Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-16 / 42. szám
/ /•'■I hogy felesége feslet életet éljen s alá süllyedjen az erkölcstelenség mocsárába. Nép gyűlés ele az önálló vámterületért. Szeptember 28-án Debrecenben és Miskolcon népgviiléseket tartottak az önálló vámterület érdekében. Debrecenben megjelent Kossuth Ferenc húsz függetlenségi képviselő társaságában, továbbá gróf Zichy Jenő, az országos iparegyesület elnöke ős Gelléri Mór, az országos iparegyesület igazgatója. A gyűlést a városháza udvarán tartották, több ezer ember jelenlétében. Zichy Jenő gróf (szabadelvüpárti) örömmel látja a három közgazdasági tényezőnek, az iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak összetartását ebben a kérdésben. Mind a három tényező érdekében szükséges az önálló vámterület. Utána Kossuth Ferenc fejtegette az Ausztriával való vámközösség megszüntetésének szükségét. — Grelléri Mór számszerű adatokat sorolt fel arról, hogy milyen drágán kapjuk vissza Ausztriától azokat a nyers terményeket, a melyeket oda olcsó pénzen ki viszünk. Tóth János, Krasznay Ferenc és Papp Elek hozzászólása után a népgyülés elfogadta Bakonyi Samú országgyűlési képviselő határozati javaslatát, mely kimondja, hogy kérvényt intéz a képviselöházhoz, hogy a kormányt utasitsa, hogy önálló vámtarifa javaslatot terjesszen be. Miskolcon a népgyülés elnökévé Bizony Ákos országgyűlési képviselőt választották meg. Szentpáli 1st ván dr., a kereskedelmi és iparkamara titkára azt a határozati javaslatot terjesztette elő, mondja ki a népgyülés, hogy az önálló vámterület mielőbb,‘de legkésőbb 1907-ik év végével létesíthessék. A határozati javaslatot a népgyülés elfogadta. Tisza Kálmán szobra. Bihar megye kiküldőit bizottsága elhatározta, hogy Tisza Kálmánnak, Magyarország egykori hatalmas kor-, mányelnökének Nagyváradon a nagy államférfim emlékéhez méltó, díszes szobrot állít s fölkéri a várost is, hogy a mozgalmat együttesen vezessék. A szoborra ezideig több ezer koronát adtak össze. Sima Ferencet megint kör űzik. Egy idő óta sűrűn szerepel Sima Ferenc volt országgyűlési képviselő neve a rendőri körözésekben. Ezúttal azonban nem főbenjáró bűnért körözik. Egy hírlapi közleményben megrágalmazott valakit, és miután a tárgyalásra nem jelent meg, az ügyészség letartóztatását kéri. A körözés a következőkben adja a személyleirását: 48 éves ev. ref. vallásu, nagy-körösi származása volt szén tesi lakos, tanári pályát végzett lapszerkesztő, atyja Sima Lajos, anyja Donáth Sarolta. Lónyay gróf né és a budapesti belgák. A Budapesten lakó belgák Lónyay grófnéhoz édesanyja halála alkalmából táviratot intéztek, melyben legmélyebb részvétüket nyilvánítják. Lónyay grófné Baseli báróné udvarhölgye által ezt a sürgönyt intézte a résztvevőkhez: “Stefánia ö királyi fensége, Lónyay grófnő meghatottan köszöni meg a budapesti belga honfitársak részvétét. A nehéz napokban annál jobban esik ez a vigasztalás, mert Magyarországban lakó belgáktól érkezett; Magyarországból, mely őfenségének második, szeretett Lazája.” Egy miniszteri tanácsos fegyelmi ügye. A kereskedelmi minisztériumban Szterénvi József miniszteri tanácsos vezeti az iparügyeket. A nyáron több lapban heves támadások jelenték meg ellene, hogy bizonyos Engel g*yáros által készített fonógépeket nem ajánlotta megvételre a miniszternek. Ugyanis e gépeket arra nézve ajánlották föl, s az ajánlók közt volt. Györffy Gyula képviselő is, hogy a kormány több száz darabot vásároljon meg és ossza szét a székelyek közt, a fonó ipar terjesztésére. Szterényi a* vádak következtében fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen. A kereskedelmi minisjterium nyolc legnagyobb tangu tisztviselője vizsgálta meg az ügyet, s Szterényít egyhangúlag fölmentették, eljárását helyesnek, kifogástalannak találták. Az Ítéletet Láng miniszter helybefaagyta. Az