Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-25 / 39. szám

HAZAT HÍREK. Kossuth=ünnep. Szeptember 19-ikét, Kossuth szü­letésének századik évfordulóját or­szágosan ülték meg s az előkészüle­tekből biztosra vehetjük, hogy az ünnepély méltó volt mind a nemzet­hez, mind a nagy hazafi emlékéhez. A megyék, városok legtöbbje rend­kívüli gyűlésben ünnepelt. A buda­pesti ünnepélyek közé tartozik a Petőfi társaság ünnepe szept. 21-én az akadémia dísztermében. A társa­ságnak Kossuth disztagja volt. Jókai felolvassa “Kossth Lajos” cimü na­gyobb költeményét. Rákosi Viktor, a jeles iró és kép­viselő és imaszerü költői fohászt irt a függetlenségi párt megbízásából. Ezt kinyomatták és arra szolgál, hogy e napon az ünnepélyeken sza­valják és magánkörök is használhas­sák. A sir-kápolna alapköve. A főváros a mauzóleum alapkövé­nek letételét szeptember 19-dikének déli 12 órájára tűzte ki. A rendező bizottság ennek folytán a polgárság kivonulását délelőtt. 11 órára tette s a főváros ünnepe után közvetlenül fog a polgárság ünnepe következni. A mauzóleum helye körül a kere­­pesi úti temetőben hatalmas terüle­tet zászlókkal díszített árbocos kerí­téssel látnak el. Az elzárt területen, a melynek kerítése csupa növény­­diszböl áll, 6000 ember fér el. A tér közepén helyezik el az alapkövet s vele szemben állítják fel az ünnepi sátort. Az alapkő 35 métermázsa sú­lyú magyar bazalt, felső alapján: KOSStTTH LAJOS 1802- 1892. ( felírással. Az alapkő alatt lesz az el­helyezendő emléktárgyak ürege. Az okiratokat és terveket két légmen­tesen zárható üveghengerbe s ezeket horgany szekrénybe zárják. A két hengert s a többi emléktárgyat ólom ládába teszik, a melyet beforrasztva helyeznek egy üregbe. Az üreget a nehéz kőlappal zárják le. Erre a kő­lapra állítják majdan a kész mauzó­leumban Kossuth szárkofágját, kő- j bői faragva. A temetőben tervezett ünnepélyen kívül a rendező bizottság szeptember 19-én este 9—12? órakor nagy fáklyás elvonulást rendez a Dunán. A Kos­suth Lajos utcát 60 ivlámpával kivi­­lágittatja, a Geliert hegyen és a Ha­lász bástyán két villamos mozgó fényszórót állít föl. Ezek világítják meg a Dunán fel s le járó gőzhajót, a melynek legnagyobb látványossá­ga lesz a hajó födélzetén elhelyezett Kossuth szobor. A ceglédi Kossuth szobor. Az 1848-iki válságos napokban, mikor Kossuth a nagy magyar Al­földre ment, fegyverbe hívni a nem­zetet, Cegléden beszélt először. Ceg­léd városa őrzi is ennek emlékét. Sok idő múlva, mikor a Turinban élt Kossuthot képviselőjévé válasz­totta, százas küldöttséggel kérte a hazatérésre. Most is Kossuth fia, Kossuth Ferenc a képviselője. A szá­zados ünnepen pedig fölállítja Kos­suth ércszobrát legnagyobb terén, melynek régen Kossuth tér a neve. A fölavatás szept. 18-án volt, tekin­tettel a főváros másnapi nagy ünne­pére, hogy mind a képviselők Ceg­léden, mind a ceglédiek Budapesten összeegyeztethessék kegyeletük ki­fejezését. A ceglédi ünnep rendje ez: Reggel hat és fél órakor közgyű­lés a városháza nagytermében, 8 órakor istentisztelet mind a négy templomban. Istentisztelet után ki­vonulás a vasúthoz a délelőtt kilenc és fél órakor érkező' vendégek foga­dására. A szobornál eléneklika “Szó zat”-ot. Szabolcska Mihály jeles költő és ref. lelkész elszavalja alkal- í mi költeményét. ‘Kossuth hymnusz’ ; dr. Papp Zoltántól, énekli az egye­sített dalkör. “Fohász,” előadja a szerző: Rákosi Viktor orsz. képvise­lő. Ünnepi beszéd, tartja Takács Jó­zsef ref. lelkész, aztán Gubody Fe­renc polgármester a szobrot átveszi. Délben egy órakor társasebéd a nép­körben. Délután négy órakor nép­­iinnep a vásártéren. Este a város ki­világítása hat és fél órától nyolc órá­ig. Az egész nap teljes munkaszünet, a boltok zárva tartatnak. A kiegyezési