Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-02 / 40. szám

sem ismerte az illető telket s tévedésből Szelezsán Laka földjét adta az ügyvéd birtokába. Szelezsán Luka a biróságlioz fordult s ügyében szept. 19-én lett volna a tárgyalás. Idökörben a földet megművelte, bevetette, most azonban, bogy a termés bebordására került a sor, Papp Simon birtokjogára hivatkozva, a maga részére követelte a termést. Szelezsán ellenszegült, a mire Papp Simon a hatósághoz fordult. A hatóság két csendőrt küldött a birtokos segitségére- A csendőrök meg is jelentek a hely szinén, Szelezsán azonban kövekkel, dorongokkal fogadta ókét. A csendőrök védekeztek, Szelezsán megragadta az egyik csendőr fegyverét, erre ez kényszerűségből lőtt és Szelezsán holtra találva rogyott össze.

Négyszeres gyermekgyilkos ság. A szabadkai törvényszék borzalmas bűntény részleteinek földerítésén fá í’adozik. Az a vád, hogy a bácsmegyei Ó-Kanizsán Parti Elekné tanyai asszony agyonkinozta és megmérgezte négy gyermekét. A gyilkos asszony maga jelentette föl magát a törvényszéknél. Elmondta azt, hogy 1898 óta négy kis gyermekét tette el láb alól. Agyonéheztette és légypapir levével megmérgezte őket. “Nem szándékosan követtem el — úgymond — a kegyetlen gyilkosságot, hanem férjem rábeszélésére. Azzal fenyegetett, hogy engem öl meg. Azóta mindig sírok, már nem bírom tovább.” A szabadkai törvényszék el fogja rendelni a négy gyermek holttestének kiásását, megvizsgálják Parti Elekné elmebeli állapotát is. A királyi ügyészség intézkedése folytán az ó-kanizsai rendőrség letartóztatta a gyilkos anyát s a följelentés alapján a bujtogató férjet is. A szülőket a szabadkai királyi törvény székre szállították. Parti Elekné nehéz sorsát megadással viseli. Férje tagadja, hogy része volna a bűnben. Vallomása szerint mit sem tudott arról, hogy gyermekei nem termő szetes utón haltak meg. Felesége makacsul ellene vall, de a maga bűnösségét is hangoztatja.

Rejtélyes gyilkosság. Szent-Márton-Kátán egy fiatal leány, Szabó Erzsébet augusztus 31-én vasárnap, a mikor vásár volt a faluban, elment ünneplő ruhájában otthonról és többé nem tért haza. Többen látták egy idegen asszonynyai a falu mellett levő erdő felé menni. Tiz nap múlva egy csősz az úgynevezett középerdöben egy oszlásnak indult holttestre akadt, a melynek hiányzott a feje és jobb karja. Szabó Eszter szülei a harisnyáról és cipőről —egyéb fölismer hetö ruha nem volt a holttesten — fölismerték leányuk holmiját. Azonnal megindult a vizsgálat. A holttest fejét a lábánál, fejbőrét befont hajával egy közeli bokor alján találták meg. Az orvosok megállapították, hogy állatok tépték szét. A mellkas minden belső része eltűnt. Az alsó testen azonban egy metszést talállak az orvosok, a holttest mellett pedig egy vékony, elgörbült pengéjű, borotvaéles kést. A holttesttől nem messze az avar fekete nyirkos volt. Az orvosoknak az a véleménye, hogy ez vértöl származik; a bokrok levelein is több, vérre mutató, gyanús foltot találtak. A vizsgálóbíró összegyűjtötte ezeket a faleveleket és meg fogja vizsgáltatni

azokat, mert kétségtelennek látszik hogy oly magasságba, a honnan ; gyanús leveleket szedték, a holttest bölvőr nem juthatott. .Sok jel arn mutat, hogy a szerencsétlen Szabi Eszter gyilkosságnak lett áldozata

Harc a cigányokkal. Kisasszony fán véres összeütközés volt a cigá nyok és a község lakosai közt. Egy húsz kocsiból álló cigány karaván ér kezett oda a szomszédos községből és a községben le akart telepedni egy par napra. Ezt a községi biró meg tiltotta, de a cigányok nem hallgal tak a tilalomra és hozzá kezdtek sát raik leveréséhez. A községi biró er re a tűzoltósággal riadót fuvatott. Össze futott erre a község apraja, nagyja, ki vas villával, ki bottal, ki más ütöeszközzel s nehány pillanat múlva két ellenséges tábor állott egymással szemben. Éktelen sikoltozás, majd jajveszéklés támadt. A háborúban részt vettek cigányasszonyok és gyerekek is, természetesen a cigányok voltak a vesztesek, a kik közül három életveszélyes sérülést szenvedett, mert a cigányok kétségbeesetten védekeztek. A baksai csendörsőg véget vetett a küzdelemnek.