eset bünpörökre is alkalmat adott. Egyiket Györffy Gyula képviselő indította a büntető bíróság előtt, a ki azzal vádolja Szterényi miniszteri tanácsost, hogy öt Láng Lajos miniszter és Wickenburg gróf államtitkár előtt azzal vádolta, hogy a fonógépek ügyében pa namázott és meg akarta öt veszteget ni. A járásbíróság szeptember 29-én vette elő a panaszt, de a tárgyalást némely bizonyítékok beszerzése végett elhalasztotta. Damjanich szobra Szolnokon. A szolnoki hazafias polgárság már régebben elhatározta, hogy szobrot emel a szabadságharc nagy hősének, Damjanich János vértana tábornoknak, a ki Szolnoknál aratta egyik legfényesebb diadalát. A város lelkes mozgalmát most magáévá tette a vármegye is s felhívja a törvényhatóságokat, hogy járuljanak hozzá a szobor költségeihez. Budapest főváros közgyűlése utasította a tanácsok hogy a hozzájárulás módja ir'n't tegyen javaslatokat. A ravasz adókezelö. Máramarosmegve közigazgatása el len panaszok érkeztek a belügymi- ' niszteriumba s erre elküldték oda. Kaffka miniszteri tanácsost, ki az efféle vizsgálatokat nagy erélyességgel szokta végezni. A máramarosi vizsgálat alatt a kővetkező eset történt. Máramaros-Szigeten a fogyasztási adók hivatalában Glücksmann, a fogyasztási adók kezelője ezer koronáról sehogyan sem tudott számolni, hanem helyette egy postai recepiszt mutogatott. Kaffkának feltűnt,hogy ez nem utalványról, hanem pénzes levélről szólt s hogy a kelet rajta előbbi napról volt. Félbeszakította a vizsgálatot az irodában és a polgármesterrel együtt a postára ment és a postafönöktöl elkérte áz ezer koronás levelet, majd átadta a polgárm'esternek s kérte: bontsa föl és adja át neki a benne levő ezer koronát. A levelet fölbontják és pénz helyett egy levél volt benne, egy ilyen levél: “Kedves öcsém ! Számadásaimban megterheltelek ezer koronával s annak péúztári fedezéséül küldöm neked ezt a levelet. Szükségem volt erre, mert hiány van a kasszámban s g.ttól a frátertől (Kaffka) kitelik, hogy nálam is vizsgál és észreveszi a hiányt.” így érték rajta Glücksmann urat a botláson. Glücksmann ugyanis a hiányzó pénzt recepisszel akarta igazolni legalább az első szorultságában. Rögtön felfüggesztették állásától. t i Egy szabadsáyhös halála. A negyvennyolcas szabadságharc egy lelkes hősnője hunyt el Nagybecskereken: özv. Rác Antónia, a ki férje oldalán, ki honvédszázados volt, szolgálta 1848 ban a hazát. Jó formán végig küzdötte az egész szabadságharcot s részt vett majdnem minden ütközetben. A szabadságharc leverése után családjával együtt az elnyomatás minden csapásait végig szenvedte. A dicsőséges múltú matróna legutóbb Nagykikindán lakott s Nagybecskerekre ment. Néhány nappal azután betegeskedni kezdett s meghalt. Százkétéves ember halála. Tavaszi Gábor vámosházi gazda százkétéves korában meghalt. A nagy kort elért öreg ember utolsó pillanatig megtartotta szellemi erejét. Tavaszi négyszer házasodott. Legutóbb két évvel ezelőtt. Érdekes negyedik házasságának története. E- vekkel ezelőtt már nagy beteg volt egy Ízben az öreg. Végrendelkezett s eltestálta a házát, földjét, pénzét; hagyott az egyháznak, a községnek s nyugodtan mondogatta utolsó ren delkezését a jegyző tollába. Y7égre a teheneire került a sor. A nagybeteg ember felült az ágyában, sírva fakadt és kezét az ég felé emelve, igy kiáltott fel: — A tthenemet nem hagyom sen kire! Az mind az enyém! És a teheneiről nem is kellett lemondania, mert az öreg felgyógyult. Ekkor elhatározta, hogy — megnő-! sül és el is vette a falu egyik derék asszonyát, a hatvankétéves Szilágyi Máriát vezette oltái’hoz. Mikor kér- ( dezték tőle, hogy miért nősült meg, az öreg ezzel indokolta eljárását: — Legalább lesz kire hagyni a teheneimet é‘3 a vagyonkámat. Öngyilkosság a kaszárnyában. Temesváron a 29. gyalogezrednek egyik Stref József nevű katonája a kaszárny