Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-16 / 42. szám

/ /•'■I hogy felesége feslet életet éljen s alá süllyedjen az erkölcstelenség mocsá­­rába. Nép gyűlés ele az önálló vámterület­ért. Szeptember 28-án Debrecenben és Miskolcon népgviiléseket tartottak az önálló vámterület érdekében. Debrecenben megjelent Kossuth Ferenc húsz függetlenségi képviselő társaságában, továbbá gróf Zichy Jenő, az országos iparegyesület el­nöke ős Gelléri Mór, az országos i­­paregyesület igazgatója. A gyűlést a városháza udvarán tartották, több ezer ember jelenlétében. Zichy Jenő gróf (szabadelvüpárti) örömmel látja a három közgazdasági tényezőnek, az iparnak, kereskedelemnek és me­zőgazdaságnak összetartását ebben a kérdésben. Mind a három tényező érdekében szükséges az önálló vám­terület. Utána Kossuth Ferenc fejte­gette az Ausztriával való vámközös­ség megszüntetésének szükségét. — Grelléri Mór számszerű adatokat so­rolt fel arról, hogy milyen drágán kapjuk vissza Ausztriától azokat a nyers terményeket, a melyeket oda olcsó pénzen ki viszünk. Tóth János, Krasznay Ferenc és Papp Elek hoz­zászólása után a népgyülés elfogad­ta Bakonyi Samú országgyűlési kép­viselő határozati javaslatát, mely kimondja, hogy kérvényt intéz a képviselöházhoz, hogy a kormányt utasitsa, hogy önálló vámtarifa ja­vaslatot terjesszen be. Miskolcon a népgyülés elnökévé Bizony Ákos országgyűlési képvise­lőt választották meg. Szentpáli 1st ván dr., a kereskedelmi és iparka­mara titkára azt a határozati javas­latot terjesztette elő, mondja ki a népgyülés, hogy az önálló vámterü­let mielőbb,‘de legkésőbb 1907-ik év végével létesíthessék. A határozati javaslatot a népgyülés elfogadta. Tisza Kálmán szobra. Bihar megye kiküldőit bizottsága elhatározta, hogy Tisza Kálmánnak, Magyarország egykori hatalmas kor-, mányelnökének Nagyváradon a nagy államférfim emlékéhez méltó, díszes szobrot állít s fölkéri a várost is, hogy a mozgalmat együttesen vezes­sék. A szoborra ezideig több ezer koronát adtak össze. Sima Ferencet megint kör űzik. Egy idő óta sűrűn szerepel Sima Ferenc volt országgyűlési képviselő neve a rendőri körözésekben. Ezút­tal azonban nem főbenjáró bűnért körözik. Egy hírlapi közleményben megrágalmazott valakit, és miután a tárgyalásra nem jelent meg, az ü­­gyészség letartóztatását kéri. A kö­rözés a következőkben adja a sze­­mélyleirását: 48 éves ev. ref. vallá­­su, nagy-körösi származása volt szén tesi lakos, tanári pályát végzett lap­szerkesztő, atyja Sima Lajos, anyja Donáth Sarolta. Lónyay gróf né és a budapesti belgák. A Budapesten lakó belgák Lónyay grófnéhoz édesanyja halála alkalmá­ból táviratot intéztek, melyben leg­mélyebb részvétüket nyilvánítják. Lónyay grófné Baseli báróné udvar­hölgye által ezt a sürgönyt intézte a résztvevőkhez: “Stefánia ö királyi fensége, Ló­nyay grófnő meghatottan köszöni meg a budapesti belga honfitársak részvétét. A nehéz napokban annál jobban esik ez a vigasztalás, mert Magyarországban lakó belgáktól ér­kezett; Magyarországból, mely őfen­ségének második, szeretett Lazája.” Egy miniszteri tanácsos fegyelmi ügye. A kereskedelmi minisztériumban Szterénvi József miniszteri tanácsos vezeti az iparügyeket. A nyáron több lapban heves támadások jelen­ték meg ellene, hogy bizonyos Engel g*yáros által készített fonógépeket nem ajánlotta megvételre a minisz­ternek. Ugyanis e gépeket arra néz­ve ajánlották föl, s az ajánlók közt volt. Györffy Gyula képviselő is, hogy a kormány több száz darabot vásároljon meg és ossza szét a széke­lyek közt, a fonó ipar terjesztésére. Szterényi a* vádak következtében fegyelmi vizsgálatot kért maga el­len. A kereskedelmi minisjterium nyolc legnagyobb tangu tisztviselője vizsgálta meg az ügyet, s Szterényít egyhangúlag fölmentették, eljárását helyesnek, kifogástalannak találták. Az Ítéletet Láng miniszter helybe­­faagyta. Az eset bünpörökre is al­kalmat