a mit pár hét előtt hozott külföldről. Nehányan kiváncsiak vol tak a fegyverre s Petrovay meg is mutatta.

Alig, hogy a fegyvert kezébe vette s a ravaszt felhúzta, hogy a szerkezetet megmutogassa, a ravasz elcsattant, a fegyver elsült s a háziasz szonyt találta a lövés, a kit a kilőtt srétek nyakán és halántékon találtak és rögtöni halált okoztak. A szerencsétlenül járt uriasszony holttestét azonnal beszállították Monostorra. Petrovay Sándort pedig, nehogy mint szándéka volt a rémület első perceiben, öngyilkosságot kövessen el, a vizsgálóbíró megérkezéséig őrizet alá vették.

Agyonlőtt ügyvéd.

Halálos kimenetelű foglalás történ Orosziban, a hol—mint onnan ir ják — Glück Mór szöllösi ügyvédet

agyonlőtték. Glück kocsin ment O- rosziba Mezei Lajos végrehajtóval Sivonyik György odavaló lakoshoz, hogy bírói foglalást eszközöljön. A községháza, előtt megállva, Puskái Mihály esküdtet felül tették a kocsira s úgy mentek Sinyovikhoz. A kiküldött végrehajtó minden akadály nélkül végezte a dolgát; mikor azon ban a gabonakészlet felírásához fogtak, Sinyovik könyörgésre fogta a dolgot, hogy legalább a kenyérre valót hagyják meg, de az ügyvéd ragaszkodott annak föli fásához is,- csupán két zsákra valót hagyott ki a végrehajtó, a mi a vetéshez szükséges. A foglalás végeztével az esküdt eltávozott, az ügyvéd is, a végrehajtó pedig a ház előtt álló kocsna ült. Alig hogy a kocsiban elhelyezkedtek. az ablakon keresztül két lövés dördült el egymásután s az ügyvéd, a ki a kocsiban épen az ablak felé fordulva ülr, lebukott a kocsiról. A második lövés úgy látszik a végrehajtónak volt szánva, de ez az első lövésre kiugrott a kocsiból és elme nekiüt. A kocsis Glúckkel a községházához hajtott, a hol az előhívott orvos már csak a beállott halált konstatálhatta. A gyilkost, a ki Sinyovik legényfia volt, már aznap elfogták, a ki minden megbánás nélkül vallotta be, hogy ö követte el a gyilkosságot s csak azt sajnálta, hogy a másikat is nem löhette le. A holttestet még az éjjel hazavitték Szöllösre.

A vér vád.

Sztranyán Sándor moesonoki földmíves a zsidó husvót ünnepek előtti vásárkor kis fiával együtt Nyitrára ment, a hol is a fia a nagy tolongásban eltűnt. Minthogy egy parasztasszony úgy látta, hogy Zuck Armin nyitrai lakos sürgött-forgoit a gyerek körül, a kétségbeesett apa mindenütt nagy garral mesélte, hogy Zuck rabolta el a gyereket és minden bizonynyal azonnal le is metszette annak torkát, prínthogy ép husvét előtt állnak a zsidók. Csakhogy a fiúnak kutyabaja volt és egyszerű en eltévedt a városban, úgy, hogy nem tudott hazatalálni. Persze négy nap múlva nagy vígan hazajött apja nem csekély örömére. Zuck Ármin azonban úgy Sztranyánt, mint a parasztasszonyt rágalmazás miatt feljelentette a helybeli járásbiróságnál. — A minap megtartott tárgyaláson Sztranyán mindent letagadott, de Janega Márton moesonoki biró tanú megerősítette Zuck állításait. Erre a megszeppent apa bocsánatot kért a megvádolt embertől, mire az megbocsátott és igy a felvidéki zsidóellenes társaságok egy vórváddal szegényebben kénytelenek folytatni nemes hivatásukat.

Hamis útlevelek.