tárgyalások. Az e hó 5-én és 6-án Budapesten folytatott tárgyalásokon Széli és bá­ró Körber miniszterelnökök — és a magyar meg osztrák szakminiszterek közt, a félhivatalos jelentések sze­rint is a kiegyezés fő részeire nézve megállapodás történt. A szakelőa­dók utasítást kaptak, hogy a részle­tes javaslatokat állítsák össze és vég leges elhatározás alá terjesszék. A szakelőadók szeptember 7-én be is fejezték a tanácskozást, aláírták a tárgyalásokról a jegyzőkönyvet és az osztrák szakelőadók elutaztak. A király a Magyarország nyugati részén tartandó hadgyakorlatokra szeptember 11-én érkezett a nyitra­­megyei Sasvárra. Nehány perc múl­va megérkezett a német trónörökös is. A király készült Kolozsvárra is Mátyás király szobrának felavatá­sára. De nem fog elmenni. József fö herceget bízta meg, hogy az ünnepé­lyen képviselje. A pblai hadgyakorlatok. A király szeptember elsején érke­zett Pólába a hadihajók gyakorlatá­ra. Jelen volt Ferenc Ferdinánd fő­herceg trónörökös és Rajner főher­ceg is. A felségnek a “Miramare” yachton rendezték be szállását, s e­­zen tartották az udvari ebédeket is. A gyakorlatok Póla hadi kikötő és Lussin sziget közt folytak. A flotta gyakorlatait ö felsége a “Miramare” yachttal követte, közben megszem­lélte a hadi kikötő egyes erődítéseit. E hó 4-dikén Coe kikötőben partra szállt, hogy végig nézze a támadó fél parti ostromát, majd ismét a “Miramare” hajóra tért s visszament a pólai kikötőbe és a lakosság lelkes üdvözlése közt hajtatott a tengerész­templomba, a hol megszemlélte a Khinában elesett tengerészkatonák emléktábláját. Innen ö felsége a pá* j lyaudvarra ment. Spaun báró tenge­­j részeti főparancsnok a királyhoz be­­[ szedet intézett, a ki nagy megelége­déssel válaszolt s a hajók ágyúinak dörgése közt utazott el. A király na­pi paraücsban fejezte ki megelégedé­sét s abban megemlékszik a Khiná­ban tett szolgálatokról is. A pólai hadgyakorlatok alkalmából ö felsé­ge Ferenc Ferdinánd főherceget ten­­gernagygyá nevezte ki. Az eszéki dalegylet zászlója. Az eszéki Lipa nevű horvát dal­­egylet olyan zászlót készíttetett, me­lyen az országos címerről hiányzott Szent István koronája. Az eszéki rendőrkapitányság 100 korona pénz­bírságra ítélte Firinger Józsefet, az egyesület elnökét, mert a városi ta­nácstól kapott utasítás ellenére nem alkalmaztatta Szent István koroná­ját. A kapitányság kimondotta to­vábbá ítéletében, hogy az egyesület köteles a zászlón lévő képeket eltá­volítani és a zászlón két hónap lefor­gása alatt Szent István koronáját al­kalmazni, továbbá az egyesületi cí­mer fölött lévő Zvojnimir koronát eltávolítani és szintén Szent István koronájával pótolni. Az elitéit pap gondolkozási időt kért, hogy az Íté­let ellen fellebbezzen-e. Hamis tizkoronás bankjegyek. Az osztrák-magyar bank jelenti, hogy az utóbbi időben nagymennyi­ségű ügyesen hamisított tizkoronás bankjegy került forgalomba. Az el­lenőrzés annál nehezebb, mert a ha­misítványok alig különböznek a jó bankótól, csak a kemény, erősen fé­nyes papír az, a mely rajtuk feltű­nik. A fényképészeti utón készült hamis bankjegyek megannyian a né­met oldalon 1292 sorozatszámmal, a magyar oldalon pedig 080028 szám­mal vannak ellátva. Gyilkosság tévedésből. Somogymegyében Daruváron szo­morú végett ért Stromph János. A szőlőhegyre igyekezett, hogy hordó­ját előkészítse a szürethez. A hegyi pásztor azt hitte, hogy tolvajjal van dolga és rálött. Stromph lefordult a szekérről és holtan ésett le. Családja nyomorúságát enyhíti, hogy az or­szágos gazdasági munkáspénztár, jól lehet csak egy koronával volt oda beiratkozva, 400 koronát küldött a gyászos, nyomorba jutott családnak. A gyilkos hegyiör ellen a vizsgálat folyamatban van. Tüntetés egy hazafiatlan pap ellen. Békés-Csabán