Egy nemet izgató kiutasítása. Temesváron két év óta tartózkodik egy erdélyi szász Kramer Alvin, ki ott “Deutsches Tagblatt für Ungarn” (magyarországi német napilap) címen a magyarokat gyalázó és a né meteket-a magyarok ellen izgató újságot szerkeszt. A pénzt Szebenböl kapja, mint ez nemrégiben kiderült, mikor Kramer ellen sajtópört indítottak és izgatásért három hónapra elitélték. Az Ítélet végleges megerősítése alatt is Kramer folytatta féktelen izgatásait lapjában, úgy, hogy Bandi Rezső temesvári főkapitány e hó 12-én a hírhedt embert a városból, a hol nincs polgári illetősége, kiutasította és fölhívta, hogy 48 óra alatt távozzék. Góth Ferenc királyi ügyész azonban Kramert elfogatta, mert úgy találta, hogy a rá mért három havi fogság elöl szökni akar. A szigorú rendőri intézkedés okait Bandi Rezső főkapitány Ítéletében úgy magyarázza, hogy Kramer lapjában a magyarok ellen folytonosan izgat s igy közveszedelmes ember. Most, mikor jogerős bírói Ítélet is van arról, hogy Kramer csakugyan nemzetiségi izgató, a rendőrségnek kötelessége volt ellene, mint közveszedelmes egyén ellen az eljárást megindítani. A rendőri intézkedés oka az, hogy Kramer, mint biróilag elitéit nemzetiségi izgató, közveszedelmes ember; a rendőrségnek igy nem csak joga, hanem kötelessége is azonnal intézkedni ellene, s igy a kiutasítást a fölebbezésre való tekintet nélkül, 48 óra alatt végrehajtandónak kimondani.

A posta tolvaja. Március 4-dikén történt, hogy a Pragerhof és Budapest közt közlekedő vasúti postán elveszett a postás zsákok egyikéből

37,740 korona értékű küldemény.

, Többeket gyanúsítottak a lopással, de azok igazolták, hogy ártatlanok. A nyomozások folytatását Bérei Béla budapesti rendőrkapitányra bizí ták, ki sok bűnügyet kiderített már.

1 A nyomozás a múlt héten vezetett j eredményhez.

A lopás azt sejtette, hogy Székesj fejérváron van a bűnös. A kincstár kivetette a kárt a felelős tisztvise| lökre, a kiktől fizetésük arányában havonként levontak bizonyos összeget. A kár ilyen formán meg is té- I rült. Bérei kapitány bizonyosra vette, hogy a tolvaj a mozgó posta al: kalmazottai közt van.Azt ajánlotta a posta igazgatóságnak, hogy a Praj gerhof-Budapest közti mozgó-posta embereit helyezzék el külön-külön más vonalakra. Ez meg is történt. Néhány hónapig teljes rendben folyt az ügykezelés. Hetek előtt azonban megismétlődött a lopás. Ez alkalommal a Budapest-Györ-Bécs közti vonat mozgó postáján tűnt el ékszereket tartalmazó küldemény az egyik zsákból. A lopást a régi minta szerint hajtották végre; a zsák oldalát föl metszették és bevarrták. Eltitkolták a dolgot, hogy a tolvajt jobban megfigyelhessék. Ekkor már gyanitották, hogy Papes József postaszolga a tolvaj. Öt a székesfej érvári esét miatt helyezték át a pragerhofi vonathoz. Itt ismétlődtek a lopások. A múlt napokban nyolc napig szüne- i tét tartott a tolvaj. Papes ez idő alatt szabadságon volt. A Budapestre tett Papes szeptember 11-ikén ismét megkezdte szolgálatát. Elment Pragerhoíig, s onnan visszatért szeptember 13-án Budapestre. A vasúton járó mozgó postára már a budapesti rendőrség várt. A postások nem az utasok kiszálló helyén, hanem a pálya udvar hátsó részein távoznak. Mikor Papes leszállóit, elébe állott Bérei: “Adja ide a táskáját!” Papes halotthalvány lett, de ellenkezés nélkül tett eleget a kívánságnak, i Bérei felnyitotta a kis böröndöt és több ékszer darabot talált benne, i Ezeket az napi postáról lopta Papes. < A rendőrség emberei a veszedelmes tolvajjal a leleplezés után azonnal i kocsira ültek és elhajtottak a Hun- 1 gária-körut 73 szám alatti lakására, i Itt házkutatást tartottak s a kuta- t tásnak meglepő eredménye lett. Hat i női aranyórát, öt aranygyűrűt, öt t aranyláncot, több arany medaillont i és körülbelül 50 zálogcédulát talál- s tak a lakásban az elzálogosított tár- s gyakról. Papest és feleségét a foka- j pitányságra kisérték. Papes beis- 1 merte a lopásokat. Eddigi számítás r szerint összesen 53,000 koronát lo pott össze. A bűnös szolga most 32