Fiúméból Írják: — Mióta a városi rendőrség elrendelte, hogy az Amerikába vándorlók indulásánál a vasúti állomásnál a kirendelt közréndörön kívül még egy rendörtisztviselö is tartson szolgálatot, azóta sürü egy másutánban jönnek nyomára a hamis útleveleknek. Különösen a horvát munkások között akad igen sok, a ki hamisított vagy más személyre szóló útlevéllel akar útnak indulni. A minap is egy Anich Ferenc nevű horvát munkást tartóztattak le, mert az útlevélben foglalt adatok nem feleltek meg személyazonosságának. Anichtól az útlevelet elkobozták és a járásbíróság hét napi elzárással büntette.

A Mátyás-szobor leleplezése.

Október 12 ike örökre emlékezetes nap leeud kincses Kolozsvár történetében. Ekkor leplezték le a város főterén álló Mátyás király emlékét hirdető szobrot. Mátyás Kolozsvár szülötte volt. így megérthetjük azt a lelkesedést, a. mely az ünnepen nyilvánult meg a nagy magyar király iránt, ki fajának minden ió tulajdonságával rendelkezett s a kibert egy vágy égett; nagynak és szabadnak látni Magyarországot. Ö a népből való király volt s mint ilyen legerősebb bizpnyiték a mellett, hogy a független Magyarország nem ntólérhetlen álom. Neve örökké él s a nép soha nem fógja elfeledni az igazságost: kit most Fadrusz mester keze örökített meg, mint a világverő Hollós Mátyást. Az ünnepélyre a király képviseletében József Ágost főherceg jött el. Megjelentek a miniszterek, az egyházi és katonai méltóságok, csak Majláth püspök nem jött el, mert ö protestánsokkal és zsidókkal' nem ünnepel. Ugyan ekkor volt az E. K. E. Erzsébet zászlójának felszentelési ünnepélye, valamint a néprajzi múzeum megnyitása is. A leleplezési ünnepély lélekemelő módon folyt le. Nem történt semmi olyan, a mi megzavarta volna a békés összhangot. A király képviseletében megjelent József Ágost főherceg rendkívüli szeretetreinéltósága lebilincselt mindenkit, és valóban felejthetetlen hatása is lett volna hosszú időre, ha nem rontották volna le a főherceg érkezése és elutazása alkalmával közbetolt Gotterhaltekkel. A szobor leleplezés ünnepségeiből szerencsésen kiküszöbölték a magyar fülnek oly gyűlölt osztrák himnuszt. Nem is volt tehát baj és egyenetlen hang. Ellenben a katonai jellegű fogadtatás és búcsúzás alkalmával elhangzott -’Götter halte”-k erős és megérdemelt tüntetést vontak maguk után. A kolozsvári ifjúság és a hazafias érzésű pol gárság mindkét alkalommal tüntetett a Gotterhalte ellen a Kossuthnótával. Sőt a főherceg érkezése alkalmával a Gotterhaltet játszó honvéd katonazenekart sárral és kövei is meghajigálták, úgy, hogy a rendőrségnek kellett meg védelmezni a zenészeket. A Gotterhalte tehát ismét galibát okozott! Mikor fognak már a sok leckén okulni.

Perényi Béla

az egyedüli magyar zászló, jelvény és egyleti sapka készítő.

166 East Third street. — New York.

Rultkayné Kossuth Lujza meghalt.

Mint mély megilletödéssel értesülünk, Rultkayné Kossuth Lujza, a Kossuth Lajos nővére, a ki a nagy hontalannal hosszú éveken át osztotta a hontalanság keserű kenyerét és csak bátyja halála után tért viszsza az országba, muzeum-köruti lakásán hosszas gyengélkedés után meghalt. A tiszteletre méltó matróna halála bizonyára fájdalmas részvétet fog kelteni országszerte, mert mindenütt mint igaz honleányt, önfeláldozó gyöngéd testvért ismerték. A temetés e hó 16-án történt. A halottas háznál Horváth Sándor luth. lelkész mondott gyászbeszédet. Rátkay László pedig a függetlenségi párt nevében beszélt. A halottat közvetlen a testvére sírjához temették el.