szeptember 5-én es­te Popovics Viktor oláh pap lakása előtt mintegy 600 ember tüntetett és lakása összes ablakait beverte. Po­povics mindig keresve keresi az al­kalmat, hogy magyar gyűlöletét ki­mutassa. A csabai elöljáróság a na­pokban hivatalos utón kérte tőle egy hívének keresztlevelét, mire a pap egy oláh nyelven irt keresztlevelet küldött, a melyen még a város nevét Ha jó kenyeret, hazai módon készült kalácsot, s bármiféle süteményt akar ön beszerezni; ha lakodalmat ől, vagy házasságra lépni akaró barát nó’jét egy szépen kiállított s Ízletesen elkészített tortával vagy lakadalmi kalácscsal akarja meglepni: úgy keresse fel Roth Mihály sütödéjét, ki az egyedüli magyar pék Bridgeporton, Ct. Üzlethelyiség: Cor. Pine st. és Hancock Ave. is oláhositottá “Bichisciaba.” Azé löljáróság a román nyelvű kivonatot visszaküldte, hogy “a hivatalos hass? nálatra szükséges anyakönyvi kivo­natot az állam hivatalos nyelvén ál' litsa ki.” Popovics visszaírt: “Okta tó vagy megleckéztetö becses kere­setüket nekem nem szabad nehezte löleg vennem, azonban az áltálán törvényesen kiállított keresztlevelet csakis egyházam felsőbb hatósága engedélyével szerkeszthetem meg ma gyárul.” Popovicsot egyszer már magyarellenes viselkedése miatt 189f ban a városi úri kaszinó 51 szótöbb­séggel kigolyózta. Kossuth halála kor, mert a gyászlobogót nem akarta a templomra kitüzetni, összes abla kait beverték. A város az alispán nak rögtön jelentést tett e felhábori tó cselekedetről. Erre következett s& tüntetés. Gyilkos bosszú a színpadon. Szamos Újváron borzasztó eset tör­tént a színpadon. A nyári színház: ban Gáspár Jenő társulata a “Falu Gyöngye” cimü paraszt drámát ját szotta. Pákey Julia adta a főszerepet s Bardóc Gyula játszotta a paraszt legényt, a kin a leány bosszút áll Pákey Julia az életben is féltékeny volt Bardócra. A színdarab szerint a falu gyöngyének rá kell lőnie a sze relmesre. Pákey Julia megtöltötte a pisztolyt s ott a színen golyót rop! tett hűtlen kedvesének szivébe-, söfe még a kulisszák között is többször rásütötte a fegyvert. Bardóc meg­halt. Az előadást félbe kellett szakí­tani. A színésznő a merénylet után, szobájába futott, fölmetszette ereit és mielőtt segitséget kapott volna — elvérzett. Tűzvész. Tokaj-Hegyalja hires bortermő kői ségében, Mádon, nagy tűz pusztí­tott. Délben tiiz tört ki a Fö utca végén, Friedmann Mátyás házában a tüzet azonban hamarosan elfojtot­ták. Egy órával később a szegény­­nép lakta városrészén kigyuladt Ke­resztyén István háza. A nyugati szói hihetetlen gyorsasággal kergette a lángot a nádfödeles tetőkre. Rövid idő alatt hetvenkét ház és száz mel­léképület égett. Oltásról szó sem le hetett s a lakosság a szőlőhegyre menekült, hogy megmentse életét Három óra tájban az alvégen is tűr támadt Lukács Györgyné házában, a mely pedig messze volt az égő város résztől. Ott is elharapódzott a vészé delem s harmincöt ház és negyven melléképület hamvadt el az alvégen Még a temetőt sem kímélte meg &. tűz, a mely fölperzselte a fakereszte két és a koszorúkat. Végre is magá­tól aludt el a tűz, miután százhét la­kóházat s az idei termést elhamvasz­totta. Sok háziállat is bennéget» a tűzben. — Marosvecsén, Szászréger; mellett szeptember 8-án délután tűz­vész következett, a mely tizenöt há­zat pusztított el az összes melléké pületekkel együtt. Marosvecse kik: ség lakossága igen nagy nyomornak lesz kitéve, mert egy hónappal eze­lőtt óriási jégverés elpusztitotta az összes termést is. Egy család tűzhalála. A Temesvárhoz közel levő Bóka községben éjjel kigyulladt Zsiva Ka ietán kereskedő háza. A tüzet csak késön vették észre; Kajetán még meg menekedhetett, azonban felesége te­két kicsi gyermeke bennégett a ház ban.

Next

/
Thumbnails
Contents