adott. Egyiket Györffy Gyu­la képviselő indította a büntető bí­róság előtt, a ki azzal vádolja Szte­rényi miniszteri tanácsost, hogy öt Láng Lajos miniszter és Wicken­burg gróf államtitkár előtt azzal vá­dolta, hogy a fonógépek ügyében pa namázott és meg akarta öt veszteget ni. A járásbíróság szeptember 29-én vette elő a panaszt, de a tárgyalást némely bizonyítékok beszerzése vé­gett elhalasztotta. Damjanich szobra Szolnokon. A szolnoki hazafias polgárság már régebben elhatározta, hogy szobrot emel a szabadságharc nagy hősének, Damjanich János vértana tábornok­nak, a ki Szolnoknál aratta egyik legfényesebb diadalát. A város lel­kes mozgalmát most magáévá tette a vármegye is s felhívja a törvényha­tóságokat, hogy járuljanak hozzá a szobor költségeihez. Budapest fő­város közgyűlése utasította a taná­csok hogy a hozzájárulás módja i­­r'n't tegyen javaslatokat. A ravasz adókezelö. Máramarosmegve közigazgatása el len panaszok érkeztek a belügymi- ' niszteriumba s erre elküldték oda. Kaffka miniszteri tanácsost, ki az efféle vizsgálatokat nagy erélyesség­­gel szokta végezni. A máramarosi vizsgálat alatt a kővetkező eset tör­tént. Máramaros-Szigeten a fogyasztási adók hivatalában Glücksmann, a fo­gyasztási adók kezelője ezer koroná­ról sehogyan sem tudott számolni, hanem helyette egy postai recepiszt mutogatott. Kaffkának feltűnt,hogy ez nem utalványról, hanem pénzes levélről szólt s hogy a kelet rajta előbbi napról volt. Félbeszakította a vizsgálatot az irodában és a polgár­­mesterrel együtt a postára ment és a postafönöktöl elkérte áz ezer koro­nás levelet, majd átadta a polgár­­m'esternek s kérte: bontsa föl és ad­ja át neki a benne levő ezer koronát. A levelet fölbontják és pénz helyett egy levél volt benne, egy ilyen levél: “Kedves öcsém ! Számadásaimban megterheltelek ezer koronával s an­nak péúztári fedezéséül küldöm ne­ked ezt a levelet. Szükségem volt erre, mert hiány van a kasszámban s g.ttól a frátertől (Kaffka) kitelik, hogy nálam is vizsgál és észreveszi a hiányt.” így érték rajta Glücks­mann urat a botláson. Glücksmann ugyanis a hiányzó pénzt recepisszel akarta igazolni legalább az első szo­rultságában. Rögtön felfüggesztet­ték állásától. t i Egy szabadsáyhös halála. A negyvennyolcas szabadságharc egy lelkes hősnője hunyt el Nagy­­becskereken: özv. Rác Antónia, a ki férje oldalán, ki honvédszázados volt, szolgálta 1848 ban a hazát. Jó formán végig küzdötte az egész sza­badságharcot s részt vett majdnem minden ütközetben. A szabadság­­harc leverése után családjával együtt az elnyomatás minden csapásait vé­gig szenvedte. A dicsőséges múltú matróna legutóbb Nagykikindán la­kott s Nagybecskerekre ment. Né­hány nappal azután betegeskedni kezdett s meghalt. Százkétéves ember halála. Tavaszi Gábor vámosházi gazda százkétéves korában meghalt. A nagy kort elért öreg ember utolsó pillanatig megtartotta szellemi ere­jét. Tavaszi négyszer házasodott. Legutóbb két évvel ezelőtt. Érdekes negyedik házasságának története. E- vekkel ezelőtt már nagy beteg volt egy Ízben az öreg. Végrendelkezett s eltestálta a házát, földjét, pénzét; hagyott az egyháznak, a községnek s nyugodtan mondogatta utolsó ren delkezését a jegyző tollába. Y7égre a teheneire került a sor. A nagybeteg ember felült az ágyában, sírva fa­kadt és kezét az ég felé emelve, igy kiáltott fel: — A tthenemet nem hagyom sen kire! Az mind az enyém! És a teheneiről nem is kellett le­mondania, mert az öreg felgyógyult. Ekkor elhatározta, hogy — megnő-! sül és el is vette a falu egyik derék asszonyát, a hatvankétéves Szilágyi Máriát vezette oltái’hoz. Mikor kér- ( dezték tőle, hogy miért nősült meg, az öreg ezzel indokolta eljárását: — Legalább lesz kire hagyni a te­heneimet é‘3 a vagyonkámat. Öngyilkosság a kaszárnyában. Temesváron a 29. gyalogezrednek egyik Stref József nevű katonája a kaszárny ában mellbe lőtte magát és