, ° a

3ves. *

Papes és felesége bevallották a lo- « pást. A Székesfej érv ár és Budapest | közti vonaton Papes éjjel felvágta a 8 postazsákot és kivette belőle a 39,- | 300 koronás csomagot, aztán újra | bevarrta a zsákot. A pénzt átadta a | _________________________________ *2

. feleségének, hogy rejtse el. Az asz , szony azt vallotta, hogy a pénzt a.

. városligetben ásta el, de onnan még- az nap ellopták. Férje ezt hazugság- nak mondja, mert két hét előtt az ; . asszony még azt mondta, hogy m. t pénz megvan. Erie az asszony azt fe

lelte, hogy ö látta, mikor az ura ma -- ga ásta fel a pénzt. A házaspár lakú

r sári tett kutatások nem vezettek o».- pénz nyomára.

i Meggyilkolt jegyző. Bács-Bodrog- megyében Apatinban múlt hó 12-éi- Jel Imán József apatini községi jegy zö gyilkosság áldozata lett. A mint

■ estefelé húgával a szöllöbe ment, ut i közben alig tiz lépésnyi távolból le lőtték. A jegyző ellen szokatlanuE i heves hajsza folyt az ottani német t lapban és úgy tetszett, hogy a gyil - kosságot bosszúból követte el vala ki. A vizsgálóbíró három embert tar tóztatott le a gyilkosság gyanú];., miatt. Később Jellmann József köz ségi gyilkosa önként jelentkezett a. zombori törvényszéknél, Müller And rás 24 éves parasztlegény személyében, a ki vallomásában azt mondja,, hogy abban a szöllöben lőtte agyor Jellmann József jegyzőt, a melyet a , jegyző tőle elpörölt. Jellmann kü lönben a fölfüggesztés veszedelme előtt állott, mert folytonosan voltak a hatóságnak vele bajai.

Koldusok küldöttségé a f őispán nál. A mikor Latinovics Pál föispár ia minap Zomborban időzött, a sok tisztelgő küldöttség legvégén egy íongyos csapat járult eléje: a zombori koldusok deputációja. Öt nyomorék, egy sánta, egy süket-néma, egy béna és egy lábatlan ember, a ki a boszniai hadjáratban járt szerencsét lenül. Elpanaszolták, hogy a zombo ri hatóság sem a szegényházba neu, helyezi el őket, sem pedig nem engedi nekik és nyolcvan társuknak a koldulást. így tehát még a hetévé - falattól is meg vannak fosztva. A. főispán megígérte nekik, hogy ü gyükben minél előbb el fog járni.

A koldusoknak most már megen gedték, hogy hetenkint kétszer kol dúlhatnak.

Harc a rablókkal. Egyik kecske méti tanyán véres csatát vívtak öt fegyveres rablóval. A rablók éjjel rátörtek Kocsányos Kiss Pál gazdi, tanyájára és pénzt követeltek. A ta nyabeliek azonban ellenállottak bal fával és revolverrel s az egyik rablót a zajra elösietö szomszédok meg is sebesitették. Azonban a rablók issulyos sebeket ejtettek a család tag jain s a ház asszonyát, Kiss Pálnéf két revolver lövéssel életveszélyesen megsebesítették.