ában mellbe lőtte magát és szörnyet halt. Öngyilkosságát végzetes tévedés idézte elő. Aznap reggel bocsátották haza a harmadéve szolgáló katonákat; Strefnek és néhány társának, a kiknek büntetése volt a rováson, a szolgálattevő altiszt azt mondta, hogy: “nektek büntetésből tovább kell szolgálnotok.” Stref halálsápadt lett, mert azt hitte, hogy összes négy havi büntetését pótolni j kell. Félrelopózott a sorból, szobájába sietett s elkövette az öngyilkosságot. Pár perccel később jött oda ' az altiszt azzal a hírrel, hogy Stref-: nek az ezredparancsnok kegyelemből elengedte a büntetés legnagyobb ré-; szét s csak hat napot kell még leszolgálnia. A jó hir elkésve érkezett;! a szerencsétlen fiú akkorára már kiszenvedett. A koldus asszony pénze. Székesfej érváron a rendőrségnél a 76 éves Patócsi Erzsébet koldusaszszony jelentést tett, hogy szalmazsákjából kilopták 3000 koronáról szóló takarékpénztári könyvét. A koldus asszony szerencsétlensége nagy, mert ha nem kerül meg a pénze, “koldussá” van téve, ha pedigmegkeiiil, akkor nem koldulhat töbw bé, mert mindenki tudni fogja róla, hogy gazdag koldus. Ilor cát papok Szent István ünnepe ellen. A modrus - zenggi egyházmegye papsága, őszi gyűlésén egyebek közölt Szent István napjával is foglalkozni fog s határozatban azt fogja kérni az egyházmegye püspöki hatóságától, hogy Szent István napja ünnepnapi jellegét szüntesse meg, vagy ha ezt meg nem teheti, ne maradjon első rangú ünnep. A magyar állam első nagy királya emléknapját törvényben a legnagyobb hivatalos nemzeti ünneppé avatta s a horvátit papok ennél fogva nagyon jól tudják, hogy törekvésüknek nem lehet eredménye. Nagy irodalmi vita foglalkoztatja ja tudósokat, melynek rövid summája ez': Még 1888-ban mutatott be Király Pál tanár $gy tudós gyülekezetben egy ösmagyar, vagy hun-székely betűkkel Írott könyvet, mely az 1880-ban kihalt Ka racsay család birtokában őriztetett és a mely ben 54 régi magyar pogány ének volt. Akk« r a tudósok azt mon dották erről a Karacsav kódexnek nevezett, kézzel Írott könyvről, Bog;«* nem a régi pogány korból való;. hanem talán a 16-ik vagy 17 ik században költötték. Azóta hallgattak róla. Most azonban Omoron találtak olyan földmivest, a ki még érti az. ösmagyar Írást s azt mondja, hogy' régi öreg bojtároktól tanulta. Leír--, tak neki a Karacsay kódexből ne hány* sort mostani Írással, hogy írja. le azt ösmagyar rovással. Le is irta és nagy csodálkozásra, csaknem Teljesen úgy rótta le a szókat, mint a, Karacsay-kódexben vannak. Ez arra a meggyőződésre jutatta Király Pált, hogy az ősi rovás Írás nem uj találmány, hanem eredeti ösmagyar tudomány, mely apáról fiúra szállv a, még ma is él a nép közt itt-amotl .. Ami arra bátorította Fadrusz János szobrászt, hogy Zilahi Tuhutum-emlék talapzatára a Karacsay-kódexböl hat énekét rávésetett ősi rovás Írással. Ez ellen aztán erélyesen felszólaltak többen, hogy vakarják le azt az írást, mert az egész Karacsay-kódex koholmány és pedig nem is régi, hanem 1844-ben koholta Somogyi Antal 48-iki képviselő, a ki miután az általa gyártott furcsa szavakat a, magyarral levésetni nem tudta, kiadta ezeket a most szóban forgó verseket, azzal, hogy egy régi könyvben ősi rovással Írva találta őket, tehát azok a szók mind ösmagyarszók. Mig igy a tudósok egy része határozottan koholmánynak tartja, az egész gyűjteményt, addig Király Pál erősen állítja, hogy ö tudományosan meg fogja védeni hitelességét. Nehéz lesz. Mi az omori ember rovás-tudományában is kételkedünk. Mert nem Ehetetlen, hogy ujabb históriás könyvekből tannlta, vagy ö, vagy az az öreg bojtár, a kitől ö tanulta. Ennek érdemes is volna utánna járni. A régi rovás írást bicskával pálcákra rótták, körülM- gyózva mentek a sorok jobbról bal ra. Ha még maradt valahol nyoma, akkor az alföldi pásztor embereknél maradhatott leginkább.