szörnyet halt. Öngyilkosságát végze­tes tévedés idézte elő. Aznap reggel bocsátották haza a harmadéve szol­gáló katonákat; Strefnek és néhány társának, a kiknek büntetése volt a rováson, a szolgálattevő altiszt azt mondta, hogy: “nektek büntetésből tovább kell szolgálnotok.” Stref ha­lálsápadt lett, mert azt hitte, hogy összes négy havi büntetését pótolni j kell. Félrelopózott a sorból, szobájá­ba sietett s elkövette az öngyilkos­ságot. Pár perccel később jött oda ' az altiszt azzal a hírrel, hogy Stref-: nek az ezredparancsnok kegyelemből elengedte a büntetés legnagyobb ré-; szét s csak hat napot kell még le­szolgálnia. A jó hir elkésve érkezett;! a szerencsétlen fiú akkorára már ki­szenvedett. A koldus asszony pénze. Székesfej érváron a rendőrségnél a 76 éves Patócsi Erzsébet koldusasz­­szony jelentést tett, hogy szalma­zsákjából kilopták 3000 koronáról szóló takarékpénztári könyvét. A koldus asszony szerencsétlensége nagy, mert ha nem kerül meg a pén­ze, “koldussá” van téve, ha pedig­­megkeiiil, akkor nem koldulhat töbw bé, mert mindenki tudni fogja róla, hogy gazdag koldus. Ilor cát papok Szent István ünnepe ellen. A modrus - zenggi egyházmegye papsága, őszi gyűlésén egyebek kö­zölt Szent István napjával is foglal­kozni fog s határozatban azt fogja kérni az egyházmegye püspöki hatóságától, hogy Szent István nap­ja ünnepnapi jellegét szüntesse meg, vagy ha ezt meg nem teheti, ne ma­radjon első rangú ünnep. A magyar állam első nagy királya emléknapját törvényben a legnagyobb hivatalos nemzeti ünneppé avatta s a horvátit papok ennél fogva nagyon jól tud­ják, hogy törekvésüknek nem lehet eredménye. Nagy irodalmi vita foglalkoztatja ja tudósokat, mely­nek rövid summája ez': Még 1888-ban mutatott be Király Pál tanár $gy tudós gyülekezetben egy ösmagyar, vagy hun-székely betűkkel Írott könyvet, mely az 1880-ban kihalt Ka racsay család birtokában őriztetett és a mely ben 54 régi magyar pogány ének volt. Akk« r a tudósok azt mon dották erről a Karacsav kódexnek nevezett, kézzel Írott könyvről, Bog;«* nem a régi pogány korból való;. ha­nem talán a 16-ik vagy 17 ik század­ban költötték. Azóta hallgattak ró­la. Most azonban Omoron találtak olyan földmivest, a ki még érti az. ösmagyar Írást s azt mondja, hogy' régi öreg bojtároktól tanulta. Leír--, tak neki a Karacsay kódexből ne hány* sort mostani Írással, hogy írja. le azt ösmagyar rovással. Le is irta és nagy csodálkozásra, csaknem Tel­jesen úgy rótta le a szókat, mint a, Karacsay-kódexben vannak. Ez arra a meggyőződésre jutatta Király Pált, hogy az ősi rovás Írás nem uj talál­mány, hanem eredeti ösmagyar tu­domány, mely apáról fiúra szállv a, még ma is él a nép közt itt-amotl .. Ami arra bátorította Fadrusz János szobrászt, hogy Zilahi Tuhutum-em­­lék talapzatára a Karacsay-kódexböl hat énekét rávésetett ősi rovás Írás­sal. Ez ellen aztán erélyesen felszó­laltak többen, hogy vakarják le azt az írást, mert az egész Karacsay-kó­­dex koholmány és pedig nem is régi, hanem 1844-ben koholta Somogyi Antal 48-iki képviselő, a ki miután az általa gyártott furcsa szavakat a, magyarral levésetni nem tudta, ki­adta ezeket a most szóban forgó ver­seket, azzal, hogy egy régi könyv­ben ősi rovással Írva találta őket, tehát azok a szók mind ösmagyar­­szók. Mig igy a tudósok egy része határozottan koholmánynak tartja, az egész gyűjteményt, addig Király Pál erősen állítja, hogy ö tudomá­nyosan meg fogja védeni hitelessé­gét. Nehéz lesz. Mi az omori ember rovás-tudományában is kételke­dünk. Mert nem Ehetetlen, hogy u­­jabb históriás könyvekből tannlta, vagy ö, vagy az az öreg bojtár, a ki­től ö tanulta. Ennek érdemes is vol­na utánna járni. A régi rovás írást bicskával pálcákra rótták, körülM- gyózva mentek a sorok jobbról bal ra. Ha még maradt valahol nyoma, akkor az alföldi pásztor embereknél maradhatott leginkább.

Next

/
Thumbnails
Contents